[Brett Shaw]

A fekete lyukak "párolgása" az un. virtuális részecskékkel van kapcsolatban. Most én is fáradt vagyok ahhoz, hogy leírjam, de holnap összefogalom a lényeget; nemrég olvastam (újra) errõl.

[HAMMER]

Sliders [Sci-Fi]

[-NoVa-]

Idézet: HAMMER - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 1:43

Sliders [Sci-Fi]

Sliders [Sci-Fi]

[Thrawn]

Két cikket találtam a Hawking-sugárzással kapcsolatban.

Párolgó fekete lyukak 1
Párolgó fekete lyukak 2

[Brett Shaw]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 8:31

Két cikket találtam a Hawking-sugárzással kapcsolatban.

Párolgó fekete lyukak 1
Párolgó fekete lyukak 2

Kösz Thrawn, errõl akartam néhány mondtaban írni. Én nem netem hanem könyvben olvastam errõl dologról. (Paul Davies: Az utolsó három perc), abból akartam a lényeget leírni.

[Thrawn]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 9:44

Kösz Thrawn, errõl akartam néhány mondtaban írni. Én nem netem hanem könyvben olvastam errõl dologról. (Paul Davies: Az utolsó három perc), abból akartam a lényeget leírni.

Az egy nagyon jó könyv nekem is megvan. Majd otthonról ajánlok néhány témához kapcsolódó könyvet, (polcon figyelnek, csak a szerzõjük nevét nem tudom pontosan) csak az a baj, hogy régebbi kiadásúak. No nem annyira, hogy a bennük levõ információ elavult legyen, de szerintem már csak antikváriumokban, könyvtárakban lehet ezekhez hozzájutni.

[LightBringer]

Ha jól vettem ki a leírásokból, a fekete lyukak gravitációs ereje nem lesz nagyobb, mint amekkora még nap korukban volt? Ez akkor azt igazolja, hogy abban az esetben, ha tudjuk hol a fekete lyuk, nehezebben "szippant" magához, mint még fiatal nap korában, hiszen az ugyanakkora gravitációs erõ a sokkal kisebb eseményhorizont miatt csak közelebbi testekre hat. (Persze mivel egy fekete lyukat az amúgy is elég sötét univerzumban nehéz észrevenni, könnyen kerülhetünk olyan közel, hogy már csak nehezen vagy sehogy sem szabadulunk.)
Ezek szerint pl. ha a mi naprendszerünkbõl a Nap egyszer fekete lyukká "töttyed", akkor még az is elõfordulhat, hogy a Plutó letér a pályájáról és egy meteor lesz belõle?
Esetleg a fekete lyukká alakulás elõtti pillanatokban az óriáscsillag gravitációs mezeje olyan naggyá válna, hogy a Plutó befelé térne le a pályáról és késõbb már nem szabadulna?

Szerkesztette: LightBringer 2004. 12. 17. 19:42 -kor

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 19:41

Ha jól vettem ki a leírásokból, a fekete lyukak gravitációs ereje nem lesz nagyobb, mint amekkora még nap korukban volt? Ez akkor azt igazolja, hogy abban az esetben, ha tudjuk hol a fekete lyuk, nehezebben "szippant" magához, mint még fiatal nap korában, hiszen az ugyanakkora gravitációs erõ a sokkal kisebb eseményhorizont miatt csak közelebbi testekre hat. (Persze mivel egy fekete lyukat az amúgy is elég sötét univerzumban nehéz észrevenni, könnyen kerülhetünk olyan közel, hogy már csak nehezen vagy sehogy sem szabadulunk.)
Ezek szerint pl. ha a mi naprendszerünkbõl a Nap egyszer fekete lyukká "töttyed", akkor még az is elõfordulhat, hogy a Plutó letér a pályájáról és egy meteor lesz belõle?
Esetleg a fekete lyukká alakulás elõtti pillanatokban az óriáscsillag gravitációs mezeje olyan naggyá válna, hogy a Plutó befelé térne le a pályáról és késõbb már nem szabadulna?

Ez nem biztos, sõt. Inkább az a biztos, hogy idõvel sokkal nagyobb lesz a gravitációs vonzásuk.

Egyrészt azért, mert ugye anyagot szippantanak magukba, amivel saját tömegüket, sûrûségüket növelik. Másrészt ha szuperhúrelmélettel játszadozok egy kicsit, aholis ugye a gravitációt is meg lehet magyarázni, akkor a fekete lyukak közelében a 3D térben a gravitonképzõdés kerülhet túlsúlyba más, szub-atomi részecskék megjelenésével szemben.

