[debaj]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 14:35

De az biztos, hogy egy viccparádé, mert ilyen a világon nincsen, hogy én azért fizetek valamiért valakinek plusz pénzt, mert hátha illegálisan szerzett jogvédett tartalmat másolok rá.

Ez biztos? Ha jól rémlik, a franciáknál még a merevlemezeken is van ilyen sarc.

[bogdan]

"mert ilyen a világon nincsen, hogy én azért fizetek valamiért valakinek plusz pénzt, mert hátha illegálisan szerzett jogvédett tartalmat másolok rá."

?? biztos vagy Te ebben? en ugy tudom, hogy gyakorlatilag az EU-ban elterjedt gyakorlatrol van szo. rosszul tudnam?

(csak pontositaskeppen: nem illegalisan szerzett tartalmak, hanem legalisan a szabad felhasznalas kereteben, es kompenzalja a szerzoket. elvben. de persze ez nem modositja alapvetoen eredeti allitasod. csak megjegyzes.)

Szerkesztette: bogdan 2008. 08. 25. 13:48 -kor

[bogdan]

Idézet: debaj - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 14:43

Artisjus, Proart, ASVA?

szerintem ezek kozul csak az artisjus olyan, amirol beszelunk. a proart egy szervezetek szervezete, az asva meg egeszen mas.

az szinte biztos, hogy egy temakorben ma csak egy ilyen szervezet van. (kulonben problemat okozna, hogy kinek is kene fizetni az "ureskazetta dijj"-at, nem?)

Szerkesztette: bogdan 2008. 08. 25. 13:53 -kor

[2-More]

Ápropó, most hogy igy visszaolvasgattam 3 oldal anyázást, hogy a könyvel kapcsolatban is valamit, csak kérdés szintjén, tényleg, nem patkánkodásból, vagy szennykedésbõl: Ha jól olvasom az alexandra-s linken, ez egy amolyan HP okoskakönyv. Namost, elvileg is meg gyakorlatilag is HBs Rottring anyunak le kell adni a sarcot a névhasználatokért, ha jól tévedek. Mellesleg, mivel az egész a HP frencsájz keretein belül marad, saját agyszülemény nem kerül és nem is kerülhet bele, azaz, kvázi copy+paste az egész. Akkor hogy a kócba kerül 288 oldal, ragasztott kartonált kuttyafasza 2490 hungáriai sabuzinba, mikor maga a könyv, amit azért ki kellett találni valakinek, megirni, valakinek le kellett forditani, kifizetni a jogdijat, majd fedélterv, kiskutja faxa, és nem 288 hanem vagy 400+ oldal? Illetve, ezesetben miért van ott a csodálkozás, ha valaki bescannali és zsupsza' net?

[2-More]

Idézet: bogdan - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 14:44

"mert ilyen a világon nincsen, hogy én azért fizetek valamiért valakinek plusz pénzt, mert hátha illegálisan szerzett jogvédett tartalmat másolok rá."

?? biztos vagy Te ebben? en ugy tudom, hogy gyakorlatilag az EU-ban elterjedt gyakorlatrol van szo. rosszul tudnam?

(csak pontositaskeppen: nem illegalisan szerzett tartalmak, hanem legalisan a szabad felhasznalas kereteben, es kompenzalja a szerzoket. elvben. de persze ez nem modositja alapvetoen eredeti allitasod. csak megjegyzes.)

Nem egészen értem a másik oldalról sem. Veszek valamit, amire valamit fel lehet másolni. Ha azért fizetek plusz pénzt, mert hátha olyat rakok rá, amit nem szabadna, az úgy nem gyerebe. Ha viszont valami szabad felhasználású, aka ingyen van, akkor most ingyen van vagy nem, ha fizetek érte?
Még tovább göndöritve a dolgot, ha én most veszek egy kést, akkor elõtte le kell ülnöm 1 évet a sitten, mert hátha megölök vele valakit?

[debaj]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:04

Ha azért fizetek plusz pénzt, mert hátha olyat rakok rá, amit nem szabadna, az úgy nem gyerebe.

Naja, ez ilyen. Ha azon a CF káryán, amit a fényképezõgépembe gyugtam, van ötszáz forint matrica, azt hol fogom visszakapni, ha én bebizonyítom, hogy csak saját fényképeket tartottam rajta? Elég egy fotó, amin rajta van mondjuk az Eiffel torony, máris beszoptam, mert jogvédett épület, vagy miaszösz.

