[keton]

Idézet: Mikeee - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 13:56

Na az tényleg gyorsul! Csináljunk egy ilyet hogy villanymotor vs olajjal mûködõ motorok! Asszem nem lenne vita!

OFF:
A MÁV Taurus mozdonya gépmenetben (tehát kocsik nélkül) 8 mp alatt van 100-on. 83 tonna. Villanypowa'

[Lord]

Idézet: keton - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 14:41

OFF:
A MÁV Taurus mozdonya gépmenetben (tehát kocsik nélkül) 8 mp alatt van 100-on. 83 tonna. Villanypowa'

 

[leslie]

Idézet: keton - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 14:41

OFF:
A MÁV Taurus mozdonya gépmenetben (tehát kocsik nélkül) 8 mp alatt van 100-on. 83 tonna. Villanypowa'

Aztaku*va. Milyen slungja lehet mar.

[Lord]

Idézet: leslie - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 14:58

Aztaku*va. Milyen slungja lehet mar.

az haggyán, de meg is kell állítani a 83 tonnát egyszer... na az a durva

[GI]

Idézet

Jujj a brutális nyomatékot nem kellett volna beleírni, mert most megint kezdõdni fog a látod, hogy a dízelajobbmertannaknagyobbanyomatéka szöveg.

Nade egy párhuzamos gerjesztés mellett a nagy nyomaték magas fordulato rendelkezésre áll.

Idézet

6-ban 150-nél 2500-at  pörög a kocsi! Eljöhetnél velem egy körre valami autópályára, 150-nél 6-ban  nyomok neked egy padlót, aztán majd meglátod, nincs ott még semmilyen nyomaték vesztés...

De a motor maximális teljesítményénél lehet leggyorsabban haladni..
Mehetsz alacsony fordulaton nagy nyomatékkal, csakhogy a légellenálláshoz teljesítmény kell. Azt pedig elég erõsen befolyásolja a fordulatszám. Nemde???

Idézet

Vili, ezek szerint azt mondod, hogy a 150Nm-es nyomatékú benzinmotoros autókhoz olyan váltót csinálnak, ami meg többszörözi a keréken a nyomatékot (lesz 3000NM, amit írtál), miközben a dízelmotoros autókhoz direkt kibaszásból olyan váltót csinálnak, ami 300 NM-bõl csinál ugyanúgy 3000NM-t......

Csinálhatnak hozzá éppen olyan váltót, mint a benzineshez. Ekkor a példám alapján 6000Nm-t produkálna, de fele akkor fordulat lenne... (fele sebesség)

Nem vágod a nyomatékváltót.
Hidd el egy 1000000rpm-es motor, ami végig 20Nm-t ad le, megfelelõ nyomatékváltóval szarráalázna mindent.

Ez olyan mint a mérleghinta.

Az egyik felén 1m hosszú rúdon van 100kg.
Te ezt megemelheted úgy is, hogy van a másik felére fél méter hosszú rudad és 200kg-od (dízelmotor)
vagy pedig van 2 méter hosszú rudad és 50kg-od.

Bár ez pont nem jó példa, mert azt nem látod rajta, hogyha a 200gk-os súlyodhoz 2m hosszú rudat raknál, akkor lasabban emelnél arányosan. Bár végülis.

Vegyünk 1:1 áttételt dízelmotorra...
Nagy nyomatékod van, pont megfelelõ fordulatod.
Vegyünk egy benzinmotort, 1:1 áttétellel kicsi lenne a nyomaték, de nagy a fordulat.
Mit csinál a jóember a benzinmotorral???
1.5:1 az áttételt használ, ahol a kicsi nyomatékból 1.5x nagyobb lesz és a nagy fordulatból másfélszer kisebb. Pont úgy, mint nálad.
De ezt fordítva is elmesélhetnénk.

A szerkezetet nyomatékváltónak hívják.

Te betehetsz egy benzines diffmût a nagoybb áttétel érdekében és akkor nagyobb is lesz a nyomatékod, mint nálam.. De nem is mész gyorsan.
Olyan, mintha pár fokozattal visszábbraknád a kocsit.

