[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:15

a CPU-kban van 3 vagy 4 futoszalag es 2 vagy 3 integer+float VE. A GPUkban van 48 futoszalag es 12-24 float VE. van meg kerdesed?

Ezt írtam már Neki az elõzõ oldalon.

[SFIJ]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 16:18

Ezt írtam már Neki az elõzõ oldalon.

kb elmondhato, hogy egy 16 utas opteron szerver hozza single prec floatban egy G70 vagy ATi 1xx teljesitmenyet opteron eseteben mar kilowattokrol beszelunk

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:24

kb elmondhato, hogy egy 16 utas opteron szerver hozza single prec floatban egy G70 vagy ATi 1xx teljesitmenyet opteron eseteben mar kilowattokrol beszelunk

Szintén leírtam már 

Csak az a helyzet, hogy most már egyre kuszább számomra, hogy hvuk hová is pozicionálná a GPU-CPU "szendvicset"

Fölölrõl a diszkrét VGA - CPU párost már kilõttük, mert azzal (hvuk szerint ugye) nem konkurálhat.

Alulról meg ott lesznek a jövõbeli chipsetbe integrált megoldások.

Szóval? 

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:15

a CPU-kban van 3 vagy 4 futoszalag es 2 vagy 3 integer+float VE. A GPUkban van 48 futoszalag es 12-24 float VE. van meg kerdesed?

Azt ugye figyelembe veszed ugye, hogy:

1. A CPU pipeline-jai egy egész csöppet bonyolultabbak, mint egy GPU-é
2. A CPU ezen kívül egy halom más mûveletet is végez. Ráadásul ez pont az X86 processzorok esetén nagyon jelentõs rész (decoder egység).

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:24

kb elmondhato, hogy egy 16 utas opteron szerver hozza single prec floatban egy G70 vagy ATi 1xx teljesitmenyet opteron eseteben mar kilowattokrol beszelunk

Tényleg csak a kötözködés kedvéért, de meg kell jegyeznem, hogy kb. pont ugyennyi grafikus kártyára van szükség, ha egyetlen Opteron processzor egész pontos mûveletvégzõ képességét akarod emulálni.

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 18:17

Azt ugye figyelembe veszed ugye, hogy:

1. A CPU pipeline-jai egy egész csöppet bonyolultabbak, mint egy GPU-é

Ezt megintcsak nem sikerült a múltkori errõl szóló vitában beláttatni senkinek sem a másik féllel.

(merthogy én ugye pont fordítva gondolom)

Idézet

2. A CPU ezen kívül egy halom más mûveletet is végez. Ráadásul ez pont az X86 processzorok esetén nagyon jelentõs rész (decoder egység).

Mint ahogy a GPU is csinál még sok minden mást (pl. csak ami a nyilvánvaló: különféle filterezések, kompozitálás, korai z-elõrejelzés (azazhogy késõbb mi az, amivel egyáltalán nem kell majd foglalkoznia), stb.)

PS: amig nem adsz meg mérési eljárást (hogy is mondjuk meg, melyik a bonyolultabb / melyik "csinál több mindent"), addig ebben a kérdésben túl nagy elõrelépés nem lesz.

Szerkesztette: d n . r 2006. 10. 05. 17:27 -kor

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:17

Azt ugye figyelembe veszed ugye, hogy:

1. A CPU pipeline-jai egy egész csöppet bonyolultabbak, mint egy GPU-é
2. A CPU ezen kívül egy halom más mûveletet is végez. Ráadásul ez pont az X86 processzorok esetén nagyon jelentõs rész (decoder egység).

1. mar a DX10 ota nem teljesen igaz
2. igen, GPU pipelinejai es ISA-ja sokkal inkabb az EPIC-re hajaz, de meg ez sem igaz, mert igazabol slot-ok vannak, amik pipeline specifikus kodot futtattnak, nagyjabol eymastol fuggetlenul.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:19

Tényleg csak a kötözködés kedvéért, de meg kell jegyeznem, hogy kb. pont ugyennyi grafikus kártyára van szükség, ha egyetlen Opteron processzor egész pontos mûveletvégzõ képességét akarod emulálni.

ami baromira nem igaz, bar jol hangzik.

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:32

Szintén leírtam már 

Csak az a helyzet, hogy most már egyre kuszább számomra, hogy hvuk hová is pozicionálná a GPU-CPU "szendvicset"

Fölölrõl a diszkrét VGA - CPU párost már kilõttük, mert azzal (hvuk szerint ugye) nem konkurálhat.

