[tesa]

Amúgy hogyan kell elképzelni egy másik dimenziót? Pl. ha itt van 10 dimenzió, de mondjak csak 5-öt, akkor hogy nézne ki az 5-ik dimenzió? Pl, ha megyek az utcán, és belelépek az 5-ik dimenzióba, akkor például vízszintesen jobbra "elránt" engem 500 méterre és miután kijöttem a vékony dimenzióból, folytatom az utamat elõre? Jó ez most hülyeség, de mégis hogyan képzelhetõ el?

[Sparow2]

Idézet: tesa - Dátum: 2009. okt. 19., hétfõ - 14:30

Amúgy hogyan kell elképzelni egy másik dimenziót? Pl. ha itt van 10 dimenzió, de mondjak csak 5-öt, akkor hogy nézne ki az 5-ik dimenzió? Pl, ha megyek az utcán, és belelépek az 5-ik dimenzióba, akkor például vízszintesen jobbra "elránt" engem 500 méterre és miután kijöttem a vékony dimenzióból, folytatom az utamat elõre? Jó ez most hülyeség, de mégis hogyan képzelhetõ el?

Te valami féreglyukra gondolsz, vagy nem tudom.
A meglévõ 3 dimenzió sem ránt el sehová az utcán.

Nem bírjuk elképzelni, hogy hogyan nézne ki.
Egy kocka sarkánál nem 3 lap találkozna úgy, mindegyik merõleges a többire, hanem 5. Így nézne ki.

Egyébként van olyan elmélet, amely szerint most is több, mint 3 térbeli dimenzióban létezünk, de a többi dimenzió atomi részecskéknél is sokkal kisebb méretû, szinte teljesen "keskeny", ezért nem érzékeljük.

[tesa]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. nov. 14., szombat - 19:34

Egy kocka sarkánál nem 3 lap találkozna úgy, mindegyik merõleges a többire, hanem 5. Így nézne ki.

Egyébként van olyan elmélet, amely szerint most is több, mint 3 térbeli dimenzióban létezünk, de a többi dimenzió atomi részecskéknél is sokkal kisebb méretû, szinte teljesen "keskeny", ezért nem érzékeljük.

Akkor olyan lehet, mint pl. ha elképzelünk egy öt oldalú gúlát, amely egy oldalának a csúcs felé futó két éle természetesen nem merõleges egymásra. De pl. ha egy speciális - torzító - üvegen keresztül nézzük, akkor láthatjuk, hogy merõlegesek tudnak lenni.

Ezzel azt akarom mondani, hogy lehet, hogy van több dimenzió, csak a látásmódunkat, látóterünket kell átalakítani/kiszélesíteni... 

[Diopapa]

Idézet: tesa - Dátum: 2009. nov. 17., kedd - 13:17

Akkor olyan lehet, mint pl. ha elképzelünk egy öt oldalú gúlát, amely egy oldalának a csúcs felé futó két éle természetesen nem merõleges egymásra. De pl. ha egy speciális - torzító - üvegen keresztül nézzük, akkor láthatjuk, hogy merõlegesek tudnak lenni.

Ezzel azt akarom mondani, hogy lehet, hogy van több dimenzió, csak a látásmódunkat, látóterünket kell átalakítani/kiszélesíteni... 

Nem tudom, miért várod, hogy 3D-ben le fogod tudni írni az 5D-s teret... Egy 2D-s körnek próbáld már megmagyarázni a gömböt...

[Sparow2]

Idézet: tesa - Dátum: 2009. nov. 17., kedd - 12:17

Akkor olyan lehet, mint pl. ha elképzelünk egy öt oldalú gúlát, amely egy oldalának a csúcs felé futó két éle természetesen nem merõleges egymásra. De pl. ha egy speciális - torzító - üvegen keresztül nézzük, akkor láthatjuk, hogy merõlegesek tudnak lenni.

Ezzel azt akarom mondani, hogy lehet, hogy van több dimenzió, csak a látásmódunkat, látóterünket kell átalakítani/kiszélesíteni... 

Nem ennyire egyszerû!
A gúla oldalai síkidomok, a fent említett "kocka" lapjai pedig testek, 3 dimenziós kockák.

Egyszer láttam egy 4 dimenziós "kocka" pálcikákból összeállított 3 dimenziós vetületét (kb. annyival "laposabb" az eredeti testnél, mintha lerajzolsz egy kockát papírra, egy dimenzió elveszik belõle)

Itt egy kép a wikipedia-ról, bár itt csak rajzolva van, ezért nehezebb megnézni:

[Sparow2]

Idézet: tesa - Dátum: 2009. nov. 17., kedd - 12:17

Akkor olyan lehet, mint pl. ha elképzelünk egy öt oldalú gúlát, amely egy oldalának a csúcs felé futó két éle természetesen nem merõleges egymásra. De pl. ha egy speciális - torzító - üvegen keresztül nézzük, akkor láthatjuk, hogy merõlegesek tudnak lenni.

