[special]

ez mind ok, de attól még javul a performancica...úgy általában. és ha azzal lehet eladni, akkor azért és úgy is csinálták részben. whatever.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 19:10

ez mind ok, de attól még javul a performancica...úgy általában. és ha azzal lehet eladni, akkor azért és úgy is csinálták részben. whatever.

A pörformansz javulás az 1066-os FSB-bõl gyün, de csitt :Ð Az Egész FB koncepicó arról szól, hogy néhányszáz Giga RAM-ot illeszthess a CPU-hoz gazdaságilag racionális módon.

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 18:27

nos megegyeztunk, hogy hasonlot a hasonloval! a Conroe es tarsai 2006H2 legeleje (ezt mondja a cikk) fognak tomegesen megjelenni, vagy ekkor jelentik majd be, a tomeges szallitas meg egy bo negyed ev mulva?
amikor azt vizsgaljuk, hogy ezekkel szemben mit hoz az AMD talan megis a bejelentes datumat (ez all a rendelkezesunkre), es nem a varhato szallitas idejere kene koncentralnunk. bar a masodik jobb lenne, de nincs. es persze az is nagyon erdekes lesz majd, hogy melyik ceg melyik piacot veszi eloszor celba. arra nem nehez tippelni, hogy az AMD 65 nanon eloszor a 2xx es 8xx processzorait szallitja, masodiknak talan (mivel ez kezd fontos piac lenni a szamara) a DC mobilokat. es az Intel? eloszor a Desktopra szallit vajon, mint eddig? mert ez is bekavarhat am!

(na jol letisztaztam, hogy semmit sem tudunk, mi? )

H2-re feltöltik a csatornákat, a Woodcresttel és a Merommal, a Conroe-ról nem tudok, de akkor már miért maradna ki, azaz Q3-ban illene piacon lenniük azonnal, a bejelentés napján. All out attack. Because they can.

Tök mindegy, mirõl van szó, 2006-ban tömegesen nem lesznek elérhetõek 65 nanométeres AMD chipek.

A marketing valóban azt mondja, hogy elõször az Opteronok jöjjenek ki, abból is a 2xx és 8xx sorozat. Ha ez így lesz megint, ahogyan eddig is, azt azt jelenti, hogy a 65 nanométeres chipeket pusztán gazdaságossági okok miatt dobják piacra akkor, amikor.

Máskülönben az lenne észerû, hogy elsõként az asztali procik jelenjenek meg, aztán a mobilak, majd a szerverprocesszorok 1x, 2x és 8x sorrendben, hiszen nagyjából így nézne ki a tape-outok utáni validációs sorrend, valamint a volumen miatti megtakarítás is ilyen sorrendben lenne a legnagyobb. Az Intelnél ezt látjuk, de most új mikroarchitetktúráról van szó, ráadásul erõsen kompetitív helyzetben. Itt már stratégiai szintû megfontolások is belépnek, pl. üssük arcon az AMD-t a szerverpiacon, vagy ha pl. versenyképesebbek vagyunk, akkor vegyük vissza a PC-piacot, ezzel méretgazdaságossági nyomás alá helyezve õket, azaz árversenybe kergetve.  Támogassuk ezt meg hatalmas marketingbüdzsével, mert most már nem tudjuk a Spansion tökein keresztül izzasztani Ruizt.

Szerkesztette: special 2005. 11. 21. 19:44 -kor

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 19:18

A pörformansz javulás az 1066-os FSB-bõl gyün, de csitt :Ð Az Egész FB koncepicó arról szól, hogy néhányszáz Giga RAM-ot illeszthess a CPU-hoz gazdaságilag racionális módon.

Nem errõl beszélek. A realwordtechen van egy jó ábra, mire jó a buffer:

http://realworldtech...RWT110805135916

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 19:38

Nem errõl beszélek. A realwordtechen van egy jó ábra, mire jó a buffer:

http://realworldtech...RWT110805135916

eeegen : nem olvastad hannibal cikkeben a linket, ugye? sustained bandwith

nehany erdekesebb dolog a cimbol:



'a' a burst hossza.



illetve:



Naszoval azt kell tudni, hogy a CPU - akar intel akar AMD 64-byte-os burstoket futtat, cacheline ki, cacheline be tranzakciok.  mivel hogy az FSB sebessege egyre no ez FSB adatszelessege kb allando, ez azt jelenti, hogy a "burst length" egyre rovidebbe valik. Magyaran ADTAL A SZARNAK EGY POFONT HA MEGTRIPLAZTAD UGYAN A SUSTAINED BANDWITH-ET, ELLENBERGER AZ EGBE EMELTED A LATENCYT

[d n . r]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 19:27

es az Intel? eloszor a Desktopra szallit vajon, mint eddig? mert ez is bekavarhat am!

