[Vendeg :-)]

Idézet: PPeter - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 11:10

Én nagyon-nagyon régóta vagyok a "szakmában", elég jól ismerem mi a dörgést a legalitást jelzõ határvonal túloldalán is. Láttam a magyar a warez scene szép napjait és elkurvulását, látom a mai trendet és a szélessávú internet elterjedésének hatásaira totálisan felkészületlen, impotens jogalkotók és hatósági szervek tehetetlen hülyeségét is. Szép amiket mondasz, de kõkemény tények igazolják, hogy sajna még mindig nem a sokmilliós bevételt produkáló nagykutyákat vadásszák elõszeretettel. Sétálhatunk egyet Budapesten, tömegközlekedés nélkül, gyalog kóborolva is egy óra alatt tucatnyi olyan helyet tudnék mutatni neked, akik valamiért "nem tudnak" megbukni soha. Én nem fogom õket felnyomni, engem nem zavarnak, de amíg õk háborítatlanul nyomulhatnak, addig borzasztóan rossz szájízzel figyelem, amikor egy végfelhasználó gépét elcipeli a hatóság.

A budapesti visonyokat nem ismerem, az a terulet ideigen szamomra.

[Vendeg :-)]

Idézet: PPeter - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 11:10

Érdekes munkád van.

Egyetértünk.
Igaz, néha nagyon monoton és fárasztó tud lenni.
És akad olyan is, amiket meg jkell csinálni, de nem öröm (pedók adathordozóinak elemzése).
Na, az szar ügy.

[Vendeg :-)]

Idézet: Lacika62 - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 11:43

Olyanról nem tudsz esetleg, hogy valamiféle matricával /lásd a diszkósok/ kiváltani a másolt DVD-ket?

Van olyan DVD kiadvány, amit Magyarországon nem lehet beszerezni, csak a piacokon. Több értékes zenei DVD-rõl tudok, ami ilyen. Van olyan DVD kiadvány, amit soha nem szinkronizáltak, ergo beszerezhetetlen.

S ha már beszélünk a jogokról: Mi van akkor, ha nekem egy filmem megvan eredeti VHS kazettán? Akkor megvettem a filmjogot is? Jogom van másoltan a DVD verziót is tartani?

Azért ez érdekes kis jogi kérdés .

Nem vagyok jogász, de...

Filmet, zenét, ha te, sk töltötted le, írtad ki, jogszerûen tartasz otthon, mert a magyar törvény (függetlenül attól, hogy jó vagy rossz) ezt lehetõvé teszi.

VHS/DVD: nem vagy jogosult, amennyire tudom. De jogod van digitális másolatot készíteni a VHS-rõl.

[Saiyan]

Idézet: Lacika62 - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 10:43

Olyanról nem tudsz esetleg, hogy valamiféle matricával /lásd a diszkósok/ kiváltani a másolt DVD-ket?

Van olyan DVD kiadvány, amit Magyarországon nem lehet beszerezni, csak a piacokon. Több értékes zenei DVD-rõl tudok, ami ilyen. Van olyan DVD kiadvány, amit soha nem szinkronizáltak, ergo beszerezhetetlen.

S ha már beszélünk a jogokról: Mi van akkor, ha nekem egy filmem megvan eredeti VHS kazettán? Akkor megvettem a filmjogot is? Jogom van másoltan a DVD verziót is tartani?

Azért ez érdekes kis jogi kérdés .

Sajnos nem. Legalábbis a gyakorlat nem ezt mutatja.
Ha pl. megvettél egy zenét anno lakklemezen, majd idõvel kazin, CD-n, most meg DVD-Audio-n mind a négyszer megfizettetik a jogdíjat. Hányszor vegye meg az ember ugyanazt?


Más:

1., A "fizessen mindenki egy kicsit többet az internetelérésre" felvetés pedig ugyanolyan igazságtralan, mint az Artisjus matrica, mivel rengetegen csak emilre vagy hasonlóra hesználják a netet, így azokat milyen alapon csapolják meg?

2., További szemétség, hogy ugye most már a memóriakártyákra is kell fizetni jogvédelmi általányt, pedig azok aztán valóban 98%-ban kamerába kerülnek.