[2-More]

Nem a szaros 500 forintal van a bajom, mondjuk egy iPodnál már nem 500 az a pénz, de mindegy, hanem maga az elv. Gondolatrendõrség is lesz majd?

[bogdan]

probalok magyarazatokat faragni kerdeseidre:

szabad felhasznalasu, tehat ingyenes. amiert felhasznalod nem kell fizetned. akarhanyszor tolthetsz le, stb, stb.. viszont a szerzot(?) kar eri, amit az allam meg kivan neki (reszben) teriteni. erre egy adonemet talalt ki, ami a kozkeletu neven ureskazetta dij. ado, tehat nem kapcsolodik kozvetlenul a felhasznalashoz. ugyanaz a helyzet, mint a szemelyi jovedelemado, tb jarulek es az ingyenes oktatas, egeszsegugyi ellatas eseten. ado, mert nem kapcsolodik kozvetlenul a felhasznalasi tevekenyseghez, es ingyenes, mert nem azt fizeted meg kozvetlenul, amirol szo van.

erthteto a magyarazat?

a masik kerdesedre a magyarazat pofonegyszerunek tunik: egy konyv arat nem a merete, hanem a gazdasagossaga hatarozza meg. egy 100e-es peldanyszamu joval olcsobb, mint egy 5e-es peldanyszamu. egy masfel millios meg meg inkabb.. (persze az arat nem csak ez, hanem a kereslet is behatarolja, de a mai magyar konyvkiadasban ez a leginkabb szuk feltetel, ugy tudom.)

[bogdan]

debaj: a sajat foto az, amit Te keszitesz. akarmi van rajta. de hiaba bizonyitanad: ez adonem, mindenki fizeti. akar tarol ilyen anyagokat, akar nem. nincs mit bizonyitani rajta. pont azert, amit 2-More irt: ahhoz gondolatrendorsegre lenne szukseg. vagy megtiltani az egesz szabad felhasznalast. (en nem orulnek neki.)

[EGOKA]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:00

Ápropó, most hogy igy visszaolvasgattam 3 oldal anyázást, hogy a könyvel kapcsolatban is valamit, csak kérdés szintjén, tényleg, nem patkánkodásból, vagy szennykedésbõl: Ha jól olvasom az alexandra-s linken, ez egy amolyan HP okoskakönyv. Namost, elvileg is meg gyakorlatilag is HBs Rottring anyunak le kell adni a sarcot a névhasználatokért, ha jól tévedek. Mellesleg, mivel az egész a HP frencsájz keretein belül marad, saját agyszülemény nem kerül és nem is kerülhet bele, azaz, kvázi copy+paste az egész. Akkor hogy a kócba kerül 288 oldal, ragasztott kartonált kuttyafasza 2490 hungáriai sabuzinba, mikor maga a könyv, amit azért ki kellett találni valakinek, megirni, valakinek le kellett forditani, kifizetni a jogdijat, majd fedélterv, kiskutja faxa, és nem 288 hanem vagy 400+ oldal? Illetve, ezesetben miért van ott a csodálkozás, ha valaki bescannali és zsupsza' net?

A fordítói munka is szerzõi jogvédett, pedig csak magyarít (kínait, akármilyen nyelvre átír) egy már meglévõ agyszüleményt. Akkor tõlük is vegyük el a jogokat. Fõleg, ha a magyarítás nem kevés új szó/kifejezés kitalálásával jár.

Tény, h frencsázj, meg miamanó. De azt a kiadó lerendezte. Mindazonáltal mivel kvízek vannak benne, ki kellett találni rossz, ámde jónak tûnõ megoldásokat is. Azok kifejezetten az ÉN agy(rém)szüleményeim. Akkor, mivel már egy meglévõ témához találtam ki kamu lényeket/varázslatokat/szavakat/kifejezéseket már nem is lehet levédetni?

Amúgy az, h egy köny annyiba kerül, amennyibe, az szintén Magyarország 2008 (vagy korábbi). Hidd el, nem ÉN találtam ki, h ennyi legyen. Csakhát idehaza luxus olvasni, így az árakon is érzõdik, mégha az áfa tartama (MÉG) nem ezt mutatja.

A többihez meg annyit, h azzal, h szinte minden adathordozón van matrica, azt feltételezik, h mindneki lop. Hol marad az ártatlanság vélelme???

[debaj]

Idézet: bogdan - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:29

debaj: a sajat foto az, amit Te keszitesz. akarmi van rajta.

