[guga]

Idézet: leslie - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 7:31

A Foldet nem teremtettek, hanem az osrobbanasbol jott letre...

S a lelkiismeret     az is yóó nagyot durranhatott a közösbõl 

Ha ez így lenne, akkor már rég lemodellezték volna a "tudósok?" egy laborban és ujjongva ugrándoznának egyik lábukról a másikra, hogy yuhhééé

Eddig még akárhány robbanás volt az ûrben vagy akár itt a földön, nem törvényszerûségek maradtak a nyomában, hanem káosz.

Ahhoz, hogy a földön tudj maradni, annak pontosan olyan kell, hogy legyen a tömegvonzása, hogy se el ne repülj, de ne is fájjon a járás.
Ahhoz, hogy levegõt vegyél szükség van oxigénre + a fotoszintézis a friss levegõ utánpótlására, ahhoz a fák kellenek, de ha azok elpusztulnak kellenek a hangyák s termeszek, amik azokat maradéktalanul lebontják. A fáknak esõ is kell...a végtelenségig lehetne folytatni az összefüggéseket, hogy mit miért.
De ott a naptól való távolság, hogy pont az a hõmérséklet blábláblá.
A hold és amik azzal kapcsolatban vannak, ár s apály, a tengeri áramlatok.
Az állatvilág egyensúly fenttartására a ragadozók.

Ki van ez számolva 

De mondok én valamit. A földnek minden pontján kialakult egy hit, akár az elszigetelt õserdõben, ahol senki sem jár, de itt nálunk karácsonykor sem azért ülünk a pulyka elé, hogy hálát rebegjünk a nagy durranásnak

Legalább is nem te hiszel egyedül ebben az õsrobbanás elméletben, gondolom bazi sokan s mégsem az õsrobbanás törvényei szerint élnek ill. gyûlnek össze, hanem az Õ életük alapja is a tíz parancsolat.

Szerkesztette: guga 2004. 08. 12. 06:56 -kor

[Emvy]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 7:53

fujj õsrobbanás

Azért be kell látni, a világegyetem idõ- és térbeli dimenzióinak tudatában (sejtésében) bõven belefér az õsrobbanásból keletkezett élet is ->viszont ez nem zárja ki a teremtést, csak kicsit más módon, mint ahogyan azt "elképzelni szokás"...

[Jim DiGriz]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 7:53

Ahhoz, hogy a földön tudj maradni, annak pontosan olyan kell, hogy legyen a tömegvonzása, hogy se el ne repülj, de ne is fájjon a járás.
Ahhoz, hogy levegõt vegyél szükség van oxigénre + a fotoszintézis a friss levegõ utánpótlására, ahhoz a fák kellenek, de ha azok elpusztulnak kellenek a hangyák s termeszek, amik azokat maradéktalanul lebontják. A fáknak esõ is kell...a végtelenségig lehetne folytatni az összefüggéseket, hogy mit miért.
De ott a naptól való távolság, hogy pont az a hõmérséklet blábláblá.
A hold és amik azzal kapcsolatban vannak, ár s apály, a tengeri áramlatok.
Az állatvilág egyensúly fenttartására a ragadozók.

Ki van ez számolva 

Ez mondjuk rossz indok, mert az ember izomzata azért ilyen, mert a gravitáció pont ekkora, ha metán volna a légkör, azt lélegeznénk és más lenne a tüdõnk felépítése, ésatöbbi .

A hit azért alakult ki, mert a dolgok megmagyarázáshoz szükséges fejlettség lassabban jön meg .

[guga]

Idézet: Emvy - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 8:03

Azért be kell látni, a világegyetem idõ- és térbeli dimenzióinak tudatában (sejtésében) bõven belefér az õsrobbanásból keletkezett élet is ->viszont ez nem zárja ki a teremtést, csak kicsit más módon, mint ahogyan azt "elképzelni szokás"...

Azt nem mondtam, hogy fújj õsrobbanás, annyira azért nem merülök bele a témába, hogy öngyilkos merényletet hajtsak végre :Ð
Csak leírom, ami eszembe jut és más is ezt teszi.

