[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 10., kedd - 19:52

Idézet: Ytse

November elsõ hetében mutatkozik be az NVIDIA új grafikus processzora, a G80, amely GeForce 8800 néven kerül majd az üzletekbe. A lapka specifikációi egyelõre nem nyilvánosak, az interneten azonban már régóta tart a találgatás az adatokkal kapcsolatban.

Jól értesült források tudni vélik, hogy a G80 mintegy 700 millió tranzisztort tartalmaz és 400 mm2 méretû, ami nem csak más grafikus chipekkel összehasonlítva számít elképesztõen nagynak: a kétmagos Intel Core 2 Duo processzor 143 mm2, a 16 megabájt harmadszintû gyorsítótárat tartalmazó Tulsa magos Xeon 454 mm2, az 1,72 milliárd tranzisztorból álló kétmagos Itanium, a Montecito pedig 596 mm2. Az NVIDIA jelenlegi csúcsmodellje, a G71 278 millió tranzisztorból áll. A G80-at a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) gyártja majd, vélhetõen 80 nanométeres csíkszélességgel.

Nemi tenyadat a CPu-GPU ugyben. tehat egy moder GPU nem 70 millio, hanem 700 millio tranzisztort tartalmaz, a magmerete pedig haromszorosa a core2 duoenak. ha feltesszuk, hogy atviheto a GPU 65 nanora akkor a ket magmeret sacc/kb egyforma lesz. akb azonos tranzisztorszam es magmeret esetere enmar nem mernek komplexitas rangsort allitani a G80 es a conroe kozott.

Kiegészítés:

Mint írtam már az elõzõ oldalon, egy _mai_ GPU (mert ez ugy meg nem jelent meg), pl. az nVidia G70 kb. 280 millio tranzisztor* és kb. ennyi egy Conroe is, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy annak óriási hányadát a 4 MB cache teszi ki.

Ehhez képest a 700 millió egy óriási ugrás.

A "melyik komplexebb" kérdéssel viszont addig nem érdemesebb foglalkozni, amig nem sikerül erre precíz, egyértelmû és széles korben elfogadott/elfogadható kritériumokat adni.

- - - - -

a jelenlegi, ATI R520 pedig 380 millió.

Szerkesztette: d n . r 2006. 10. 11. 09:27 -kor

[hvuk]

[quote name='d n . r' date='2006. okt. 11., szerda - 10:19'] Nemi tenyadat a CPu-GPU ugyben. tehat egy moder GPU nem 70 millio, hanem 700 millio tranzisztort tartalmaz, a magmerete pedig haromszorosa a core2 duoenak. ha feltesszuk, hogy atviheto a GPU 65 nanora akkor a ket magmeret sacc/kb egyforma lesz. akb azonos tranzisztorszam es magmeret esetere enmar nem mernek komplexitas rangsort allitani a G80 es a conroe kozott.[/QUOTE]
Kiegészítés:

Mint írtam már az elõzõ oldalon, egy _mai_ GPU (mert ez ugy meg nem jelent meg), pl. az nVidia G70 kb. 280 millio tranzisztor* és kb. ennyi egy Conroe is, viszont azt nem szabad elfelejteni, hogy annak óriási hányadát a 4 MB cache teszi ki.

Ehhez képest a 700 millió egy óriási ugrás.

A "melyik komplexebb" kérdéssel viszont addig nem érdemesebb foglalkozni, amig nem sikerül erre precíz, egyértelmû és széles korben elfogadott/elfogadható kritériumokat adni.

- - - - -

a jelenlegi, ATI R520 pedig 380 millió. [/quote]
Érdekes kérdés, hogy hogyan mérjük, hogy melyik design komplexebb. Az elsõ kérdés, hogy milyen szintig megyünk le a kérdés vizsgálatánál. Szerintem érdemes egész tranzisztorszintig lemmenni. Ekkor több módszer is lehetséges.

1. Fejlesztési idõ alapján. Itt nyilván emberórában érdemes számolni, bár elképzelhetõ abszolút idõben is (a design tervezésének kezdetétõl egész a termék megjelenéséig).

