[blabla*]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 20:01

Egy szot se szolnek, ha az egyhazakhoz tartozoknak lenne 2-4-6% extra adojuk amit az egyhazuk kap... fura, de ez a rendszer a nemeteknel mukodik.

Samott

[Zsul]

Megmagyarázom, honnan fakad az én ellenérzésem.

Buddhistáék általában szegények mint a kóró... Mármint a lámák ugye... Mégis gyönyörûen eltartják nagyrészt saját magukat, mert:

1. Adakoznak, méghozzá a lehetõségekhez mérten. Van aki 50 forintot dob a sztúpa mellé kirakott (õrizetlen!!!!) perselybe, van aki több ezret. Namost tekintve, hogy a kedvenc kicsi lámáim (ahová én járok) 2 gatyán meg két narancssárga polár pulcsin kívül nem sok anyagi javat tudhatnak magukénak, és a szentély fûtésén kívül nem is nagyon kell másra a lé ezért elég...

2. A drága sztúpák meg aranyozott buddha szobrok (és itt vége is a rongyrázásnak) onnan vannak, hogy dél Korea a világ egyik leggazdagabb országa és majdnem mindenki buddhista. Annyi lóvét adakoznak, hogy 'fussa rá. Kb ennyi.

Nincsen Volvo blekkedisün és társai, nem is szúrja senki szemét az a pár ezer forintnyi támogatás amit egy évben állam bácsitól kapnak... Ha nem kapnák akkor is minden oké lenne, mert annyit összedobunk -szintiszta tiszteletbõl!- hogy télen ne fagyjanak meg, meg ne haljanak éhan (napi egyszer esznek). Nem keresnek se esküvõn, se temetésen sõt még rapidmisét sem mondanak tizezeré' senkinek...

Ez most kicsit egyszerûre sikerült, de tükrözi hogy honnan fakad sok ember ellenérzése az állami támogatások és azok felhasználása miatt.

[Ndrew]

Idézet: desiderius - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 20:46

Hányan kellene legyünk ahhoz, hogy szerinted is elfogadható legyen az egyházak állami támogatása? Nem állítom, hogy ez a legjobb módja az egyházak eltartásának, de a jelenlegi adóteher mellett, a komcsi agymosás után tartok tõle, hogy nem annyian vállalnának pl. többletadót, mint amennyien azt szeretnék.

Ha rajtam múlna lehetnétek akárhányan... Nehogymár az én pénzembõl legyenek támogatva az egyházak. Milyen érdekbõl támogassam én õket? Nem használom szolgáltatásaikat...

Szerk.: Egyetértek Samott-al és blabla*-val, õk szebben fogalamznak. :Р

Szerkesztette: Ndrew 2006. 07. 31. 20:04 -kor

[desiderius]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 20:52

Viszont a ket dolgot nem szabad osszemosni. Az adot az allami szolgaltatasokert fizeted

Mint már említettem, nem mindent állami pénzköltést, funkciót neveznék szolgáltatásnak. Illetve ha minden szolgáltatás, akkor aztán pláne miért fizessek olyan szolgáltatásért, amit nem veszek igénybe (nem egy ilyen van, a biztonságos Irakon kívül is).  Úgyhogy szerintem ez a gondolat zsákutca.

Az adó elköltése meg (bár felemás a demokrácia, nem csak nálunk!) ugye politikai kérdés, a népképviseletnek hála, közügy. És ha a "köz" egy része mást akar, azt megtagadni csak akkor van joga a többségnek, ha a többség érdekeit a teljesítés súlyosabban veszélyezteti, mint a kisebbség érdekeit a nem teljesítés. (Kicsit asszem sematikusra sikerült, de remélem azt olvassa ki belõle más is, amire gondolok...    )

[Miki2]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 19:52

a nemetek kepesek mukodtetni egy olyan rendszert, ahol csak az adozik az egyhazaknak, akinek szuksege van rajuk - annak a kulonadonak az is a neve hogy egyhazado - ha jol tudom ez 8%.

Idézet

Németországban az egyház költségeinek 90 százalékát az egyházi adó fedezi, amit viszont az állam valódi adó módjára hajt be, igaz, nem ingyen: cserébe a beszedett adó 3 százalékát kéri.

[Miki2]

Idézet

A svéd állam minden evangélikusként nyilvántartott szülõ gyermekét az evangélikus egyház tagjának tekinti, még akkor is, ha az nincs megkeresztelve. Az egyházi adó az adóköteles jövedelem 1,25 százaléka. Az egyház által végzett közfeladatok finanszírozását - népesség-nyilvántartás, temetkezés - minden polgár köteles fizetni, ezért a nem hívõk, illetve a más felekezethez tartozók is leszurkolják jövedelmük 0,4 százalékát az evangélikus egyháznak.

