[Ndrew]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2007. aug. 23., csütörtök - 13:31

Ja...én nem mondom hogy ez az igazság, csak hogy akár ez is lehetne az. Mindenkinek van egy képe a világról, ez is csak egy elmélet.

Ez így helyes.

[Diopapa]

WTF?  :confused:

[gazdi]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2007. aug. 27., hétfõ - 6:21

WTF?  :confused:

Ez a "fény" az alagút végén.

[Drummaster]

Idézet: gazdi - Dátum: 2007. aug. 27., hétfõ - 10:01

Ez a "fény" az alagút végén.

Ha kifejtenéd ezt...

[Dorien]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2007. aug. 27., hétfõ - 5:21

WTF?  :confused:

---------

Kíváncsi vagyok, hány csillagász/kozmológus vizsgálja a saját pszichéjét hasonló lelkesedéssel, mint az égboltot. A régi "nagyok" szinte kivétel nélkül asztrológusok is voltak, ma pedig teljesen elszakadt egymástól a kettõ.

[Dextrose]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2007. aug. 27., hétfõ - 6:21

WTF?  :confused:

Hát ez komoly!

Bõvebben: http://www.hirkereso.hu/search?q=lyuk&time...y=0&archivum=-1

Vajon mi lehet benne?

Szerkesztette: Dextrose 2007. 08. 27. 11:40 -kor

[scaurus]

Az index.hu tudományos cikke:
http://index.hu/tudo...k_egy_elektront

Talán a legjobb kommentek:
- ha ezt a schröedinger macskája látná
- Lehet megdöglene a röhögéstõl!

[Dextrose]

Az éterbõl nem lehetne energiát nyerni?
Hiszen a levegõ tele van elektromágnesességgel. Ezt nem lehet egy vevõvel átalakítani árammá vagy mássá?

Tesla is kísérletezett ilyesmivel, és sikerült is neki állítólag, de figyelmen kívül hagyták felfedezéseit.

Szerkesztette: Dextrose 2008. 03. 30. 11:48 -kor

[JonesC]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. márc. 30., vasárnap - 11:46

Az éterbõl nem lehetne energiát nyerni?
Hiszen a levegõ tele van elektromágnesességgel. Ezt nem lehet egy vevõvel átalakítani árammá vagy mássá?

Tesla is kísérletezett ilyesmivel, és sikerült is neki állítólag, de figyelmen kívül hagyták felfedezéseit.

Egy kis étert felszippantasz, és végtelen energiához jutsz

Olyan dolgokat fogsz látni, amit korábban el sem tudtál volna képzelni  :Ð

[Raynes]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. márc. 30., vasárnap - 12:46

Tesla is kísérletezett ilyesmivel, és sikerült is neki állítólag, de figyelmen kívül hagyták felfedezéseit.

Állítólag...

{

... a vízbül is vették mán ki a Zoxigént

[Dextrose]

Néhány érdekes és elgondolkodtató dolog ettõl a feltalálótól:

Az üzemanyag nélküli motor

A technikai elgondolás az öngerjesztés elvén alapult. A generátor tekercseiben a Lorentz-erõ következtében jön létre az áram, amikor a tekercs mágneses mezõben forog. De a létrejövõ áram ha egyszer megindult,  maga táplálhatja azt az elektromágnest, amelyik az õt generáló mágneses teret hozza létre. Ha kiderülne, hogy ehhez a folyamathoz, plusz még a tekercsek forgatásához kevesebb energia is elég, mint amennyi termelõdik, akkor elõttünk áll az üzemanyag nélküli motor.

Egy réz korongot állandó mágnes fölött forgatunk. A nyilakkal jelzett irányban áram indul meg, amely táplálja a villanykörtével szimbolizált fogyasztót. Ha a korong forgatását abbahagyjuk, de a villanykörte helyébe áramforrást kapcsolunk, akkor a korong forogni kezd  generátor üzemmódból motor üzemmódba térünk át.