Szal ha az Õsrobbanásnak lenne egy kicsi kis valószínûsége, akkor a hitbéli kérdésekben is nagyobb hangsúlyt kapna.
De 99%-ban, legyen szó akármilyen néprõl, szellemvilágban, Istenben, több Istenben,...lehetne még sorolni a misztikán keresztül egy halom dolgot, amiben hisznek, de az Õsrobbanásnak nincs nyoma sem az õsi kúltúrákban és hitvilágban, sem a mai értékrendben.

Ugyanis nem hisznek benne, csak egy érv, amit szembe lehet állítani egy másikkal.

Tételezzük fel, hogy nincs Isten s nem teremtett senki semmit. Élünk s meghalunk, ez így elég értelmetlen, mert ugye az ember nem mindig létezett és nem is fog örökké létezni. Akkor minek az egész? Valami hiányzik.

Ha mindez a véletlen mûve és nincs semmilyen törvényszerûség, ami alapján létrehozták, akkor mit csinál ez a rengeteg ember, aki hisz a teremtõben a föld minden pontján és egymásról mit sem tudva? Más másban hisznek, de ugyanazt keresik.

Legalább egy olyan törzset kellett volna találni, amelyiknek nincs saját hitvilága és azért nem harcolna.

Vagy egy másik példa: Ábrahám, Mózes, Dávid király, Salamon király, a neves próféták, mind nem létezõ emberek voltak? Ha egyik sem létezett, akkor valaki hazudik. Ha mind létezett, de mind hazudott

Ráadásul Salamon királyhoz a föld másik végérõl is elmentek királyok, hogy halhassák a bölcsességeit

Szal kicsit kócos az egész.

[guga]

Idézet: Jim DiGriz - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 8:06

Ez mondjuk rossz indok, mert az ember izomzata azért ilyen, mert a gravitáció pont ekkora, ha metán volna a légkör, azt lélegeznénk és más lenne a tüdõnk felépítése, ésatöbbi .

A hit azért alakult ki, mert a dolgok megmagyarázáshoz szükséges fejlettség lassabban jön meg .

Az elsõben sok a lenne, de aggodalomra semmi ok, mert már van a van és van is mihez viszonyítanunk, a meglévõ állapot.

A második pedig a te hited , tehát neked is idõre van szükséged

[Rive]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:08

Szal kicsit kócos az egész.

Sehol semmi kóc. Az emberi tudat az egyed fejlõdése során az anya által számára biztosított totálisan egocentrikus világból indul, és egy olyanhoz kell alkalmazkodnia, amiben a számára csak nagyon kicsiny, pontosan csak egy embernyi hely jut, ráadásul ez az 'új' világ még csak nem is körülötte forog. Ebben a változásban a legtöbbször egy apa áll mellette, mint felsõbb személy.

Ez hatalmas feszültségeket teremt az emberi tudattalanban, ráadásul magával hozza azt is, hogy regresszív hatásokkal járó stressz esetén az egyén tudattalanul elkezd keresni egy megfelelõ apát.

Hogy az így megtalált istenkép milyen viszonyban állhat Istennel... Hm. 

[Dan(td)]

Régen azt hitték lapos a föld, és nem mozog, aki az ellenkezõjét állította hülyének nézték, vagy legrosszabb esetben eretneknek minõsítették.
Az õsrobbanás talán azért nem szerepel sehol, mert nem a földdel foglalkozik, hanem a világegyetemmel, amivel nagyon kevés õsi nép foglalkozott(pl.:sumérok, egyiptomiak)
De mégis szerepel egy utalás a bibliában: "Porból lettünk, s porrá leszünk"

Egyébként, az aki nem vallásos, sokkal optimálisabban, logikusabban tudja szemlélni a világ dolgait, hiszen nem kapaszkodik görcsösen egy belésulykolt nézethez. Én is ilyen vagyok, mondhatom azt, hiszek az õsrobbanásban, de azt is mondhatom, hogy nem.

Az meg hogy elszigetelt törzsek is hittek valami felsõbrendü lényben csak azt mutatja, hogy az emberi lény szolgának született. Nem is merné feltételezni hogy õ maga a legfelsõbb lény.