Alulról meg ott lesznek a jövõbeli chipsetbe integrált megoldások.

Szóval? 

Már leírtam, leírom még egyszer:

1. Mobil piac. Itt nagyon sokat lehet spórolni és nagyon versenyképes lehet egy teljesen integrált CPU (amikor a teljes chipset + GPU a CPU-ra kerül). Aki ezt elõször megcsinálja az hatalmas lépéselõnybe kerül. Egy ilyen rendszernél a külön GPU-nak fentartott chipset (vagyis igazából grafikus chip) nem versenyképes. Egy ilyen terméknél low-end vagy mid-range GPU-t kell a CPU-ra integrálni, emiatt vélhetõleg kell két CPU verzió is a különbözõ igények miatt, bár ezek lehetnek olyanok, hogy a GPU egy része kikapcsolható, azaz gyártható ugyanazona soron.

2. Low-end/mid-range desktop gépek alsó fele. Itt hosszabb távon szintén nem lesz chipset (bár szerintem hosszabb távon sehol sem lesz), de még ha van is chipset akkor is van elõnye az integrált megoldásnak, mivel nagyobb teljesítmény érhetõ el, mint a chipsetbe integrált esetben (pl. azért, mert közelebb van a memóriához). Ha a chipset is a CPU-n van, akkor triviálisan jobb egy ilyen megoldás (olcsóbb és gyorsabb).

3. HCP szegmens. Ide különösebb magyarázat nem is kell.

Az egyetlen terület, ahol nincs létjogosultsága az, ahol kell a diszkrét chipek által nyújtott teljesítménytöbblet. Szerintem még a mai 35-45 ezer nettó-ba kerülõ kártyák (pontosabban azoknak akkori verziói) is kiválthatók lesznek ilyen integrált megoldással.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 18:25

ami baromira nem igaz, bar jol hangzik.

De igaz. elég kinkeservesen lehetne a mai grafkártyákkal egy Wordot szimulálni. Nem mintha a Word megérdemelne egy ilyen erõfeszítést.

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 18:24

1. mar a DX10 ota nem teljesen igaz
2. igen, GPU pipelinejai es ISA-ja sokkal inkabb az EPIC-re hajaz, de meg ez sem igaz, mert igazabol slot-ok vannak, amik pipeline specifikus kodot futtattnak, nagyjabol eymastol fuggetlenul.

1. De, még a DX10 korszakban is lényegesen bonyolultabbak lesznek a CPUk pipelinjai. Persze a bonyolultság különbség csökkenni fog, ez kétségtelen.
2. Mondjuk ki nyiltan: a GPU-k ISA-ja lényegesen egyszerûbb, mint bármelyik általános célú ISA.

Az eredeti állításom az volt mellesleg, hogy a GPU-k fogyasztását lényegesen lehetne csökkenteni, ha a CPU és a GPU gyártók összefognak. Ezt most te vitatod vagy csak úgy L'art pour l'art érvelsz?

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 18:23

Ezt megintcsak nem sikerült a múltkori errõl szóló vitában beláttatni senkinek sem a másik féllel.

(merthogy én ugye pont fordítva gondolom)

Mint ahogy a GPU is csinál még sok minden mást (pl. csak ami a nyilvánvaló: különféle filterezések, kompozitálás, korai z-elõrejelzés (azazhogy késõbb mi az, amivel egyáltalán nem kell majd foglalkoznia), stb.)

PS: amig nem adsz meg mérési eljárást (hogy is mondjuk meg, melyik a bonyolultabb / melyik "csinál több mindent"), addig ebben a kérdésben túl nagy elõrelépés nem lesz.

Megkérdezem az AcesHardware-en meg az RWT-n és akkor majd nálam okosabb emberek megmondják. Én eddig csak és kizárólag - rajtad kívül - olyan véleményt hallottam, hogy a CPU-k belsõ felépítése lényegesen bonyolultabb a GPU-knál. Számtalan érv is szól e mellett mellesleg (OOO mûködés, címgenerálás, lényegesen bonyolultabb dekódolás, ...), tehát nem légbõl kapott a dolog. Meg ugye a mintapéldány elkészítése után általában 3-4 hónappal már piacon van a GPU, ugyanez az idõ a CPU-k esetén lényegesen hosszabb (~1 év).

