[LightBringer]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 17:25

Mi történik, ha 2 hatalmas tömegû (akár több galaxist tartalmazó) fekete lyuk összeütközik? A tömegnövekedés miatt átlépheti a sûrûsége a 10^93 g/ccm értéket? Ha igen, a térfogata újabb nagyságrendekkel lecsökken. Az itt fellépõ hõmérsékletnövekedés elvileg akár szétrobbanthatná a magot. Teheti ezt nagyobb erõvel, mint a saját gravitációs mezõje? Ha igen, mekkora tömegnél léphet ez fel? Ha az õsrobbanásból keletkezett világegyetemünk összes anyaga jelenti ezt a kritikus tömeget, az azt jelenti, hogy az õsrobbanás csak egy állomás, aminél a világegyetem a lehetõ legközelebb került a szingularitáshoz. Elõtte közeledett. Ha figyelembe veszem, hogy a gravitáció végtelen távolságban is hat végtelenül kis erõvel, akkor idõvel újra bekövetkezik ez az állapot, lüktetésszerûen. Van erre valami hivatalos elmélet, vagy ezt teljességgel elvetik?

Nova:

Remélem tudsz angolul.

[Thrawn]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 16:53

Érdekes feltételezés. Hol lehet errõl bõvebben olvasni?

(Bár azt hittem, hogy az elõzõ hsz-em után agyhalál következtében többet nem szól senki ebbe a topikba)

Például a legújabb Galaktikában, az ismeretterjesztõ részben.

[-NoVa-]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 20:04

Nova:

Remélem tudsz angolul.

Tudok, és addig tudtam is, hogy egyesülnek. Ezzel semmi gond, de létezik-e kritikus tömeg, amit egy fekete lyuk nem bír már megtartani? Egyre nõ az anyag sûrûsége, de még anyag marad. Bizonyára létezhet olyan sûrûség, ahol már az elektronoknak nincs helyük mozogni, nem létezik stabilan meghatározható anyagszerkezet, de lehet-e még ennél is sûrûbb valami? Meg tudjuk cáfolni, hogy egy elektron térfogata csökkenhet? Nem egyszerûen 1-2 galaxisnyi tömegben kell gondolkozni, hanem a világegyetem összes anyagának a tömegére a lehetõ legkissebb helyre összeszedve. Képes minden létezõ anyag egyetlen atomnyi helyre összegyûlni? Szerintem valami hasonló pillanat válthatta ki az õsrobbanást. A fizika szerint nem, de a fizika nem képes ekkora tömeg saját magára kifejtett hatását feldolgozni. Már egyetlen fekete lyuk belsejében sem lehet pontosan megmondani, mi lehet, ezért kérdeztem elméletet, olvasnivalót. Konkrétumokon, levezetett kísérleteken meglepõdnék .

[Netmaster]

Tessék, itt van a tér, az idõ és a tömeg legelemibb összefüggése: ha jó az idõ, a tömeg lemegy a térre.

[Thrawn]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 17:25

Mi történik, ha 2 hatalmas tömegû (akár több galaxist tartalmazó) fekete lyuk összeütközik? A tömegnövekedés miatt átlépheti a sûrûsége a 10^93 g/ccm értéket? Ha igen, a térfogata újabb nagyságrendekkel lecsökken. Az itt fellépõ hõmérsékletnövekedés elvileg akár szétrobbanthatná a magot. Teheti ezt nagyobb erõvel, mint a saját gravitációs mezõje? Ha igen, mekkora tömegnél léphet ez fel? Ha az õsrobbanásból keletkezett világegyetemünk összes anyaga jelenti ezt a kritikus tömeget, az azt jelenti, hogy az õsrobbanás csak egy állomás, aminél a világegyetem a lehetõ legközelebb került a szingularitáshoz. Elõtte közeledett. Ha figyelembe veszem, hogy a gravitáció végtelen távolságban is hat végtelenül kis erõvel, akkor idõvel újra bekövetkezik ez az állapot, lüktetésszerûen. Van erre valami hivatalos elmélet, vagy ezt teljességgel elvetik?