Egyébként meg azt se felejtsd el, hogy mi is elõzi meg egy csillag fekete lyukká változását Ugyebár elõször is tágul a gázgömb, amely során a nap pl, a vörös óriás stádiumban már valszeg az egész naprendszert elnyeli majd, mielõtt összeroskad fehér törpévé.

[Brett Shaw]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 19:41

Ezek szerint pl. ha a mi naprendszerünkbõl a Nap egyszer fekete lyukká "töttyed",

Napunk biztos nem lesz fekete lyuk. Ahhoz nagyobb tömege kellene legyen. A vörös óriás állapot után - mikor a külsõ rétegek ledobódnak- még legalább 2,5-szeres naptömegnyi anyagnak kell maradnia, hogy fekete lyukká zuhanjon össze. Ahogy Locutus is írta, a Nap fehér törpe lesz, majd miután az is elégette az összes készletét szépen elhalványul és kialszik.

[Asdam]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 15:50

a világegyetem mérete zsugorodik -

Már a hõhalál elmélet a biztos, örökké tágulni fog a Világegytem

[Szövie]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 23:08

Valahol láttam egy olyan képet, ahol ábrázolnak a fekete lyukból kifelé is távozó anyagot. Mégpedig úgy hogy tf a test forog egy adott tengely körül, namármost arra a tengelyre merõlegesen szívja befelé a cumót, a tengellyel párhuzamosan pedig pulzálva kilövelli a kritikus tömeg feletti anyagot.

Gyorsan csináltam egy skiccet...

Hasonlít az avataromra Engem is érdekel ez a téma, szóval csak így tovább! Sajnos annyi tudásom még nem gyûlt össze ezzel a témával kapcsolatban, hogy bármi értelmeset mondak nektek,de igyekszem a fentebb felsorolt olvasmányokat beszerezni és tanulni belõlük
Azomban lenne egy kérdésem remélem nem off-topic. A kvantumszámítógép "mûködését" vagy hogy ha létezne hogyan képzelik el a mûködését azt vki el tudá magyarázni vagy használható linket adni? THX

Szerkesztette: Szövie 2004. 12. 17. 22:52 -kor

[LightBringer]

Mekkora tömegû "kavics" kéne ahhoz, hogy ha belehajt a Napba, akkor a "túl oldalon" még egy látható méretû "végtermék" ki is tudjon jönni? Lehetséges, hogy ahogy áthalad egy szénalapú küvecs a Napon a közepén a hõ és a nyomás hatására hatalmas gyémánt alakuljon ki, majd a túl oldalon szépen távozik?

Ha fáradt vagyok ilyen hülyeségeket szoktam kérdezni...

[tolvaly]

Idézet: Netmaster - Dátum: 2004. dec. 16., csütörtök - 21:39

Tessék, itt van a tér, az idõ és a tömeg legelemibb összefüggése: ha jó az idõ, a tömeg lemegy a térre.

Végre egy topic ami komoly!!! Ne qrjuk szét, bár egy két fekete lyuk megmozgatja a fantáziámat nekem is, bár egy erdedei szõke szõke pár szál pihi-puhi.....

[Brett Shaw]

Idézet: Asdam - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 22:17

Már a hõhalál elmélet a biztos, örökké tágulni fog a Világegytem

Igen, ez sajnos igaz. A Discovery-n volt egy mûsor és a csillagász, aki errõl beszélt szinte elkeseredett. Hiába lesz ez a beláthatalanul messzi jövõben, melyet sem az emberiség sem annak semmiféle leszármazottja nem érhet meg, akkor is szomorú belegondolni, hogy egész Univerzum egyszer szépen szétoszlik a nagy semmiben elhalvályul, kihül. A tudósok jobban örültek volna a magába visszazuhanó Univerzum elméletének, ha az bizonyosodik be. Ugyanis akkor könnyen elképzelhetõ lett volna, hogy ujra egy szingularitásban tömörül az egész, mely újra egy Nagy Bummal felrobban, uj anyagot, csillagokat, galaxisokat, új életet létrehozva.  Abban az elméletben benne van az újrakezdés az újjászületés reménye. Pláne ha ez a Nagy Bumm-Nagy Reccs a végtelenségig ismétlõdik. (Pulzáló Világegyetem elmélet)

Szerkesztette: Brett Shaw 2004. 12. 18. 00:27 -kor

[-NoVa-]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 23:20

Lehetséges, hogy ahogy áthalad egy szénalapú küvecs a Napon a közepén a hõ és a nyomás hatására hatalmas gyémánt alakuljon ki, majd a túl oldalon szépen távozik?

