[saen]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 17:35

Köszönöm a kimerítõ infót, azt hiszem, ezek alapján ki kell próbálnom a Tamracot, majd viszem az összes cuccot. Meg a Loweprot is. Hosszabb menet lesz, mint gondoltam.

Ne kapkodd el, elég drága cuccok ezek ahhoz, hogy az elsõ kirándulás alkalmával megbánd a vételt...

[WiZARD]

én tamrac cyberpack 6ot nem bántam meg, szeretem.
igaz legtöbb tatyó eleve kiesett a méretei alapján (1D nem fér beléjük), meg BHphotonál könnyû dolgom volt, sokat végig lehetett fogdosni

lowepro picit igényesebbnek tûnik nekem, tamrac viszont picit tartósabbnak. nagy különbség nincs köztük.

[alvaro]

Idézet: WiZARD - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 17:40

...igaz legtöbb tatyó eleve kiesett a méretei alapján (1D nem fér beléjük)...

A legjobb vicc az egészben, hogy valahogy grippel együtt is bele tudtam gyûrni a 20d-t a kistáskámba
De azért jobb lenne egy másik, mert a vakut azt nem tudom beletömni akkor se, ha a gripet leszereltem.
A nagytelét nem tudom, be tudnám-e bármibe is :confused: Fõleg, hogy én meg inkább oldaltáskában gondolkodom, onnan jobban elõ tudom bányászni a cuccot, mintha a hátamon lenne - azt hiszem

[saen]

300-as telét oldaltáskába?    Te tudod.

[alvaro]

Idézet: saen - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 19:09

300-as telét oldaltáskába?    Te tudod.

Dehogy tudom. Szerintem nem lehet

[Wyco]

Tegnap voltam egy rendezvenyen, sracnál volt egy 1D, és hozzá egy 75-300. Érdekes kombiánációja a high-end és value alkatrészeknek...láttam nála még egy 15-30-as Sigmát is.

[WiZARD]

Idézet: alvaro - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 19:02

A legjobb vicc az egészben, hogy valahogy grippel együtt is bele tudtam gyûrni a 20d-t a kistáskámba

oldaltáskámba nekem is belefér.
hátizsáknál az a gond, hogy elég magas, és a hátizsák "vastagsága" (tehát hátadtól mennyire nyúlik hátra, a hátadra merõlegesen) volt kevés.

illetve több táskába belefért volna, ha picit feszül, vagy ilyesmi, de ezt nem akartam.

[WiZARD]

Idézet: Wyco - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 19:33

Tegnap voltam egy rendezvenyen, sracnál volt egy 1D, és hozzá egy 75-300. Érdekes kombiánációja a high-end és value alkatrészeknek...láttam nála még egy 15-30-as Sigmát is.

láttam már 1Dmk2 + 28-80 kombót. (az az igazi ócsó gagyi 28-80, amit ócsó filmes vázakhoz adnak kitobinak)
aztán most vett valami sigma 20-40et vagy mit, ha van olyan.

[saen]

És elégedett? 

[krisz123]

A köv. dilemmáim vannak, remélmem ti tudtok segíteni:

1.: Raw-ban szoktam fotózni, és azt vettem észre, hogy a zoombrowser raw editora tünik a legjobbnak, miután elég sok képet "elöhívtam" a köv. programokkal is:
rawshooter premium 2006
photoshop cs2
capture one
digital photo professional (canon)

Szóval ha a zoombrowser raw feldolgozójával ügyködök, be tudom állítani az expo-t, fehéregyensúlyt, színteret, valamint az összes gyári kamerabeállítást (color saturation,contrast,sharp) Pontosan olyan mértékben lehet állítani,mint ahogy a 350d-m tette volna gyári beállításban. Viszont az jpg-vé alakításban még annyi plussz van , hogy a kamerába beépítettnél jobb minöségben is lehet menteni.

Szóval a dilemmám: tényleg jó minöségü az a program, vagy én vagyok vak?

2.: Ezzel a programmal azt vettem észre, hogy ha adobe színtérbe mentem a képet el, sokkal szebb valósághübb lesz  minden kép. Pl. A babakocsi srgb-ben élénkpiros, adobe-ban meggybordó, és bizony a valóságban is meggybordó. Nálam 10-böl 9 kép jobban mutat adobe rgb-ben. A többi raw feldolgozó színei sem igazán olyanok, mint amilyennek lenniük kell.

