Idézet: Fresi - Dátum: 2005. jún. 24., péntek - 1:02
ma úgy alakult, hogy vezettem nagybátyám müncheni rendszámú autóját,
közúti ellenőrzés volt, a rendőr azt mondta, hogy nem vezethetek külföldi rendszámút, csak ha a tulajdonos mellettem ül, papír nem elég
tudnátok jogszabályt idézni?
mivel büntethető?
magyar autóval mi a helyzet? ott papírt kell írni? az meddig érvényes?
Tiszta sor - Közlekedés külföldi rendszámmal
2004. szeptember 07., 15:26
Míg nem voltunk az Unió tagjai, a külföldi rendszámú autóval közlekedő magyar gyakran szoronghatott a nem éppen egyértelmű szabályok miatt.
Egy francia rendszámú autót rövid ideig szerkesztőségünk is használt. A tesztautóhoz az általános kölcsönadási szerződést mellékelte az importőr, nem volt semmilyen „hókuszpókusz”
Szabálymódosítás
Az Európai Unió több ponton változást hozott a magyar emberek életében. Az egyik legfontosabb, hogy megszűntek a vámhatárok az Unió korábbi tagjai és az új belépők között. Ennek mindenki számára rögtön érezhető következménye, hogy az import szó eltűnt, amennyiben az uniós országok egymás közötti kereskedelméről van szó. Közös vámterület az EU, tehát csupán a harmadik országokból (a most még kimaradt vagy a későbbiekben sem csatlakozó államokat sorolják e gyűjtőkifejezés alá) érkező árunál van értelme a továbbiakban importról beszélni.
Ha az üveg betörik, de matrica még ép, lehet pótolni. Amennyiben elvész, netán ellopják, vagy olyan mértékben megrongálódott, hogy nem lehet azonosítani, az új rendszám az egyetlen megoldás
Jelen és jövő
Az áruk szabad áramlásának elve igen fontos tételként belépett a megjegyzendő fogalmak közé. Ennek értelmében az EU-n belül nem lehet korlátozni az áruk mozgását. Mi következik mindebből, ha a címben említett külföldi forgalmi rendszámos autókra vonatkoztatjuk a kérdést? Míg korábban regisztrálni kellett azokat a külföldi „felségjelzésű” autókat, amelyek magyar vezetővel a volánjuk mögött átlépték a határt, most erre nincsen szükség. Nem vonják vámelőzetes vizsgálat alá a gépjárművet, hiszen nincs is vámolási kötelezettség, ha uniós autóról van szó. Az persze nem igaz, hogy nem kérdezhetnének rá az autó vezetőjére, milyen okból és jogcímen tartózkodik a gépkocsiban. Erről valóban be kell számolnia. De igazolásnak megfelel a más esetben is alkalmazható, két tanú aláírásával ellátott nyilatkozat, hogy például Franci bácsi használatra átadta öreg Mercedesét magyar rokonának, barátjának ilyen vagy olyan okból, célból.
A rosszhiszeműek ilyenkor szólalnak meg: persze, de biztos legfeljebb 30 napig lehet ilyen módon Magyarországon lébecolni az uniós autóval. Nos, aki azzal a céllal hozza be a járművet, hogy Magyarországon a nevére írassa, annak valóban áll a 30 nap (erről bővebben keretes írásunkban). Egyébként nincs miért aggódni, ha az autóval minden rendben van, tehát a regisztráló országban fizetik utána az adókat, a biztosítást. Sőt jelen esetben az a kitétel sem jelent korlátozást, amely kimondja: egy uniós állampolgár 90 napot tartózkodhat egyhuzamban a másik államban, ezután be kell jelentkeznie. A szabály a személyre és nem az autójára vonatkozik. Az uniós állampolgár maga dönt abban a kérdésben, szeretne-e vagy sem egy másik állam területén bejelentkezni. Általánosan jellemző, hogy azt tekintik a hatóságok szokásos tartózkodási helynek, ahol a polgár életvitelszerűen él, vagy ahol a polgár családja, rokonai élnek. Ha az illető mégis úgy dönt, hogy átköltözik például Németországból Magyarországra, az autó itthoni regisztrációját sem lehet elkerülni, ami magyar rendszámot is feltételez. Amikor cégautóról van szó, olyan nyilatkozatot töltenek ki a felek, amelyben le van írva a használat feltétele, hogy miért, meddig adták ki az engedélyt. Az elv természetesen ebben az esetben is hasonló: nincs korlátozás.
Szállítási rendszámmal be kell tartani a harmincnapos határidőt, amit a hazai regisztráció lebonyolítására adnak. Csak kivételes esetben (például ha az illető igazoltan külföldön tanul, dolgozik) lehet túllépni az időkeretet
Végkövetkeztetés
Látható tehát, hogy uniós autónál alapvetően igen egyszerű és kiszámítható a helyzet. De mi van akkor, ha mi pont Ukrajnából vagy Romániából szeretnénk autót kölcsönkérni egy ismerőstől? Ez keményebb dió. A törvény ilyen ügyekben kevésbé engedékeny. Magánszemélytől nem lehet kölcsönvenni autót, csupán akkor engedélyezett a nem uniós jelzésű autó vezetése, ha céges üzemeltetésű, tulajdonú a kérdés tárgya. Még egy kivétel lehet: ha jármű bérbeadásával foglalkozó cégtől vesszük kölcsön a kocsit. Fontos tudni, hogy nem uniós kölcsönjármű legfeljebb hat hónapig tartózkodhat az országban. A keleti határon egyébként továbbra is olyan állapotok uralkodnak, mint a nyugatiakon a csatlakozás előtt: van határvámhivatal, az autót regisztrálják, és mivel magyar vezetővel nem közlekedhet az autó idegen ország által kiadott rendszámmal, ha importról van szó, az „E” betűs táblát is felcsavarozzák a gépkocsira.
Abban az esetben, amikor belföldön engedik át a magyar állampolgárnak a nem uniós autót, és a rendőrségi igazoltatáskor kiderül a dolog, szankciók is várnak az elkövetőre. A rendőr azonban csak jelentést készít, az illetékes a Vám- és Pénzügyőrség.
Az Autó2 újság 2004/10. számában megjelent cikk rövidített változata
http://auto2.xps.hu/cikk.php?id=100
Súgó
A téma zárva.
A két katalizátorhoz még nem nyúltam 
Addig jó. :Đ
)