Tartom azt az allitasomat, hogy ennek az oka az volt, hogy a DC-Intel procik debutalasakor NEM volt megfelelo chipkeszlet ket- es tobbutas szerverekhez, ezert FOLOSLEGES lett volna DC Xeonokat kihozni.

[hvuk]

Nagyon pörögnek a topicok és nekem támadt egy ötletem. Igazából már régebben érik a gondolat, de csak most teszem közkincsé. Mi lenne, ha tartanánk egy ars technica fórumtalit? PErsze ha az egymástól való átlagos real world távolságunk 100 km-ekben mérhetõ, akkor el kell felejteni. De gondolom Budapest léegalább az emberek egy részének jó lenne. Mondjuk valamelyik hétköznap estefelé. Na?

Mondjuk egy sörözõben, hogy meglegyen a hangulat.

Szerkesztette: hvuk 2005. 11. 21. 21:30 -kor

[special]

SFIJ, én komolyan kezdtem elszégyellni magam, hogy valamit nagyon nem értek. Aztán átnéztem, mit írt az x86 istene, Hannibal, és hát nem tudom, mit akarsz mondani, hacsak azt nem, hogy az FB-DIMM sok esetben kifekszik a magasabb késleltetés miatt. Ezt értem én, de ha megnézed az Intel ábráját, akkor ott nyilvánvalóván válik, hogy az FB-DIMM nem PC-bohóckodásra való, sõt 4 nagy teljesítményû mag alatt nem nagyon érdemes vele foglalkozni. Ugyanakkor sokkal robusztusabban skálázódik, azaz ahogyan egyre inkább szaturálódik a busz és a memóriarendszer, úgy a hagyományos SDRAM-ok letörnek, mint a bili füle, mert a konkurrens utasításokat nem képes lekezelni, azaz pont emiatt megemelkedik az elért, azaz a sustained bandwidth, miközben a válaszképesebb is marad a memória a cpu számára.

Szerkesztette: special 2005. 11. 21. 21:39 -kor

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 21:25

Nagyon pörögnek a topicok és nekem támadt egy ötletem. Igazából már régebben érik a gondolat, de csak most teszem közkincsé. Mi lenne, ha tartanánk egy ars technica fórumtalit? PErsze ha az egymástól való átlagos real world távolságunk 100 km-ekben mérhetõ, akkor el kell felejteni. De gondolom Budapest léegalább az emberek egy részének jó lenne. Mondjuk valamelyik hétköznap estefelé. Na?

Mondjuk egy sörözõben, hogy meglegyen a hangulat.

Nyugodtan valld be, hogy meg akartok verni.

[Emvy]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 22:39

SFIJ, én komolyan kezdtem elszégyellni magam, hogy valamit nagyon nem értek. Aztán átnéztem, mit írt az x86 istene, Hannibal, és hát nem tudom, mit akarsz mondani, hacsak azt nem, hogy az FB-DIMM sok esetben kifekszik a magasabb késleltetés miatt. Ezt értem én, de ha megnézed az Intel ábráját, akkor ott nyilvánvalóván válik, hogy az FB-DIMM nem PC-bohóckodásra való, sõt 4 nagy teljesítményû mag alatt nem nagyon érdemes vele foglalkozni. Ugyanakkor sokkal robusztusabban skálázódik, azaz ahogyan egyre inkább szaturálódik a busz és a memóriarendszer, úgy a hagyományos SDRAM-ok letörnek, mint a bili füle, mert a konkurrens utasításokat nem képes lekezelni, azaz pont emiatt megemelkedik az elért, azaz a sustained bandwidth, miközben a válaszképesebb is marad a memória a cpu számára.