Üdv: Dan

[Dan(td)]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:23

Sehol semmi kóc. Az emberi tudat az egyed fejlõdése során az anya által számára biztosított totálisan egocentrikus világból indul, és egy olyanhoz kell alkalmazkodnia, amiben a számára csak nagyon kicsiny, pontosan csak egy embernyi hely jut, ráadásul ez az 'új' világ még csak nem is körülötte forog. Ebben a változásban a legtöbbször egy apa áll mellette, mint felsõbb személy.

Ez hatalmas feszültségeket teremt az emberi tudattalanban, ráadásul magával hozza azt is, hogy regresszív hatásokkal járó stressz esetén az egyén tudattalanul elkezd keresni egy megfelelõ apát.

Hogy az így megtalált istenkép milyen viszonyban állhat Istennel... Hm. 

Egyszer láttam egy mûsort, ami a teljesen társadalomtól elszigetelt körülmények között felnõtt gyermekekrõl szólt. Megfelelõ ingerek híjján az agy kommunikációs központja nem feljõdött ki, ergo késõbb nem tudtak rendesen megtanulni beszélni, szellemi fejletségük ezen a téren jóval elmaradt a normától. Hogy hitek-e Istenben? Ugyan ilyet nem mertek kérdezni tõlük, de kb. fingjuk se lett volna róla, hogy ki vagy mi az.

Üdv: Dan

Szerkesztette: td 2004. 08. 12. 08:46 -kor

[Jim DiGriz]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:11

Az elsõben sok a lenne, de aggodalomra semmi ok, mert már van a van és van is mihez viszonyítanunk, a meglévõ állapot.

A második pedig a te hited , tehát neked is idõre van szükséged

El kell vonatkoztatni a "van"-tól . A Ti verziótok ugyanúgy fikció, legalábbis amíg nincs rá bizonyíték . Ezt természetesen minden tiszteletemmel együtt mondom (és te egyike vagy azon ritka emberekenek, akiket hitükkel együtt is tisztelek ).

[Rive]

Idézet: td - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:38

*) Egyébként, az aki nem vallásos, sokkal optimálisabban, logikusabban tudja szemlélni a világ dolgait, hiszen nem kapaszkodik görcsösen egy belésulykolt nézethez. Én is ilyen vagyok, mondhatom azt, hiszek az õsrobbanásban, de azt is mondhatom, hogy nem.

**) Az meg hogy elszigetelt törzsek is hittek valami felsõbrendü lényben csak azt mutatja, hogy az emberi lény szolgának született. Nem is merné feltételezni hogy õ maga a legfelsõbb lény.

* Az 'optimális' és a 'logikus' éppúgy nézõpont kérdése, mint az, hogy Te ilyen vagy-e

** Ez elég veszélyes téma, hiszen 'logikus' folyománya, hogy aki ezt felismeri, az még felsõbb lény, mint a többi. Innentõl kezdve történelem, meg vér és halál. Szerintem ezt hagyjuk.

[Rive]

Idézet: td - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:45

Hogy hittek-e Istenben? Ugyan ilyet nem mertek kérdezni tõlük, de kb. fingjuk se lett volna róla, hogy ki vagy mi az.

Mer' Neked - nekem, nekünk - VAN?

[Dan(td)]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:51

Mer' Neked - nekem, nekünk - VAN?

nincs!
De itt arra akartam utalni, mert nem tanították meg õket, nem monda nekik senki, az anyjuk, apjuk, õseik, hogy létezik egy felsõbb vki, akiben hinni kell, aki minket teremtett.

