[Dorien]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 10:29

És az idõ mi szerint megy, ha nincs anyag? Ha lenne egy atom, ami elmozdul, tudnál viszonyítani:

Elmozdulás 1 ----------------->>Elmozdulás 2
                            idõ

A testrészes mintára csak annyit mondok, hogy ezt az üres semmiséget ugy képzeld el, hogy nemhogy egy darab atom, te sem vagy benne, senki és semmi!

Dextrose, én el tudom képzelni a Kockás Napfaló Krokodilt is, csak mi értelme? (Hm. ilyen novellát még nem is írtam. )
Ez nem tudomány, sem filozófia, sem metafizika, hanem szimplán fantázia.

[gazdi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 10:29

...

kiszálltam

Szerkesztette: gazdi 2006. 08. 18. 12:37 -kor

[Merlot]

Idézet: SuMMeR - Dátum: 2006. aug. 15., kedd - 21:50

Nem nagyon olvasgattam itt végig a hozzászólásokat, de nekem már régóta van egy ellenérvem a megvalósítható idõutazás ellen (bár lehet, hogy már említettétek):

Nos, ugyebár az "idõutazók" abból indulnak ki, hogy csak az idõben mozdulnak el, de a térben nem. Ez szép, de a térben való egy helyben maradást milyen centrumhoz képest kell értelmezni? Gondolom a geocentrikus világképtõl már a középkor óta eltekinthetünk, de a heliocentrikus világkép se tökéletes, hiszen a Nap is mozog a galaxismag körül, de a Tejút is mozog valamilyen irányban, tehát mi az a relativitási pont, amihez képest nem mozdulunk el? Mondjuk, hogy ez a Big Bang kezdõpontja, aminek ténylegesen is van egy helye az univerzumban, legyen ez 0,0,0,t (t-az idõtengely) és mi meg az x,y,z,t-ben vagyunk. Tehát számunkra ez az x,y,z koordináta nem fog változni, csak a t lesz több vagy kevesebb, de hova fogunk érkezni? x,y,z,t'-ben a Föld ki tudja hol lesz, hiszen a 0,0,0 csak egy feltételezett hely, meghatározni nem hiszem, hogy meg lehetne. Csak 1 másodpercnyi idõugrással jó esetben (29,783 km/s átlagos pályamenti sebességgel számolva) a földfelszín felett fogunk kikötni 30km magasan, esetleg rosszabb esetben 30km mélyen a földkéregben. Ha nagyobb idõegységet nézünk, akkor pedig a fenntebb vázolt mozgások miatt nem számolható ki, hogy a Föld pontosan hol is lesz, akár néhány csillagászati egységre is.

Tehát, idõutazás csak idõben együttjár a térben való helyváltoztatással is, természetesen a mi szempontunkból, nem az idõutazóéból..

Ez a kerdes mar bennem is felmerult. Ez mindenkepp kenterbe vagja a "Vissza a jovobe" stilusu ugyanott-megjelenek-50-evvel-korabban otleteket.   

[7of9]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2006. aug. 17., csütörtök - 20:36

Így amikor a galaxisok távolodnak (hiszen az univerzum jelenleg is tágul), a tér egyre nagyobb lesz. Ahol nincs semmi, ott nincs tér, de a galaxisok megtöltik a teret.

Ne úgy képzeld el, hogy a galaxisok egy adott pontból kiindulva száguldanak kifelé, hogy kitöltsék a teret.
Inkább úgy, h. a galaxisok nyugalmi helyzetben vannak /eltekintve néhány lokális mozgástól/, és a köztük lévõ tér tágul.

[Sumi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2006. aug. 17., csütörtök - 17:23

Logikailag ez igaz.

De ha az univerzum önmagába görbül vissza, akkor felejtsük el a végtelenség fogalmát.

a világegyetem nem végtelen.. max határtalan, és nem tûnik úgy, mintha magába görbülne.

[Sumi]

Idézet: 7of9 - Dátum: 2006. aug. 17., csütörtök - 18:14

Olvastam egy olyan modellt, azaz inkább hasonlatot, h az Univerzum egy lufi felülete. (nem röhög!). A lufi felületén vannak a galaxisok. Elkezded fújni a lufit.
Lényeg, hogy nem egy ponttól távolodnak, hanem mindegyik távolodik mindegyiktõl, ahogy tágul az Univerzum. Tehát a köztük lévõ tér tágul, bármelyik pontból úgy látszik, mintha az lenne a tágulás középpontja.
Ergó véges, de határtalan: véges, mivel meg tudod mondani hány "négyzetméter a felszíne", de ha elindulsz egy pontból és egyenesen mész, akkor ugyanoda érsz vissza, vagyis nincs határa, tehát így görbül vissza önmagába.

ez szép és jó, csak nem igaz. vannak pontok, amik közelednek egymáshoz.