Az FB-DIMM és a "hagyományos", direkt elérésû memóriák közti latency-különbség természetesen nem kérdéses. Viszont nem igazán látom, hogy az FB-DIMMnek lenne reális alternatívája ott, ahol nagy mennyiségû memóriát kell a rendszerbe pakolni, elfogadható sebesség mellett. Arra gondolok, hogy pl. a melóhelyemen a neuronháló memóriaigénye sajnos exponenciálisan nõ a méretével, néhány száz GB ramot valszeg hónapokon belül meg fogunk enni. Bár a NUMAflex ezt is megoldja, de nagyon drágán. Ha lenne egy jó iparági szabvány megoldás, olcsón, az sok felhasználási területen nagyon jól jönne.
A jelenlegi SDRAMok viszont itt kiesnek, egyelõre nem igazán megy, hogy ugyanazon a vonalra 8-16 végpontot kapcsoljunk úgy, hogy a frekvencia a jelenlegi közelében maradjon, és az impedancia-illesztetlenségek okán ne keletkezne egy rakás villamos szemét, mire a jel elér a processzorhoz. Szóval marad az FB-DIMM.

hvuk: szpesöl szerintem Európa leendõ kulturális fõvárosában leledzik. Egyébként meg unalmas lenne, nem?

Szerkesztette: Emvy 2005. 11. 21. 22:18 -kor

[Emvy]

Nem igazán értem, ezt miért írják a RWT-n:

Idézet

The other drawback of FB-DIMMs is that they do add to the overall power consumption and thermal dissipation of the system. The buffer chips themselves are reported to dissipate around 3-7W, and with 4-16 DIMMs in a system and that could mean an extra 12-112W.

Feldobják ezt a 112 W-os plusz fogyasztást, holott ez egyáltalán nem az FB-DIMM drawbackje, hiszen ha 16 db DDR modult raknék a gépbe, az is rendesen kajálná az amperokat. Szóval ennek túl sok köze nincs magához az FB-DIMMhez, na jó, a puffer 3-7 wattot fogyaszt modulonként, naésaztán. Marad elég hely a betáp-pineknek.

Szerkesztette: Emvy 2005. 11. 21. 22:18 -kor

[special]

De önmagában a bufferek esznek le annyit, tehát eggyel nagyobb táp, jobb hûtés, magasabb villanyszámla. 50 gépnél ez már kisebb vagyon. Persze, ha cserébe ad teljesítményt, kapacitást, akkor persze, de attól még létezik.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 22:39

Ezt értem én, de ha megnézed az Intel ábráját, akkor ott nyilvánvalóván válik, hogy az FB-DIMM nem PC-bohóckodásra való, sõt 4 nagy teljesítményû mag alatt nem nagyon érdemes vele foglalkozni. Ugyanakkor sokkal robusztusabban skálázódik, azaz ahogyan egyre inkább szaturálódik a busz és a memóriarendszer, úgy a hagyományos SDRAM-ok letörnek, mint a bili füle, mert a konkurrens utasításokat nem képes lekezelni, azaz pont emiatt megemelkedik az elért, azaz a sustained bandwidth, miközben a válaszképesebb is marad a memória a cpu számára.

amikor eloszor emlitetted a cikket, nem is ertettem, hogy melyik abrara gondolhatsz, mert nekem sehogy se jott, amirol beszeltel. most ertem, hogy a 4.oldalon levo 2. abrarol beszelsz. nos konkurens utasitasokat en itt nem latok a DDR-nel, egyszeru szaturacio folyik mindenhol szvsz. es nem "letornek, mint a bili fule", hanem egyszeruen elerik a teoretikus maximumot, amirol az SFIJ altal belinkelt cikk is ir. az 533-as DDR2 elmeletben ugye 8.4 GB/s-ot tud dual channel, ehhez kepest kb 5-ot er el. az FB-DIMM elmeleti 16.8-hoz kepest ugy 12-ot er el. az elso 60%, a masodik 70%-nal szaturalodik. (a konkurencia abbol jon csak ki, hogy ezt a savszelessegigenyt tobb processzorral erik el, mert egy processzornak kicsi az FSB savszelessege.) SFIJ: egyebkent ez alapjan az FB-DIMM kicsit jobb eredmenyt er el, mint a DDR2, bar gondolom a DDR1-nel rosszabbat.. vagy ezt Te betudod annak, hogy az abrat az Intel prezentalta?

es a RealWOrldTech cikk kicsit hibasan nevezi magas kesleltesetnek a 4GB/s feletti ertekeket, mert egy ido utan vegtelen is lesz.. ennyit ugye nem bir a busz kipreselni magabol. special, utalni fogsz, de a 4-6GB/s folotti adataramlashoz a sokutas Opteron IMC-jevel kene osszevetni a dolgot.. ugye SFIJ is azt "vesezgeti" (a megveresrol juottt eszembe ), hogy kell-e IMC az Intelnek.

