[gazdi]

Szorgos olvasgatásom közben a képzetes idõ fogalmához értem és sebességem 0 lap/nap környékére esett. Késõbb, amikor ez euklideszi téridõvé egészült ki, heveny oda-vissza lapozgatások után feladni készülök megismerési vágyamat. Utolsó szalmaszálként kérek szépen egy helyet, ahol (ha lehet ilyesmirõl beszélni) szemléletes, vagy legalábbis érthetõ leírást kaphatok.
Annyit mindenesetre sikerült felfognom, hogy felülbíráljam a pár oldallal korábbi csípõs megjegyzésemet a hiperkockáról, ezúton kérem az érintettek szíves elnézését.

[gazdi]

semi- : Balett készül Einstein elméleteirõl Lehár Ferenc zenéire.

[GrandMasTer]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 11:03

Igen, ezt tudom de miért? Miért járnak lassabban? Olvastam szakirodalmat, relativitáselméletet, de ezekben mind csak a puszta téényeket mondják:

- Az órák lassabban járnak
- Az idõ lelassul.

Na de miért lassul le? 

Ha olvastad az irodalmat, akkor tudod, hogy a fény sebessége bármilyen vonatkoztatási rendszerben ugyanannyi. Ezt mérésekkel igazolták. Erre jött a magyarázat Einsteintõl, hogy az idõ lassul le. Tehát elõbb fedezték fel a jelenséget, a magyarázat késõbb született meg rá. ( A méréssel egyébként az éter létezését akarták bizonyítani.)

[Dorien]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2005. jan. 13., csütörtök - 9:54

Ha olvastad az irodalmat, akkor tudod, hogy a fény sebessége bármilyen vonatkoztatási rendszerben ugyanannyi. Ezt mérésekkel igazolták. Erre jött a magyarázat Einsteintõl, hogy az idõ lassul le. Tehát elõbb fedezték fel a jelenséget, a magyarázat késõbb született meg rá. ( A méréssel egyébként az éter létezését akarták bizonyítani.)

Igen. A kísérlet Michaelson és Morley nevéhez fûzõdik, ha jól emlékszem.

[gazdi]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. jan. 13., csütörtök - 10:38

Igen. A kísérlet Michaelson és Morley nevéhez fûzõdik, ha jól emlékszem.

Igen, elgépeléstõl eltekintve jól emlékszel, itt van a kísérlet.
A miértrõl halandó szinten. (én is ezt (is) olvasom éppen)

[gazdi]

Amikor az ember szeretne további részleteket olvasni.

[Dorien]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. jan. 13., csütörtök - 10:52

Igen, elgépeléstõl eltekintve jól emlékszel, itt van a kísérlet.
A miértrõl halandó szinten. (én is ezt (is) olvasom éppen)

Köszi. Tetszik az oldal. 

[gazdi]

Thrawn-t illeti a köszönet, õ linkelte elõször:

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. jan. 7., péntek - 11:54

Ismerkedés a relativitáselmélettel

Az oldal nekem is tetszett, de bizonyos részeket fenntartással kell kezelni. Végtére is ez csak egy amerikaiaknak szóló kivonat fordítása.

[Locutus]

Fekete lyukaktól hemzseg galaxisunk közepe

[GrandMasTer]

Valaki el tudná-e nekem magyarázni, hogy az entrópia értéke mikor egy? Sajnos nem tudom mihez kötni a rendezetlenség mértékét  . Ha lehet, akkor csínyján a képletekkel, vagy igen szájbarágósan, szellemi képességeim nem vannak a csúcson (szépen jól magyarul    ) .

[gazdi]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2005. jan. 20., csütörtök - 11:55

Valaki el tudná-e nekem magyarázni, hogy az entrópia értéke mikor egy?

Kedden.

Próbáld kicsit szûkíteni a kérdést. Pl. nem mindegy, hogy minek az entrópiájáról beszélünk, melyik entrópiafogalmat használjuk, hány éves a buszvezetõ, stb. Így értelmetlen a kérdés.

[GrandMasTer]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. jan. 20., csütörtök - 11:10

Kedden.

Próbáld kicsit szûkíteni a kérdést. Pl. nem mindegy, hogy minek az entrópiájáról beszélünk, melyik entrópiafogalmat használjuk, hány éves a buszvezetõ, stb. Így értelmetlen a kérdés.

Gondolom, kérdésembõl kiderült a hozzánemértésem  . Minek lehet egyáltalán entrópiája?

[GrandMasTer]

Most EZT olvasom, talán segít...