[Sumi]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2006. aug. 17., csütörtök - 19:15

Szép szép, meg érdekes, de az a röhely, hogy a tyúk-tojás kérdésre még mindig senki nem felelt (mármint a tudomány részérõl). Tudniilik ha elfogadjuk a nagy bumm elméletet, miszerint minden, ami ma létezik az univerzumban onnan származik, felvetõdik azonnal a kérdés: Oké, de az az irdatlan, elképzelhetetlen anyag - vagy energia(?) - mennyiség honnan került elõ. Honnan került oda, mióta (meddig) volt ott és mitõl indult be az õsrobbanás? Hiszen a mai tudomány állítása szerint a semmibõl nem lehet valamit csinálni. Tehát ha azelõtt semmi nem volt - illetve a semmi volt -, mibõl lett az anyag, vagy mibõl lett az energia?
Persze ha elkalandozunk Szergej Sznyegov csodálatos világába (Istenemberek I-II kötet), ott a térbõl tudtak anyagot csinálni és fordítva: az anyagból teret.

nincs értelme feltenni a "mi volt nagy bumm elõtt" kérdést.. ugyanis tér és idõ nélkül.. fizika sincs, meg úgy cakli-pakli semmi. el kell fogadni, hogy a semmibõl robbant ki. (erre a mi volt elõtte kérdésre, pont ezért. nem is lesz soha válasz... vagy max az, hogy 42:))

[Sumi]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 9:02

Az a baj a lufis hasonlattal, hogy a szemléltetés kedvéért megpróbálja a megszokott 3 dimenzióba "lehozni" a kívûlrõl szemlélést. Ami nem is baj, mert csak így tudjuk szemléltetni, de ezzel az egész el is rugaszkodik a valóságtól.
A postodban van egy kulcsmondat: "A lufi felszíne nem az univerzum határa, hanem maga az egész univerzum." Amit - hogy leegyszerûsítettük két dimenzióra a modellt - a mi 3 dimenziónkból kívûlrõl is tudunk szemlélni és ahogy látjuk, annak alapján próbáljuk a valódi univerzumot is kívûlrõl szemlélni. A kívûlrõl szemléléshez - illetve annak elképzeléséhez - azonban plusz egy dimenzió szükséges. Hiszen egy síkról tudunk egy vonalat szemlélni, mint ahogy a példában három dimenzióból a lufi két dimenziós felületét is, de itt vége is van a lehetõségeinknek. Nem tudjuk az univerzumot kívûlrõl elképzelni, józan paraszti ésszel felfoghatatlan a nincs rajta kívül tér és idõ feltevés, a saját három dimenziónkból próbáljuk elképzelni kívûlrõl az univerzumot, ami nyilván nem megy.

egyet értek.. egy háznak nem tudod megmondani a kéményének a színét, ha benne vagy a házban.

[Sumi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 10:29

És az idõ mi szerint megy, ha nincs anyag? Ha lenne egy atom, ami elmozdul, tudnál viszonyítani:

Elmozdulás 1 ----------------->>Elmozdulás 2
                            idõ


A testrészes mintára csak annyit mondok, hogy ezt az üres semmiséget ugy képzeld el, hogy nemhogy egy darab atom, te sem vagy benne, senki és semmi!

nem kell ide kézzelfogható anyag.. bármilyen sugárzás is megteszi.. akár a kozmikus hattér is, akár a fény is.. stb.stb.

de még1x. tér(anyag,sugárzás, blablabla) és idõ.. szétválaszthatatlan.. egyik a másik nélkül nem létezik.

[Dorien]

Idézet: Sumi - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 17:58

ez szép és jó, csak nem igaz. vannak pontok, amik közelednek egymáshoz.

Csak a legközelebbi galaxisoknak lehet kékeltolódása, az összes távolabbi vöröseltolódást mutat - minél messzebb van, annál nagyobbat. (Feltéve, hogy helyesen értelmezzük a vöröseltolódást.)

[Sumi]

Idézet: Dorien - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 18:33

Csak a legközelebbi galaxisoknak lehet kékeltolódása, az összes távolabbi vöröseltolódást mutat - minél messzebb van, annál nagyobbat. (Feltéve, hogy helyesen értelmezzük a vöröseltolódást.)

de akkor sem szabad aztmondani, hogy mindenki mindentõl távolodik:)

[gazdi]

Idézet: Dorien - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 18:33

Csak a legközelebbi galaxisoknak lehet kékeltolódása, az összes távolabbi vöröseltolódást mutat - minél messzebb van, annál nagyobbat. (Feltéve, hogy helyesen értelmezzük a vöröseltolódást.)

