[LightBringer]

Holnapra a kötelezõ tananyag a From Beyond címû film 1986-ból...

[Eleanor]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 18:28

Azt tudjuk, hogy a fénynek spektruma van. Ugyanígy van spektruma az anyagnak is.

Idézet

A foton az elektromágneses jelenségekért felelõs elemi részecske. Az elektromágneses kölcsönhatás közvetítõje és a fény és a többi elektromágneses hullám minden formájáért ez a részecske felelõs.

S hogy a spanyolviasznak is mennyi formája van.

[Warrior]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 16:07

Jééééézus...

... és ha mégsem õ az? Bár megfelelõ eufórikus támogatással még az is lehet. Elvileg sokan már látták. Csak a sárkányt nem, a konyhában...

[Warrior]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 19:28

Korábben említettem az EE egységeket. ...

Épp ezért kérdem (kezdem elveszíteni a fonalat), hogy honnan tudod, hogy az általad említett egységek nem "bonthatóak" további "alkotókra", tehát hogy valóban azok az "alap"-egységek, s minden õbelõlük épül fel...?

Mi van, ha azok az EE egységek is masszív kivetülések csupán, másik "valóságok" szülötteti? Itt a kör ugyanis bezárul...

[Dextrose]

Idézet: Warrior - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 10:27

Épp ezért kérdem (kezdem elveszíteni a fonalat), hogy honnan tudod, hogy az általad említett egységek nem "bonthatóak" további "alkotókra", tehát hogy valóban azok az "alap"-egységek, s minden õbelõlük épül fel...?

Mi van, ha azok az EE egységek is masszív kivetülések csupán, másik "valóságok" szülötteti? Itt a kör ugyanis bezárul...

Ezek az egységek a tudatból származnak. Az érzelem és a gondolatok intenzitása határozza meg viselkedésüket.  Ezek nem anyagok, hanem gondolati/érzelmi egységek, melyek további egységekkel összekapcsolódva építik fel az anyagot, kezdve az elemi részecskékkel. Az anyag tehát a tudat terméke.

Pontosan ugyanazt mondtam, amit te is megkérdeztél, hogy az EE egységek kivetülések. A tudat kivetülései, az érzelmek és a gondolatok termékei, melyek nagy része autómatikusan kibocsátott magvak, melyekbõl felépül az anyag. Ezek tehát a tudatból származó emanációk. A kiindulópont a kezdeti, egyedi, egyéni és specifikus érzelmi energia, amely létrehozta azt az egységet. Ez lesz a bejárat a fizikai anyagba.

Nyilvánvalóan az egységekben lévõ érzelmi energia a motiváló tényezõ, ebbõl is kiderül, miért képes az érzelmi energia valóban elpusztítani fizikai tárgyakat (pl egyes parajelenségek). Az eredeti érzelmi energia intenzitása szabályozza az egység mozgását, erejét, stabilitását és relatív nagyságát; lüktetésének frekvenciáját, más egységekre gyakorolt vonzásának és taszításának erejét, valamint azt a képességét, hogy egyesüljön más egységekkel.

Amikor az egység egyesül egy másikkal, jellegzetes módon elrendezi összetevõit. Az egységeken belül megváltozik a polaritás. Az egység önmagán belül polaritást vált, alkalmazkodva annak az egységnek a polaritásához, amelyik vonzza, és akkor is polaritást cserél, amikor kapcsolatuk megszakad.
Tegyük fel például, hogy ötezer ilyen egység egyesül, összekapcsolódik. Természetesen akkor is láthatatlanok. De ha megpillanthatnád õket, azt tapasztalnád, hogy minden egyes egységnek a pólusai ugyanúgy állnak. Ha most ezt a nagy egységet vonzani kezdi egy nagyobb, gömb alakú, ahol a pólusok a ti fogalmaitok szerint keleten és nyugaton vannak, akkor az elsõ egység megváltoztatja polaritását, és benne az összes egység ugyanezt teszi. Az energiapont mindig félúton van a pólusok között, akármerre álljanak is, és ez [az energiapont] szabályozza a pólusokat. Ezek tehát az energiapont körül forognak. Az energiapont lényegében elpusztíthatatlan.

