[d n . r]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. aug. 14., hétfõ - 17:16

miert kene visszaterni? az Intel egyenlore nem valtoztatta meg a specifikaciokat, igy egyenlore ez meg csak egy olyan lehetoseg, ami nem feltetlenul valosithato meg. es itt tobben is azt a velemenyuket fejtettek ki, hogy ezeken a specifikaciokon az Intel nem fog lazitani.

szoval elobb veluk vitazd le ezt a kerdest, vagy vard meg, amig ujabb TDP specifikaciok nem jonnek ki. addig nincs mirol vitaznunk ebben a kerdesben!

mar nem azert, de ennek mi koze az orajelelonz megorzesehez... :confused:

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. aug. 14., hétfõ - 18:13

bogdan olvtars, nem lenne egycerubb szepen csendben visszavonulni a felvetesedtol?

hat ezt mondom en is....

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. aug. 14., hétfõ - 18:24

mar nem azert, de ennek mi koze az orajelelonz megorzesehez... :confused:

Már nem azért, de ha nagyon kötözködünk, akkor nincs órajelelõnye a Core 2 Duo architektúrának a K8 architectúrához képest. Mindkettõnek 3 GHz a maximális órajele.

Amúgy meg nem szállnátok le errõl az eszméletlen unalmas témáról?

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. aug. 14., hétfõ - 21:24

Már nem azért, de ha nagyon kötözködünk, akkor nincs órajelelõnye a Core 2 Duo architektúrának a K8 architectúrához képest. Mindkettõnek 3 GHz a maximális órajele.

Amúgy meg nem szállnátok le errõl az eszméletlen unalmas témáról?

?

Miért, jelenleg nem 2,8as a leggyorsabb kapható A64FX?

(nyilván csak duál magról beszélünk és beszéltünk _mindig_, tessék visszaolvasni!)

Egyébként meg hogy szállnánk már le a témáról, mikor végre vannak tesztek és adatok! 

Illetve innetõl, hogy ezek vannak, elvileg már nem kell szaporítani a karaktereket tovább, mert hisz minden a napnál világosabb! 

PS: Amúgy mi hír a 4x4 háza tájáról? Csak hogy a Te "líblingedet" és egyben kedvenc gumicsontodat is elõvegyük! 

[hvuk]

Az Intel az IDF-en jelenti be a válaszát az AMD Torrenza platformra. A CSI-hez fog kapcsolódni és lehetõvé teszi koprocesszorok alkalmazását. A gond az, hogy elég késõn fog érkezni. A Xeonos CSI 2009-ben debütál, ez pedig még testvérek közt is bõ 1 év, de lehet, hogy lesz az 1.5 év késés is. Kérdés, hogy ez a technológia milyen gyorsan nyer majd teret, ha lassan terjed el, akkor lehet, hogy az Intel nem sok mindenrõl marad le.

[hvuk]

Tesztelték az Intel Kentsfield 4 magos processzorát. Persze még egyáltalán nem beszélhetünk alapos tesztrõl, de azért elõzetes elképzelésünk már lehet a teljesítményérõl ez alapján.

[Pitbull]

Meglepõ hogy nem vetette vissza a teljesítményét hogy a kommunikálni csak a rendszerbuszon tudnak. Kiváncsi lennék 2+ socket esetén hogy skálázódik. Cache szinten nagyon eltalálták a Kóró2t.

[bogdan]

ugy erted masszivan parhuzamosithato feladatok eseten? miert is venne vissza ott a teljesitmenyebol az fsb?

[Pitbull]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. szept. 27., szerda - 8:56

ugy erted masszivan parhuzamosithato feladatok eseten? miert is venne vissza ott a teljesitmenyebol az fsb?

Rendben hogy masszívan párhuzamosítható, de ha nagy adatfolyamot generál akkor az FSB lessz a limitáló tényezõ. Vagy tévedek?