Ebben az egyszerû szerkezetben az öngerjesztés elvét úgy használhatjuk ki, hogy az állandó mágnest tekerccsel helyettesítjük. Ha a korongot forgatjuk, és gondoskodunk róla, hogy az áram meginduljon, a további áramtermelés már külsõ mágneses tér nélkül történik. Természetesen ez a változat is képes motorként üzemelni.



A javulásnak abban kellett megmutatkoznia, hogy ha külsõ erõvel forgásba hozzuk a motort, majd abbahagyjuk a forgatást, milyen hosszú ideig fog tovább forogni önmagától. A szerkezet akkor válik üzemanyag nélküli motorrá, ha a forgás sohasem áll le (vagyis végez legalább annyi munkát, amennyi a súrlódási veszteségeket kompenzálja).

Idézet

Tesla Olyan dolgokat tudott megcsinálni, amit azóta sem volt senki képes megismételni. Egyik kedvenc mutatványa alkalmával két fémlapot tett le a helyiségbe és a körülvevõ levegõ nemsokára egyenletes fényben izzott. Ma sem tudjuk, hogy mi lehetett pontosan ez a jelenség. Erre csak azt mondta, hogy semmiség, nem is érdemes vele foglalkozni és nem is szabadalmaztatta ezt a készülékét.Olyan fénycsöveket mutatott be, melyek világítottak anélkül, hogy bármilyen vezeték csatlakozott volna hozzájuk; bárki a kezébe foghatta, vihette ide-oda, a csõ vagy a gömb állandóan fényt sugárzott. Többször megismételte hallgatósága elõtt, hogy egy lezárt dobozból kivett egy fénylõ gömböt, majd betette egy másik lezárt dobozba, miközben a gömb tovább világított. A fénylõ csövek titkát ma már ismerjük, és azt is, hogy induktívan kapcsolt nagyfrekvenciás áram folyt rajtuk keresztül, de a fénylõ levegõ titka a mai napig sem derült ki.

Vajon mi lehetett ez a jelenség? Vílágítana az elektromágnesesség? 

Idézet

Gyakran érdekes, váratlan eredmények is születtek. Egy napon, a viszonylag tiszta levegõben kísérletezve észrevette, hogy olyan erõs köd keletkezett a nagyméretû laboratóriumban, hogy a kezét alig látta. Bár nem indult el ebbe az irányba, de úgy érezte, hogy az effektus segítségével száraz helyeken is öntözni lehetne.

Idézet

Másik érdekes dolog, amit a naplójából ki lehet deríteni, hogy kísérletei közben különös tûzgömbök jelentek meg, és viszonylag lassan mozogtak, általában vízszintes irányban. Ezeket a tûzgömböket gömbvillám néven már ismerték, Tesla is hallott róluk. Vajon gömbvillámot állított volna elõ Tesla? Õ mindenesetre világosan leírja ezt naplójában. Úgy érvelt: lehet, hogy a kezdeti energia nem lenne elég a jelenség állandó ébrentartásához, de az újabb és újabb környezõ szikrákból állandó energiát kap, és így a jelenség folyamatosan létezhet. Ezt az elméletet évtizedekkel késõbb a Nobel-díjas Pjotr Kapica is felelevenítette, kísérletileg azonban nem sikerült igazolni, hogy ezek a fénylõ gömbök valóban azonos tulajdonságokat mutatnának a természetben megfigyelt gömbvillámmal.

Szerkesztette: Dextrose 2008. 03. 30. 22:38 -kor

[Raynes]

Jelölj meg hozzá hiteles forrást vagy pontos elméleti levezetést. Képek és anoním idézet a hitelességet nem pótolják.

A tudomány lényege a pontos elméleti megalapozás és azt alátámasztó, elvégzett kísérletek pontos, kézzel fogható dokumentálása. Ha az állítólagos kísérleteket nem sikerült még egy Nobel-díjasnak vagy a mai technológia színvonalán megismételni, az bukta. Tesla 1856–1943 között élt. Most már egy századdal odébb vagyunk lassacskán.