Az ennyire intenzív érzelmi energiával töltött egységek olyan mintákat formáltak az anyagból, amelyek megõrizték erejüket. Ezek az egységek, jóllehet a mi rendszerünkben jelennek meg, lehetnek valóságosak kívüle is, a teljes anyagi világon keresztülhajtva az érzelmi energia egységeit. Ezek az egységek elpusztíthatatlanok. Erejük ennek ellenére növekedhet vagy csökkenhet, visszaeshet az anyag alatti intenzitásszintre, vagy keresztülhatolhat az anyagon, és eközben anyagnak tûnhet, mialatt áthalad a rendszerünkben.

A fizikai kép, a fizikai anyag csupán egyike a végtelen számú variációknak, amelyekben a tudat önkifejezésének formái érzékelhetõk.

Idézet

Mi van, ha azok az EE egységek is masszív kivetülések csupán, másik "valóságok" szülötteti? Itt a kör ugyanis bezárul...

Jó a kérdésed. Némelyik EE egység a fizikai világ keretei között jelenik meg, mások egyáltalán nem igazodnak ezekhez a követelményekhez. Most miért ne lehetne ez igaz fordítva is. Más dimenziókban megjelenõ EE egységek egy része nem abban a rezgéstartományban mozog és alkalmazkodván a mi fizikai dimenziónkhoz itt jelenik meg.

Szerkesztette: Dextrose 2008. 04. 03. 10:28 -kor

[Drummaster]

Akkor ezexerint csupán a tudat "erejével" lehet(ne) anyagot létrehozni?

[Dextrose]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 11:24

Akkor ezexerint csupán a tudat "erejével" lehet(ne) anyagot létrehozni?

Pontosan. A tudat teremti az anyagot és nem megfordítva.

Ennélfogva a gondolat elõbb és tovább létezik, mint az agy. A gyermek összefüggõen gondolkodik, mielõtt megtanulná a szavakat - csak éppen még nem képes a fizikai világegyetemet annak szabályai szerint befolyásolni. Ez a belsõ tudás tehát mindig is hozzáférhetõ volt, csak fizikailag is meg kell nyilvánulnia (beszéd) - a szó szoros értelmében testté kell válnia. Nincs halott anyag. Nincs olyan tárgy, amelyet ne tudat formálna.

Szerkesztette: Dextrose 2008. 04. 03. 10:32 -kor

[Drummaster]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 10:27

Pontosan. A tudat teremti az anyagot és nem megfordítva.

Akkor most nagyon erõsen gondolok egy zsák tízezresre...

Komolyra: Végülis ha lesarkítjuk, akkor igazad van. amikor az ember gondol valamire, akkor az a valami megjelenik a tudatában, vagyis tudati síkon tényleg létezni kezd, de materializálódni - és így mások számára is létezõvé válni - nem fog.

[FragMaster]

itt most wtf van?

[Ombuccmann]

Idézet: Warrior - Dátum: 2008. ápr. 1., kedd - 11:28

Mivel egészülnek ki a termodinamika fõtételei?

Szerintem ugyanaz a net van elõtted mint elõttem. Bácsi rákeres: Zero-point energy, Casimir effect, Nikola Tesla stb. és lesz sok olvasnivaló. Annak nincs értelme hogy itt írogatok, aztán néhány helyi megmondó nagyképûen leszólja azt amirõl egyébként nem sok fogalma van.

Hozzáteszem, Dextrose-al és sem tudok lépést tartani 

Elméletrõl csak annyi hogy elsõfajú örökmozgó nincs és nem is lesz. De a Tesla féle berendezésrõl sok egymástól független, egyébként szavahihetõ és hazugságban nem érdekelt szemtanú beszámolt.

Anélkül hogy belemennénk a mûködés részleteibe: elfogadjuk-e hogy az öreg megcsinálta?

[Dextrose]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 11:30

amikor az ember gondol valamire, akkor az a valami megjelenik a tudatában, vagyis tudati síkon tényleg létezni kezd, de materializálódni - és így mások számára is létezõvé válni - nem fog.