*********************************************************

Idézet

Nyugodtan valld be, hogy meg akartok verni.

ugyanmar, a szellemi gyozelem sokkal kellemetesebb!

*********************************************************
ilyet Xeon topicba.. de mit tegyek, itt kerdezik.. 

Idézet: Emvy - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 23:02

Viszont nem igazán látom, hogy az FB-DIMMnek lenne reális alternatívája ott, ahol nagy mennyiségû memóriát kell a rendszerbe pakolni, elfogadható sebesség mellett. Arra gondolok, hogy pl. a melóhelyemen a neuronháló memóriaigénye sajnos exponenciálisan nõ a méretével, néhány száz GB ramot valszeg hónapokon belül meg fogunk enni. Bár a NUMAflex ezt is megoldja, de nagyon drágán. Ha lenne egy jó iparági szabvány megoldás, olcsón, az sok felhasználási területen nagyon jól jönne.

Opteron? 2 utas rendszernel is ugyanazt a 64GB-ot el tudod erni, mint a jovore kaphato Intel chipset teoretikus maximuma. en nem latok egyenlore elorelepest..
ha meg meg nagyobb a rendszer (2-nel tobb CPU, mert ezek a chipsettek meg ahhoz vannak): meg tobb Opteron..
komolyan: az a szep az AMD rendszereben, hogy a skalazodassal no az elerheto memoriamennyiseg is minden hokuszpokusz nelkul.

(egyebkent az IBM X3 chipsetje sem FB-DIMM, es megis sok memoriat es nagy bandwith-ot hoz.)

[Emvy]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 23:20

De önmagában a bufferek esznek le annyit, tehát eggyel nagyobb táp, jobb hûtés, magasabb villanyszámla. 50 gépnél ez már kisebb vagyon. Persze, ha cserébe ad teljesítményt, kapacitást, akkor persze, de attól még létezik.

Egyrészt, a 112 W az a legteteje, 16 modul, és worst case disszipáció. Másrészt +100 W egy olyan szervernél, amiben mondjuk 32 GB memória van 1 "tepsiben" (=lapon), szerintem nem jelent egy kategóriával nagyobb tápegységet. Altixunkban valami négy kilowattos van, vagy mi, de a 3500-asban tíz. 
Persze ettõl még áll az, amit mondasz.
Szerk.: ha 50 olyan gép van, amikben darabonként 16 db 2 GB-os modul üzemel, ott szerintem a +5 kW-nyi disszipáció tökmindegy, mert az egy ultrabrutál renderfarm.

Idézet

ha meg meg nagyobb a rendszer (2-nel tobb CPU, mert ezek a chipsettek meg ahhoz vannak): meg tobb Opteron.. smile2.gif
komolyan: az a szep az AMD rendszereben, hogy a skalazodassal no az elerheto memoriamennyiseg is minden hokuszpokusz nelkul.

Én is várom már, hogy elmehess egy itthoni képviselethez, és vegyél egy 16 processzoros, Horus chipsetes cuccot, de az Opteron ma (=2005. 11. 21.) nem képes azt a skálázhatóságot nyújtani, mint egy I2. Ez nem Itaniumos topic, én tudom, csak megemlítem.  A skalazodas es az elerheto memoriamennyiseg, illetve az Opteron osszefuggeset nem ertem. Ez nem az Opteron szepsege, hanem minden, 8 processzor fole/-ig skalazhato cumoe. Xeont egyelore nem targetaljak a HPC iparba.