Igenám, de pont azért hoztam fel az Eiffel-tornyot, mert, ha jól tudom, ha valahol (reklámban, filmben) látszik, azért jogdíjat kell perkálni. Kissé sarkítva, ha én lefényképezem, az magáncélú másolás, vagy miaszösz.

(Egyébként ezt a "te készítesz" dolgot is érdemes körüljárni, annak idején, amikor még zenélgettem, egy koncert (saját számok) után jött az Artisjus levél, hogy írjunk számlistát, meg mennyit hova fizessünk sárga csekken.)

[2-More]

Idézet: EGOKA - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:34

A fordítói munka is szerzõi jogvédett, pedig csak magyarít (kínait, akármilyen nyelvre átír) egy már meglévõ agyszüleményt. Akkor tõlük is vegyük el a jogokat. Fõleg, ha a magyarítás nem kevés új szó/kifejezés kitalálásával jár.

Tény, h frencsázj, meg miamanó. De azt a kiadó lerendezte. Mindazonáltal mivel kvízek vannak benne, ki kellett találni rossz, ámde jónak tûnõ megoldásokat is. Azok kifejezetten az ÉN agy(rém)szüleményeim. Akkor, mivel már egy meglévõ témához találtam ki kamu lényeket/varázslatokat/szavakat/kifejezéseket már nem is lehet levédetni?

Amúgy az, h egy köny annyiba kerül, amennyibe, az szintén Magyarország 2008 (vagy korábbi). Hidd el, nem ÉN találtam ki, h ennyi legyen. Csakhát idehaza luxus olvasni, így az árakon is érzõdik, mégha az áfa tartama (MÉG) nem ezt mutatja.

A többihez meg annyit, h azzal, h szinte minden adathordozón van matrica, azt feltételezik, h mindneki lop. Hol marad az ártatlanság vélelme???

Forditói munka az merõben más tészta, de ott a jog nem a forditót védi, hanem az eredeti mûvet, szerintem, az most mindegy hogy szauhéliül van vagy innuitul.
Az, hogy ki mit talál vagy költ hozzá, fordit (félre) az már az baja.

A frencsájzra még, ha frencsájz, hogy kerülhet bele saját agyszülemény? Teszemazt, a szar varszban is volt anno kviz x féle, de mind maradt "világon" belül.
Az, hogy luxus vagy nem luxus, hát igen. Annyiért adják, amennyit fizetnek érte, az erobiknorbik könyvét is megveszik nemkevés dudváért. De mondhatnám azt, hogy a használt könyv sem olcsó, igaz ha utánamegy az ember, azért lehet tutit venni, de van ami meg jószerivel beszerezhetetlen.
Mondjuk, szerintem ez a könyvesdi erõsen túl van lihegve amugy, azért rendes e-könyv olvasó cucc az jórészt nincs is, ami van, az vagy heroindrága, vagy kezelhetetlenül, használhatatlanul nagy, vagy épp kicsi, nem is szólva a warez folyamatosan egyre jobban elbújó közösségeirõl,  tehát az átlagemberek nagyon nagy százaléka "kénytelen" megvenni nyomtatottban. De mondjuk annyira nem látok kivetnivalót az elektronikus kalóz-irodalomban sem, könyvtár nem mindenhol van, és a legtöbben ha nem a ványa ványadtovics ványadtov kalandjaira vagy kiváncsi, akkor a válasz az hogy nincs. És mivan a magamfajta retartdáltakkal, aki majd 30 évesen  scifi szeméttel kivánja tömni a fejét, amibõl volt 1-2 kiadás, utánnyomás nuku? Vegye meg a 77. antikváriumban 8 napi talpalás után a telerecskázott szakadványt újkönyv áron, ha egyáltalán még fellelhetõ? Nem kell rá amugy válaszolni, úgyis tudom mi lenne: keress, találj,barátkozz, cidázzál, biciklizz, cserélj tápot, szemét tolvaj, ezért tartunk itt, pfuj.

[avman]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 7:45

A bosszúfeljelentéssel öngólt lehet lõni. Kölcsönkenyér visszajár. A másik bosszúszomjas ex/konkurrens is feljelent (mert nem hülye, kb. be tudja tájolni, ki dobta fel, hiába a névtelenség). Aztán olyan lavina indul be, hogy mindenki mószerol mindenkit, gyõztesen nem kerül ki senki. Pár feljelentés pedig nem fog megváltoztatni egy tömeges társadalmi gyakorlatot.

azt nem, de ha a nemi szerv rosszabbik végén állsz, egy feljelentés kapcsán mindenképp szívol és ezen a bevett össznépi társadalmi gyakorlat semennyire sem segít. mindegy, h bosszúzol-e utána vagy sem. legtöbbször olyanok jelentik fel az embert, akirõl nem is gondolná. az meg, h a szomszéd tehene alkalamodtán majd megdöglik, attól még nyakikg ül az ember a kaksiban. na most a névtelen feljelentõsdi az apeh, ésatöbbi felé össznép magor gém.