Ezzel azt akarom mondani, hogy lehet, hogy van több dimenzió, csak a látásmódunkat, látóterünket kell átalakítani/kiszélesíteni... 

Nem ennyire egyszerû! (Ennyi erõvel akár néhány megfelelõ módon összegyûrt papírlapból kivágott síkidomot is összeilleszthetnék, hogy 5 derékszögû sarkuk érintkezzen egymással, mégis csak 3 dimenzióban vagyok.)
A gúla oldalai síkidomok, a fent említett 4 dimenziós "kocka" lapjai pedig testek, 3 dimenziós kockák.
Mint ahogy a 3 dimenziós kocka is 2 dimenziós négyzetekbõl áll. A négyzet pedig egy dimenziós egyenesekbõl.
Egy 2 dimenziós világban is torzíthatsz akárhogy 6 négyzetet, nem lesz kocka. Még talán sikerülne is összeillesztened a szomszédos éleiknél hármat, ha a megfelelõ módon torzítod el õket, de mégsem nem lesz belõlük egy 3 dimenziós kocka sarka.

Egyszer láttam egy 4 dimenziós "kocka" pálcikákból összeállított 3 dimenziós vetületét (kb. annyival "laposabb" az eredeti testnél, mintha lerajzolsz egy 3 dimenziós kockát papírra, egy dimenzió elveszik belõle)

> Itt < egy kép a wikipedián, bár itt csak rajzolva van, ezért nehezebb megnézni:

[Dextrose]

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/11..._ahogy_kellene/

[Dextrose]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. nov. 14., szombat - 19:34

Egyébként van olyan elmélet, amely szerint most is több, mint 3 térbeli dimenzióban létezünk, de a többi dimenzió atomi részecskéknél is sokkal kisebb méretû, szinte teljesen "keskeny", ezért nem érzékeljük.

Hát igen, mert  az anyag az a forma, amelyet a tapasztalat a háromdimenziós rendszerünkbe való belépéskor felvesz.

A fizikai érzékszervek a háromdimenziós valóság érzékelését teszik lehetõvé, viszont éppen emiatt megakadályozhatják más, ugyanilyen érvényes dimenziók érzékelését.

Pl mi is sok más valóságrendszer közepén létezünktek, csak nem érzékeljük õket. És amikor valamely esemény áthatol ezekbõl a rendszerekbõl a mi 3D-s vilagunkba, nem vagyunk képesek értelmezni, hiszen már maga a behatolás ténye eltorzítja.

A fény is valojaban csak egy része a tágabb spektrumnak, amelyrõl mi is tutunk. Amikor tudósok a fény tulajdonságait vizsgálják, a kutatást csak ott tudják elkezdeni, ahol a fény megjelenik a háromdimenziós rendszerben.

[Jahno]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. nov. 26., csütörtök - 1:30

nem vagyunk képesek értelmezni, hiszen már maga a behatolás ténye eltorzítja.

Pont azért tudjuk értelmezni, mert ott a tér és az idõ is eltorzul. Ha vaalmi hibádzik az mindig észrevesszük.

[Sparow2]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. nov. 26., csütörtök - 1:30

... Pl mi is sok más valóságrendszer közepén létezünktek, csak nem érzékeljük õket. És amikor valamely esemény áthatol ezekbõl a rendszerekbõl a mi 3D-s vilagunkba, nem vagyunk képesek értelmezni, hiszen már maga a behatolás ténye eltorzítja.
...

Nagyon áthatolni nem tud más dimenziós terekbõl semmi, mert:
- kevesebb dimenziós test nem létezne, mert nem volna vastagsága, aza nem lehetne benne anyag.
- több dimenziós test meg nem "fér be", maximum csak egy három dimenziós "metszete" (hasonló analógiával, mintha egy három dimenziós testet átdugsz egy síkon. A síkban csak egy két dimenziós metszete lesz. Pl. egy hengerbõl csak egy kör vagy ovális szelet létezik azon a síkon --attól függõen, hogy egyenesen vagy ferdén tartod-e--, és nincs meg a többi része.)

[Dextrose]

gyaaaaaa

IDÉZET: Hogy tudsz plazmát csinálni otthon? Egyszerű! Tegyél be egy gyertyát a micro-hullámú sütőbe egy gyertyát. Tegyél rá egy poharat. Csukd be, és kapcsolj rá 30 sec -et. Szeretnétek látni az eredményt?



Nem veszélyes ez a kísérlet?

Csak azt nem értem, hogyha a plazma állapot csak igen magas hőmérsékleten, tízezer kelvin körül kezd kialakulni, mert csak itt áll rendelkezésre az elektronok leszakításához szükséges energia, akkor a mikróban 10 ezer kelin a hőmérséklet?