3., Asszem egy müncheni bíróság kimondta, hogy valamelyik gyártó (FuSi asszem) számítógépeire is ki kell vetni az általányt, mivel alkalmasak P2P-re. Frankó! Nem akarnának minden férfitól alanyi jogon havi 5000,- liliomtiprási általányt beszedni mert van "eszköze" hozzá?  Kész röhej!

[Rive]

Idézet: Saiyan - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 12:00

Hányszor vegye meg az ember ugyanazt?

Ha tényleg ugyanazt veszed meg, akkor miért is kell belõle annyi?

Biztos vagy benne, hogy ugyanazt veszed meg?

[Samott]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 12:08

Ha tényleg ugyanazt veszed meg, akkor miért is kell belõle annyi?

Biztos vagy benne, hogy ugyanazt veszed meg?

A hordozoert vagy a tartalmaert fizetunk? Ha a hordozoert akkor a tartalmat ingyen is beszerezhetem. Ha a tartalmaert akkor meg eleg egyszer megvenni.

Samott

Szerkesztette: Samott 2005. 09. 16. 11:12 -kor

[Rive]

Idézet: Samott - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 12:12

A hordozoert vagy a tartalmaert fizetunk? Ha a hordozoert akkor a tartalmat ingyen is beszerezhetem. Ha a tartalmaert akkor meg eleg egyszer megvenni.

Samott

A pillanatnyi hazai helyzet vastagja úgy mûködik (töltögetés), hogy gyakorlatilag a hordozóért fizetsz. A 'szabályos' út esetén pedig a hordozó egy példányára felvésett adott minõségû tartalomért.

[Stanlee]

Az altalanydij szerintem megoldhato:

aki csak emilezesre hasznalja a netet, nem vesz korlatlan hozzaferest. tehat 3 Gbyte-ba belefer a levelezes, es akkor ne fizessen atalanydijat. Portokat a szolgaltato tudja nyitni csukni, es nincs peer to peer, ftp, csak szep bongeszes. Ha meg korlatlant vesz, akkor valoszinuleg le is fog tolteni. tehat altalanyt kell fizetnie. es mindenki jol jarna... de ez csak az en meglatasom.

a nemet itelet szerint minden szamitogepgyartonak be kell epitenie az arba a 15€-t, mert mindegyik gep alkalmas szerzoi jogokat serto adatok (ebben az esetben konyv) olvasasara.

Egyes nemet szolgaltatok a szerzodesben kikotik, hogy nincs peer2peer hasznalat, vagy a portokat zarjak, vagy az adott nem standard portokon futo sebesseged lemegy a bekasegge ala. tehat bongeszni lehet 6 Mbittel, de letolteni csak 100 Kbittel, a pelda kedveert.

[LouiS]

Idézet: Stanlee - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 12:28

Az altalanydij szerintem megoldhato:

aki csak emilezesre hasznalja a netet, nem vesz korlatlan hozzaferest. tehat 3 Gbyte-ba belefer a levelezes, es akkor ne fizessen atalanydijat. Portokat a szolgaltato tudja nyitni csukni, es nincs peer to peer, ftp, csak szep bongeszes. Ha meg korlatlant vesz, akkor valoszinuleg le is fog tolteni. tehat altalanyt kell fizetnie. es mindenki jol jarna... de ez csak az en meglatasom.

a nemet itelet szerint minden szamitogepgyartonak be kell epitenie az arba a 15€-t, mert mindegyik gep alkalmas szerzoi jogokat serto adatok (ebben az esetben konyv) olvasasara.

Egyes nemet szolgaltatok a szerzodesben kikotik, hogy nincs peer2peer hasznalat, vagy a portokat zarjak, vagy az adott nem standard portokon futo sebesseged lemegy a bekasegge ala. tehat bongeszni lehet 6 Mbittel, de letolteni csak 100 Kbittel, a pelda kedveert.

Csak ha egy szolgáltató korlátozza a portokat, azzal éppen az sérül, ami az egész internet lényegét jelenti: azaz a korlátlan információs szabadság. Másrészt, a korlátozás egyfajta cenzúra is. Azt meg általában a diktatúrák szokták alkalmazni. Kérdezz meg mondjuk egy kínai usert, milyen érzés cenzúrázott interneten szörfölni (no free taiwan cikk, meg hasonlók).