2. A hasonló dormátumú design (beleértve az I/O protokollokat is) méretét kell összehasonlítani. Érdemes tömöríteni a dokumentumokat, hogy a tényleges információtartalmat mérjük.

Mindkettõ jó módszer szerintem és elvileg mindkét módszernek hasonló eredményre kell vezetnie. Az elsõnek annyi a hátránya, hogy a fejlesztés soha nem nulláról indul, mindig van egy kiindulási alap, ami nyilván torzíthatja az eredményt. Elõnye viszont, hogy a tervezési nehézséget is beleméri, tehátm nem csak a fizikai processzort (ez persze lehet hátrány is). A másik nagy hátránya, hogy azt semmiféle módon nem tudjuk leellenõrizni. Szopás. Így aztán muszáj az elsõt használni.

Azt tudni lehet, hogy a Core 2 Duo kifejelesztése kb. 4-4.5 évig tartott (a Prescotté 5 évig), a G80ról nincs hasonló infóm, de szerintem - bizonyos megfontolások miatt - kb. 2.5, esetleg 3 év lehetett. Általánosságban is igaz, hogy az Intelnél egy proci kifejlesztése kb. 4-5 évig tart, bár lehetnek nagy szórások. Jó kérdés, hogy melyik fejlesztõ csapat nagyobb létszámú, én azt mondanám, hogy az Intelé legalább akkora mint a G80 fejesztõ team (sõt, szerintem lényegesen nagyobb), de ezt tényleg nehéz megbecsülni. A kérdés már csak az, hogy melyik mennyit fejlõdött az alapjául szolgáló verzió óta.

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 11:14

1. Fejlesztési idõ alapján. Itt nyilván emberórában érdemes számolni, bár elképzelhetõ abszolút idõben is (a design tervezésének kezdetétõl egész a termék megjelenéséig).

2. A hasonló dormátumú design (beleértve az I/O protokollokat is) méretét kell összehasonlítani. Érdemes tömöríteni a dokumentumokat, hogy a tényleges információtartalmat mérjük.

Az elsõvel semmiképpen _sem_ tudok egyetérteni*, a másodiknál pedig nem teljesen értem, hogyan lehetne kivitelezni.

*könnyen lehet, hogy egy óriási fejlesztõcsapat 10 évig dolgozik éppen amiatt, hogy végül a leendõ termék minél egyszerûbb fizikai szintû komplexitással tudja megoldani az adott komplexitású magasszintû feladatot.

PS: szerinted van-e és ha igen mekkora komplexitásbeli különbség az R520 és a G70 között?** Ha van, hogyan állapítottad meg?

Amit  biztosan _tudunk_, hogy 280 millió vs. 380 millió a tranzisztorszám, valamint lényegesen más az architektúra és filozófia.
Valamint nem tudok lényeges fejlesztési idõ- és erõforrásbeli különbségekrõl.

Szerkesztette: d n . r 2006. 10. 11. 10:54 -kor

[d n . r]

Vagy legyen a Transmeta Crusoe meg pl. egy 32 bites Netburst.

Amennyire én tudom (de ebben soha nem merültem el), a Crusoe egy minél egyszerûbb design (a cél az energiahatékonyság), ahol a komplexitás jó részét ehelyett egy fordítóprogram veszi át.

Mondom, én errõl sokat nem tudok, de pl. arra látok esélyt, hogy ha a nálam jobban hozzáértõk ezt mint "esettanulmányt" kielemzik, akkor elõrébb lehet jutni a kérdésben.

De az a sejtésem, hogy nem a fejlesztési munkaóra lesz az összehasonlítás alapja...

[SFIJ]

szerintem a tranzisztorszam egy jo first sight metrika a komplexitasra. minden mas parameter hasonlitgatasa megkerdojelezheto.
a gpu-nak egyfelol 384bites adatbusza van a cpunak meg 64 bites. a cpu igy inkabb egy soros eszkoz benyomasat kelti, mig a gpu egy masszivan parallelet. ezek teljesen eltero koncepciok, igy a pipeline-okat is nehez osszevetni.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 14:21

szerintem a tranzisztorszam egy jo first sight metrika a komplexitasra. minden mas parameter hasonlitgatasa megkerdojelezheto.