Szerkesztette: avman 2008. 08. 25. 15:13 -kor

[EGOKA]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:50

Forditói munka az merõben más tészta, de ott a jog nem a forditót védi, hanem az eredeti mûvet, szerintem, az most mindegy hogy szauhéliül van vagy innuitul.
Az, hogy ki mit talál vagy költ hozzá, fordit (félre) az már az baja.

A frencsájzra még, ha frencsájz, hogy kerülhet bele saját agyszülemény? Teszemazt, a szar varszban is volt anno kviz x féle, de mind maradt "világon" belül.
Az, hogy luxus vagy nem luxus, hát igen. Annyiért adják, amennyit fizetnek érte, az erobiknorbik könyvét is megveszik nemkevés dudváért. De mondhatnám azt, hogy a használt könyv sem olcsó, igaz ha utánamegy az ember, azért lehet tutit venni, de van ami meg jószerivel beszerezhetetlen.
Mondjuk, szerintem ez a könyvesdi erõsen túl van lihegve amugy, azért rendes e-könyv olvasó cucc az jórészt nincs is, ami van, az vagy heroindrága, vagy kezelhetetlenül, használhatatlanul nagy, vagy épp kicsi, nem is szólva a warez folyamatosan egyre jobban elbújó közösségeirõl,  tehát az átlagemberek nagyon nagy százaléka "kénytelen" megvenni nyomtatottban. De mondjuk annyira nem látok kivetnivalót az elektronikus kalóz-irodalomban sem, könyvtár nem mindenhol van, és a legtöbben ha nem a ványa ványadtovics ványadtov kalandjaira vagy kiváncsi, akkor a válasz az hogy nincs. És mivan a magamfajta retartdáltakkal, aki majd 30 évesen  scifi szeméttel kivánja tömni a fejét, amibõl volt 1-2 kiadás, utánnyomás nuku? Vegye meg a 77. antikváriumban 8 napi talpalás után a telerecskázott szakadványt újkönyv áron, ha egyáltalán még fellelhetõ? Nem kell rá amugy válaszolni, úgyis tudom mi lenne: keress, találj,barátkozz, cidázzál, biciklizz, cserélj tápot, szemét tolvaj, ezért tartunk itt, pfuj.

Tévedsz, a fordítóknak is van karikásC betûje. Bár nem tom, h a Sztár Wárszos Szri Szipió le lett-e védve, de elvileg kellett volna.

Amúgy meg jó ismerõsök kellenek. Meg kis mázli. Legutóbb egy barátom szerzett be 800 forintos darabáron olyan fantasy relikviákat, amik mindenhol máshol 3-4 ezerbe kerülnek.

[avman]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:50

Forditói munka az merõben más tészta, de ott a jog nem a forditót védi, hanem az eredeti mûvet, szerintem, az most mindegy hogy szauhéliül van vagy innuitul.
Az, hogy ki mit talál vagy költ hozzá, fordit (félre) az már az baja.

aham, persze, ahogy micike elképzeli a pult túlodaláról. ugyanaz a szerzõi jog védi. sõt, a kiadónál (aki fizet az eredeti szerzõnek a fordítás jogáért)  az is le van szabályozva, h mennyi ideig marad ott a fordítás kiadásának joga. ez alapesetben asszem 5 év. utána teljes egészében a fordító rendelkezik a fordítás jogaival. ha valaki ki akarja adni újra, megint megveszi az eredeti jogtulajadonostól a kiadás jogát, és vagy újra lefordíttatja, vagy megveszi a fordítás kiadásának jogát.
A szerzõi jog

4. § (1) A szerzõi jog azt illeti, aki a mûvet megalkotta (szerzõ).

(2) Szerzõi jogi védelem alatt áll - az eredeti mû szerzõjét megilletõ jogok sérelme nélkül - más szerzõ mûvének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Az átdolgozás joga

29. § A szerzõ kizárólagos joga, hogy a mûvét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mû fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mû minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti mûbõl származó más mû jön létre.