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:29

De igaz. elég kinkeservesen lehetne a mai grafkártyákkal egy Wordot szimulálni. Nem mintha a Word megérdemelne egy ilyen erõfeszítést.

a word nem egeszpontos muveletvegzes hanem adatmozgatas hegyek (load/store) es buveszkedes a stacken.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:32

1. De, még a DX10 korszakban is lényegesen bonyolultabbak lesznek a CPUk pipelinjai. Persze a bonyolultság különbség csökkenni fog, ez kétségtelen.
2. Mondjuk ki nyiltan: a GPU-k ISA-ja lényegesen egyszerûbb, mint bármelyik általános célú ISA.

Az eredeti állításom az volt mellesleg, hogy a GPU-k fogyasztását lényegesen lehetne csökkenteni, ha a CPU és a GPU gyártók összefognak. Ezt most te vitatod vagy csak úgy L'art pour l'art érvelsz?

1. nem igaz. ecceruen arrol van szo, hogy a CPU pipe-jait ismered, a GPU pipe-jait,  azok felepiteset meg nemigazan es emellett apriori modon primitivnek tartod oket
2. ez sem igaz. hanem arrol van szo, hogy ismerethiannyal kuzdesz. csak kerdeskepp te az IA64 isa-t egyszerubbnek tartod az IA-32 ISA-nal. milyen metrikak alapjan nevezunk egy ISA-t egyszeruenek vagy bonyolultnak?

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 17:32

Az eredeti állításom az volt mellesleg, hogy a GPU-k fogyasztását lényegesen lehetne csökkenteni, ha a CPU és a GPU gyártók összefognak.

a) ne politizalj :Ð
b) ha ez ilyen egyszeru lenne, akkor ezzel mar reg foglalkoznanak a gyartok.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 10. 05. 18:37 -kor

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 19:30

a word nem egeszpontos muveletvegzes hanem adatmozgatas hegyek (load/store) es buveszkedes a stacken.

Én a load/store-t, sõt a stack mûveleteket is oda sorolnám.

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 18:28

Már leírtam, leírom még egyszer:

Nos hazaértem, vacsoráztam, épp összefoglalót akartam írni, de ez most általad megtörtént. Menjünk tehát sorban:

Idézet

1. Mobil piac. Itt nagyon sokat lehet spórolni és nagyon versenyképes lehet egy teljesen integrált CPU (amikor a teljes chipset + GPU a CPU-ra kerül). Aki ezt elõször megcsinálja az hatalmas lépéselõnybe kerül. Egy ilyen rendszernél a külön GPU-nak fentartott chipset (vagyis igazából grafikus chip) nem versenyképes. Egy ilyen terméknél low-end vagy mid-range GPU-t kell a CPU-ra integrálni, emiatt vélhetõleg kell két CPU verzió is a különbözõ igények miatt, bár ezek lehetnek olyanok, hogy a GPU egy része kikapcsolható, azaz gyártható ugyanazona soron.

Két termék áll tehát szemben:

(1) integrált megoldás: CPU + alsó/közép kategóriájú GPU egyetlen lapkán (akár csak közös tokozás, akár közös szilícium)

(2) "hagyományos": külön a CPU, a GPU pedig az alaplapi chipset része

(természetesen mindkét esetben figyelembe vehetjük azt a tendenciát, hogy a CPU már eleve integrálja a memóriavezérlõt (ahogy az AMDnél ez máris így van, az Intelnél talán néhány éven belül), a hálózati vezérlõt (szerepelt már ilyen az AMD tervei között), illetve akár a teljes hagyományos "déli hidat")

Az elõny az összfoglalód szerint annyi, hogy szerinted az (1) olcsóbb.

Én meg azt gondolom, hogy egyáltalán nem látom bizonyítva, miszerint olcsóbban integrálni tudunk egy adott low-end/mid-range GPU-t a processzorhoz, mint az alaplapi chipsetbe.
Azaz szerintem amennyivel megdrágít egy alaplapot az integrált GPU, legalább annyival megdrágítja a CPU-t az integrált GPU.

Valamint ehhez hozzájön, hogy a GPU alaplapi chipsetbe integrálásával már jelentõs tapasztalatot szereztek a gyártók (mind tervezés, mind gyártás esetében), míg a CPU-GPU integráció esetében a tapasztalatmennyiség zérónullasemmi, azaz ami biztos, az az, hogy jelentõs R&D-pénzekre lesz szükség.

