Idézet: didyman - Dátum: 2004. okt. 19., kedd - 17:46
Van rá olyan program, ami képes plusz ciklusok (tökös számolások) beiktatásával lassítani a cpu-t (pl. Pipeloop).
De gratulálok, nem semmi történet.
Valószínűleg Pascalban, de én még bottal sem nyúlnék hozzá, nemhogy ilyesmivel próbálkozzam. Meg aztán most arra játszunk, hogy a halmozódó problémákat látva a vezetőség végre elszánja magát és nem tíz méter függönyt vesznek az előtérbe, hanem egy korszerűbb szoftvert...
Tegnap szegény Marika néninek megint rázós napja volt. Van néhány elvetemült szülő, aki - minden ellenkező rábeszélés ellenére - a XXI. században képes olyan hajmeresztő dolgot kitalálni, hogy ő márpedig nem adja oda a több ezer forintos étkezési és kollégiumi díjat vasárnap a kedves csemetéjének, hanem átutalja a kollégium számlájára. (Valószínűleg az állhat a dolog mögött, hogy túl nagy csábítást jelent egy ekkora összeg egy középiskolás lurkó számára, aki a kosztpénz alternatív elköltési módozatainak egész tárházával rendelkezik.)
Huhú, az ilyen boszorkányságok többnapos extra munkát jelentenek szegény Marika néninek, aki külön projekt-teamet toborzott össze a komplex problémarendszer megoldására.
A team tagjai:
1. Marika néni alias projekt-koordinátor
2. Laci bá', reál szakos nevelőtanár, anno járt egy gyorstalpaló tanfolyamra, ahol messziről megmutatták neki a programot, és most szent missziójának érzi, hogy ebbe a misztériumba a húzódozó Marika nénit is beavassa. Módszere abból áll, hogy kioktató hangon firtatja a kétségbeesett asszonyt, hogy vajon a fénymásolt kézikönyv hányadik oldalán taglalják a tömörített állományba backup készítést.
3. Szerény személyem, mint informatikai asszisztens.
Első nekifutásra sikerült elnyomtatni annyi leporellót, amely tucatnyi hajléktalan egész téli takarógondját megoldotta volna. Javasoltam, hogy inkább a képernyőre listázzuk a dolgokat, hadd kopjon belülről az a monitor, talán kapunk helyette egy jobbat. Ezek után belemerültünk a többszintű menürendszer rejtelmeibe, kézzel írt "súgók" és olvashatatlan, össze-vissza gyűrt, írógéppel készült "kézikönyvek" segítségével. Szegény Marika néni majdnem végtelen ciklusba került, mert az egyik menüpont után a jegyzeteiben nem szerepelt az [ENTER] és ő csak várt, várt, várt - de nem történt semmi. Még mielőtt beégett volna a monitor, suttyomban nyomtam egy entert és folytattuk. Nagy nehezen beolvastattuk a banktól kapott visszaigazoló floppyt, amelyen egy bonyolult alfanumerikus nevű file volt található. Ebből betöltve megjelent hat "rekorder" (valószínűleg rekordra gondolt), de a feladatra fordított idő alapján mi is eséllyel pályázhatnánk a Guiness-féle Rekordok Könyvébe. A bökkenő csak az, hogy nekünk három gyerekünk fizetett átutalással, tehát jó esetben is 200%-osra teljesítettük a tervet (Sztahanov ugrált volna örömében). Marika néni idegességében kétszer is kinyomtatta a listát, de az a nyomorult három "rekorder" akkor sem tűnt el. Ekkor javasolta, hogy töltsük be újra az állományt, talán közben valahogyan elveszik a felesleg. Nem vitatkoztam, de nem tűntek el. Azt már nem is említettem neki, hogy minden egyes rekord alatt ott szerepelt: "Átutalás nincs teljesítve". Ez majd egy következő projekt megoldandó feladata lesz, elvégre hogy nézne ki, ha csak egész nap unatkoznánk és lógatnánk a lábunkat?!

Súgó
A téma zárva.


