Másik dilemmám : tényleg jobb minöséget ad az adobe rgb, vagy én vagyok vak ?

Visszakanyarodva még a 70-200 vs. 70-300-ra :
A két objektív értékben kiegyenlíti egymást. Akinek IS és nagyobb zoom kell, az 70-300-at vesz, akinek nem forgó frontlencse, és jó kialakítás, az pedig 70-200-at.
- A két obi optikailag egy szint. A felbontás a 70-300-ban kicsit jobb, Semmilyen kontraszt,  flare gond nincs vele, ugyanolyan ud lencsékböl készül mint az L-es obik. Ez az elsö obi az L-eseken kívül, amibe beletették. Olvassátok végig a teszteket, amit az elözö hsz.-ben leírtam.
De mivel a canon is kb. egy árba árazta, és ök sem hülyék, ennélfogva teljesen egy szint a két objektív. Én próbáltam mindkettöt, van tapasztalatom ezzel kapcsolatban, ha más is túl van mindkettövel való ismerkedésem, akkor lehet érdemben beszélgetni róla.

Ui.: Fókuszálás ugyanolyan pontos és gyors mindkét obin. Viszont az L-es 70-200 ról elég sokszor rebesgettek backfocus-ról az emberek.
A két obi között kb. 30000 ft különbség van. Azért annyira csak nem lehet rossz az az obi. A fenti teszt forumán, a fredmiranda-n, fenti tesztelö, és én miután kipróbáltam mind a kettöt, csak nem vagyunk olyan hülyék, hogy felmagasztaljunk valamit, ami sz.r.

Mikor megvettem a EF-S 10-22 -t egy másik fórumon lehülyéztek, mert a tokina milyen jó, az ef-s különben sem L-es, és milyen drága, ezen okokból szar. Na kipróbáltam: Bécsben löttem mindkettövel, és bizony van különbség közöttük, nem is kicsi. Ráadásul a 10-22 konstrukciója egy az egyben 17-40, csakhát nem profi fényképezögépekhez (300d,350d,20d) érdekes lenne profiknak való cropos L-es obikat gyártani.

Szerkesztette: krisz123 2005. 12. 29. 21:56 -kor

[saen]

Idézet: krisz123 - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 22:22

Másik dilemmám : tényleg jobb minöséget ad az adobe rgb, vagy én vagyok vak ?

Ezt így nem lehet eldönteni, mindkettõnek meg van a maga szerepe. Az adobeRGB egy szélesebb színtér, több árnyalatot tartalmaz, így érdemes ebben dolgozni, késõbb jobb eredménnyel lehet konvertálni bármi másba, akár nyomdai felhasználásra megy, akár webre. sRGB-nek viszont az az elõnye, hogy nagyon sok program csak azt ismeri. Ha pl webre akarsz képet feltenni akkor feltétlen ilyenben kell elmenteni, ezenkívül a laborok által használt színterek is ehhez vannak közel, tehát oda is érdemes ilyet adni.
A monitoron ha átkonvertálod (fontos a konvertálás szó, hozzárendelés nem jó) akkor különbséget nem igazán fogsz látni a kettõ között, vagy csak nagyon-nagyon-nagyon minimálisat.

[alvaro]

Idézet: saen - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 22:01

Ezt így nem lehet eldönteni, mindkettõnek meg van a maga szerepe. Az adobeRGB egy szélesebb színtér, több árnyalatot tartalmaz, így érdemes ebben dolgozni, késõbb jobb eredménnyel lehet konvertálni bármi másba, akár nyomdai felhasználásra megy, akár webre. sRGB-nek viszont az az elõnye, hogy nagyon sok program csak azt ismeri. Ha pl webre akarsz képet feltenni akkor feltétlen ilyenben kell elmenteni, ezenkívül a laborok által használt színterek is ehhez vannak közel, tehát oda is érdemes ilyet adni.
A monitoron ha átkonvertálod (fontos a konvertálás szó, hozzárendelés nem jó) akkor különbséget nem igazán fogsz látni a kettõ között, vagy csak nagyon-nagyon-nagyon minimálisat.