Nem lépheti át, a 10^93 g/ccm felsõ határ, mondhatjuk, ez a legnagyobb sûrûség. A lyuk magjában az így összezsúfolódott tömeg nagyobb térrészt foglal el (csak tudnám, helyes-e a térrész kifejezést alkalmazni ilyen körülmények között?) , ezzel együtt természetesen az eseményhorizont is megnõ.

[Thrawn]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 20:37

Tudok, és addig tudtam is, hogy egyesülnek. Ezzel semmi gond, de létezik-e kritikus tömeg, amit egy fekete lyuk nem bír már megtartani? Egyre nõ az anyag sûrûsége, de még anyag marad. Bizonyára létezhet olyan sûrûség, ahol már az elektronoknak nincs helyük mozogni, nem létezik stabilan meghatározható anyagszerkezet, de lehet-e még ennél is sûrûbb valami? Meg tudjuk cáfolni, hogy egy elektron térfogata csökkenhet? Nem egyszerûen 1-2 galaxisnyi tömegben kell gondolkozni, hanem a világegyetem összes anyagának a tömegére a lehetõ legkissebb helyre összeszedve. Képes minden létezõ anyag egyetlen atomnyi helyre összegyûlni? Szerintem valami hasonló pillanat válthatta ki az õsrobbanást. A fizika szerint nem, de a fizika nem képes ekkora tömeg saját magára kifejtett hatását feldolgozni. Már egyetlen fekete lyuk belsejében sem lehet pontosan megmondani, mi lehet, ezért kérdeztem elméletet, olvasnivalót. Konkrétumokon, levezetett kísérleteken meglepõdnék .

Ott már rég nem beszélhetünk elektronokról, az már a neutroncsillagok belsejében sincs. A fekete lyuk felszíne egyébként nem egy szilárd képzõdmény, amikor azt mondjuk, hogy egy lyuk 5 kilométer átmérõjû, az eseményhorizont méretét értjük alatta, tehát azt a fiktív gömbhéjat, ami alatt a gravitáció akkora mértékû lesz, hogy már a fényt sem engedi kijutni. Egy csillag, vagy még nagyobb tömeg kollapszusa nem áll meg az eseményhorizont átlépése után, hanem a már említett 10^93g/ccm sûrûségig folytatódik. Legalábbis a kvantumfizika ma ezt állítja, hogy ott meg kell állnia a zsugorodásnak. Az itt végbemenõ folyamatok leírására még nincs kész elmélet, ez lenne a kvantumgravitáció elmélete (a kvantummechanika és a relativitáselmélet egyesítése), ami jelenleg még gyerekcipõben topog. A kezdeti eredményekbõl következik a fent leírt zsugorodási folyamat.

[Ghilette]

A legutóbbi Harmadik Évezredben volt egy érdekes cikk arról, hogy a fekete lyukból is távozhat KIFELÉ információ. Stephen Hawkins idén revideálta elméletét, majd 30 év elteltével.

A cikk címe: A Hawkings effektus nem érvényes, H.É.12/2004.

Szerkesztette: Ghilette 2004. 12. 16. 21:56 -kor

[Locutus]

Idézet: Ghilette - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 21:55

A legutóbbi Harmadik Évezredben volt egy érdekes cikk arról, hogy a fekete lyukból is távozhat KIFELÉ információ. Stephen Hawkins idén revideálta elméletét, majd 30 év elteltével.

A cikk címe: A Hawkings effektus nem érvényes, H.É.12/2004.

Errõl akartam épp referálni itt mire végigolvastam a hsz-eket. De asszem túl fáradt vagyok, épp most értem haza 300kmt vezettem...