[bogdan]

valoban, az is gondot jelenthet, de ez kevesbe gyakran fordul elo. ez a felepites (fsb-n valo kommunikacio) ugyanis akkor ut igazan vissza, ha sok interprocessz kommunikacio van. (pl. adatbazisok.. kerdezd hvuk-ot!)

[d n . r]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. szept. 27., szerda - 10:56

ugy erted masszivan parhuzamosithato feladatok eseten? miert is venne vissza ott a teljesitmenyebol az fsb?

Szerintem viszont a _streaming_ a kulcsszó. Azaz _pluszban_ az is szükséges, hogy az adatáramlás fenntartható, jól elõrejelezhetõ legyen.

PS: ja, ha félreértehõ lenne, azért írtam ezt, mert ez _szûkítés_ Azaz IMHO vannak masszivan párhuzamosítható feladatok, amelyek azonban nem streaming jellegûek. Ezekben egy dual socket Opteron arányaiban várakozásaim szerint jobban szerepel*

* vagy esetleg mégsem , mégpedig azért, mert nem tudom, figyeltétek-e, de emlékeim szerint a Conroe EX az Everest késleltetés tesztben jobb, mint az A64-ek!

Ez az egyik tényezõ, a másik, hogy hány független csatornán érik el a RAM modulokat (ugyebár ennek szintén szétszórt adatok esetén van kiemelt jelentõsége)
Ugyebár egy 2*4 magos Opteronnak a dedikált ram-ok miatt 2*2 sáv áll rendelkezésére, viszont a Bensley platformon ugyanúgy 2*2, ami egy négymagos NGMAra jut jut (azt hiszem, Tigertonnak fogják hívni ezt a Xeont. Vagy elõbb még Dunnington jön? Utába kéne nézni...)
(ráadásul ott FB-DIMM, ami elvileg tovább javíthatja a helyzetet)

4 socketnél az Opteronnál 4*2 csatorna, és elvileg ide is jön a 4 független csatornás Xeon-chipset, úgyhogy _elvileg_ akár kiegyenlített is lehet a helyzet (de írtam már, hogy a Parhelia óta ami "elvileg", azt én csak nagyon zárójelben veszem figyelembe... ) SZóval valós életbõl vett tesztek kellenek majd természetesen. (meg elõtte egy 4 magos A64, hogy egyáltalán legyen mivel összehasonlítani... )

Fölötte meg már nyilván más tészta.

Szerkesztette: d n . r 2006. 09. 27. 20:25 -kor

[bogdan]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. szept. 27., szerda - 20:13

Ugyebár egy 2*4 magos Opteronnak a dedikált ram-ok miatt 2*2 sáv áll rendelkezésére

sajnos ezt a szamitast abszolute nem ertem. mit jelentenek a szamok, es hogy szamoltad a dedikalt ram-okat? es hol a HT link szerepe, illetve a processzorok tavolsaga? (OK, 2 socketnel meg az utobi meg nem kerdes) szoval kifejtened?

[Balala]

Hello,

Intel SSE4 grey paper  (a Zigazi (GNI, Gesher New Instructions), nem az SSSE3 (fake SSE4, Tejas..., ize, Merom New Instructions)
Dot product a lathataron, csak nem elerte az FMA a x86-ot?.... Popcount, CRC32... Chip-chip hurra, string match SSE regisztereken keresztul... 2008+

Udv,
B.

[Balala]

Ytse,

En ezt javitanam:
A Core 2 Duóban -- és a Woodcrest-magos Xeonokban -- is vannak további új utasítások, összesen 32 darab, ezeknek azonban nincs külön nevük.

Eddig volt mar TNI, (Tejas New Instructions), MNI (Merom New Instructions), SSE4, ezen a heten a neve Supplemental Streaming SIMD Extensions 3, azaz SSSE3.

B.