Sajnos nem igazán jó. Komplexitásban nyilván hatalmas differencia van egy cache és egy pipeline között. A logika processzorszáma már jobb mérték, de ott is brutális eltérések lehetnek. Megj.: persze lehet, hogy csak a logika tranzisztorszámára gondoltál.

Idézet

a gpu-nak egyfelol 384bites adatbusza van a cpunak meg 64 bites. a cpu igy inkabb egy soros eszkoz benyomasat kelti, mig a gpu egy masszivan parallelet. ezek teljesen eltero koncepciok, igy a pipeline-okat is nehez osszevetni.

Ez a 64 bit hogyan jött ki? Kivontad a péntekbõl a 25-öt?

Szerintem abból, hogy 128 vagy 384 biten kommunikál a külvilággal nem lehet a belsejükrõl túl sok következtetést levonni. Ebbõl mindösszesen annyi derül ki, hogy a GPU nagyobb sávszélességet igényel. Ettõl még persze a GPU lényegesen szélesebb belsõ struktúrával rendelkezik mint a CPU.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 15:34

Ez a 64 bit hogyan jött ki? Kivontad a péntekbõl a 25-öt?

tenyadat.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 16:48

tenyadat.

Ne hülyülj! Mind az Intel, mind az AMD aktuális processzorai 2 csatornás memóriavezérlõvel rendelkeznek (low-end processzorok egy része kivétel) és 128 bites memóriabuszon kommunikálnak (bár használható 64 bitesként is, ha csak 1 memóriát teszel bele).

Szerkesztette: hvuk 2006. 10. 11. 16:06 -kor

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 16:05

Ne hülyülj! Mind az Intel, mind az AMD aktuális processzorai 2 csatornás memóriavezérlõvel rendelkeznek (low-end processzorok egy része kivétel) és 128 bites memóriabuszon kommunikálnak (bár használható 64 bitesként is, ha csak 1 memóriát teszel bele).

az egy interleavelt 128-as azaz lenyegileg 64 bites. a GPU full blown 384 bites.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 19:07

az egy interleavelt 128-as azaz lenyegileg 64 bites. a GPU full blown 384 bites.

Nem, sávszélesség szempontjából 128 bites, márpedig az a lényeg. Az, hogy interleavelt vagy sem a lényegen nem változtat, 128 bitet képes olvasni a memóriából egyszerre. Az, hogy bájtok sorrendje a két modul közt hogyan oszlik meg érdektelen.

Mellesleg a K8L már teljes mértékben meg fog felelni az általad felállított - szerintem elég értelmetlen - kikötésnek, mivel az tényleg 128 bites lesz (2x64 bit).

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 18:46

Nem, sávszélesség szempontjából 128 bites, márpedig az a lényeg. Az, hogy interleavelt vagy sem a lényegen nem változtat, 128 bitet képes olvasni a memóriából egyszerre. Az, hogy bájtok sorrendje a két modul közt hogyan oszlik meg érdektelen.

Mellesleg a K8L már teljes mértékben meg fog felelni az általad felállított - szerintem elég értelmetlen - kikötésnek, mivel az tényleg 128 bites lesz (2x64 bit).

nem. az x64 processzorok 512 bites tranzakciókat futtatnak, lényegileg 64 bites buszon. a DC annyit tesz, hogy felezõdik a burst. az egy dolog hogy single vagy DC memkontrolleren. a GPU-k meg 256/384bit szélesen masszívan gereblyéznek egyben akár 4-8Megabyte-ot.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 11., szerda - 23:07

nem. az x64 processzorok 512 bites tranzakciókat futtatnak, lényegileg 64 bites buszon. a DC annyit tesz, hogy felezõdik a burst. az egy dolog hogy single vagy DC memkontrolleren. a GPU-k meg 256/384bit szélesen masszívan gereblyéznek egyben akár 4-8Megabyte-ot.