Hát ha gondolsz valamire, az mindenképp végbemegy. Azáltal, hogy gondolatainkat és érzéseinket, vágyainkat anyaggá változtatjuk. A bútorgyár designere elképzel egy asztalt. Ez megjelenik az elméjében, majd legyártatja. ----->> a tudat megteremtette az anyagot. És így van felépülve a mi egész fizikau rendszerünk. Ez most egy roppant leegyszerusített példa volt.

A tágabb környezetet, a teljes fizikai világot is magunk teremtjük azáltal, hogy gondolatainkat és érzéseiteket anyaggá változtatjuk - ez az áttörés a háromdimenziós életbe.

Még annyit hozzáteszek, hogy azok a gondolatok is végbenemmenk, melyeket nem valósítasz meg. Attól a pillanattól kezdve, hogy a gondolat elhagyja a tudatos elmédet, nem tûnik el csak úgy egyszerûen.
Ha követed ezeket a gondolatokat, felismerheted, hogy saját valóságod folytatódik egy másik irányban, párhuzamosan azzal a valósággal, amelyikkel azonosulni szoktál. Mert a tudatos elmédet elhagyó gondolatok és érzések vezetnek el más környezetekbe. Ezek a szubjektív nyílások, amelyeken keresztül a gondolatok látszólag eltûnnek, valójában pszichés görbületek, amelyek az általad ismert Ént összekapcsolják a létezés más dimenzióival - olyan valóságokkal, ahol a jelképek életre kelnek, és a gondolatok lehetõségeit nem vonja kétségbe senki.

[Drummaster]

De te összemosod a tudati síkot a materiális síkkal, ami nem szerencsés.

[Dextrose]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 12:32

De te összemosod a tudati síkot a materiális síkkal, ami nem szerencsés.

Dehát olyan nincs, hogy tudati sík. A tudat többdimenziós. Nincs lekorlátozva, hogy csak itt és itt lehet. A materiális sík csak kifejezõdése a tudatnak. Anyagi sík, olyan van, amely a tudat következménye. Függvénye annak.

Szerkesztette: Dextrose 2008. 04. 03. 11:38 -kor

[Drummaster]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 11:35

Dehát a materiális sík csak kifejezõdése a tudatnak. A tudat következménye az anyagi sík. Függvénye annak.

Ez akkor lenne teljesen igaz, ha a tervezõ maga létre tudná hozni a bútort csupán a gondolata erejével. Abban a pillanatban, ahogy egy szem egyéb energiára, vagy más gondolataira is szüksége van, már nem "vetület" és nem áll az állításod.

Mert kérdezem én, hol lenne a tudat a lény nélkül, ami csak anyag, semmi más...

[Dextrose]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 12:39

Ez akkor lenne teljesen igaz, ha a tervezõ maga létre tudná hozni a bútort csupán a gondolata erejével. Abban a pillanatban, ahogy egy szem egyéb energiára, vagy más gondolataira is szüksége van, már nem "vetület" és nem áll az állításod.

Csakhogy mi 3 dimenzios anyagi világban élünk. Itt is valóra válnak tudatod gondolatai, de nem mindegy milyen módon! Itt gondolsz valamire és elkezded megvalósítani cslekvéssel, hogy fizikaivá tedd a gondolatot.
Az anyagi valóság lényege éppen ebben rejlik, hogy fizikailag hozd létre a gondolatodat. Más dimenziókban nyilván másképp jut önkifejezõdésre a tudat. Ez egy folyamat: gondolatainkat állandoan fizikaivá fordítjuk. Ebben a világban a tudat az anyag segítségével tanul meg teremteni. Azt hiszem, ez az, amit az élet értelmének hívunk. A valóságteremtés. Hogy megtanuld alakítani a valóságod fizikai módon.

A gondolat intenzitása, a mag, amely körül kialakulnak az elektromágneses energiaegységek. Minél nagyobb a mag intenzitása, annál gyorsabban megy végbe a materializáció. Ez mindig igaz: akkor is, ha a mentális kép félelmetes, és akkor is, ha örömteli. Mármost van itt egy igen fontos probléma: ha a gondolkodásod nagyon intenzív, ha nagyon eleven képekben gondolkodsz, akkor ezek hamar fizikai eseményekké változnak. Minél nagyobb a képzelõerõd, minél intenzívebbek a belsõ élményeid, annál fontosabb tehát, hogy ismerd a módszereket, amelyek segítségével ez a belsõ élmény fizikai valósággá válhat. Gondolataid, érzéseid a fogantatásuk pillanatában megkezdik utazásukat az anyagi megvalósulás felé.