Nem működik az idézet gomb! És nincs hangulatjel sem!

Szerkesztette: Dextrose 2010. 03. 13. 14:24 -kor

[Eleanor]

Azok a hülyék a Tokamakkal meg nem tudják, hogyan kéne a plazmát távoltartani a falaktól, hogy ne füstöljön el az egész...

[hkpk]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2010. 03. 13. 14:17

gyaaaaaa

IDÉZET: Hogy tudsz plazmát csinálni otthon?

Hát én úgy szoktam, hogy befogok egy hegesztőpálcát, oszt bekapcsolom a trafót, és gyi te, kapirgálom a munkafelületet, míg ívet nem fog....

[hkpk]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. 11. 26. 01:30

<!--QuoteBegin-Sparow2+2009. nov. 14., szombat - 19:34--></div><table border='0' align='center' width='95%' cellpadding='3' cellspacing='1'><tr><td><b>Idézet</b> (Sparow2 @ 2009. nov. 14., szombat - 19:34)</td></tr><tr><td id='QUOTE'><!--QuoteEBegin--> Egyébként van olyan elmélet, amely szerint most is több, mint 3 térbeli dimenzióban létezünk, de a többi dimenzió atomi részecskéknél is sokkal kisebb méretû, szinte teljesen "keskeny", ezért nem érzékeljük. <!--QuoteEnd--> </td></tr></table><div class='postcolor'> <!--QuoteEEnd-->
Hát igen, mert  az anyag az a forma, amelyet a tapasztalat a háromdimenziós rendszerünkbe való belépéskor felvesz.

A fizikai érzékszervek a háromdimenziós valóság érzékelését teszik lehetõvé, viszont éppen emiatt megakadályozhatják más, ugyanilyen érvényes dimenziók érzékelését.

Pl mi is sok más valóságrendszer közepén létezünktek, csak nem érzékeljük õket. És amikor valamely esemény áthatol ezekbõl a rendszerekbõl a mi 3D-s vilagunkba, nem vagyunk képesek értelmezni, hiszen már maga a behatolás ténye eltorzítja.

A fény is valojaban csak egy része a tágabb spektrumnak, amelyrõl mi is tutunk. Amikor tudósok a fény tulajdonságait vizsgálják, a kutatást csak ott tudják elkezdeni, ahol a fény megjelenik a háromdimenziós rendszerben.

Én a matematikát úgy szeretem, ha "meg van indokolva". pl. míg más egyszerűen felfogja, hogy mi az a logaritmus függvény, és ez OK neki, nekem szükségem volt azt tudni, hogy mire jó, mi fán terem, hogyan jutott az ember egyáltalán oda, hogy eszébe jusson.

Egy plusz dimenzióról beszél szerintem az aszinkron villanymotor működésének matematikai tárgyalása is. Az elektromágneses forgómező viselkedésének leírásakor oda jutottak a fizikusok, hogy kijöttek negatív számok, amiből gyököt kellene vonni. Az tuti, hogy nincs hiba a számításokban, evan. Azt úgy egyszerűsítették, hogy bevezették a gyök(-1) fogalmát, ezzel megszorozva a kérdéses negatív szám pozitívját, ugyanazt az eredményt kell adnia. A gyök(-1) lett az imaginárius egység. Szerintem ez a plusz dimenzió felé kifejtett / onnan jövő hatás.

[snakekiller]

Idézet: hkpk - Dátum: 2010. 03. 16. 17:42

Egy plusz dimenzióról beszél szerintem az aszinkron villanymotor működésének matematikai tárgyalása is. Az elektromágneses forgómező viselkedésének leírásakor oda jutottak a fizikusok, hogy kijöttek negatív számok, amiből gyököt kellene vonni. Az tuti, hogy nincs hiba a számításokban, evan. Azt úgy egyszerűsítették, hogy bevezették a gyök(-1) fogalmát, ezzel megszorozva a kérdéses negatív szám pozitívját, ugyanazt az eredményt kell adnia. A gyök(-1) lett az imaginárius egység. Szerintem ez a plusz dimenzió felé kifejtett / onnan jövő hatás.

Az imaginárius egységet és így a komplex számokat jóval korábban, még Galilei korában a harmadfokú egyenletek megoldásához vezették be átmeneti mankóként, akkor még a kizárólagosnak hitt valós gyökök számolásához. Az, hogy forgások, periodikus mennyiségek leírására is hasznosak az annak köszönhető, hogy minden komplex szám reprezentálható egy valós rendezett párral, tehát a gyakorlatban egy síkvektor Descartes- vagy polárkoordinátátival (úgy is mondhatjuk, hogy egy kétdimenziós vektortér a valósak testje fölött) és felírhatóak trigonometrikus függvények összegeként, valamint un. exponenciális alakban. A magasabb dimenzióknak ehhez nem sok közük van, inkább az alacsonyabbaknak.