Szóval azt tervezed, hogy feldobsz pár lapát szenet, és 132 nap múlva lesed az eget, hogy mi esik vissza? Nagyon pontosan kell idõzíteni, hogy eltaláld a túloldalon a földet. Ha sikerül, felezünk?
Tulajdonképpen elég nagy sebességgel bármit át lehet dobni egy ekkora dolgon is, mint a nap, csak a túloldalon a hatalmas erejû becsapódás miatt alaposan roncsolva jön ki. Talán elõ lehet majd egyszer párszáz éven belül állítani olyan anyagot, ami kibírja ezt a hõmérsékletet és becsapódást. Akkor szerintem megpróbálnak pár lövést, ha nem is a túloldalig, csak be a magba mindenféle mérésért.

[-NoVa-]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 23:41

(Pulzáló Vilégegyetem elmélet)

Ezekszerint nem csak az én felyemben létezik ilyen . Kár, hogy most épp cáfolják.

[tolvaly]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 0:51

Szóval azt tervezed, hogy feldobsz pár lapát szenet, és 132 nap múlva lesed az eget, hogy mi esik vissza? Nagyon pontosan kell idõzíteni, hogy eltaláld a túloldalon a földet. Ha sikerül, felezünk?
Tulajdonképpen elég nagy sebességgel bármit át lehet dobni egy ekkora dolgon is, mint a nap, csak a túloldalon a hatalmas erejû becsapódás miatt alaposan roncsolva jön ki. Talán elõ lehet majd egyszer párszáz éven belül állítani olyan anyagot, ami kibírja ezt a hõmérsékletet és becsapódást. Akkor szerintem megpróbálnak pár lövést, ha nem is a túloldalig, csak be a magba mindenféle mérésért.

Ha bekennéd napolajjal nem lenne semmi baja.

[Brett Shaw]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 17., péntek - 23:53

Ezekszerint nem csak az én felyemben létezik ilyen . Kár, hogy most épp cáfolják.

Sõt egyesek odáig elmentek, hogy nem csak hogy ujjászületik a világegyetem, hanem pontosan ugyanolyannak születik újjá, amilyen elõtte volt. Ettõl van a deja vu érzése idõnként mindenkinek. Persze ez badarság...

[-NoVa-]

Akkor házi feladat, fogj egy hold méretû napolajgömböt, benne egy borsószemnyi mûszert, gyorsítsd fel fénysebességig, és irányítsd a napba. Összegezd a tapasztalatokat.

Apropó, kvantumszámítógépek. Azt hiszem Hawking írt olyan ipari forradalomról egy novellájában, amiben olyan számítógépeket gyártottak, amelyek kihasználták, hogy végtelen számú dimenzióban léteznek, és végtelen felé osztották a számításokat ezzel nullára csökkentve a szükséges idõt. Megszûntek a kapacitásbeli korlátok, és a fejlõdés beláthatatlanul megnõtt.
Más, némileg közeljövõben körvonalazódó terv szerint adattovábbításra lehet használni mesterségesen létrehozott féreglyukat. Már sikeresen kísérleteztek lézerfénybe kódolt így továbbított adatok visszanyerésével. Ha ezt megvalósítják mikroelektronikai formában, elõször a hálózatokban szûnnek meg a szûk keresztmetszetek, mivel az adat azonnal megteszi a küldõ - fogadó közötti távolságot közeg és csomópont nélkül. Az adatbiztonság is egy csapásra megoldódik, harmadik félnek esélye sincs elkapni út közben a csomagot.
Ha még kissebb méretekig megyünk, megoldható egy processzor - memória - adathordozó közötti közvetlen kommunikáció buszsebességkorlátozás nélkül, a világon bárhol. Mennyi lehetõséget felvet ez... (UD/Seti szintû egész világra kiterjedõ kapacitásmegosztás, vagy pl bérelt prociteljesítmény otthonra egy szerverszolgáltatótól, bármi egyszerûen megoldható).

[bbence]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 0:40

Más, némileg közeljövõben körvonalazódó terv szerint adattovábbításra lehet használni mesterségesen létrehozott féreglyukat.

Tudtommal nem féreglyukakat használnak, hanem a kvantum "belekeveredést" (quantum entanglement). Ez utóbbi fogalom egyébként sokak szerint a (közel)jövõ legnagyobb felfedezéseinek és technikai újításainak alapja lesz. Ugyanis a kvantum belekeveredés az kvantum részecskék végtelen szinte végtelen távolságon átívelõ összekapcsolódottságáról is szól, valamint megmagyarázza Heisenberg határozatlansági elvét is. Penrose szerint a kvantum belekeveredés elve lehet az emberi idegrendszer mûködése mögött is.
Nem is mellesleg a teleportáció alapja is lehet. Érdemes ennek a dolognak utánanézni, hiszen számos igaznak hitt elméletet cáfol (például a fénynél gyorsabb információáramlás lehetetlenségét).

Szerkesztette: bbence 2004. 12. 18. 00:57 -kor