[Samott]

Idézet: desiderius - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 21:18

Mint már említettem, nem mindent állami pénzköltést, funkciót neveznék szolgáltatásnak. Illetve ha minden szolgáltatás, akkor aztán pláne miért fizessek olyan szolgáltatásért, amit nem veszek igénybe (nem egy ilyen van, a biztonságos Irakon kívül is).  Úgyhogy szerintem ez a gondolat zsákutca.

Az adó elköltése meg (bár felemás a demokrácia, nem csak nálunk!) ugye politikai kérdés, a népképviseletnek hála, közügy. És ha a "köz" egy része mást akar, azt megtagadni csak akkor van joga a többségnek, ha a többség érdekeit a teljesítés súlyosabban veszélyezteti, mint a kisebbség érdekeit a nem teljesítés. (Kicsit asszem sematikusra sikerült, de remélem azt olvassa ki belõle más is, amire gondolok...    )

Az a baj, hogy nem vagy kepes kulonbseget tenni az allam es az egyhaz kozt... az alkotmany szerint ezek elkulonitve mukodnek ("60. § (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik.") - mint minden mas europai demokraciaban. Az adot az allamnak fizeted, az allam pedig a feladatai ellatasara kolti el... hogy ezek kozul te mit veszel igenybe, az mar mas kerdes, de az egyhazak tamogatasa nem lehet allami feladat meg akkor se ha te ezt nagyon szeretned. Bizony neked kell a sajat zsebedbe nyulnod, hogy finanszirozd azt az egyhazat amelyiket tamogatni akarsz.

Samott

[debaj]

Idézet: Miki2

...

Ebben hol a gond? Az állam csak közvetítõ szerepet tölt be, és leszedi a közvetítési díjat. A 8% 3%-a nem is olyan rossz arány, ~7,9% megy az egyházaknak.
Kényelmesebb az adózónak is, hogy az egyházi adót nem külön fizeti, hanem az állami adókkal együtt.

Szerkesztette: debaj 2006. 07. 31. 20:32 -kor

[Samott]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 21:28

...

Idezzuk be az egeszet inkabb: A magyar katolikus egyház gazdálkodása: Az isten pénze nem elég

Idézet

Az évente beszedett perselypénzek és egyházi adók összegét senki sem tudja pontosan, de becslések szerint sok százmillió, akár több milliárd forintra is rúghatnak: vagyis polgári értelemben az ellenõrizhetetlen mennyiségû pénzadományokból hatalmas "fekete" jövedelme származik a magyar katolikus egyháznak.

Tudjatok, feketegazdasag, adocsalas... es meg az en adombol kapjanak tamogatast?

Samott

Szerkesztette: Samott 2006. 07. 31. 20:38 -kor

[Miki2]

Dánia:

Idézet

Egyházi adó
Ez az adó részben központi, részben pedig helyi adónak számít. Az egyházi adó mértéke 0,4 -1,46%, melyet háztartásonként kell befizetni, függetlenül attól, hogy valaki tagja-e valamely egyháznak.

[desiderius]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 21:30

Az a baj, hogy nem vagy kepes kulonbseget tenni az allam es az egyhaz kozt... az alkotmany szerint ezek elkulonitve mukodnek ("60. § (3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva mûködik.") - mint minden mas europai demokraciaban. Az adot az allamnak fizeted, az allam pedig a feladatai ellatasara kolti el... hogy ezek kozul te mit veszel igenybe, az mar mas kerdes, de az egyhazak tamogatasa nem lehet allami feladat meg akkor se ha te ezt nagyon szeretned. Bizony neked kell a sajat zsebedbe nyulnod, hogy finanszirozd azt az egyhazat amelyiket tamogatni akarsz.

Samott

Annak amit írtam, nincs semmi köze az egyház-állam szétválasztásához. Az Alkotmányhoz meg végképp semmi köze sincs, hiszen lévén kartális, megfelelõ többséggel módosítható, ráadásul az elmúlt 57 év komoly nyomokat hagyott rajta, nálam okosabbak szerint alapos reformra érett. Ergo a 60. § (3) bek. nem tekinthetõ szentírásnak, de tény: hatályos.