Idézet

még véletlenül se többet, mert PONT 150 NM-bõl lehet 3000-et csinálni, és PONT 300 -bõl is CSAK 3000Nm-t lehet

Bármekkora nyomatékot lehet bármekkorábol csinálni. csak áttételezés kérdése, a fordulat már más téma.
Ott vannak a csigakerékmeghajtások.
Kicsi pöcsköszörû villanymotor és mindent megemel, igaz lassan.

Idézet

Nem sántít ez?

Nem, neked nem sántít viszont az, hogy a magasabb fordulat miatt arányosan többet kell leosztani és emiatt arányosan nagyobb nyomatékot látsz a tengelyeden?

Remélem már vili lesz a nyomatékváltó.

Jó dolog a nagy nyomaték, de rossz dolog a kis fordulat.

Idézet

Azt mondod, hogy egyetlen adott pillanatig sincs nagyobb nyomaték a keréken?

De van, alacsony fordulaton. Ott nagyobb, mint a benzinesé.
Viszont, mivel nincsen fordulatod, nincsen teljesítmény emellett.
A benzines ezzel szemben magas fordulaton van jobban elemében, ahol már teljesítmény is van.

Idézet

mosolygok azokon amiket itt írogatsz!

Ne aggódj mások is jót mosolyogtak az 530i BMW @ 80-120km/h 7sec with GONDOLOM hozzászólásodon. Ez mindent elárult a tapasztaltságodról, már megbocsájts.

Idézet

A mi 1300-as kockánk gyárilag 72 pacis, no kat.

Volt egy ilyen jó kis könyv Ladákhoz, abban nézd meg.  Ott van din Le is.
Ruszkik saját könyvbem nindenütt SAE-t használtak.
Vészesen sok 72 ló dinben egy szovjet konstrukciótól karbicsekkel, amikor a nyugati 10 évvel fejlettebb 100ccm-el nagyobb (1.4-es) injektoros autók produkáltak annó 75 lovat.

Megfogom neked csekkolni, de közel nincsen akkora. Van ilyen frenkó könyvem dácsiáról is.

Idézet

A MÁV Taurus mozdonya gépmenetben (tehát kocsik nélkül) 8 mp alatt van 100-on. 83 tonna. Villanypowa'

Ott folyhat pár kA áram.

Egyébként egyszer iszonyatosan kipróbálnék egy ilyen mozdonyt.

[Kory]

Idézet: GI - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 15:30

De a motor maximális teljesítményénél lehet leggyorsabban haladni..
Mehetsz alacsony fordulaton nagy nyomatékkal, csakhogy a légellenálláshoz teljesítmény kell. Azt pedig elég erõsen befolyásolja a fordulatszám. Nemde???

Én értem azt, hogy te elméletben mit írsz ezekrõl a nyomatékváltókról, ezzel nincs gond.
Nos:
A teljesítménye a két összehasonlított autónak pedig ugyanannyi (legyen mindkettõ 120 - 120 LE), akkor mindkettõt egyformán befolyásolja a légellenállás , csak ez egyiknek nagyobb a nyomatéka (a motorban, fogalmazzunk így).

Úgy mondod "alacsony fordulaton nagyobb a nyomaték a keréken" , ezt hogy érted?, mert:

1700-tól 3200-ig nagy a nyomaték, egy "hosszú" váltóval, ráadásul a max. teljesítményt (ami kw-ban ugyanannyi mint a benzinesé) is leadja 2800-tól 4000-ig (fölé úgyse érdemes menni).

Míg a benzines a teljesítményét, nagyon magas fordulaton adja csak le (szinte csúcsosan) (5000-6000 között), alatta erõsen csökken, pl. 4000-nél még csak 60kw .

Idézet

Csinálhatnak hozzá éppen olyan váltót, mint a benzineshez. Ekkor a példám alapján 6000Nm-t produkálna, de fele akkor fordulat lenne... (fele sebesség)

De lásd be, hogy nem egyforma a benzines és a dízel váltója.