[Ombuccmann]

100 év az lófütty. Tesla zsenialitása legalább 2-300 évvel elõzte meg a korát. Kb mint Leonardo tengeralattjáró rajzai.

[LightBringer]

Volt pár tudós már, akit eretneknek, stb. neveztek, mert addig elképzelhetetlennek vélt dolgokat állított, azonban csak igaza lett.

[Dextrose]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2008. márc. 31., hétfõ - 7:35

Jelölj meg hozzá hiteles forrást vagy pontos elméleti levezetést. Képek és anoním idézet a hitelességet nem pótolják.

A tudomány lényege a pontos elméleti megalapozás és azt alátámasztó, elvégzett kísérletek pontos, kézzel fogható dokumentálása. Ha az állítólagos kísérleteket nem sikerült még egy Nobel-díjasnak vagy a mai technológia színvonalán megismételni, az bukta. Tesla 1856–1943 között élt. Most már egy századdal odébb vagyunk lassacskán.

Forrás:

http://fenykapu.free-energy.hu/pajert/inde...rt15/Tesla.html

Csak olvasd el az életrajzát, hihetetlen.

További linkek: http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/X-Akna...sla1/tesla.html
http://hu.wikipedia....ki/Nikola_Tesla

Ez az ember tudott arról, hogy az energia közvetíthetõ az éteren keresztül, és megoldódna a drót nélküli energiatovábbítás. Energiát tudott nyerni a térbõl. A térben ugyanis mindenhol van energia. Sajnos ezirányu kutatásokról nem hallottam még, vagy nem érdekel senkit, mert az veszélyt jelentene az áramszolgáltatókra és erõsen érintené a gazdaságot.

A korabeli fizikusok megtagadták felfedezéseit mert az romba döntötte volna a már akkor kialakult technológiai szabványokat. És a mai napig nem foglalkozik és nem hajlando foglalkozni senKi sem találmányaival, mert az sok mindent felrúgna.

Halála után a hadsereg elkobozta szabadalmait, találmányait, jegyzeteit.

Õ ugy tartotta, hogy az elektronok és az elemi részecskék nem tünnek el, csupán fluktuálnak. Itt eltünnek és egy másik rendszerben megjelennek. Amikor ott eltünnek, itt láthatóvá válnak. Magyarul a részecskék nem semmisülnek meg, és igen, vannak olyan részecskék melyek ezerszer gyorsabban rezegnek a fotonoknál.

Egy példa: Ha két hatalmas mágnest olyan közel teszünk egymáshoz, hogy közöttük vonzerõ lépjen fel, de még nem érnek egymáshoz a mágnesek, akkor a köztes térrészben elektromágneses energia lép fel. Ez az energia végtelen ideig jelen lesz a köztes térrészben, mivel a mágneseket folyamatosan egymáshoz közel tartjuk. Nem lehetne ezt a mágneses energiát valahogy kinyerni, átalakítani? Drótokkal árammá alakítani? Ingyen energiát nyerhetnénk! Nem kellenének erõmûvek, csak hatalmas mágnesek!


[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Szerkesztette: Dextrose 2008. 03. 31. 09:18 -kor

[Raynes]

Ezek a linkek életrajziak és nem tudományosak. Most nem azt mondom, hogy Tesla nem értett hozzá. A maga korában biztos egyike volt a legjobbaknak. Csak az itt említett kísérletek utólag nem állják meg a helyüket a jelen állás szerint, ennyi. De ettõl még elméletileg nem lehet kizárni, hogy nem lehet még hatása vagy alapja ezirányú munkájának.

Dextrose neked külön kiemelem: nem létezik ingyen energia. Energiáért több energiával kell fizetni mindig, a hatásfok sose lehet 100%-os. A termodinamikának ezt a fõtételét már egyszer belinkeltem neked, amikor az örökmozgót feszegetted.

[Dextrose]

Csakhogy az anyagnak, a formának sok olyan fokozata van, amelyet nem érzékelünk. Az ilyen konstrukciókat felépítõ részecskék közül soknak nagyobb a sebessége, mint a fényé.