Idézet

Mert kérdezem én, hol lenne a tudat a lény nélkül, ami csak anyag, semmi más...

Tudatod és identitásod független attól a világtól, amelyre most figyelmed fókuszát irányítod. A szó legszorosabb értelmében a belsõ Én alakítja a testet, azáltal, hogy a gondolatokat és az érzéseket  átalakítja fizikai megfelelõikké. A test állapota mindenkor tökéletesen tükrözi belsõ, szubjektív állapotunkat. A tudat teljesen független a testtõl. De ebbõl ugy érzem ujabb viták lesznek

Szerkesztette: Dextrose 2008. 04. 03. 12:24 -kor

[JonesC]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 13:03

...
Az anyagi valóság lényege éppen ebben rejlik, hogy fizikailag hozd létre a gondolatodat. Más dimenziókban nyilván másképp jut önkifejezõdésre a tudat. Ez egy folyamat: gondolatainkat állandoan fizikaivá fordítjuk. ...

Akkor az a dimenzió tele van hullákkal, és terhes nõkkel   

[Dorien]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 12:03

...
A gondolat intenzitása, a mag, amely körül kialakulnak az elektromágneses energiaegységek. Minél nagyobb a mag intenzitása, annál gyorsabban megy végbe a materializáció. Ez mindig igaz: akkor is, ha a mentális kép félelmetes, és akkor is, ha örömteli. Mármost van itt egy igen fontos probléma: ha a gondolkodásod nagyon intenzív, ha nagyon eleven képekben gondolkodsz, akkor ezek hamar fizikai eseményekké változnak. Minél nagyobb a képzelõerõd, minél intenzívebbek a belsõ élményeid, annál fontosabb tehát, hogy ismerd a módszereket, amelyek segítségével ez a belsõ élmény fizikai valósággá válhat. Gondolataid, érzéseid a fogantatásuk pillanatában megkezdik utazásukat az anyagi megvalósulás felé.
...

Nekem már voltak elég intenzív vízióim, amik szerencsére nem materializálódtak sehogysem.
Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy ezek létezõ archetipikus erõk kifejezõdései valami másik világból.

A lényeg, hogy tényleg vágysz-e arra hogy a gondolataid valósággá váljanak? Csak egyet válassz ki közülük, egy olyat ami remélhetõleg boldogságot és beteljesedést hoz, és arra fókuszálj teljes energiával.
Pl. most egy pillanat alatt materializálok egy jó gondolatot és már csúszik is le a hideg sör a torkomon.

[Ndrew]

Én arra gondolok nagyon erõsen, hogy a jövõben mindenki veszi a fáradságot és megpróbálja reprodukálható kísérlettel, statisztikával, logikai, matematikai bizonyítással, de legalább egy forrással alátámasztani elméletét, gondolatait. Ha csupán saját gondolatokról van szó, az is nagyon jó, de ne kezeljük azt tényként, mint ahogy semmilyen elméletet sem. Továbbá az érvényességi körét és hiányosságait is lehet jelezni esetleg az adott elméletnek. Sõt a fogalmak tisztázása is segítheti azt, hogy értelmes viták szülessenek. A jelenlegi formájában szerintem a viccrovat felé halad a topic.

Mindenre nyitott vagyok értelmes formában.

[Eleanor]

Idézet: Ndrew - Dátum: 2008. ápr. 3., csütörtök - 21:44

A jelenlegi formájában szerintem a viccrovat felé halad a topic.

Mindenre nyitott vagyok értelmes formában.

"A HERTZ szalámiban sokkal több a só, hidd el ezt, óh Nyájas Olvasó!"

(Karinthy Frigyes)

[Ombuccmann]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2008. ápr. 4., péntek - 0:45

"A HERTZ szalámiban sokkal több a só, hidd el ezt, óh Nyájas Olvasó!"

(Karinthy Frigyes)

Gratulálok a hatékony témaromboláshoz. Majd alkalomadtán kifejthetnéd hogy zéró mondanivaló birtokában mégis mire jó ez a kispályás nyivákolás.