Az már egészen biztos, hogy nincs jogi végzettségetek. Vszinű, hogy az ASVA-nál vagy valamelyik kiadónál dolgoztok azért ez az álláspontotok. Nem szégyen, nem bűn ez, teljeen értehtő, ha szeretnétek, hogy a tv-t igy kelljen értelmezni.
Viszont a törvények nem igy működnek, az szjt sem.
Az szjt egészen pontosan leirja, hogy mire van joga a szerzőnek, mihez kell az engedélye. Az általatok olyan nagy szeretettel citált felhasználási szerződés csak arra szolgál, hogy a szerző szerződéses keretek között jutassa érvényesíthesse jogait. Szabadon rendelkezhet arról, kinek milyen mértekben, hogyan ad jogot/engedélyt a műve felhasználáshoz.
De a szjt gátat is szab a szerző jogainak. A szerző jogai nem korlátlanok. Ezeket a korlátokat a szjt IV fejezete tartalmazza. Ha törvény alkotónak az lett volna a szándéka, hogy a szerző döntésére bizza, hogy engedi a művének szabad falhasználását, akkor beleirta volna a tv-ba. Valahogy igy "ha a szerző másképp nem rendelkezik", vagy "ha a törvény másképp nem rendelkezik". Ilyen viszont nincs. A szabad felhasználáshoz nem kell az engedélye. Matematikusként és magyar nyelvű emberként ez nekem azt jelenti, hogy amihez nem kell engedélyt kérnem azt számomra megtiltani sem lehet. Furcsa is lenne egy olyan törvényi korlát, aminél a jogaiban korlátozott döntheti el, hogy rá az érvényes-e vagy sem.
A tv 95§ is azt mondja ki, hogy a másolás védelem arra szolgál, hogy érvényesithesse akaratát olyan körben, ahol engedélye szükéges. A fenti szabályok nem egymás ellen, hanem egymás mellett vannak. a 95§, csak büntetni rendeli azt aki kijátsza a másolás védelmet, hogy olyat tegyen a művel amit a szerző számára nem engedett meg.
Mert milyen jogokat is véd, vagy deklarál a szabad felhasználás. Olyanokat például, hogy egy művet az iskolai oktatásban, tudományos életben, kutatásban, közgyüjtemény kölcsönzés céljára a KÖZ felhasználhasson, az ilyen felhasználást a szerző ne tilthasson meg. Miért? Mert a köz érdeke ezen a téren elöbb való mint a szerzőé. A szjt-ben nincs is benne, hogy kivonhatja művét a szabad felhasználás alól, azt ti csak szeretnétek beleérteni.
Hogy ez mennyire igy van, és mert a törvényalkotó is észre vette visszáságot a másolás védelem és a szabad felhasználás esetében külön rendelkezik erről. (Innen is látszik, hogy nem vagytok a szerzői jogban jártasak, de jogban sem, mert nem olvastátok végig a tv-t, csak addig amig az a ti céljaitokhoz hasonló dolgokról szólt.) A paragrafus számából látszik, hogy módositásként került a tv-be, és egy szűk körben (mondjuk ez számomra alkotmányossági problémát vett fel ui. az alkotmány 57§ (1) alappján bárkinek jogavan bírosághoz fordulnia jogai védelmében) lehetőset add arra, hogy a szabad felhasználás jogosultja ( a tv nem igy fogalmaz, csak azért irom igy, hogy nehezebben találjátok meg és jobban átolvassátok a jogszabályt), jogi uton kényszeritse ki ezen jogokat.
A reprográfiával [21. § (1) bek.] történő magáncélú másolás [35. § (1) bek.], továbbá a 34. § (2) bekezdésében, a 35. § (4) és (7) bekezdésében és a 41. §-ban szabályozott szabad felhasználási esetek tekintetében a szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti, hogy a jogosult a műszaki intézkedések megkerülésével szemben a 95. § alapján biztosított védelem ellenére tegye lehetővé számára a szabad felhasználást, feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a műhöz jogszerűen férhet hozzá. Ha a felek között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének feltételeiről, a felek bármelyike kezdeményezheti a nnn/A. § alapján történő eljárást.
(Az is igaz, érdekes lenne, ha mindenki akit ez zavar, minden egyes dvd-vel/cd-vel külön-külön pert inditana a szerző ellen, hogy biztositsa számára a szabad felhasználást. )
Végül milyen jogkövetkezményekről beszél a tv. Polgári jogi következményekről. Ha szerzőnek nem tetszik, hogy szerinte az engedélye nélkül csináltál valamit polgári bírósághoz fordulhat. Majd az eldönti kinek van "igaza".
És végül, mit mond a büntető törvénykönyv.
329/B. § (1) Aki a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló és a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést haszonszerzés végett
a) készít, előállít,
b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.
(4) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielőtt a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét szolgáló műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetőleg előállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetőleg az előállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetővé teszi a készítésben, illetőleg előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.
Ki büntethető? Az aki a masolás védelem kijátszását célzó eszközt gyárt, forgalmaz, készit, átad stb. Azt aki ilyet felhasznál azt nem. Magyarul a másolás védelem kijátszásnak, ha felhasználod, csak polgári jogi következményei lehetnek.
És végezetül néhány idézet az 1959 évi IV tv-ből.
2. § (1) A törvény védi a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, továbbá törvényes érdekeit.
(2) A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően.
4. § (1) A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2)-(3)
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2) Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
8. § (1) A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelességei lehetnek.
(2) A jogképesség az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő.
(3) A jogképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis.
A fentiek a személyes véleményemet tükrözik. Nem vagyok jogvégzett ember, jogi tanulmányaim a főiskolai Gazdasági jog tantárgy jeles vizsgájával befejeződtek. Senkit sem biztatok a szerző jogvédelem alá tartozó művek illegális felhasználására, csak arra, hogy küzdjön a jogaiért, ha azt elvonni, csorbitani akarják.
Idézet
A szabad felhasználás fejezete a szabad felhasználást taglalja de mivel a szerzőnek alanyi joga, hogy meghatározza a művének felhasználására vonatkozó feltételeket ezért először is meghatározza a felhasználás formáit (felhasználási szerződés)
A szerzőnek nem alanyi joga amiket irtál. A továbbiakra a fentiek érvényesek.
Szerkesztette: k_petya 2006. 01. 28. 11:07 -kor
Súgó
A téma zárva.
Ez mar a sokadik kor amit egymas korul lefuttok. Es k_petya ervelese se kevesbe meggyozo... lehet ezt meg folytatni egy darabig, de szerintem csak egy 
Ez még az ajándékozási szerződésnél is így van a megajándékozott részéről.