Szerkesztette: Kory 2004. 11. 25. 15:57 -kor

[Mikeee]

Idézet: Kory - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 16:53

Én értem azt, hogy te elméletben mit írsz ezekrõl a nyomatékváltókról, ezzel nincs gond.
Nos:
A teljesítménye a két összehasonlított autónak pedig ugyanannyi (legyen mindkettõ 120 - 120 LE), akkor mindkettõt egyformán befolyásolja a légellenállás , csak ez egyiknek nagyobb a nyomatéka (a motorban, fogalmazzunk így).

Úgy mondod "alacsony fordulaton nagyobb a nyomaték a keréken" , ezt hogy érted?, mert:

1700-tól 3200-ig nagy a nyomaték, egy "hosszú" váltóval, ráadásul a max. teljesítményt (ami kw-ban ugyanannyi mint a benzinesé) is leadja 2800-tól 4000-ig (fölé úgyse érdemes menni).

Míg a benzines a teljesítményét, nagyon magas fordulaton adja csak le (szinte csúcsosan) (5000-6000 között), alatta erõsen csökken, pl. 4000-nél még csak 60kw .



De lásd be, hogy nem egyforma a benzines és a dízel váltója.

Nagyjából kezdem vágni mire akar GI kilyukadni, valószínûleg az elméleti hátterét magyarázza annak a tapasztalatnak, hogy a benzines autók jobban gyorsulnak, mint a dízelek! ( a papíron nagyobb nyomaték ellenére)

Szerkesztette: Mikeee 2004. 11. 25. 16:02 -kor

[Kory]

Idézet: Mikeee - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 15:56

Nagyjából kezdem vágni mire akar GI kijukadni, valószínûleg az elméleti hátterét magyarázza annak a tapasztalatnak, hogy a benzines autók jobban gyorsulnak, mint a dízelek!

Hol és mikor? Milyen teljesítményszinteknél? 0-ról 100-ra? Ezt már átbeszéltük egyszer. Vagy 30-ról 100-ra? Vagy "csak úgy" ? Vagy a valódi közlekedésben? Vagy a fékpadon?

Valószínûleg a nyomatékváltókat magyarázza már oldalak óta, ez teljesen ok.

(Természetesen eltekint a motor karakterisztikájától, azt hogy az egyes teljesítményszinteket hol adják le a motorok, ja és mellékesen az se nagyon számít, hogy mennyi a motor nyomatéka, igen, ezt is megtudhattuk).

Szerkesztette: Kory 2004. 11. 25. 16:03 -kor

[Mikeee]

Idézet: Kory - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 17:02

Hol és mikor? Milyen teljesítményszinteknél? 0-ról 100-ra? Ezt már átbeszéltük egyszer. Vagy 30-ról 100-ra? Vagy "csak úgy" ? Vagy a valódi közlekedésben? Vagy a fékpadon?

Valószínûleg a nyomatékváltókat magyarázza már oldalak óta, ez teljesen ok.

(Természetesen eltekint a motor karakterisztikájától, azt hogy az egyes teljesítményszinteket hol adják le a motorok, ja és mellékesen az se nagyon számít, hogy mennyi a motor nyomatéka, igen, ezt is megtudhattuk).

Megelõztél, szerkesztettem! Tehát, hogy papíron hiába nagyobb a nyomaték ennek ellenére mégis más a helyzet a valóságban!

[Kory]

Ha van két azonos teljesítményû benzines és dízel motorom egy VALÓDI autóban, legyen 100LE, akkor a váltóval a benzines autóban úgy játszanak, hogy csinálnak 3000 NM-t a kerékre egy 150 Nm -es motorból, dízelnél pedig úgy, hogy van 300 Nm a motorban, és abból szintén 3000 NM megy a kerékre. VAGY, ahogy GI sejtelmesen mondja: "néha több", "csak alacsony fordulaton"

Nekem ezt nem veszi be az agyam. Sorry.