Üdv: Dan

Szerkesztette: td 2004. 08. 12. 09:12 -kor

[lameXpert]

A hétköznapi életben mi, emberek szinte kizárólag olyan dolgokkal - tárgyakkal, jelenségekkel - találkozunk, amelyek jelenléte az Univerzum többi részén enyhén szólva nem jellemzõ. És, mivel életterünk a Világegyetemnek csak elképesztõen piciny, szinte szóra sem érdemes hányadát teszi ki, nyugodtan mondhatnánk, hogy legtöbbünk kizárólag teljesen jelentéktelen dolgokkal foglalkozik, végig egész jelentéktelen élete során. Ugyanakkor ezen jelentéktelen dolgok folyása közepette használunk szavakat, amelyek tartalma, jelentése ködbe veszni látszik, vagy legalábbis jelentõsen eltér az egyes egyedek számára. Amikor naponta egymagukban használjuk a "jó" és "rossz" szavakat, akkor emögött kimondatlanul is megbúvik egy rejtett elgondolás arról, hogy mire jó vagy rossz, amirõl állítjuk, mi a dolgok menetének az az iránya, amit megegyezéssel jónak, helyesnek tartva már ez egyáltalán elvileg eldönthetõ. Ezt a kimondatlan alapvetést szokás értékválasztás néven említeni. Ez az értékválasztás azonban egyedfüggõ, de úgy beszélünk róla, mintha mindenki ugyanazt értené alatta, sõt késhegyre menõ viták mennek egy egy állításról úgy, hogy a közös alapokat ki sem jelöltük, netán meg sem kíséreltük megtalálni.

[Dorien]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 7:53

S a lelkiismeret     az is yóó nagyot durranhatott a közösbõl 

Ha ez így lenne, akkor már rég lemodellezték volna a "tudósok?" egy laborban és ujjongva ugrándoznának egyik lábukról a másikra, hogy yuhhééé

Eddig még akárhány robbanás volt az ûrben vagy akár itt a földön, nem törvényszerûségek maradtak a nyomában, hanem káosz.

Ahhoz, hogy a földön tudj maradni, annak pontosan olyan kell, hogy legyen a tömegvonzása, hogy se el ne repülj, de ne is fájjon a járás.
Ahhoz, hogy levegõt vegyél szükség van oxigénre + a fotoszintézis a friss levegõ utánpótlására, ahhoz a fák kellenek, de ha azok elpusztulnak kellenek a hangyák s termeszek, amik azokat maradéktalanul lebontják. A fáknak esõ is kell...a végtelenségig lehetne folytatni az összefüggéseket, hogy mit miért.
De ott a naptól való távolság, hogy pont az a hõmérséklet blábláblá.
A hold és amik azzal kapcsolatban vannak, ár s apály, a tengeri áramlatok.
Az állatvilág egyensúly fenttartására a ragadozók.

Ki van ez számolva 

De mondok én valamit. A földnek minden pontján kialakult egy hit, akár az elszigetelt õserdõben, ahol senki sem jár, de itt nálunk karácsonykor sem azért ülünk a pulyka elé, hogy hálát rebegjünk a nagy durranásnak

Legalább is nem te hiszel egyedül ebben az õsrobbanás elméletben, gondolom bazi sokan s mégsem az õsrobbanás törvényei szerint élnek ill. gyûlnek össze, hanem az Õ életük alapja is a tíz parancsolat.

Ne keverjük a tudományos elméleteket hittételekkel, mert nem azok.

[Netmaster]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 7:53

Eddig még akárhány robbanás volt az ûrben vagy akár itt a földön, nem törvényszerûségek maradtak a nyomában, hanem káosz.

Ahhoz, hogy a földön tudj maradni, annak pontosan olyan kell, hogy legyen a tömegvonzása, hogy se el ne repülj, de ne is fájjon a járás.
Ahhoz, hogy levegõt vegyél szükség van oxigénre + a fotoszintézis a friss levegõ utánpótlására, ahhoz a fák kellenek, de ha azok elpusztulnak kellenek a hangyák s termeszek, amik azokat maradéktalanul lebontják. A fáknak esõ is kell...a végtelenségig lehetne folytatni az összefüggéseket, hogy mit miért.
De ott a naptól való távolság, hogy pont az a hõmérséklet blábláblá.
A hold és amik azzal kapcsolatban vannak, ár s apály, a tengeri áramlatok.
Az állatvilág egyensúly fenttartására a ragadozók.