Idézet

2. Low-end/mid-range desktop gépek alsó fele. Itt hosszabb távon szintén nem lesz chipset (bár szerintem hosszabb távon sehol sem lesz), de még ha van is chipset akkor is van elõnye az integrált megoldásnak, mivel nagyobb teljesítmény érhetõ el, mint a chipsetbe integrált esetben (pl. azért, mert közelebb van a memóriához). Ha a chipset is a CPU-n van, akkor triviálisan jobb egy ilyen megoldás (olcsóbb és gyorsabb).

A szereplõink ugyanazok, mint az elõzõ esetben.
Ezt írod:
"Ha a chipset is a CPU-n van, akkor triviálisan jobb egy ilyen megoldás (olcsóbb és gyorsabb)."
Én örülök, hogy Neked ez triviális, de nekem sajnos egyáltalán nem az.
Beszéljünk elõször az olcsóságról. Itt az érveim ugyan azok, mint fentebb, azaz a pluszköltségekben nem látom, hogyan spórolsz a CPU+GPU esetben a chipset+GPU esethez képest, míg az R&D viszont tényleg triviálisan többe fog kerülni a CPU+GPU esetében.
A "gyorsaság" kérdéséhez. Igen, ha közelebb hozzuk a GPU-t a CPU-hoz, akkor valóban van arra _esély_, hogy gyorsabb legyen. Viszont egyrészt kérdéses, hogy nem lesz-e a megoldás drágább (szerinted nem, szerintem igen, egyelõre viszont nem tudjuk/tudhatjuk), azaz megéri-e ezért akár többet fizetned?
Másrészt aki itt célközönség (egyértelmûen nem a játékosok), azok vajon észreveszik-e a különbséget?
Harmadrészt tényleg gyorsabb lesz? Ehhez meg kell oldani, hogy a GPU és a CPU ugyanazon a buszon keresztül ne egymás elõl zabálják el az erõforrásokat
(mellesleg eme busz fogadja a GPU nélküli processzorokat is. Ott meg teljesen fölösleges képességei lesznek...)

Idézet

3. HCP szegmens. Ide különösebb magyarázat nem is kell.

Bocsánat, de én meg egyáltalán nem így gondolom...

Adott két rendszer: (I) az egyikben van X darab CPU és Y darab GPU (külön-külön socketben), míg (II) a másikban Z darab integrált CPU-GPU szendvics. A kapcsolat közöttük interkonnekt jellegû, azaz a szenvicsen belüli gyors kapcsolat elõnye összességében elenyészõ.

Én állítom, hogy az (I) esetben X és Y változtatásával jobban tudok az éppen a saját application-öm igényeihez alkalmazkodni, amihez a rendszert a vendortól veszem.
Valamint az én processzoraiim erõsebbek lehetnek, mint a Te verzóid. Mondjuk én vehetek 8 magos CPU-kat és 4 magos GPU-kat, míg Te csak "4 CPU jellegû mag + 2 VPU jellegû mag"  szendvicseket (persze hipotetkus példa)

* * * * *

Veled ellentétben én egyetlen helyen látom ennek az egésznek a létjogosultságát, mégpedig pontosan ott, ahol a legnagyobb teljesítmény szükségeltetik és ahol kihasználható lenne a közvetlen CPU-GPU kapcsolat teljesítménybeli elõnyei (nagy sávszélesség, alacsony késleltetés)
Mindazonálltal egyértelmûen látom a hátrányokat, merthogy itt bizony csúcskategóriás, nagy tranzisztorszámú cuccokat kell integrálni, ezt ki kell fejleszteni, aztán le kell gyártani, majd meg kell oldani egy csöppet sem egyszerû memória-alrendszert.
A várható elõnyök (a PC piaci trendek alapján) egyelõre nem nagyon látszanak: én nem tapasztalom, hogy a számítógépes grafikát (legyen szó akár játékokról) jelenleg a CPU és GPU közötti kapcsolat hátráltatná.

Ellenben létezik már erre példa, mégpedig az xbox360.