Mi az alacsony fordulat és mi az hogy néha? Ráadásul hosszabb a váltó, nagyobb vagy ugyanakkora utat jár be az autó egy adott  fordulatszámtartományba, mint a benzines > dízel 2500 fordulatszám-emelkedése alatt gyorsul 70-et, a benzines 4500 fordulat-emelkedése alatt gyorsul ugyanennyit.

Szerk: fentebbi beírásra: persze hogy más kicsit a gyakorlat mint a valóság, azért is mondom hogy 0-ról 100-ra gyorsulásnál nem tudja megfogni a benzinest a dízel, a nagy nyomaték itt nem jön ki, pont felette lényeges 70-80-90-rõl indulva.

Szerkesztette: Kory 2004. 11. 25. 16:13 -kor

[Mikeee]

Idézet: Kory - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 17:10

Ha van két azonos teljesítményû benzines és dízel motorom egy VALÓDI autóban, legyen 100LE, akkor a váltóval a benzines autóban úgy játszanak, hogy csinálnak 3000 NM-t a kerékre egy 150 Nm -es motorból, dízelnél pedig úgy, hogy van 300 Nm a motorban, és abból szintén 3000 NM megy a kerékre. VAGY, ahogy GI sejtelmesen mondja: "néha több", "csak alacsony fordulaton"

Nekem ezt nem veszi be az agyam. Sorry.

Mi az alacsony fordulat és mi az hogy néha? Ráadásul hosszabb a váltó, nagyobb vagy ugyanakkora utat jár be az autó egy adott  fordulatszámtartományba, mint a benzines > dízel 2500 fordulatszám-emelkedése alatt gyorsul 70-et, a benzines 4500 fordulat-emelkedése alatt gyorsul ugyanennyit.

Szerk: fentebbi beírásra: persze hogy más kicsit a gyakorlat mint a valóság, azért is mondom hogy 0-ról 100-ra gyorsulásnál nem tudja megfogni a benzinest a dízel, a nagy nyomaték itt nem jön ki, pont felette lényeges 70-80-90-rõl indulva.

Végsebességig se fogja be semmikor.

Lejárt a munkaidõm úgyhogy SZABADSÁÁG! 
Holnap folytathatjuk!

[mocsi]

Idézet: GI - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 15:30

Ott folyhat pár kA áram.

Egyébként egyszer iszonyatosan kipróbálnék egy ilyen mozdonyt.

Az Ujpesti allomason amikor az elso mozdony kiallitas volt (anno domini 96 vagy 97 vagy98?), engem (es meg 3 vasutb@zit )  elvitt egy V63-as egy "probakorre", hat az hogy az agyam a szek hatan volt kb fedi az igazsagot, de inkabb az a hang!

[GI]

Idézet

A teljesítménye a két összehasonlított autónak pedig ugyanannyi (legyen mindkettõ 120 - 120 LE), akkor mindkettõt egyformán befolyásolja a légellenállás , csak ez egyiknek nagyobb a nyomatéka (a motorban, fogalmazzunk így).

Pontosan!

Idézet

Úgy mondod "alacsony fordulaton nagyobb a nyomaték a keréken" , ezt hogy érted?, mert:

Ugye a fordulatszámmal arányos a teljesítményed (ez a teljesítményed fog majd a kerékre jutni, nyoamték és fordulat formájában), a motorod azonban a max teljesítményét csak a függvényed (nyomatékgörbe) egyetlen egy pontján, szélsõértékén adja.
Egyébként ez nevetségesen szar dolog, mert ez messze van a motor valós teljesítményétöl.

A max teljesítményt a nyomatékgörbe szélsõértékén egy pont határozza meg, vagyis az a pont lesz egy négyzet egyik csúcsa, az origó (azapjárati fordszámtól számítva) a szembe lévõ csúcsa.
De a valós teljesítményt nem ez, hanem a nyomatékgörbe alatti (ténylegesen görbe alakú) terület határozza meg.
Na és ez a két szám nem ugyanaz.