[Krinyo]

Idézet: Saiyan - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 12:00

2., További szemétség, hogy ugye most már a memóriakártyákra is kell fizetni jogvédelmi általányt, pedig azok aztán valóban 98%-ban kamerába kerülnek.

Erre szeretnek azert az illetekesektol egyszer valami elfogadhato magyarazatot kapni...

Krinyo

[Fym]

Idézet: Krinyo - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 14:00

Erre szeretnek azert az illetekesektol egyszer valami elfogadhato magyarazatot kapni...

Krinyo

A magyarázat az, hogy szerintük feltehetsz jogvédett tartalmat rá... Már amennyiben ez magyarázat...

[Stanlee]

Idézet: LouiS - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 13:56

Csak ha egy szolgáltató korlátozza a portokat, azzal éppen az sérül, ami az egész internet lényegét jelenti: azaz a korlátlan információs szabadság. Másrészt, a korlátozás egyfajta cenzúra is. Azt meg általában a diktatúrák szokták alkalmazni. Kérdezz meg mondjuk egy kínai usert, milyen érzés cenzúrázott interneten szörfölni (no free taiwan cikk, meg hasonlók).

Szerintem a portkorlatozassal nem serul semmilyen szabad informaciohoz valo hozzaferes, es az internet egesz lenyege. A weben talalhato osszes adatot elerheted a portkorlatozott nettel. Tudsz pedofil pornot nezni, de az egyetemi konyvtarban is bongeszhetsz. Csak eppenseggel nem tudsz p2p programot hasznalni. Tehat egy rendes, nem letoltos felhasznalonak az nem baj, ha az x port ami a dc-hez, torrenthez tartozik zarva van. tud emilezni, ftp-zni . Es Kinaban szerintem nem a portokat korlatozzak, hanem az ip-tartomanyokat... Es eddig meg a nemeteknel senki nem emelte fel a hangjat a korlatozas miatt. Mas szolgaltatot valszt, ahol engedik a p2p-t es fizet tobbet a netert, mint ha csak korlatozott nete lenne. (portkorlatozott).

Kinaban meg kommunizmus van, a part mondja meg mit gondol az ember.

[shabba]

Idézet: LouiS - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 13:56

Csak ha egy szolgáltató korlátozza a portokat, azzal éppen az sérül, ami az egész internet lényegét jelenti: azaz a korlátlan információs szabadság. Másrészt, a korlátozás egyfajta cenzúra is. Azt meg általában a diktatúrák szokták alkalmazni. Kérdezz meg mondjuk egy kínai usert, milyen érzés cenzúrázott interneten szörfölni (no free taiwan cikk, meg hasonlók).

P2P esetén a portok elég tág keretek között változhatnak ezért a port korlátozás nem a legjobb módszer. Ráadásul tényleg túl drasztikus a teljes tiltás. Helyette inkább olyan sávszélesség menedszelõ eszközöket vetnek be a szolgálatók amik applikáció szinten válogatják szét az adatcsomagokat. Így pl. egy csoportba rendezik az ismert és népszerû P2P alkalmazásokat és az általuk felhasználható adatmennyiséget korlátozzák.

Pl. mondok egy példát 1Gbps-es hálózata van egy szolgálatónak de full teli van mert a P2P eleszi az össz adatforgalom 2/3-át. A szolgálató egy ilyen hálózati eszközzel leszabályozza hogy az összes P2P-t alkalmazás összesen 100mbps hálózati kapacitást kaphasson, ezzel a korábbi terhelést leszorítja az 1/6-ára. A felhasználó ebbõl csak azt érzékeli hogy a P2P letöltései közel 1/6-ára lassultak, de attól még minden üzemel szóval ez nem totális tiltás.

[Pikkolo]

Idézet: Krinyo - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 13:00

Erre szeretnek azert az illetekesektol egyszer valami elfogadhato magyarazatot kapni...

A hwsw nevében érdeklõdd ezt meg az artistjustnál.

[special]

Idézet: Krinyo - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 14:00

Erre szeretnek azert az illetekesektol egyszer valami elfogadhato magyarazatot kapni...