A fény is csak egy része a tágabb spektrumnak, amelyrõl mi tudunk. Amikor a kutatók a fény tulajdonságait vizsgálják, a kutatást csak ott tudják elkezdeni, ahol a fény megjelenik a háromdimenziós rendszerben. Természetesen ugyanez érvényes az anyag illetve a forma kutatására is.
Márpedig léteznek a fénynél gyorsabb részecskékbõl álló univerzumok. Némelyik a térnek ugyanazt a helyét foglalja el, mint a mi világunk. Mi viszont az ilyen részecskéket egyszerûen nem érzékeljük tömegként.

Ha ezek a részecskék kellõ mértékben lelassulnak, akkor anyagként érzékeljük õket, ekkor beszélünk elemi részecskékrõl. E részecskék némelyike nagy mértékben változtatja sebességét; olykor megjelenik a mi alacsonyabb sebességtartományunkban is, általában ciklikusan. Az ilyen részecskék belsõ magjának sokkal nagyobb a sebessége, mint a külsõ részeknek. Az elektromágneses energia- (EE-) egységek spontán módon keletkeznek az érzelmek elektromágneses valóságából, amelyeket minden tudat automatikusan bocsát ki, ahogyan például a lélegzet is automatikusan hagyja el a fizikai testet.

Az EE-egységeket tehát a tudat bocsátja ki. A gondolat vagy érzelem intenzitása határozza meg az egységek tulajdonságait. Ha egy bizonyos határérték bekövetkezik, az egységek átkerülnek a fizikai megvalósulásba. Akár végbemegy ez a folyamat, akár nem, az egységek létezni fognak mint például látens vagy pszeudorészecskék.

Ezek némelyike a fénysebességnél gyorsabb csoportba fog tartozni, és érzékelhetõ vitalitással fog rendelkezni e keretek között. Ezek a fénynél gyorsabb részecskék természetesen ekkor is a maguk sajátos formájában léteznek. Az ilyen egységeknek sokféle tartománya és fajtája van, és mind a mi érzékelésünk határain túl helyezkedik el. Félrevezetõ volna azonban ilyenformán összekavarni õket, mert ebben az egészben hatalmas rend uralkodik.

Valoszinuleg a sötét anyag is egy ilyen. Némely részecskéket eseményként, álomeseményként, úgynevezett hallucinációként értelmezünk; néha ezeknek az egységeknek bizonyos tartományait idõbeli mozgásként fogjuk fel.
Mindegyik bizonyos „légköri viszonyokat” hoz létre, vagy olyan tükrözõdéseket, amelyek színezik az általunk ismert fizikai jelenségeket. Saját érzelmeink némelyike is átzuhanhat ilyen rendszerek valóságába, és az ottani keretek között tömeget és formát ölthet. Normális valóságunk megteremtése és fenntartása érdekében a hétköznapi, éber tudatunk fókuszát úgy állítjuk be, hogy a szükséges tartományon belül fejtse ki hatását. Azok az ideák és érzelmek, amelyeket fizikaivá akarunk tenni, magukban hordozzák a megfelelõ tartományba való illeszkedés mechanizmusait, és ez a tartomány bõven belül van a fizikai fejlõdéshez szükséges elektromágneses mezõ határain.
Tudatunk azonban arra is fel van készítve, hogy más mezõkön belül is teremthessen valóságokat. Egyes álmokban és testen kívüli élményekben a tudatunk a fénysebességnél gyorsabban mozog, és ilyen körülmények között képesek vagyunk a „tömeg vagy anyag” más formáit is érzékelni.

Az EE-egységek egész egyszerûen a valóság kezdetleges formái; automatikusan létre hozott magvak, amelyek különbözõ típusú környezetben való megjelenéshez alkalmazkodnak; némelyik a fizikai világ keretei között jelenik meg, mások egyáltalán nem igazodnak ezekhez a követelményekhez. Mármost egyes valóságrendszerek a fénysebességnél gyorsabb részecskék belsõ magjaira „korlátozódnak”. Ezek ritmikusan lassulnak a perem felé, a ti fogalmaitok szerint nagy távolságokat megtéve, míg végül a külsõ, lassabb részecskék bizonyos mértékig bebörtönzik a középsõ tömeget, amely sokkal gyorsabban mozog ugyan, de csak korlátozott területen.