Kezdjük azzal, hogy képzeld el, hogy a kerékre jutó teljesítményeket nézzük.
Vedd úgy, hogy a görbék (benzin és dízel) ugyanolyan kerékfordulatúak az azonos sebesség miatt és a nyomatékát is egy szintre hozza a váltó.
Alacsony fordulaton azért nagyobb a nyomatékod a keréken, mint a benzines társaknál (persze ha a töltés már felépül), mert neked ott nem esik. Egy maximumból kezd csökkenni végig a nyomatékod.
Míg nekem mondjuk egy középértéktõl kevésbé nõve eljut egy maximumig, majd kevésbé csökkenve eljut a végéig.
Na neked a görbe elején van elõnyöd (és emiatt olcsó a dízel üzemeltetése), mert az én görbém ott nem magas. Elvérzek. Azonban neked a végén törik le, ahol az enyém még valamennyire mocorog. Persze itt feltételezzük azt, hogy a motorod feltöltése tökéletes, a töltés mindig maximális, ami a valóságban nem igaz.
A különbség annyi, hogy míg neked az elején van elõnyöd a nagyobb nyomatékból, az alacsony fordulat miatt nincsen teljesítmény. Addig nálam a magas fordulat miatt lesz teljesítmény.
K*rvajó a mai dízelmotor feltöltése ez vitathatatlan, csak ne lennének benne azok a fránya letörések.

Idézet

De lásd be, hogy nem egyforma a benzines és a dízel váltója.

Ezt carmagednek mondd, mert én is ezt papoltam.

Idézet

Míg a benzines a teljesítményét, nagyon magas fordulaton adja csak le (szinte csúcsosan) (5000-6000 között), alatta erõsen csökken, pl. 4000-nél még csak 60kw .

Na ezaz.. Én 4-ben 6000rpm-el megyek max teljesítménnyel (150el mondjuk, a motor 100Le), ekkor a légellenállás egyen megy 50kW-ot, a a kerekemen lévõ teljesítmény és a légellenállás teljesítménykülönbsége fogja gyorsítani a kocsit, ami elég nagy.
Majd ötödikbe felrakom és  4000rpm-en megyek ekkor van 60kW-ot és ezt egészen elviszem 6000rpm, végsebességig, max teljesítményhez. Ahol a légellenállás és a keréken lévõ teljesítményem kiegyenlíti egymást. (egyébkétn ha a hajtásláncból adódó veszteségeket elhanyagoljuk, akkor a motor és a kerék teljesítménye azonos... Bár faszságnak hallatszik, hogy a keréknek van teljesítménye...
De ott kell számolni vissza azt a teljesítménykülönbséget, aminek a nyomatéka gyorsítani fogja a gépet.

Namost, akkor te mész alacsony fordulaton... 2500rpm-en 150-el 5.-ben, nézd meg mekkora a motorod teljesítménye. Ekkora nekem eléri a maximálisat (példámban 100Le), neked pedig még messze van tõle. Majd csak a végsebesség közelében éred el.
Addig szépen nõ a motorod teljesítménye, a sebességgel, légellenállással arányosan.
Míg én már a váltó, magas fordulat miatt a maximális teljesítmény közelében tartom a gépet.

Namost ha a kocsit a teljesítmények különbségéböl adódó nyoamték gyorsítja (asszem ebben megegyeztünk), akkor érdekes dolgok jönnek ki. Nemde?
Van 100Le-m 150km/h-nál 4.-ben, a légellenállás mondjuk legyen 50Le
Akkor 50Le-nyi teljesítménytöbbletem lesz a keréken.

Mivel a keréknek fix fordulata van, ezért számítható rajta a nyomaték, ami a kocsit gyorsítani fogja.

Most megyünk dízel kocsival. 5.-ben alacsony fordulaton (150km/h-val), mesze nincsen 100Le-d, mondjuk legyen 60Le, a légellenállás ugyanúgy 50Le-t emészt fel. A különbség 10Le.
Ezen teljesítményböl származó nyomaték fog hatni a kerékre.

A számok hasból jöttek, de jól példázza mire gondolok.

Tibisz:

amúgy én nem akarom, hogy rosszban legyünk, de szerintem a korrektséghez hozzátartozna az, hogy ne csak annyit mondj a véleményemre, hogy NEM, hanem legyen álláspontod, szerinted hogy van. És akkor kulturált formában meg lehet beszélni.