Krinyo

Nagyon egyszerû: ahogyan Fym is írta, az a memóriakártya alkalmas jogvédett tartalom hordozására, melynek tömeges jelenlétét az Artisjus lobbija vélelmez, ezért a kollektív bûnösség elve alapján kompenzációt nyújt az iparnak. Semmivel nem rosszabb, mint a cd, dvd esete, egyszerûen kiterjesztik rá az elvet. Szerencsére van módja a megkerülésének, bár nem minden esetben gazdaságos. De nagykapac kártyánál, drága terméknél érdemes külföldön is megnézni, mondjuk sógoréknál.

Azt egy jogban járatos megmondhatná, hogy más országban bejegyzett elektronikus értékesítés esetében mi a helyzet. Arra gondolok, hogy jogilag ausztriai székhelyû vállalat értékesít ide, mert megteheti, sõt továbbmegyek, az árukészlet fizikailag itt van, mindössze a pénzügyi tranzakció fut jogilag ki külföldre.

[aspirany]

Most mia helyzet a volt filozófussal? pingelnie lehet mindenki azt mondja hogy bukott.

Ha bukott volna akkor egyik ftp-t sem lehetne elérni?

[PPeter]

Idézet: aspirany - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 15:51

Most mia helyzet a volt filozófussal? pingelnie lehet mindenki azt mondja hogy bukott.

Ha bukott volna akkor egyik ftp-t sem lehetne elérni?

Nézd meg, hogy egyáltalán különbözõ IP-kre mutatnak most az ismert host nevek?

[aspirany]

nem nagyon

[ganxsta]

Idézet: Vendeg :-) - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 10:38

... Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen szerver üzemeltetõje elég jó pénzeket zsebel be. S ha õszinték akarunk lenni, ha be is bukik egy-két szerver, pár hónapos üzemeltetés során simán ki lehet termelni a hardwer árát, az ügyvédi költségeket és a pénzbüntetést is...

Ezzel az állításoddal azért vitatkoznék.  Érdemes utánaszámolni egy kicsit.  Foglalkozok jó ideje hardverrel, úgyhogy van némi rálátásom.

Az userek egy FTP esetén a mennyiségre mennek. ugye? Ebbõl következõenbn sok diszk kell a gépbe.

Vegyünk egy átlagos szerverházat, abban elfér általában 8db HDD: ez úgy 10-12.000Ft
kell bele egy erõs táp, ami megbízható és elbírja a HDD-ket: ez úgy 20-25.000Ft
tömjük meg a gépet diszkekkel:, vegyünk 8db 400GB-osat, ez összesen:  400-450.000Ft
a diszkeket valamivel meg is kell hajtani,  alaplapi cucc erre aligha képes.. Egy jobb raid kártya kell: 100-150.000
veszel bele lapot, procit RAM-ot, hálókártyát. ez már aprólék, megúszod úgy: 40-50.000Ft-ból is

szóval ha ezzel számolok, akkor elköltöttünk hirtelen úgy 550-600.00 Ft-ot és van egy csupasz szerver. Igen, de mire mész vele? Be kell tenni valahová, de ahhoz hogy sok usert tudj kiszolgálni ahhoz a 100Mbps kapcsolat kevés. Gigabit kell hozzá, az meg havonta hostinggal együtt nagyjából úgy 80-100 közöt van.
Tehát ha te ezt mind ki tudod termelni pár hónap alatt, akkor ahhoz (ha 6 hónapot veszek) ki kell termelned 6 hónap alatt  ~1,1M ft-ot (gép ára + 6 havi gbites hosting). ehhez pedig 3000Ft/hó/user díjjal számolva már az elindulás elsõ napjától leinie kell  nagyjából 370 usernek. Amit azért megnézném, hogy szed össze valaki. És a büntetést és ügyvédi költséget még nem is számoltam.

Félre értés ne essék, nem védeni akarom azokat, akik ebbõl élnek. De a többségi azt hiszi, hogy összetesz egy gépet és dõl a lé a warezból. Holott baromira nem.  persze kisebb gépet is lehet csinálni. De a HDD-k akkor is tetemes összeget tesznek ki a gép árában. Az pikk-pakk nem jön vissza.