Az állam nem feladataira költi a beszedett adót, hanem arra, amire a döntésre jogosultak szerint költenie kell, illetve amit ezek feladatnak tekintenek, feladatként fogalmaznak meg. Az állami feladat nem valami sui generis létezõ, hanem nagyon is emberek döntéseinek eredménye, tehát akár az is lehetne állami feladat, hogy szerény személyemet támogassa az állam...  A döntésre jogosultak meg azok, akiket mi, mezei választók megválasztunk. Tehát szerintem sehol sincs kõbe vésve, hogy államnak mire kell költeni, végsõ soron mi döntjük el, mire költsön. És ha egy demokrácia normálisan mûködik, arra is költ, amire nem mindenki, csak egy statisztikailag azért mérhetõ kisebbség szeretne.

Ps.: Az alkotmány hivatkozás szempontjából lehet elegáns, de szerintem a gyakorlati életben és érvelésben nem sokat ér.

[debaj]

Idézet: desiderius - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:20

És ha egy demokrácia normálisan mûködik, arra is költ, amire nem mindenki, csak egy statisztikailag azért mérhetõ kisebbség szeretne.

Tudod, hogy itt mi a probléma? Hogy ha a RK egyházat támogatja az állam, akkor a vallásszabadság és diszkrimináció-mentesség jegyében az összes más egyház ott fog tolongani és a markát tartja. Úgyhogy vagy az összes egyházat támogatod (a listát megtalálod az adóbevallásod kitöltési útmutatójában), vagy egyiket se. Válassz, mit akarsz kezdeni a pénzeddel.

[Ndrew]

Idézet: desiderius - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:20

Annak amit írtam, nincs semmi köze az egyház-állam szétválasztásához. Az Alkotmányhoz meg végképp semmi köze sincs, hiszen lévén kartális, megfelelõ többséggel módosítható, ráadásul az elmúlt 57 év komoly nyomokat hagyott rajta, nálam okosabbak szerint alapos reformra érett. Ergo a 60. § (3) bek. nem tekinthetõ szentírásnak, de tény: hatályos.

Szerintem ezzel semmi baj nincs, nagyot csalódnék ha változna!

Idézet

Az állam nem feladataira költi a beszedett adót, hanem arra, amire a döntésre jogosultak szerint költenie kell, illetve amit ezek feladatnak tekintenek, feladatként fogalmaznak meg. Az állami feladat nem valami sui generis létezõ, hanem nagyon is emberek döntéseinek eredménye, tehát akár az is lehetne állami feladat, hogy szerény személyemet támogassa az állam...  A döntésre jogosultak meg azok, akiket mi, mezei választók megválasztunk. Tehát szerintem sehol sincs kõbe vésve, hogy államnak mire kell költeni, végsõ soron mi döntjük el, mire költsön. És ha egy demokrácia normálisan mûködik, arra is költ, amire nem mindenki, csak egy statisztikailag azért mérhetõ kisebbség szeretne.

Ps.: Az alkotmány hivatkozás szempontjából lehet elegáns, de szerintem a gyakorlati életben és érvelésben nem sokat ér.

Akkor már költsön az állam azokra is akik semmilyen egyházhoz nem tartoznak... És így mindketten rosszabbul járnánk, mert nem közvetlen jutna célba a pénz.
Miért nem felel meg az, hogy a hívõk fizessenek, ha hinni akarnak? Szerintem ez így normális.

[blabla*]

Idézet: Ndrew - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:51

Akkor már költsön az állam azokra is akik semmilyen egyházhoz nem tartoznak...

erre írtam, hogy egyébként meg bárki alapíthatna vallást, így csikarva ki a neki jogosan járó pénzt (ugyebár amit elvettek)

[Ndrew]

Idézet: blabla* - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:56

erre írtam, hogy egyébként meg bárki alapíthatna vallást, így csikarva ki a neki jogosan járó pénzt (ugyebár amit elvettek)

Remélem erre nem lesz szükség. :Ð Egyébként nem lenne rossz üzlet...

[Basic]

Idézet: didyman - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 18:48

Ez érdekes a Tized és egyéb annó dacumnál támadt egyházi irányú juttatások és összefonódások, befolyásoltságok fényében

1000x írtuk már de leírom 1001x is, hogy a tized nem kötelezõ, sem az adakozás! A tizedet még Ábrahám találta ki, pár ezer évvel ezelõtt. Ebbõl a pénzbõl éltek - és élnek ma is -, akik az Istennek szolgáltak teljes idejükben. Az adakozásra azért van szükség, mert köztudottan a HGY nem államilag támogatott egyház, ami így jó és a jövõben is így lessz, ezért fönn kell magunkat tartani. Mutass még egy olyan egyházat ami ilyen csarnokokat, iskolákat épít és tart fenn önerõbõl!
Szerintem ezen a témán már túl kéne lépni...