A kutya asszem valahol a termodinamika törvényénél volt elásva, méghozzá úgy, hogy a hûvösebb fekete lyuk felõl a melegebb fekete lyuk felé hõnek kellene áramolnia a termodinamika törvénye szerint. Azonban ez azt feltételezné, hogy hõsugárzás el tudja hagyni a fekete lyukat... mivel azonban nem regisztráltak fekete lyukból távozó hõt eddig... szingularitás. Na mind1, ehhez most túl fáradt vagyok, majd holnap átgondolom újra

[LightBringer]

Valahol láttam egy olyan képet, ahol ábrázolnak a fekete lyukból kifelé is távozó anyagot. Mégpedig úgy hogy tf a test forog egy adott tengely körül, namármost arra a tengelyre merõlegesen szívja befelé a cumót, a tengellyel párhuzamosan pedig pulzálva kilövelli a kritikus tömeg feletti anyagot.

Gyorsan csináltam egy skiccet...

[Thrawn]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 23:08

Valahol láttam egy olyan képet, ahol ábrázolnak a fekete lyukból kifelé is távozó anyagot. Mégpedig úgy hogy tf a test forog egy adott tengely körül, namármost arra a tengelyre merõlegesen szívja befelé a cumót, a tengellyel párhuzamosan pedig pulzálva kilövelli a kritikus tömeg feletti anyagot.

Gyorsan csináltam egy skiccet...

Ezt a jelenséget hívják jetnek. Az anyag nem a fekete lyukból jön, hanem még az eseményhorizonton kívülrõl. Már elfelejtettem, hogy miként, majd utána nézek, érdemes felfrissíteni az ismereteket. Annyit tudok, hogy ha anyag zuhan a fekete lyukba, például a lyuk egy kettõs rendszer tagja és anyagot szipkáz a társcsillagtól, akkor az spirális pályán, síkba rendezõdve hullik a lyukba. Ezt az anyagkorongot hívják akkréciós korongnak. A korong anyaga a súrlódástól rendkívül forró, így sugárzásának túlnyomó része a röntgen tartományba esik. Ezt a sugárzást a föld körüli pályán keringõ csillagászati mûholdakkal (jelenleg a Chandra ilyen) fel tudjuk fogni. Az anyag egy része innen vágódik ki tengely irányban, ha jól emlékszem, ez valami relativisztikus effektus következménye. Aktív galaxismagok esetén a kidobás mértéke akkora, hogy földi távcsövekkel is jól látható, a Hubble felvételei pedig gyönyörûen igazolták a kidobásra vonatkozó elméleteket.

Szerk: a Hubble felvétele egy ilyen anyagkiáramlásról:

Szerkesztette: Thrawn 2004. 12. 17. 00:16 -kor

[Brett Shaw]

A fekete lyukak "párolgása" az un. virtuális részecskékkel van kapcsolatban. Most én is fáradt vagyok ahhoz, hogy leírjam, de holnap összefogalom a lényeget; nemrég olvastam (újra) errõl.

[HAMMER]

Sliders [Sci-Fi]

[-NoVa-]

Idézet: HAMMER - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 1:43

Sliders [Sci-Fi]

Sliders [Sci-Fi]

[Thrawn]

Két cikket találtam a Hawking-sugárzással kapcsolatban.

Párolgó fekete lyukak 1
Párolgó fekete lyukak 2

[Brett Shaw]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 8:31

Két cikket találtam a Hawking-sugárzással kapcsolatban.

Párolgó fekete lyukak 1
Párolgó fekete lyukak 2

Kösz Thrawn, errõl akartam néhány mondtaban írni. Én nem netem hanem könyvben olvastam errõl dologról. (Paul Davies: Az utolsó három perc), abból akartam a lényeget leírni.

[Thrawn]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 9:44

Kösz Thrawn, errõl akartam néhány mondtaban írni. Én nem netem hanem könyvben olvastam errõl dologról. (Paul Davies: Az utolsó három perc), abból akartam a lényeget leírni.

Az egy nagyon jó könyv nekem is megvan. Majd otthonról ajánlok néhány témához kapcsolódó könyvet, (polcon figyelnek, csak a szerzõjük nevét nem tudom pontosan) csak az a baj, hogy régebbi kiadásúak. No nem annyira, hogy a bennük levõ információ elavult legyen, de szerintem már csak antikváriumokban, könyvtárakban lehet ezekhez hozzájutni.