Szerkesztette: Emvy 2005. 11. 21. 22:44 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 21:39

SFIJ, én komolyan kezdtem elszégyellni magam, hogy valamit nagyon nem értek. Aztán átnéztem, mit írt az x86 istene, Hannibal, és hát nem tudom, mit akarsz mondani, hacsak azt nem, hogy az FB-DIMM sok esetben kifekszik a magasabb késleltetés miatt. Ezt értem én, de ha megnézed az Intel ábráját, akkor ott nyilvánvalóván válik, hogy az FB-DIMM nem PC-bohóckodásra való, sõt 4 nagy teljesítményû mag alatt nem nagyon érdemes vele foglalkozni. Ugyanakkor sokkal robusztusabban skálázódik, azaz ahogyan egyre inkább szaturálódik a busz és a memóriarendszer, úgy a hagyományos SDRAM-ok letörnek, mint a bili füle, mert a konkurrens utasításokat nem képes lekezelni, azaz pont emiatt megemelkedik az elért, azaz a sustained bandwidth, miközben a válaszképesebb is marad a memória a cpu számára.

speical próbálom szemléletessé tenni számodra, hogy mirõl van szó:

a hammer imc latencyje 52 ns, 60-ra vettem, mert így egyszerûbb volt rajzolni. a realworldtech-es cikk alapján az FB-DIMM rendszer latencyje úgy 106-107 ns, 110-re vettem, hogy könnyitsek a rajzomon. (a hammer nagyobb büntit kapott) Mindkét memóriarendszer DDR(2)-t használ a core a hagyományos 100MHz-es RAM-cella mindkettõben, ami a névlegesn mért CL2-jével 20ns delay, az intel adatátvitele 4x gyorsabb mert a DDR2 2x gyorsabb mint a DDR és azIntel quad bankos, nem dual bankos. A rajz egy 500ns-os idõablakot ölel át, igen jó indulatú voltam azzal, hogy minden 3. FB tranzakció cache hit-es. Ez kb 2 procira teljesül, 4 procira már tutira nem Érdemes megfigyelni, hogy a Hammer, a sokkal gyíkfingabb dual channeljével és a fele olyan lassú DDR-je ellenére szinte végez az elsõ adat benyelésével mialatt a balckford-os csoda épp csak túljut a latencyjén. na ez itt a baj. hiába a világbajnok névleges transzfer rate, ha agyoncsapod az egészet egy gigantikus latencyvel.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 21. 23:12 -kor

[SFIJ]

Idézet: Emvy - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 22:02

Arra gondolok, hogy pl. a melóhelyemen a neuronháló memóriaigénye sajnos exponenciálisan nõ a méretével, néhány száz GB ramot valszeg hónapokon belül meg fogunk enni. Bár a NUMAflex ezt is megoldja, de nagyon drágán. Ha lenne egy jó iparági szabvány megoldás, olcsón, az sok felhasználási területen nagyon jól jönne.
A jelenlegi SDRAMok viszont itt kiesnek, egyelõre nem igazán megy, hogy ugyanazon a vonalra 8-16 végpontot kapcsoljunk úgy, hogy a frekvencia a jelenlegi közelében maradjon, és az impedancia-illesztetlenségek okán ne keletkezne egy rakás villamos szemét, mire a jel elér a processzorhoz. Szóval marad az FB-DIMM.

pontosan itt van a csont egy 70 erû buszra rá tudsz applikálni 8 bankot és akár 6 channeled is lehet. ez 48 bank. A manapság 4Gigás maximumú modulokkal ez 192Giga RAM, ami azért elég jól teljesít - a hammer megoldásának akár a 70-80%-át hozza. Ellenben a Hammer-t egyszerûen technológiai okokból nem tudod 16Giga fölé tornászni.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 21. 23:31 -kor

[SFIJ]

Idézet: Emvy - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 22:16

Nem igazán értem, ezt miért írják a RWT-n:



Feldobják ezt a 112 W-os plusz fogyasztást, holott ez egyáltalán nem az FB-DIMM drawbackje, hiszen ha 16 db DDR modult raknék a gépbe, az is rendesen kajálná az amperokat. Szóval ennek túl sok köze nincs magához az FB-DIMMhez, na jó, a puffer 3-7 wattot fogyaszt modulonként, naésaztán. Marad elég hely a betáp-pineknek.

szervernél egy akár 500W-os memóra alrendszer sem oszt vagy szoroz, szvsz

[bogdan]