[Basic]

És arról még nem is esett szó, hogy a milliók v. milliárdok miért mennek ki a vatikánba?
Mi magyarok mindig rabszolgák maradunk? 
Egyszer a kommunizmus rabszolgái, másszor meg a vatikán skalpol minket?
Ezeket a kiadásokat, meg az egyházak támogatását kellene teljesen megszüntetni, nem a gázt a duplájára emelni...


...ezeket a pénzeket meg inkább az egészségügybe, meg más helyekre kéne berakni!
Õszintén: lenne hova...

Szerkesztette: Basic 2006. 07. 31. 22:29 -kor

[Zsul]

Idézet: Basic - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:16

1000x írtuk már de leírom 1001x is, hogy a tized nem kötelezõ...

Bár továbbra is (elõre is elnézést) nagy gáznak tartom a hitgyülit, és bevallom a tizedet sem helyeseltem de változott a véleményem... Mármint a tized kapcsán: Azt tényleg õk fizetik a saját egyházuknak... No most az, hogy az ebbõl finanszírozott iskolák mennyire demokratikus intézmények azt hagyjuk, de amíg saját magukuknak tartják fent mi közöm van ehhez???

A konkrét véleményem a dologról az, hogy ha a HGY ideális körülmények között mûködne! akkor példaértékûnek tartanám jópár dologban a történelmi egyházakkal ellentétben. Megkockáztatom, hogy amit saját maguk mellett pozitív érvként felhoznak az részben megállja a helyét, az már más kérdés, hogy vannak olyan dolgok is bõven amivel nem kell dicsekedni....

[Basic]

Idézet: Zsul - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:37

.... mennyire demokratikus intézmények azt hagyjuk ...

.... a HGY ideális körülmények között mûködne! akkor példaértékûnek tartanám ...

Az hogy gáznak tartod a hitgyülid, a te dolgod. Legalább én is ennyire gáznak tartom a katolius egyházat, bár én maximálisan tisztelem és tiszteletben tartom õket.

Ezt a demokratikusat kifejtenéd bõvebben? Elõzetesen azt leírom - bár nem tudom mire gondolsz -, hogy ide aztán végkép nem kötelezõ sõt mi értelme lenne olyan gyereket beiratni, aki nem akar minden sallangtól mentes bibliára épülõ keresztény neveltetést kapni. A feltételekkel meg egyet értek. Az erkölcsi és szellemi feltételeket be kell tartani, ha nem el kell vinni oda a gyereket, ahol mindent szabad.

Nem tudom számodra mi az ideális, de tõled függetlenül a HGY példaértékû. Ezt nem kell bizonygatni, ez tény. Ha magyarorsszágon még több ilyen ember élne... Nem, helyesbítek: ha keresztény ország vagyunk, akkor nem itt kéne tartanunk!

Szerkesztette: Basic 2006. 07. 31. 22:57 -kor

[desiderius]

Idézet: Basic - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 23:27

És arról még nem is esett szó, hogy a milliók v. milliárdok miért mennek ki a vatikánba?
Mi magyarok mindig rabszolgák maradunk? 
Egyszer a kommunizmus rabszolgái, másszor meg a vatikán skalpol minket?
Ezeket a kiadásokat, meg az egyházak támogatását kellene teljesen megszüntetni, nem a gázt a duplájára emelni...


...ezeket a pénzeket meg inkább az egészségügybe, meg más helyekre kéne berakni!
Õszintén: lenne hova...

Szóval  katolikus egyházat hasonlították már sokmindenhez, de könnyen lehet, hogy te vagy az elsõ, aki egy kalap alá veszi a kommunizmussal...  Azért szerintem böngészgesd egy kicsit a költségvetési tv. mellékleteit, mert nem az egyházak támogatása miatt hever romokban az államháztartás...  (Pl. mi a búbánatos qrva életért kell nekünk még 2006-ban is évi 2,5 milliárd forintot fizetni jóvátétel címszó alatt.)

Ps.: És ha már a rabszolgaság témánál tartunk: jelenleg jó úton haladunk afelé, hogy a bankok rabszolgái legyünk, de hogy a Vatikán rabszolgái voltunk-e valaha, én nem tudom.

Szerkesztette: desiderius 2006. 08. 01. 06:58 -kor