Szerkesztette: Balala 2006. 09. 28. 10:37 -kor

[Ytse]

Idézet: Balala - Dátum: 2006. szept. 28., csütörtök - 11:36

Ytse,

En ezt javitanam:
A Core 2 Duóban -- és a Woodcrest-magos Xeonokban -- is vannak további új utasítások, összesen 32 darab, ezeknek azonban nincs külön nevük.

Eddig volt mar TNI, (Tejas New Instructions), MNI (Merom New Instructions), SSE4, ezen a heten a neve Supplemental Streaming SIMD Extensions 3, azaz SSSE3.

B.

Jogos, köszi!

[hvuk]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. szept. 22., péntek - 0:43

Az Intel az IDF-en jelenti be a válaszát az AMD Torrenza platformra. A CSI-hez fog kapcsolódni és lehetõvé teszi koprocesszorok alkalmazását. A gond az, hogy elég késõn fog érkezni. A Xeonos CSI 2009-ben debütál, ez pedig még testvérek közt is bõ 1 év, de lehet, hogy lesz az 1.5 év késés is. Kérdés, hogy ez a technológia milyen gyorsan nyer majd teret, ha lassan terjed el, akkor lehet, hogy az Intel nem sok mindenrõl marad le.

Ezen cikk alapján nem kell félnie az AMD-nek.

Idézet

While the proposals are still in an early stage and could be applied to a variety of uses, they clearly target the heart of the Torrenza program at  Advanced Micro Devices Inc.

Code-named Geneseo, apparently for a small town in New York, the proposals aim to extend PCI Express in four broad areas. They include providing more fine-grained power management, a locking mechanism for shared memory, hints to help a coherent processor more effectively handle I/O and memory and protocol efficiencies for mapping virtual to physical memory.

The resulting improvements fall significantly short of creating a cache coherent version of PCI Express.
...
Other Geneseo backers include Broadcom, Cisco, Dell, EMC, Hewlett-Packard, LSI Logic and Sun Microsystems. It's unclear how far the group is in its work, but one release did characterize Geneseo as a set of discussions rather than a finished specification.
...

Hát ha most még csak dumálgatnak róla, akkor ebbõl 3 éven belül nem lesz termék.

[hvuk]

Ez kimondottan vicces.

Idézet

Intel's Pat Gelsinger, senior vice president and general manager of Intel's Digital Enterprise Group was in full stage-roleplay mode. He was playing the part of the sucker without the protected Intel vPro PC, typing his bank details into a phishing website.

Whether on the spur of the moment or as part of what seems to be an emerging company-wide AMD-bashing agenda, after typing a random number as his username - projected for the audience's benefit onto one of the 20-foot screens at the front of the auditorium - he slowly keyed in his mock password: 'i hate amd'.

Mondjuk ezt el is hiszem.

[hvuk]

Szerdán elterjedt a pletyka a tõzsdéken, hogy az Intel felvásárolja az NVidiát. D n. r kolléga kedvéért megjegyzem, hogy lehet, hogy így lesz, de az is lehet, hogy nem. Majd meglássuk.

Egy biztos: ha minden marad a jelenlegi helyzetben, akkor az Intel elég nehezen fog a processzorára high-end vagy akár mid-range grafikus kártyát integrálni. Egyszerûen nincs meg hozzá a fejlesztõgárdája, a szükséges tudása és a megfelelõ tapasztalata. A low-end chipekkel persze a piacok egy része lefedhetõ, de egy másik nagy része viszont nem. Kellemetlen helyzetbe kerülne az Intel, ha a desktop replacement és otthonra szánt laptopok piacán azért vesztene jelentõs részesedést, mert csak diszkrét grafikus chipekkel tudná azokat szállítani, ellentétben az AMD-vel.

A probléma persze megoldható együttmûködéssel is, de kérdés, hogy az vajon mennyire lenne hatékony. Meg ugye ehhez meg kellene gyõzni az NVidiát is, mert ugye közel-távol senki más nincs, aki ilyen chipek tervezésére képes lenne.