Az értelmezésnél figyelembe vesszük a távolságból eredõ késést? Mert ha szimplán a távoliak vörös felé, a közeliek pedig kék felé tolódnak, akkor az számomra azt jelenti, hogy túl vagyunk a táguló szakaszon, és zsugorodó periódusba értünk. Ahogy hétkilenced jelezte.

[Sumi]

Idézet: gazdi - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 18:49

Az értelmezésnél figyelembe vesszük a távolságból eredõ késést? Mert ha szimplán a távoliak vörös felé, a közeliek pedig kék felé tolódnak, akkor az számomra azt jelenti, hogy túl vagyunk a táguló szakaszon, és zsugorodó periódusba értünk. Ahogy hétkilenced jelezte.

hehe, nem, ez sajnos nem ilyen egyszerû van ami távolodik, van ami közeledik:)

[7of9]

Idézet: gazdi - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 17:49

Az értelmezésnél figyelembe vesszük a távolságból eredõ késést? Mert ha szimplán a távoliak vörös felé, a közeliek pedig kék felé tolódnak, akkor az számomra azt jelenti, hogy túl vagyunk a táguló szakaszon, és zsugorodó periódusba értünk. Ahogy hétkilenced jelezte.

Óriási elõrehaladás történt az Õsrobbanás-kozmológiában az 1990-es évek végén, és a 21. század elején a távcsövek technológiájának nagyfokú fejlõdésével, és az olyan mûholdak nagymennyiségû adatával, mint a COBE, a Hubble-ûrtávcsõ vagy a WMAP. Ezek az adatok lehetõvé tették a csillagászok számára, hogy az Õsrobbanás paramétereit nagy pontossággal határozzák meg, és egy új, váratlan felfedezést tettek, mely szerint a Világegyetem gyorsulva tágul. (Lásd sötét energia.)

A világegyetemet ma az energia egy misztikusnak tûnõ formája az úgynevezett sötét energia uralja. Nagyjából a teljes energiasûrûség 70%-a a mai egyetemben ilyen formájú. A világegyetemnek ez az összetevõje azon tulajdonsága miatt mutatható ki, hogy eltérést hoz létre a világegyetem tágulásában a lineáris sebesség–távolság kapcsolathoz képest azzal, hogy a nagy távolságokon a téridõ vártnál nagyobb tágulását okozza. A sötét energia a legegyszerûbb formájában az Einstein-féle téregyenletek kozmológiai konstansát adja, de az összetétele ismeretlen és – még általánosabban – az állapotegyenletét és a részecskefizika standard modelljével való kapcsolatát folyamatosan vizsgálják kísérleti és elméleti utakon is.

Szerkesztette: 7of9 2006. 08. 18. 17:56 -kor

[7of9]

Idézet: Sumi - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 17:53

hehe, nem, ez sajnos nem ilyen egyszerû van ami távolodik, van ami közeledik:)

Persze, a Föld is közelebb van néha a Naphoz.....

[7of9]

dávidgyula
Dávid Gyula kozmológiai elõadássorozata, letölthetõ, megnézhetõ, sajnos csak winamp-formátumz.

[Dorien]

Idézet: gazdi - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 18:49

Az értelmezésnél figyelembe vesszük a távolságból eredõ késést? Mert ha szimplán a távoliak vörös felé, a közeliek pedig kék felé tolódnak, akkor az számomra azt jelenti, hogy túl vagyunk a táguló szakaszon, és zsugorodó periódusba értünk. Ahogy hétkilenced jelezte.

Tudtommal nagyon kevés galaxisnak, gömbhalmaznak van kékeltolódása. A közeliek közül is a legtöbb vöröseltolódást mutat.

[gazdi]

Idézet: Dorien - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 19:28

Tudtommal nagyon kevés galaxisnak, gömbhalmaznak van kékeltolódása. A közeliek közül is a legtöbb vöröseltolódást mutat.

Akkor még vehetek tartós tejet.

[Sumi]

Idézet: gazdi - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 19:59

Akkor még vehetek tartós tejet.

) de a télikabátot már gondold meg:)

[Thrawn]

Idézet: Dorien - Dátum: 2006. aug. 18., péntek - 19:28

Tudtommal nagyon kevés galaxisnak, gömbhalmaznak van kékeltolódása. A közeliek közül is a legtöbb vöröseltolódást mutat.

Kékeltolódás egy-egy halmazon belüli helyi mozgások miatt lehetséges, mint ahogy az M31 is közeledik felénk (A Lokális Csoport nevû halmaz tagja, mint ahogy a Tejútrendszer is), a globális mozgás azonban vöröseltolódást mutat.