Itt a hárommagos CPU 10,8 GB/s sávszélsséggel kapcsolódik a GPU "Parent" részéhez. A "Parent" 500 MB/s sávszélességgel kapcsolódik a southbridge-hez, 22,4 GB/s sávszélességgel a rendszermemóriához, valamint 32 GB/s sávszélességgel a GPU "Dauther" részéhez, amely egyébként tartalmaz még 10 MB embedded DRAM-ot, amivel 256 GB/s a sávszélessége.
Namost elsõ körben nem sikerült megoldaniuk még a Parent és a Daughter integrálását sem, de (legalábbis azt olvastam) ahogy majd fejlõdik a process, elõször ez fog megtörténni. Aztán _talán_ még a CPU-t is integrálni szeretnék majd, ezt most nem tudom.
Viszont ez egy _konzol_, aminek az életciklusa végéig rögzített a felépítése (és ráadásul az R&D költségek terítésében a játékbevételek játszák a fõszerepet, nem a hardvereladások)
Nem kell bõvíthetõnek, kombinálhatónak lennie sem.

Na ezért mondom, hogy én egyedül a konzoloknál látok ebben fantáziát.

* * * * * *

Idézet

Az egyetlen terület, ahol nincs létjogosultsága az, ahol kell a diszkrét chipek által nyújtott teljesítménytöbblet. Szerintem még a mai 35-45 ezer nettó-ba kerülõ kártyák (pontosabban azoknak akkori verziói) is kiválthatók lesznek ilyen integrált megoldással.

Hát _jelenleg_ egy ilyen kártya belsõ sávszélességénél ott tartunk, hogy 256 bites és mondjuk DDR600-800 mhzes (effektív 1200-1600) memóriabusz (és már nem kell sok idõ az 512 bites buszhoz)
Hát hol van ettõl egy mai CPU? Hogy fogja ezt a jövõben akárcsak megközelíteni is, _hacsak_nem_ integrálják rá még a RAM-ot is, ugye...

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 19:34

1. nem igaz. ecceruen arrol van szo, hogy a CPU pipe-jait ismered, a GPU pipe-jait,  azok felepiteset meg nemigazan es emellett apriori modon primitivnek tartod oket
2. ez sem igaz. hanem arrol van szo, hogy ismerethiannyal kuzdesz. csak kerdeskepp te az IA64 isa-t egyszerubbnek tartod az IA-32 ISA-nal. milyen metrikak alapjan nevezunk egy ISA-t egyszeruenek vagy bonyolultnak?

1. Nem, olvasmányaim alapján vélem így.
2. Hidd el nekem, hogy attól nem fogom elhinni, hogy többször elmondod.

Idézet

b) ha ez ilyen egyszeru lenne, akkor ezzel mar reg foglalkoznanak a gyartok.

David Kanter írta erre, hogy egyszerûen nem éri meg nekik az, hogy teljes alacsony szintû optimalizációt csináljanak. Nem akkora ez a piac, hogy megérje. A CPU-GPU párosítás esetén azonban más a szitu, mivel innentõl része a CPU-nak, azaz része lesz egy nagyobb piacnak is. Meg fogja érni az ilyen szintû optimalizáció. Ezt persze már én teszem hozzá.

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 18:32

Az eredeti állításom az volt mellesleg, hogy a GPU-k fogyasztását lényegesen lehetne csökkenteni, ha a CPU és a GPU gyártók összefognak. Ezt most te vitatod vagy csak úgy L'art pour l'art érvelsz?

Az eredeti állításaid egész pontosan úgy hangzottak, hogy

Idézet

a csúcskártyák bõven 100 Watt felett fogyasztanak, miközben csak 600-700 MHz-en járnak. Az AMD vagy az Intel meglévõ tudásával és gyártási technológiájával ez lazán felére-harmadára lenne leszorítható.

Aztán a következõ postban pedig

Idézet

Egy mai csúcskategóriás 700 MHz-es GPU kb. 110-120 Wattot fogyaszthat. Egy A64 700 MHz-en kb. 5-6 Wattot. Magyarán ezen az órajelen kb. 20 db A64 fogyaszt annyit, mint amennyit egyetlen GPU. Triviálisan látható, hogy a GPU-k fogyasztásán baromi sokat lehetne spórolni.

Közben ugye meg kiderítettük (legalábbis nem érveltél ellene), hogy a "bõven 100 W felett" meg valójában kb. 35 W....

És a jelek szerint sem SFIJnek, sem Nekem egyáltalán nem triviális, hogy ezt lazán a felére-harmadára lehetne csökkenteni.