Más kérdés, bár ezzel kapcsolatos:

Hány olyan gépet vizsgáltál, amin smsweb-et nyomattak?
Hemzsegnek a neten, Dunát lehet velük rekeszteni. azok bukásáról valahogy mégsem hallani. Szolgáltató adja a tárhelyet, user feltöltögeti a cuccát és sms-ért árulja. Igen ám, de a tárhely szolgáltatója a 160 Ft-os sms-bõl ad mondjuk 25-30 Ft-ot az usernek, a többit leveszi õ meg a mobilcég. User bukik, ha bukik, tárhelyszolgáltató meg gennyesre keresi magát és röhög a markába. Mondván, hogy neki a user által feltöltött tartalomhoz a világon semmi köze... Õ csak a helyet adja hozzá. Mobilcég szintén kaszál és szintén röhög. User meg elviszi a balhét.  Ez az igazán undorító. Mert egy FTP szervernél az üzemeltetõ, legalább beleteszi a pénzt, idõt és energiát. Megdolgozik a piszkos pénzért. De az smswebesek még azt sem.

[Jano]

Idézet: ganxsta - Dátum: 2005. szept. 16., péntek - 16:48

Ezzel az állításoddal azért vitatkoznék.  Érdemes utánaszámolni egy kicsit.  Foglalkozok jó ideje hardverrel, úgyhogy van némi rálátásom.

Az userek egy FTP esetén a mennyiségre mennek. ugye? Ebbõl következõenbn sok diszk kell a gépbe.

Vegyünk egy átlagos szerverházat, abban elfér általában 8db HDD: ez úgy 10-12.000Ft
kell bele egy erõs táp, ami megbízható és elbírja a HDD-ket: ez úgy 20-25.000Ft
tömjük meg a gépet diszkekkel:, vegyünk 8db 400GB-osat, ez összesen:  400-450.000Ft
a diszkeket valamivel meg is kell hajtani,  alaplapi cucc erre aligha képes.. Egy jobb raid kártya kell: 100-150.000
veszel bele lapot, procit RAM-ot, hálókártyát. ez már aprólék, megúszod úgy: 40-50.000Ft-ból is

szóval ha ezzel számolok, akkor elköltöttünk hirtelen úgy 550-600.00 Ft-ot és van egy csupasz szerver. Igen, de mire mész vele? Be kell tenni valahová, de ahhoz hogy sok usert tudj kiszolgálni ahhoz a 100Mbps kapcsolat kevés. Gigabit kell hozzá, az meg havonta hostinggal együtt nagyjából úgy 80-100 közöt van.
Tehát ha te ezt mind ki tudod termelni pár hónap alatt, akkor ahhoz (ha 6 hónapot veszek) ki kell termelned 6 hónap alatt  ~1,1M ft-ot (gép ára + 6 havi gbites hosting). ehhez pedig 3000Ft/hó/user díjjal számolva már az elindulás elsõ napjától leinie kell  nagyjából 370 usernek. Amit azért megnézném, hogy szed össze valaki. És a büntetést és ügyvédi költséget még nem is számoltam.

Félre értés ne essék, nem védeni akarom azokat, akik ebbõl élnek. De a többségi azt hiszi, hogy összetesz egy gépet és dõl a lé a warezból. Holott baromira nem.  persze kisebb gépet is lehet csinálni. De a HDD-k akkor is tetemes összeget tesznek ki a gép árában. Az pikk-pakk nem jön vissza.

Más kérdés, bár ezzel kapcsolatos:

Hány olyan gépet vizsgáltál, amin smsweb-et nyomattak?
Hemzsegnek a neten, Dunát lehet velük rekeszteni. azok bukásáról valahogy mégsem hallani. Szolgáltató adja a tárhelyet, user feltöltögeti a cuccát és sms-ért árulja. Igen ám, de a tárhely szolgáltatója a 160 Ft-os sms-bõl ad mondjuk 25-30 Ft-ot az usernek, a többit leveszi õ meg a mobilcég. User bukik, ha bukik, tárhelyszolgáltató meg gennyesre keresi magát és röhög a markába. Mondván, hogy neki a user által feltöltött tartalomhoz a világon semmi köze... Õ csak a helyet adja hozzá. Mobilcég szintén kaszál és szintén röhög. User meg elviszi a balhét.  Ez az igazán undorító. Mert egy FTP szervernél az üzemeltetõ, legalább beleteszi a pénzt, idõt és energiát. Megdolgozik a piszkos pénzért. De az smswebesek még azt sem.

Valami nem stimmel a számolásnál, nálam:
370x3000x6=6.66M