Idézet: Emvy - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 23:42

Én is várom már, hogy elmehess egy itthoni képviselethez, és vegyél egy 16 processzoros, Horus chipsetes cuccot, de az Opteron ma (=2005. 11. 21.) nem képes azt a skálázhatóságot nyújtani, mint egy I2. Ez nem Itaniumos topic, én tudom, csak megemlítem.  A skalazodas es az elerheto memoriamennyiseg, illetve az Opteron osszefuggeset nem ertem. Ez nem az Opteron szepsege, hanem minden, 8 processzor fole/-ig skalazhato cumoe. Xeont egyelore nem targetaljak a HPC iparba.

bocsanat, nem voltam eleg figyelmes, es nem jott le, hogy Te ekkora skalazodasrol beszelsz. en termeszetesen alapvetoen 8 socketig irtam amit irtam (bekavart, hogy az a chipset amirol most beszelunk ketutas!). ott a processzoronkent dedikalt memoria visz mindent. a skalazodas--elerheto_mem osszefugges az Opteronokban pont a processzoronkenti memoria. azaz ha egy processzor X GB-ot kezel, akkor N processzor (akarhogy is ered ezt el) NX-et. mig az FSB rendszereknel a memoriavezerlok implementaciojatol fugg az egesz, es az x86 szegmensben nem adnak lehetoseget a sok memorianak (ez a RISC rendszerek sajatja ma meg..) azaz en arra a megjegyzesedre reagaltam, hogy a sok memoriat csak az FB-DIMM-el lehetne elerni, es jeleztem, hogy ez csak az FSB rendszereknel, azaz egy memoriavezerlo tobb (tipikusan 4) processzor eseten problemas, az IMC szervezodesnel sokkal jobb a helyzet!

a Xeon megallapitasodon csodalkozom, mert az IBM 32 utas Xeon rendszert arul, ami mar az a szint, amirol beszelunk (bar az Itanium skalazodasa alatt marad.) az gondolom egyebkent max 8x32G ram, ami nem keves.. de lehet, hogy tobb, meg kene nezni mit tud az X3 chipset.

**********************************************************************

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 22., kedd - 0:18

pontosan itt van a csont. egy 70 erû buszra rá tudsz applikálni 8 bankot és akár 6 channeled is lehet. ez 48 bank. A manapság 4Gigás maximumú modulokkal ez 192Giga RAM, ami azért elég jól teljesít - a hammer megoldásának akár a 70-80%-át hozza. Ellenben a Hammer-t egyszerûen technológiai okokból nem tudod 16Giga fölé tornászni.

hat lehet, hogy az FB-DIMM 192G-ig novelheto lesz, a mostani chipset _elmeleti_ maximuma 64G. ja, es nezz utana az Opteron elmeleti maximumanak is, mert akkor az Iwill 2 socket 64G RAM alaplapja nem is letezhetne!

[bogdan]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 21., hétfõ - 23:45

speical próbálom szemléletessé tenni számodra, hogy mirõl van szó:

nem tudok maradektalanul egyeterteni veled. elolvastam az ARS-on a suspended bandwith cikket, es azt kell mondanom az az abra amit beraktal szerintem akkor ervenyes, ha egyesevel keri a CPU a cache line-okat. steaming eseten ennel hatekonyabb a busz kihasznalasa (igaz ez pont tobb utas rendszernel problemas). a special altal linkelt cikk alapjan szamoltam a 60-70%-os kihasznaltsagot, ez talan ebben az esetben kozelebb allhat a valosaghoz bizonyos esetekben. (persze ez csak es kizarolag steaming jellegu alkalmazasoknal jatszik.) mellesleg ezert kerdeztelek, hogy mi a velemenyed, hogy azokbol a szamokbol az FB-DIMM jon ki jobban, mint aki (egy kevessel!) jobb tud azert lenni, mint a DDR2.

jol ertem, vagy nem?

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 22., kedd - 0:27

ja, es nezz utana az Opteron elmeleti maximumanak is, mert akkor az Iwill 2 socket 64G RAM alaplapja nem is letezhetne!

de az egy hekk Az opteron max 16Gigás modulokat tud kezelni, namost mivel ilyen nem nagyon van az iwill gyárt 8 meg 16 memslotos cuccot és megoldja az illesztést glue logic-cal (mert jelenleg csak 4 Gigás modulok vannak). A standard setup 4 bank/cpu, follosan populált 4 gigás modulokkal, innen a 16 ma.