Szerkesztette: avman 2008. 08. 25. 15:25 -kor

[avman]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 14:35

Nem, nem 2008. Ez attól régebbi történet. De az biztos, hogy egy viccparádé, mert ilyen a világon nincsen, hogy én azért fizetek valamiért valakinek plusz pénzt, mert hátha illegálisan szerzett jogvédett tartalmat másolok rá. Ez kb olyan, mintha megsarcolnának pluszban mert 98ast tankolok, akkor biztos száguldozni is fogok majd.

egész európában így van. csak sehol sem ennyit. szlovákoknál is fizetni kell. északi testvéreinknél meg ha bemutatod az adathordozüt a saját adataiddal, akkor visszakapod a pénzt.

[avman]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:00

Akkor hogy a kócba kerül 288 oldal, ragasztott kartonált kuttyafasza 2490 hungáriai sabuzinba, mikor maga a könyv, amit azért ki kellett találni valakinek, megirni, valakinek le kellett forditani, kifizetni a jogdijat, majd fedélterv, kiskutja faxa, és nem 288 hanem vagy 400+ oldal? Illetve, ezesetben miért van ott a csodálkozás, ha valaki bescannali és zsupsza' net?

az a baj, h gõzöd sincs a könyvkiadásról. egy ív fordítása 15-30k. megveszik a kiadás jogát. fedélterv, nyomda, korrektúra, lektor, olvasószerkesztõ. ésatöbbi. és a végén mégis a terjesztés az, amin a legnagyobbat kaszál a piac 3 legnagyobb szereplõje. a kis kiadók vegetálnak, mert az ilyen alexandra félék a vérüket is kiszívják.

Szerkesztette: avman 2008. 08. 25. 15:31 -kor

[EGOKA]

Idézet: avman - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 16:27

az a baj, h gõzöd sincs a könyvkiadásról. egy ív fordítása 15-30k. megveszik a kiadás jogát. fedélterv, nyomda, korrektúra, lektor, olvasószerkesztõ. ésatöbbi. és a végén mégis a terjesztés az, amin a legnagyobbat kaszál a piac 3 legnagyobb szereplõje. a kis kiadók vegetálnak, mert az ilyen alexandra félék a vérüket is kiszívják.

Ez így van!

Utánaérdeklõdtem, a kiadók a könyv árának 48%-ért adják át a könyveket a terjesztõknek. Lehet matekozni.

[avman]

Idézet: 2-More - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 15:50

És mivan a magamfajta retartdáltakkal, aki majd 30 évesen  scifi szeméttel kivánja tömni a fejét, amibõl volt 1-2 kiadás, utánnyomás nuku? Vegye meg a 77. antikváriumban 8 napi talpalás után a telerecskázott szakadványt újkönyv áron, ha egyáltalán még fellelhetõ? Nem kell rá amugy válaszolni, úgyis tudom mi lenne: keress, találj,barátkozz, cidázzál, biciklizz, cserélj tápot, szemét tolvaj, ezért tartunk itt, pfuj.

ment pm. a varázsszó, amivel túlcsordítottad szívem az SF volt.

Szerkesztette: avman 2008. 08. 25. 15:53 -kor

[2-More]

Idézet: avman - Dátum: 2008. aug. 25., hétfõ - 16:27

az a baj, h gõzöd sincs a könyvkiadásról. egy ív fordítása 15-30k. megveszik a kiadás jogát. fedélterv, nyomda, korrektúra, lektor, olvasószerkesztõ. ésatöbbi. és a végén mégis a terjesztés az, amin a legnagyobbat kaszál a piac 3 legnagyobb szereplõje. a kis kiadók vegetálnak, mert az ilyen alexandra félék a vérüket is kiszívják.

Egy kevés azért akad. Tisztában vagyok a fentebb irtakkal, de ha végigolvastad a mondatot, akkor ott nem az árakon való méltatlankodás volt a dolog veleje, hanem az, hogyan képes egy 100%ban magyarországon készült kvizkönyv majd annyiba kerülni, mint maga a regény? Már bocs, de feltételezem hogy a nõsténytigris jogdija valamivel karcsúbb lehet mint rottring asszonyságé, és gondolom a fedéltervnél sem Royo bábáskodott.

A forditásban igazad van, én úgy tudtam magát a magyaroszági megjelenést védi a jog úgy, ahogy van, nem külön az irót és forditót. A forditási jog érdekes, akkor ezért jelenik meg újabban jópár régen olvasott, és fú de jó regény úgy, hogy olvasom az új kiadást és...báázz, ez régen is igy volt? Én nõttem fel, vagy ez tényleg szar? Mint RTL klubos szinkronnal nézni a die hardot....