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 10:02

Egy biztos: ha minden marad a jelenlegi helyzetben, akkor az Intel elég nehezen fog a processzorára high-end vagy akár mid-range grafikus kártyát integrálni.

Majd este lesz csak idõm bõvebben írni, de ez mostanában többször elõkerült a fórumon.
A magam részérõl semmi túlságosan nagy racionalitást nem látok ebben az integrációban. Drága a fejlesztése, az elõállítása, plusz még fixen konfigurált tehát rugalmatlan.
Ezzel szemben SEHOL nem látom a számítógépes grafikában, hogy a különálló GPU korlátozná a grafikus teljesítményt. A két rendszer (CPU és GPU) nagyon jól elkülöníthetõ, és bõven elégséges közöttük a már meglévõ sávszélesség és késleltetés.


PS: amúgy ehhez 

Idézet

D n. r kolléga kedvéért megjegyzem, hogy lehet, hogy így lesz, de az is lehet, hogy nem. Majd meglássuk.

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 10:39

Majd este lesz csak idõm bõvebben írni, de ez mostanában többször elõkerült a fórumon.
A magam részérõl semmi túlságosan nagy racionalitást nem látok ebben az integrációban. Drága a fejlesztése, az elõállítása, plusz még fixen konfigurált tehát rugalmatlan.
Ezzel szemben SEHOL nem látom a számítógépes grafikában, hogy a különálló GPU korlátozná a grafikus teljesítményt. A két rendszer (CPU és GPU) nagyon jól elkülöníthetõ, és bõven elégséges közöttük a már meglévõ sávszélesség és késleltetés.

Gondolkozz a laptopok mezõnyében. Azok eleve nem a bõvíthetõségükrõl híresek, viszont a diszkrét grafikus kártya a gyártóknak jelentõs pluszköltséggel jár, amit persze ráterhelnek a vevõkre. A Dellnél például 99 dollár pluszba kerül, ha egy gyenge diszkrét grafikus kártyûát akarsz és 300 dollár pluszpénzbe, ha egy erõsebbet. Az a gyártó elõnybe kerül, aki az erõsebb teljesítményét mondjuk +50 vagy 100 dollár felárral tudja nyújtani. További árelõnyt jelenthet, hogy már magán az alaplapon sincs szükség a grafikus kártya bõvítõhelyére.

További elõnye egy ilyen megoldásnak a HPC szektorban is van. Ekkor persze már nem GPU-nak, hanem lebegõpontos segédprocesszornak hívnák szinte ugyanazt az egységet. Ott a stream jellegû lebegõpontos mûveleteket gyorsíthatná nagy mértékben.

Végül pedig desktopoknál általánosságban is csökkenti a költségeket egy ilyen megoldás. Innentõl ugyanis akár még egy középkategóriás géphez sem kell külön grafikus kártya, ami megspórol a vásárlónak egy bruttó 60-70 ezer forintos kiadást (bár a némileg drágább processzoron egy kis részét persze elbukja). Persze ugyanezt el lehetne érni normál chipkészletbe integrált grafikus processzorral is, de eddig mégsem készült ilyen termék. Több oka is van: az Intel nem csinált ilyet (szándéka sem volt meg rá, meg a megfelelõ erõforrása sem), az NVidia és az ATI pedig nem tudott ilyet készíteni. Az õ esetükben a megfelelõ alacsony szintû tervezési hiányosságok játszottak szerepet, hiszen elég nonszensz, hogy a csúcskártyák bõven 100 Watt felett fogyasztanak, miközben csak 600-700 MHz-en járnak. Az AMD vagy az Intel meglévõ tudásával és gyártási technológiájával ez lazán felére-harmadára lenne leszorítható. De a chipsetbe integrált grafikus kártya nem fogyaszthat 50-60 Wattot, így az alacsonyabb energia büdzsé miatt csak kis teljesítményû chipeket tudnak beleintegrálni.