[lameXpert]

Idézet

Az entrópiáról röviden

Az entrópia  definíciója a legegyszerûbb esetben: Ha valamely T hõmérséklet környezetében egy rendszer reverzibilis (megfordítható) folyamat közben dQ "elemi" hõmennyiséget vesz fel (vagy ad le), akkor az entrópiájának megváltozása dS=dQ/T. Természetesen ez a definició nem alkalmazható egy hideg vízbe mártott forró vasdarab esetén, mert a víz és a vasdarab hõmérséklete folyton változik. (Matematikailag a számolás integrálba megy át.)
Már Clausius kimutatta, hogy a zárt rendszerben az entrópia változás növekvõ, határesetben zérus.( A határeseti folyamatok reverzibilisek, a többi irreverzibilis.) Ezt továbbgondolva Boltzmann és Nernst eljutott a világ hõhalálának gondolatáig. Az entrópia fogalmát 1866-ban Boltzmannak és Gibbsnek sikerült statisztikus alapon is bevezetnie. Ebbõl a szempontból az entrópia a rendezettség mértékének is felfogható. A szilárd test atomjainak kötött a rendezettség például sokkal nagyobb mint egy folyadék esetében, tehát az olvadás során az entrópia nõ. Az entrópia növekedése statisztikus fizikai szempontból azt jelenti, hogy egy rendszer önként soha nem kerül erõsen valószínûtlen állapotba.
Az entrópiával kapcsolatos érdekes problémát vetett fel Maxwell 1871-ben,  a híres démonát. A démon olyan lény lenne, aki minden egyes molekulaállapotát egyidejûleg meg tudná figyelni. Kérdés, hogy túl tudja -e tenni magát egy ilyen démon az entrópia növekedés törvényén? A nemleges választ elõször a lengyel Smoluchowski adta meg. Végül Szilárd Leó 1929-ben bebizonyította a démon munkaképtelenségét. Ugyancsak õ mutatott rá arra, hogy az entrópia fogalma alapvetõ az informatikában is.

[gazdi]

Idézet

P teljes eseménytér entrópiája: H=-sum(p_k*log(p_k))

[Locutus]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2005. jan. 20., csütörtök - 13:22

Gondolom, kérdésembõl kiderült a hozzánemértésem  . Minek lehet egyáltalán entrópiája?

Pl egy fekete lyuknak.

Hawking szerint például a fekete lyuk entrópiája analóg módon változik az eseményhorizontjának területének változásával.
Az entrópia mértéke annál nagyobb, minél rendezetlenebb egy szerkezet. Például egy szilárd test atomjainak entrópiája (rendezetlensége) sokkal kissebb, mint egy folyékony "test"-é, tehát az olvadás mint olyan például entrópia növelõ.
Tehát entrópia van a termodinamikában, így a fizikában, informatikában stb. A hõ, mint olyan alacsonyrendû energia, és pont azért mert a többi energiával szemben rendezetlen. Ezért a termodinamikában vezették be az entropia fogalmát, a különbözõ hõátadási, változási folyamatok, állapotok leírására.

De az entrópia nem egy állapot jelzése.
A "leggagyibb" példa erre a kolesz-szoba Rendetlenség van, mert lusták vagyunk rendetrakni. De ha rendet rakunk, akkor sem csökken a szoba entrópiája, mert energiát kellett befektessünk a rendrakáshoz.  Mivel energiát fektettünk be, hõt termeltünk, így növeltük a szoba levegõjének hõmérsékletét, és így az entrópiáját is.

Emellett az entrópia csak a reverzibilis, tehát visszafordítható folyamatokra érvényes.
Ezért gondolta úgy Hawking például, hogy idõ múlását is egyfajta entrópiának tekinthetjük. Ahol nõ az entrópia, ott múlik az idõ.

Gondolom az eddigiekbõl lerí, hogy teljes mélységében én sem értem az entrópia fogalmát De azért elképzelés van róla.

Magam részérõl úgy értelmezem az entrópiát, mint a rendszer "hajlandóságát" arra nézve, hogy egyre rendezetlenebbé váljon a szerkezete.

Szerkesztette: Locutus 2005. 01. 20. 14:45 -kor

[GrandMasTer]

Hehe a google nekem is ezt dobta ki elsõre. de az elõbbi linken található magyarázat nekem szimpatikusabb.  link. Ezt még talán értem, a képleteket már annyira nem  .

[Locutus]

érdekesség

[Suicide]

Érdemes elolvasni

[Locutus]

Idézet: Suicide - Dátum: 2005. febr. 8., kedd - 13:18

Érdemes elolvasni

Jó  

Jólesett elolvasni, értelmesen és felfoghatóan irja le a dolgokat - nagy vonalakban.

Noha a végén a tágulási modelljével nem értek egyet, de ez már csak egyéni elméletek kérdése