Kory-val látod tökéletesen meglehet dumcsizni a dolgokat.

Egyébként a tetõesésben tévedtem egy ponton, amikor százalékban számoltam. Mivel nem számoltam a nyomatékváltót bele. Hiszen a motoron lévõ nyomaték tetõesése még a nyomatékváltás miatt a dízelhez képest a fordszámtartományon jobban össze lesz húzva. Remélem értitek, ezt elfelejtettem, bocsi miatta. Egyébként a lényegen nem változtat még egy másfélszeres összehúzsá sem.

[GI]

Idézet

, a nagy nyomaték itt nem jön ki, pont felette lényeges 70-80-90-rõl indulva.

De hát pont ez az, hogy ott meg az alacsony fordulat miatt teljesítményed nincsen.
Mikor 100-nál kezd jönni a teljesítményigény.
Alacsony sebességen kellene hasítania pedig, ott mindig megfelelõ fordszámtrartományban tudod tartani. Mégsem. Ez a gond. Pedig ott nem számít még a teljesítmény.

Vagyis sajnos igen, mert a nyomatékváltó a teljesítményt 1az1-ben átviszi.
Pörgetés nélkül pedig nincsen teljesítmény, ez belátható.
Namármost, ha ez a teljesítmény határozza meg a dolgokat, akkor gond van.

[Yep]

Na lényeg a lényeg én azért használok dieselt, mert jobban megéri nekem anyagilag!
Sz.rom le a görbéket,gyorsulást

[tolvaly]

Idézet: Tibisz - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 15:11

A Prius tök jó példa, mert több mint 6 milka, és 5-6 liter benzint fogyaszt! Király konstrukció! Még a villanymotorral sem veri meg a dízelt! A villanymotor 400 Nm-ert tud, ha jól emlékszem, de csak 1200 fordulatig, és akkor elvész a benzines feeling!

Az elsõ dízel autót se hasonlítgatod a mai dízelekkel. Ez az elsõ hibrid autó, a fejlõdés iránya adott, kezdetnek nem rossz. Pár év és annyit eszik mint a honda agregátorom (0.6L/h) és csak suhan füst nélkül
Kicsit elkanyarodva....a retarderes tehereknél, harminc százalékkal megnõtt a gumik, és fékek élettartama, ha ezt a mozgási energiát is majd tárolni/visszaforgatni lehet, akkor lesznek jelentõs eredmények. A prius már valamit felhasznál ebbõl a mozgási energiából fékezésnél, csak az akkuk tömege jelentõs, ugye azt gyorsításnál is cipelni kell. Kezdetnek nem rossz, persze egy nyolcvan éves múltal/elõnnyel rendelkezõ dízel technológia nyílván elterjedtebb és olcsóbb. Az elsõ lexikon méretû w450 telefon is fél millió forit volt, ma meg mûholdas telefonálás van 49centért, a méretek pedig...

Ivándzsó Béla azzal telefonált a GAZ66-ból

[BigBear]

Idézet: GI - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 15:30

Volt egy ilyen jó kis könyv Ladákhoz, abban nézd meg.  Ott van din Le is.
Ruszkik saját könyvbem nindenütt SAE-t használtak.
Vészesen sok 72 ló dinben egy szovjet konstrukciótól karbicsekkel, amikor a nyugati 10 évvel fejlettebb 100ccm-el nagyobb (1.4-es) injektoros autók produkáltak annó 75 lovat.

Megfogom neked csekkolni, de közel nincsen akkora. Van ilyen frenkó könyvem dácsiáról is.

Megnéztem, mert kíváncsi voltam. 
Nos, valóban gyengébb, DIN 65 LE -t ír. 2105-ös kocka. 72 paci SAE.