Szerkesztette: d n . r 2006. 10. 05. 20:29 -kor

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 21:10

Két termék áll tehát szemben:

(1) integrált megoldás: CPU + alsó/közép kategóriájú GPU egyetlen lapkán (akár csak közös tokozás, akár közös szilícium)

(2) "hagyományos": külön a CPU, a GPU pedig az alaplapi chipset része

(természetesen mindkét esetben figyelembe vehetjük azt a tendenciát, hogy a CPU már eleve integrálja a memóriavezérlõt (ahogy az AMDnél ez máris így van, az Intelnél talán néhány éven belül), a hálózati vezérlõt (szerepelt már ilyen az AMD tervei között), illetve akár a teljes hagyományos "déli hidat")

Az elõny az összfoglalód szerint annyi, hogy szerinted az (1) olcsóbb.

Én meg azt gondolom, hogy egyáltalán nem látom bizonyítva, miszerint olcsóbban integrálni tudunk egy adott low-end/mid-range GPU-t a processzorhoz, mint az alaplapi chipsetbe.
Azaz szerintem amennyivel megdrágít egy alaplapot az integrált GPU, legalább annyival megdrágítja a CPU-t az integrált GPU.

Valamint ehhez hozzájön, hogy a GPU alaplapi chipsetbe integrálásával már jelentõs tapasztalatot szereztek a gyártók (mind tervezés, mind gyártás esetében), míg a CPU-GPU integráció esetében a tapasztalatmennyiség zérónullasemmi, azaz ami biztos, az az, hogy jelentõs R&D-pénzekre lesz szükség.

NEm látom, hgoy az integrált GPU miben lenne drágább mint egy GPU + alaplapra integrált GPU. Ha nem csinálnak semmi mást, csak egyszerûen az alaplapi GPU-t ráteszik a chip mellé és elkészítik az összeköttetést (ehhez nyilván némi redesign is kell), akkor a differencia az, hogy a CPU-hoz minimálisan erõsebb hûtés kell, viszont cserébe az alaplap komplexitása jelentõsen csökken, továbbá elég egy tokot készíteni (a tokozás baromi drága). Össezességében olcsóbb lesz az integrált verzió. Azonos chip esetén még gyorsabb is lesz, mivel közelebb lesz a memóriához.

Desktop rész ugyanaz a válaszom, kivéve:

Idézet

Harmadrészt tényleg gyorsabb lesz? Ehhez meg kell oldani, hogy a GPU és a CPU ugyanazon a buszon keresztül ne egymás elõl zabálják el az erõforrásokat
(mellesleg eme busz fogadja a GPU nélküli processzorokat is. Ott meg teljesen fölösleges képességei lesznek...)

Nem zabálják el egymás elöl. Jelenleg az integrált GPU a HT buszon beszélget (relatíve messzirõl) a CPU-val, aki szállítja neki a memóriából az adatokat. A változás az lesz, hogy most a kommunikáció a kettõ közt gyorsulhat (szélesebb sinen mehet és mivel közelebb vannak, ezért gyorsabb is lehet), minden más meg változatlan.

Idézet

Bocsánat, de én meg egyáltalán nem így gondolom... 

Time wil tell.

Ugyanezt tudom mondani a high-end integrációról. Annak én nem sok esélyt adok, épp a nagy fogyasztás miatt.

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. okt. 5., csütörtök - 21:28

Nem zabálják el egymás elöl. Jelenleg az integrált GPU a HT buszon beszélget (relatíve messzirõl) a CPU-val, aki szállítja neki a memóriából az adatokat. A változás az lesz, hogy most a kommunikáció a kettõ közt gyorsulhat (szélesebb sinen mehet és mivel közelebb vannak, ezért gyorsabb is lehet), minden más meg változatlan.

Persze, és így képes is kiszolgálni egy 2, azaz kettõ pipelinenal rendelkezõ "GPU"-t, és azt is hogyan...

Bakker, ezzel egy nagyjából 10.e forintért kapható radeon9600 oda-vissza feltörli a padlót...

Az árakról pedig tényleg kár tovább vitatkozni, mindketten leírtuk, ki mit miért gondol. Aztán, ahogy írtad is, "time will tell"

Idézet

Ugyanezt tudom mondani a high-end integrációról. Annak én nem sok esélyt adok, épp a nagy fogyasztás miatt.

Meg hogy ott már eszement sávszélességigények és eszetlen komplex struktúrák (már jelenleg is külön-külön 280 millió tranzisztor van)

Én sem adok ennek sok esélyt, mint ahogy írtam is.

Én _egyedül_ a konzol-bizniszben adok ennek sok esélyt

Szerkesztette: d n . r 2006. 10. 05. 20:40 -kor