Tényleg, akkor végül is mire jó az adobe rgb? :confused: Hiszen ha a képnézõk és a laborok is srgb-t használnak (sõt, a videokártya eleve srgb eszköz), akkor milyen módon lehet egyáltalán kihozni azt a színtöbbletet? :confused: Úgy értem, milyen felhasználása létezik a képeknek a monitoron és a papíron kívül? :confused:

[krisz123]

Idézet: saen - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 23:01

Ezt így nem lehet eldönteni, mindkettõnek meg van a maga szerepe. Az adobeRGB egy szélesebb színtér, több árnyalatot tartalmaz, így érdemes ebben dolgozni, késõbb jobb eredménnyel lehet konvertálni bármi másba, akár nyomdai felhasználásra megy, akár webre. sRGB-nek viszont az az elõnye, hogy nagyon sok program csak azt ismeri. Ha pl webre akarsz képet feltenni akkor feltétlen ilyenben kell elmenteni, ezenkívül a laborok által használt színterek is ehhez vannak közel, tehát oda is érdemes ilyet adni.
A monitoron ha átkonvertálod (fontos a konvertálás szó, hozzárendelés nem jó) akkor különbséget nem igazán fogsz látni a kettõ között, vagy csak nagyon-nagyon-nagyon minimálisat.

Pont ez a lényeg : ha adobe színterü jpg-ként mentem, akkor egész máshogy néz ki a monitoron, mintha srgb színterü jpg-ként.
TFT monitorom van (samsung) fenn van a gyári profil, és adobe-val is szemre be van löve a gamma.
Hatalmas különbség van a képek között.

[saen]

Idézet: alvaro - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 23:10

Tényleg, akkor végül is mire jó az adobe rgb? :confused: Hiszen ha a képnézõk és a laborok is srgb-t használnak (sõt, a videokártya eleve srgb eszköz), akkor milyen módon lehet egyáltalán kihozni azt a színtöbbletet? :confused: Úgy értem, milyen felhasználása létezik a képeknek a monitoron és a papíron kívül? :confused:

Például ha nyomdai felhasználásra küldesz anyagot az YCMK-ban kell és sRGB-bõl jóval gagyibb konvertálást lehet csinálni. A laborok meg nem sRGB-t használnak, hanem valami nagyon hasonlót, bár biztosan van itt is variálás gépenként.

[saen]

Idézet: krisz123 - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 23:11

Pont ez a lényeg : ha adobe színterü jpg-ként mentem, akkor egész máshogy néz ki a monitoron, mintha srgb színterü jpg-ként.
TFT monitorom van (samsung) fenn van a gyári profil, és adobe-val is szemre be van löve a gamma.
Hatalmas különbség van a képek között.

Ez így van, a program amivel nézed valószínûleg csak az egyiket tudja megjeleníteni, feltételezem az sRGB-t és az adobeRGB képre "ráerõszakolja" az sRGB-t és ezért változnak a színek.

[alvaro]

hm. Csak azt teszem legjobban, ha a kedvenceimbõrzöm a raw-t, aztán ha neadj'isten nyomdázni kéne valamit, majd abból csinálok én nekik olyan YCMK-t, hogy... hogy ihajj?

Egyébként a 16 bites színmélység nem tud kompenzálni a színtérkiesésbõl? Vagy köze nincs a kettõnek egymáshoz? :confused:

[saen]

Az is segít, de a kettõ nem teljesen ugyanaz.

[qnadam]

Idézet: alvaro - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 22:10

Tényleg, akkor végül is mire jó az adobe rgb? :confused: Hiszen ha a képnézõk és a laborok is srgb-t használnak (sõt, a videokártya eleve srgb eszköz), akkor milyen módon lehet egyáltalán kihozni azt a színtöbbletet? :confused: Úgy értem, milyen felhasználása létezik a képeknek a monitoron és a papíron kívül? :confused:

csodálkoznék...

[alvaro]

Idézet: qnadam - Dátum: 2005. dec. 29., csütörtök - 23:33

csodálkoznék...

akkor mi? az srgb nem az az rgb ami van és lineáris és annyi?

[qnadam]

megfogtál
lehet