Szerkesztette: BigBear 2004. 11. 25. 17:25 -kor

[Kory]

GI: értem mit írsz, azonban a számításod azon a ponton csúszik egy picit el, hogy:  (most nem a nyomaték, hanem a teljesítmény oldaláról fogom megközelíteni a dolgokat)

(vegyük a több oldallal ezelõtt beszúrt dízel és benzines megane grafikonokat, kérlek nézd meg):

Itt vannak a linkek, ne kelljen lapozni: http://www.freeweb.h...hinf/MII19d.gif
http://www.freeweb.h...chinf/MII16.gif

A dízelnél 2500-nál (tól) rendelkezésre áll a közel 300 nm nyomaték (az ábrán még csak 270), ugyanekkor amellé 70 kw teljesítmény tartozik, ezt a benzines 4500-nál hozza (természtesen nem a nyomatékot, csak a teljesítményt - 70KW), amit a benzines esetében 5600-5800-ig tudsz kiaknázni, növelni (túl csúcsos a teljesítménygörbe, egy ponton jön ki a teljesítmény), utána már nem érdemes pörgetni (ezt be kell látni). Figyelem, nem a nyomatékról , csak a teljesítményrõl beszélünk most.

A dízel esetében a teljesítmény 4200-ig növelhetõ (kb. ekkor van csúcson), bár ekkor már a nyomaték csökken, de még mindig nagyobb a benzinesénél...

Azaz kb. 1700 a bejárható fordulatszámtartomány 70kw-tól a 88 kw-ig, míg a benzinesnél is kb. ugyanennyi. S ez a dolog van megspékelve azzal, hogy a váltó a dízelnél "hosszabb", azaz ebben a tartományban az autó több utat tesz meg! Magyarul: jobban "gyorsul".

Pongyolán: te 4500-tól gyorsíthatsz 70kw-al 5800-ig (emelkedõ teljesítménnyel), én 2500-tól 70kw-al 4000-ig (szintén emelkedõ teljesítménnyel), csak az autó több utat fog bejárni!

Szerkesztette: Kory 2004. 11. 25. 17:53 -kor

[Tibisz]

Idézet: tolvaly - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 17:15

Az elsõ dízel autót se hasonlítgatod a mai dízelekkel. Ez az elsõ hibrid autó, a fejlõdés iránya adott, kezdetnek nem rossz. Pár év és annyit eszik mint a honda agregátorom (0.6L/h) és csak suhan füst nélkül
Kicsit elkanyarodva....a retarderes tehereknél, harminc százalékkal megnõtt a gumik, és fékek élettartama, ha ezt a mozgási energiát is majd tárolni/visszaforgatni lehet, akkor lesznek jelentõs eredmények. A prius már valamit felhasznál ebbõl a mozgási energiából fékezésnél, csak az akkuk tömege jelentõs, ugye azt gyorsításnál is cipelni kell. Kezdetnek nem rossz, persze egy nyolcvan éves múltal/elõnnyel rendelkezõ dízel technológia nyílván elterjedtebb és olcsóbb. Az elsõ lexikon méretû w450 telefon is fél millió forit volt, ma meg mûholdas telefonálás van 49centért, a méretek pedig...

Ivándzsó Béla azzal telefonált a GAZ66-ból

A hibrid autó egy olyan közbensõ lépcsõ, amit ki kell hagyni!
Az igazi áttörés, a hidrogén autó lesz, ha egyszer végre sorozatban kezdik el gyártani, de ha az olajár nem megy 60-70 dollár fölé. akkor még várhatunk 10-15 évet.
A hibrid autót azért gyártják, hogy befogják az emberek száját, hisz lehet venni, környezetbarát autót, csak fizesd meg.

[tolvaly]

Idézet: Tibisz - Dátum: 2004. nov. 25., csütörtök - 18:57

A hibrid autó egy olyan közbensõ lépcsõ, amit ki kell hagyni!
Az igazi áttörés, a hidrogén autó lesz, ha egyszer végre sorozatban kezdik el gyártani, de ha az olajár nem megy 60-70 dollár fölé. akkor még várhatunk 10-15 évet.
A hibrid autót azért gyártják, hogy befogják az emberek száját, hisz lehet venni, környezetbarát autót, csak fizesd meg.

Hidrogén.....szõke nõ.......rossz elõérzetem van