Tõlem nyugodtan hívhatod a memóriaintefészüket az egész világgal szemben 64 bitesnek ha akarod, hidd el, nem fog törést okozni az életemben.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 12., csütörtök - 8:43

Tõlem nyugodtan hívhatod a memóriaintefészüket az egész világgal szemben 64 bitesnek ha akarod, hidd el, nem fog törést okozni az életemben.

hvuk. ha az ahlonok vagy a core procik memoriabankjait 1 modullal, 64 bitesen polulalod akkor mukodnek. ha egy 256 bites ATi kartyan 64 bitig populalod a memoriat, akkor az nem tud mukodni, mert 256 bitre van szuksege. ecceru ez, mint a faek

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 12., csütörtök - 19:03

hvuk. ha az ahlonok vagy a core procik memoriabankjait 1 modullal, 64 bitesen polulalod akkor mukodnek. ha egy 256 bites ATi kartyan 64 bitig populalod a memoriat, akkor az nem tud mukodni, mert 256 bitre van szuksege. ecceru ez, mint a faek

Ennek ehhez semmi köze. Az A64 sokkal sokfélébb konfigurációban mûködhet, mint egy grafikus chip. Épp ezért kell, hogy rugalmasabb legyen a felépítése. A különbség annyi, hogy a grafikus chipeken gyártás folyamán mondják meg, hogy mekkora a memóriabusz szélessége, egyszerûen a gyártás végén beégetik a szükséges értéket.

Mellesleg az NVidia chipjei sem teljes szélességben látják a buszt. Hasonlóan mûködnek mint a K8L. Õk cross-bar módon érik el a memóriát, azaz több (emlékeim szerint 4 64 bites) memóriavezérlõt tartalmaznak. Az új chipnél nem tudom milyen a felépítés, de az biztos, hogy 256+128 bites felépítésû. Szerintem továbbra is cross-bar módon mûködik, de ebben az esetben a felépítés valószínûleg 4x64+2x64, mivel van olyan verziójuk, ami 320 bites adatszélességet tud (azaz a 128 bites rész garantáltan 2x64 bit mûködésû).

[d n . r]

Vannak képek a leendõ Xeon-MP platformról (Caneland platform, 4 db 4 magos Tigerton processzorral) 

http://techreport.co...article.x/11099

Amúgy semmi konkrét (máshol mintha jövõ év közepét olvastam volna megjelenésnek), a "teszt"et sem kell még persze komolyan venni.

[Asker]

>>>Intel's newest Quad Xeon MP versus HP's DL585 Quad Opteron<<<

[d n . r]

Csak kiegészítésként (hátha nem mindenkinek egyértelmû), itt a címben szereplõ processzor a Tulsa, ez még Netburst architektúrájú, 2 magja van (viszont van on-die L3 cche, jó sok), maga a szerver 4 utas, de csak 2-2 processzornként van RAM-hozzáférés.

(Míg amit én linkeltem, az már NGMA (Core) architektúra, 4 magos, és minden socketre dedikált RAM jut. Viszont még több mint fél évig nem kapható, a Tulsa meg már igen)

[bogdan]

ha mar pontositunk, akkor pontositsunk ertelmesen! _mindket_ platformon 4 magra jut egy dedikalt memoriavezerlo! pont ugyanannyi!

[d n . r]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. nov. 13., hétfõ - 10:27

ha mar pontositunk, akkor pontositsunk ertelmesen! _mindket_ platformon 4 magra jut egy dedikalt memoriavezerlo! pont ugyanannyi!

Igen, ez is igaz. Csak kicsit más FSB-vel és más memóriák (az NGMA-nal vagy FB-dimm lesz, vagy DDR-3)  És a lényeg, hogy az egyikben egy 4 socketes dobozban 8 db Netburst mag zakatol, a másikban meg 16 Core

[bogdan]

egyebkent valoban a 4 socketes ngma xeon-mp-ben 4 memoriavezerlo lesz? nem olvastam meg ilyet, igaz nem is nagyon kerestem ilyenrol mostanaban informaciot.