Az ilyen egységek viselkedése, mint látjátok, minden rendszerben az álcázás megteremtését szolgálja, a peremtevékenység pedig a belsõ identitásokat és a külsõ határokat állítja elõ nagy hatékonysággal. Ezek mind az anyag variációi, általánosan megfogalmazva és erõsen leegyszerûsítve. Ugyanez vonatkozik a negatív vagy antianyagra. De az ilyen rendszerekben a tevékenység fokozatai ugyanilyen sokfélék.
Alapjában véve persze egyetlen rendszer sem zárt. Az energia szabadon áramlik egyikbõl a másikba, vagy még inkább: áthatja mindet. Csak az álcázás kelti azt a benyomást, hogy a rendszerek zártak. A tehetetlenség törvénye nem érvényesül. Csak a mi korlátaink között, figyelmünk beszûkült fókusza miatt tûnik ez valóságnak.

Az ilyen anyag tartóssága, viszonylagos stabilitása a többi rendszerben erõsen változó; minden ilyen megnyilvánulás erejét az intenzitás határozza meg. A láthatatlan EE-egységek létrehozzák az általatok ismert anyagot: ezek képezik a lényegi, alapvetõ egységeket, amelyekbõl minden fizikai részecske létrejön.

Ez nem érzékelhetõ fizikailag. Csak az eredményét látjuk. A tudat, ha nincs a test lassabb részecskéi közé börtönözve, képes a fénysebességnél gyorsabban haladni, tehát tudatára ébredhet néhány ilyen más valóságnak. Gyakorlás nélkül azonban nem képes értelmezni, amit lát. A fizikai agy az a mechanizmus, amely a gondolatokat, az érzelmeket automatikusan a megfelelõ tartományba tartozó és a megfelelõ intenzitású EE-egységekké alakítja át, hogy a fizikai szervezet felhasználhassa õket.
Ezek az EE-egységek tehát az anyag építõkövei.

[Raynes]

Nagyon belelendültél ma Se forrásmegjelölés, se semmi. Írok valamit, erre te egyre hosszabb fejtegetéseket teszel be  :Ð Ezek válaszok? Vagy már újabb témák? Végülis te tudod. Tõlem elfér ez is

[El Kebir]

de jó kis hittanóra van itt...  

ui.:

transzf
ormátor



(bocs, de ez kihagyhatatlan) 

Szerkesztette: El Kebir 2008. 03. 31. 13:19 -kor

[Ombuccmann]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2008. márc. 31., hétfõ - 10:21

Dextrose neked külön kiemelem: nem létezik ingyen energia. Energiáért több energiával kell fizetni mindig, a hatásfok sose lehet 100%-os. A termodinamikának ezt a fõtételét már egyszer belinkeltem neked, amikor az örökmozgót feszegetted.

Tesla a rendkívül magas frekvenciájú mágneses mezõkkel kísérletezett. Aminek a rezgésszáma még normálalakban leírva is hosszú szám 

Gyakran hangsúlyozta az interferencia jelentõségét. Egyszerûen fogalmazva tudott olyan magas frekvencián mûködõ készülékeket építeni aminek mi a mai tudásunkkal a szélét megnyalni nem tudnánk, és talált olyan frekvenciákat amelyekre valahogy ráhangolta a maga készülékét és az interferencia révén több energiát tudott kinyerni mint amit befektetett. Jóval többet, sokszorosát.

A termodinamika fõtételei nem sérülnek csak kiegészülnek. A rendszer hatásfoka nem emelkedik 100% százalék fölé, külsõ energiát csapol meg. Az egyszerûbb számítás végett mondható hogy a hatásfok pl 500%, vagyis a befektetett energia ötszörösét kapjuk vissza.