Ki van ez számolva 

Vagy legalábbis senki nem volt ott, hogy szemtanúja legyen annak a ki tudja hány másik korábbi világnak, ahol a feltételek nem voltak megfelelõek az élet kialakulásához. Lehet, hogy volt egy pár milliárd olyan variáció is... ez is egy lehetséges magyarázat a sok közül. Elméletekben nincs hiány.

[Netmaster]

Idézet: guga - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 9:08

Tételezzük fel, hogy nincs Isten s nem teremtett senki semmit. Élünk s meghalunk, ez így elég értelmetlen, mert ugye az ember nem mindig létezett és nem is fog örökké létezni. Akkor minek az egész? Valami hiányzik.

Ha mindez a véletlen mûve és nincs semmilyen törvényszerûség, ami alapján létrehozták, akkor mit csinál ez a rengeteg ember, aki hisz a teremtõben a föld minden pontján és egymásról mit sem tudva? Más másban hisznek, de ugyanazt keresik.

Ugye milyen tiszta és világos? Pontosan azt keresik, ami hiányzik... Ez a vallások célja ugyanis, értelmet keresni az értelmetlennek, okot keresni az ok nélkülinek, célt keresni a céltalanságban. Mert elfogadni nehezebb... Persze, ha úgy tetszik, nevezheted ezt is egy vallásnak.

[Dorien]

Idézet: Netmaster - Dátum: 2004. aug. 14., szombat - 0:53

Ugye milyen tiszta és világos? Pontosan azt keresik, ami hiányzik... Ez a vallások célja ugyanis, értelmet keresni az értelmetlennek, okot keresni az ok nélkülinek, célt keresni a céltalanságban. Mert elfogadni nehezebb... Persze, ha úgy tetszik, nevezheted ezt is egy vallásnak.

De a többi vallástól eltérõen, amelyek csak hirdetik a csodákat, a tudomány meg is valósítja azokat. A tudomány mûködik.

[lameXpert]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. aug. 14., szombat - 10:34

De a többi vallástól eltérõen, amelyek csak hirdetik a csodákat, a tudomány meg is valósítja azokat. A tudomány mûködik.

Bocs, a vallások is mûködnek.

Sõt a tudományok is mûködtek a vallás égisze alatt. Eppur si muove...

[Netmaster]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. aug. 14., szombat - 10:34

De a többi vallástól eltérõen, amelyek csak hirdetik a csodákat, a tudomány meg is valósítja azokat. A tudomány mûködik.

A tudomány nem tud választ adni azokra a kérdésekre... nem tud okot és értelmet adni az életnek.

[guga]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. aug. 14., szombat - 10:34

De a többi vallástól eltérõen, amelyek csak hirdetik a csodákat, a tudomány meg is valósítja azokat. A tudomány mûködik.

> megválaszolhatnám saját szavaimmal is, de a lényege ez lenne <

Másrészt, akinek csodákra van szüksége, az csodákra vár és ha nincs csoda, akkor végtelenül csalódott lesz és csinál magának vagy elhiszi valamirõl, hogy az.
Amit te csodának nevezel, az emberi tudomány, az pusztít el bennünket és velünk együtt a porba száll.
Nem tudunk sem maradandót, sem értékeset alkotni, mert minél jobban állítjuk valamirõl, hogy elpusztíthatatlan és örök, a következõ reakciód, hogy a szád elé kapod a kezed és elkerekedik a szemed, hogy nem hittem volna.

Titanic....de lehetne sorolni a végtelenségig.

Csoda e az ha a Vörös tengert Isten ketté választja? Mivel nem láttad el sem hiszed és mondhatod, hogy nem érdekel, mert fasság az.
De nem csak a Bibliában van benne, hanem maguk a károsultak az egyiptomiak emlékeztek meg róla rajzokban, hatalmas kõtáblákon.

Az ember eleve tökéletlennek lett teremtve, ezért nem is tud alkotni semmi tökéleteset, de nem is tud okozni meglepetéseket.

Annakokáért a mit a sötétben mondtatok, a világosságban fog meghallatszani; és a mit fülbe sugtatok a rejtekházakban, azt a házak tetején fogják hirdetni.