[Dextrose]

Lám, előbb utobb mégiscsak ki fog derülni, hogy a valóságot a tudat teremti.

http://www.idokep.hu...d-choice-eraser

Végre lehet olvasni ilyen jellegű kísérletekről.

Idézet

Vagyis, a valóság a lehetőségek szuperpozíciója, egészen addig, amíg meg nem figyeljük.

Idézet

a kísérlet megismételhető, és sokan meg is ismételték. A következtetés elkerülhetetlennek tűnik - ez az (észbontó) kísérlet a jövőbe (legalábbis a saját jövőjébe) lát.

egyebkent minden ami itt van, a Seth könyvekbe le van irva, és óriási párhuzamot lehet felfedezni. Már a 70-es években leközölte Jane Robertssel, hogy a múlt a jelen és a jövő egyszerre létezik, csak a tág jelen, a MOST létezik.

És a lehetséges jeleneket is már rég meg lettekl említve a könyvekben, szerencsére mostmár kezdenek kísérletezni ez irányba.

De hiába pofázom ezt, a Seth könyvek csak kamu meséskönyvek

Szerkesztette: Dextrose 2011. 04. 22. 22:19 -kor

[gxa]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 23:00

Lám, előbb utobb mégiscsak ki fog derülni, hogy a valóságot a tudat teremti.

http://www.idokep.hu...d-choice-eraser

Végre lehet olvasni ilyen jellegű kísérletekről.

Gondoltam, visszanézek a hwsw-re, erre mit találok... Átnézve a linkelt cikket (és a pdf verziót):
- scifinek jó, de tudományos műnek nem;
- semmi hivatkozás, pedig néhány dologról érdekeltek volna részletek;
- mutasd meg, hogy milyen elvégzett kísérletről van benne szó, ami új.
Légyszi ne dőlj már be minden netes anyagnak azért mert fancy dolgokat írnak benne, és meg van hintve néhány színes ábrával.

[Dextrose]

nem is vártam más választ természetesen

De utánanézek a kísérleteknek.

[Eleanor]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 23:00

Már a 70-es években leközölte Jane Robertssel, hogy a múlt a jelen és a jövő egyszerre létezik, csak a tág jelen, a MOST létezik.

Na ennek rugaszkodj még neki egy párszor - meg persze a többi mondatodnak is - hogy épkézláb, értelmesnek látszó magyar mondat legyen belőle. A szükséges dolgokat szobában is lehet kutatni, „Helyesírási tanácsadó szótár" van ráírva, meg „Magyar nyelv és irodalom".

Idézet

De hiába pofázom ezt, a Seth könyvek csak kamu meséskönyvek

Mert nem mindegy, hogy csak szánk jár, vagy eszünk is…

[Sparow2]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 23:00

Idézet

Vagyis, a valóság a lehetőségek szuperpozíciója, egészen addig, amíg meg nem figyeljük.

Ezt pofon egyszerű volna ellenőrizni: meg kell csinálni a kísérletet úgy, hogy senki sem látja és senki sem figyeli meg, sőt a réseknél megszámolt áthaladások számát sem nézi meg senki, még utólag sem (nehogy azt mondják, hogy visszahat az időben a jövőbeni megnézés).
Csak az ernyőt nézik meg utólag. Amin abban az esetben kijött az interferencia, ha a réseket külön-külön nem figyelték, de az ernyőt nézték közben. Azaz: az ernyőt meg szabad nézni, annak nincs hatása az interferencia bekövetkezésére vagy be nem következésére.

Ha ekkor (utólag megnézve az ernyőt) az interferencia ábra jön ki az ernyőn, akkor a tudat hatot rá.
Ha nem, akkor mégis a mérés okozta. Hiszen a mérés, legyen bármilyen elhanyaglható hatása is, de beleavatkozik a folyamatba.
Én ez utóbbira tenném a tippemet.

Más: ahhoz a részhez, ahol azt állítják, hogy a kísérlet a jövőbe lát.
A mi vonatkoztatási rendszerünkben valóban az A esemény történik előbb, és utána a B. És a B eseménytől függ az A.
Viszont a fotonok vonatkoztatási rendszerében egyszerre történik, hiszen mindegyik foton fénysebességgel mozog. A hosszkontrakció és az idődilatáció miatt elméletileg a megteendő távolság nulla hosszúságúra csökken, és az idő teljesen megáll (legalábbis ahogy közelítünk a fénysebességhez, úgy tart a végtelenhez az idő lassulása).
Az, hogy az egyik vonatkoztatási rendszerben később történik meg az ok esemény, mint az okozat esemény, a kauzalitást nem befolyásolja.

Szerkesztette: Sparow2 2011. 04. 23. 00:00 -kor