Idézet: KZKZKZ - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 13:23
Azt vettem észre hogy medium váltóval jobban/hamarabb felgyorsul a kocsi még a hajtűk között is, mint short váltóval.
A baj csak az, hogy ennek nem így kellene lennie :confused:
No megint érdekes dolgot fogok mondani. ( 

 ) Az a helyzet ugyanis, hogy a rövid-közepes-hosszú áttétel 
igazából nem nagyon befolyásolja a gyorsulást. Amit befolyásol, az az 
elindulási nyomaték és az elérhető max. sebesség. Mielőtt megköveznétek, megmagyarázom.  
 
Kicsit messziről kezdem, visszautalva KZ tegnapi kérdésére a nyomaték és a teljesítmény viszonyáról. A nyomaték erő jellegű mérték, végső soron a kerekek által azzá is lesz, de a hajtáslánc forgó tagjaiban "forgató erőként", avagy forgatónyomatékként nyilvánul meg. Ez az, amit a motorban a robbanó keverék dugattyúra ható nyomása a főtengelyen előállít (illetve a mért nyomaték igazából 
átlag, de ebbe ne menjünk jobban bele mert így is kezd bonyolultabb lenni a szükségesnél  

 .
A teljesítmény 
fizikai értelemben erő*sebesség (a közismert energia/idő mellett), forgó rendszereknél f.nyomaték*fordulatszám. Alkalmas mértékegységek esetén ez a két képlet ekvivalens. Az alkalmas (SI) egységek forgó rendszerek esetén Nm és szögsebesség, a szorzás eredménye pedig Watt. (Mivel általában jó nagy az eredmény, ezért kW-ban szokták megadni az autóknál, a tradicionális lóerő mellett. kW és LE között a váltószám kb. 1.36, 1 KW=1.36LE). A tipikus "percenkénti fordulatszám"-ot szögsebességbe váltani úgy lehet, hogy osztjuk 60-nal (60/min=1/sec) és szorozzuk 2*Pi-vel, fejszámoláskor elég egyszerűen 10-zel osztani  
 
Egy autó motorját leginkább a teljes nyomatékgörbe jellemzi. A nyomatékgörbe megadja minden fordulaton a motor max. nyomatékát. Ebből kiszámítható minden fordulatszámhoz a max. teljesítmény, ami szintén a fordulatszám függvénye (nagy kunszt, beszorzod minden pontban a nyomatékot a kérdéses fordulatszámmal). Ennek a görbének általában jelentősen különbözik a maximumpontja a nyomatékgörbéjétől a plusz szorzás miatt. Egy autó nyomatékgörbéje általában bizonyos határok között meglehetősen 
egyenes, de enyhén púpos. Levezethető, hogy egy adott lökettérfogatú nem turbó motornak van egy fizikai nyomatékmaximuma, aminél csak kevesebbet lehet kihozni belőle, hatásfok és áramlási veszteségek miatt. A turbómotorokra rájön még egy feltöltési nyomás, ami megdobja a dolgot, egy turbós motor nyomatéka sokkal kevésbé függ a lökettérfogattól, vagyis fizikai korlátot is nehezebb adni a max. nyomatékra. Itt jön be a képbe a szűkítő  
 
A FIA azt találta ki, hogy csináljon mindenki amit akar, mi majd jól keresztbe teszünk, korlátozzuk a beömlő levegő mennyiségét. Nem számoltam (még) pontosan utána, de valami olyasmiről van szó, hogy a szűkítőn keresztül áramló levegő ellenállása nagyon megnő, amikor az áramlási sebesség eléri a hangsebességet. Gyakorlatilag úgy vehetjük, hogy bizonyos fordulat fölött a 
motor mindig ugyanannyi levegőt kap időegységenként, vagyis fordulatonként egyre kevesebbet. Adott mennyiségű levegővel csak adott mennyiségű benzint lehet elégetni - végeredményben 
kb. 3500-as fordulat fölött egy WRC motorja folyamatosan kb. azonos teljesítményt ad le, valamivel több, mint 300 lóerőt (igen, több, mint 300 lóerőt, akármit is hazudnak össze a gyárak, azt bevallja pl. a Ford, hogy 4000-en 550 Nm-t ad le a Focus WRC, ami azt jelenti, hogy már azon a fordulaton kb. 310-315 lóerőt ad le - lehet utána számolni, én már vagy 5-ször megtettem, mert nem akartam elhinni  

 )
Az azonos teljesítményű pontok a nyomatékgörbén egy hiperbolát írnak le, értsd: 1/x alakú görbét. 
Nyilván tehát a WRC-k nyomatéka igen szépen csökken a max. értékről, de a leadott teljesítmény folyamatosan ugyanannyi - ez eredményezi azt, hogy a WRC-k végeredményben sokkal erősebbek egy hasonló névleges teljesítményű utcai autónál, mert nem csak a nyomatékgörbe egy pontjában adják le az a teljesítményt. 
Visszatérve az áttételekre, a hajtáslánc a nyomatékot felszorozza, a fordulatszámot pedig leosztja - a teljesítmény nem változik közben. Minden hajtáslánc különböző áttételei által adott nyomatékgörbéket a kocsi (adott áttételhez és motorfordulathoz tartozó) haladási sebességének függvényében felrajzolva az eredményül kapott görbék 
érintője minden esetben egy hiperbola - a WRC-k esetében maga az egész görbesereg (jó közelítéssel) illeszkedik erre a hiperbolára. Ez az utóbbi bekezdés elég bonyolultra sikeredett, de pont ez látható az alsó grafikonon az áttételválasztó menüpontban. Ha változtatod az áttételt, az egész görbesereg az érintő hiperbola mentén mozdul fel-le, vagyis csak a legalsó és a legfölső tartományban van érdemi változás. Persze a váltási pontok megváltoznak, de a következő fokozat mindig szinte pontosan illeszkedik az előzőre, úgyhogy a váltás után nincs hirtelen nyomatékesés és nincs is értelme kihúzatni. 
Még volna pár dolog, így kissé zavaros és elvarratlan amit írtam, de már nagyon mennem kell..
Jó emésztést  
						
						
						
								Szerkesztette: Falcon77 2005. 03. 17. 18:01 -kor