[LightBringer]

Ha jól vettem ki a leírásokból, a fekete lyukak gravitációs ereje nem lesz nagyobb, mint amekkora még nap korukban volt? Ez akkor azt igazolja, hogy abban az esetben, ha tudjuk hol a fekete lyuk, nehezebben "szippant" magához, mint még fiatal nap korában, hiszen az ugyanakkora gravitációs erõ a sokkal kisebb eseményhorizont miatt csak közelebbi testekre hat. (Persze mivel egy fekete lyukat az amúgy is elég sötét univerzumban nehéz észrevenni, könnyen kerülhetünk olyan közel, hogy már csak nehezen vagy sehogy sem szabadulunk.)
Ezek szerint pl. ha a mi naprendszerünkbõl a Nap egyszer fekete lyukká "töttyed", akkor még az is elõfordulhat, hogy a Plutó letér a pályájáról és egy meteor lesz belõle?
Esetleg a fekete lyukká alakulás elõtti pillanatokban az óriáscsillag gravitációs mezeje olyan naggyá válna, hogy a Plutó befelé térne le a pályáról és késõbb már nem szabadulna?

Szerkesztette: LightBringer 2004. 12. 17. 19:42 -kor

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 19:41

Ha jól vettem ki a leírásokból, a fekete lyukak gravitációs ereje nem lesz nagyobb, mint amekkora még nap korukban volt? Ez akkor azt igazolja, hogy abban az esetben, ha tudjuk hol a fekete lyuk, nehezebben "szippant" magához, mint még fiatal nap korában, hiszen az ugyanakkora gravitációs erõ a sokkal kisebb eseményhorizont miatt csak közelebbi testekre hat. (Persze mivel egy fekete lyukat az amúgy is elég sötét univerzumban nehéz észrevenni, könnyen kerülhetünk olyan közel, hogy már csak nehezen vagy sehogy sem szabadulunk.)
Ezek szerint pl. ha a mi naprendszerünkbõl a Nap egyszer fekete lyukká "töttyed", akkor még az is elõfordulhat, hogy a Plutó letér a pályájáról és egy meteor lesz belõle?
Esetleg a fekete lyukká alakulás elõtti pillanatokban az óriáscsillag gravitációs mezeje olyan naggyá válna, hogy a Plutó befelé térne le a pályáról és késõbb már nem szabadulna?

Ez nem biztos, sõt. Inkább az a biztos, hogy idõvel sokkal nagyobb lesz a gravitációs vonzásuk.

Egyrészt azért, mert ugye anyagot szippantanak magukba, amivel saját tömegüket, sûrûségüket növelik. Másrészt ha szuperhúrelmélettel játszadozok egy kicsit, aholis ugye a gravitációt is meg lehet magyarázni, akkor a fekete lyukak közelében a 3D térben a gravitonképzõdés kerülhet túlsúlyba más, szub-atomi részecskék megjelenésével szemben.

Egyébként meg azt se felejtsd el, hogy mi is elõzi meg egy csillag fekete lyukká változását Ugyebár elõször is tágul a gázgömb, amely során a nap pl, a vörös óriás stádiumban már valszeg az egész naprendszert elnyeli majd, mielõtt összeroskad fehér törpévé.

[Brett Shaw]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 19:41

Ezek szerint pl. ha a mi naprendszerünkbõl a Nap egyszer fekete lyukká "töttyed",

Napunk biztos nem lesz fekete lyuk. Ahhoz nagyobb tömege kellene legyen. A vörös óriás állapot után - mikor a külsõ rétegek ledobódnak- még legalább 2,5-szeres naptömegnyi anyagnak kell maradnia, hogy fekete lyukká zuhanjon össze. Ahogy Locutus is írta, a Nap fehér törpe lesz, majd miután az is elégette az összes készletét szépen elhalványul és kialszik.

[Asdam]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 15:50

a világegyetem mérete zsugorodik -

Már a hõhalál elmélet a biztos, örökké tágulni fog a Világegytem