[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. febr. 23., péntek - 18:58

sepcial. a C2D-ket, kulonosen az E6700-as modell-t fel lehet kinozni 4GHz-re, pontosabban nehany indoneziai gyartmanyt ami az ostya kozeperol szarmazik. a helyzet az, hogy iszonyat szor a max orajel, persze a specko szerinti rohogve megy.

Tovabbi nifokat a westlake/Pietrosz duotol nyerhecc

gyakorlatilag biztosra vehetõ, hogy az intel képes lenne bármikor egy speed grade-del feljebb mozgatni az egész c2d portfóliót, és tudná tartani a volument. a kettõhöz valószínûleg teljesítményre optimalizált stepping és gyártás kellene, de a magas volumen miatt az is simán sikerülne nagy mennyiségben. kérdés, hogy erre mikor lesz szükség. szerintem az intelnek pontos képe van már a barcelona teljesítményérõl, így lényegében a lépések nagyjából eldöntöttek. de még néhány hónap, mire kiderül.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2007. febr. 23., péntek - 20:03

gyakorlatilag biztosra vehetõ, hogy az intel képes lenne bármikor egy speed grade-del feljebb mozgatni az egész c2d portfóliót, és tudná tartani a volument. a kettõhöz valószínûleg teljesítményre optimalizált stepping és gyártás kellene, de a magas volumen miatt az is simán sikerülne nagy mennyiségben. kérdés, hogy erre mikor lesz szükség. szerintem az intelnek pontos képe van már a barcelona teljesítményérõl, így lényegében a lépések nagyjából eldöntöttek. de még néhány hónap, mire kiderül.

nos mint irtam, a kihozatal lerontasa aran a 4GHz elerese lehetseges. Valahol itt van a jelen design plafonja. A processz fejlesztesevel es steppingekkel varhato szerintem is, hoy 1-2 even belul elerik a 4 GHz-t. De lehet, hogy ehhez nekik is be kell vezetni pl az immerziot.

[special]

és szigorúan 65 nanoról, és 1 éven belüli idõtávról beszéltem.

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2007. febr. 24., szombat - 19:11

nos mint irtam, a kihozatal lerontasa aran a 4GHz elerese lehetseges.

Ezt a mondatot nem értem. A kihozatal (yield) nem a mûködõképes per összes legyártott chip aránya? Azaz nem a yield a kérdéses, hanem hogy a legyártott _és_ mûködõképes chipekbõl vajon tudnának-e piaci mennyiségben 4 ghz-es példányokat szelektálni.

Szvsz _egyelõre_ nem (szerintem most piaci mennyiségben nagyjából 3,5-3,6 ghz-es Core 2 Xtreme-et tudnának kihozni), de ilyet itt nem is állított nagyon senki. Ellenben olyat pl. igen, hogy 2007ben lesz 3,0 ghz-es Core 2 Quad, és Darwin slide-jából úgy tûnik, az Intel szerint is lesz.

Valamint volt még szó 2007 _végére_ a Core 2 Duo valahol 4 ghz környékén fog járni (merthogy hoztam errõl tavaly egy roadmap-et), de addig még eltellik háromnegyed év, és lesz 45 nanós Penryn.

Én már nagyon kiváncsian várom, hogy kiderüljön mit tud a K10 clock-to-clock és hogy milyen órajelen nyit és meddig fog a következõ kb. 1 évben skálázódni (egyre "érdekesebb" roadmapeket látok..)
- - - -
amúgy yield: http://en.wikipedia....emiconductor%29

Szerkesztette: d n . r 2007. 02. 24. 22:28 -kor

[special]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. febr. 24., szombat - 22:25

Ezt a mondatot nem értem. A kihozatal (yield) nem a mûködõképes per összes legyártott chip aránya? Azaz nem a yield a kérdéses, hanem hogy a legyártott _és_ mûködõképes chipekbõl vajon tudnának-e piaci mennyiségben 4 ghz-es példányokat szelektálni.

Kihozatalból többfélét különböztetünk meg, amirõl te beszélzs, az a defekciós, SFIJ viszont vélhetõen egyrészt arra utalhatott, hogy 4 GHz-en piacra dobható példány igen kevés lehet a jelenlegi termelésbõl, vagyis alacsony ezen SKU kereskedelmi yieldje, továbbá talán arra is utalt, hogy ha növelni akarják a magas órajelûek kihozalatát, akkor ahhoz a teljesítményre optimalizálják a gyártást, ami viszont az átlagos yield csökkenéséhez vezethet, ahogyan például a vékonyabb megcélzott kapuoxid, elektróda stb. esetében nagyobb a defekció valószínûsége, ahogyan a szivárgás miatt elvesztett példányok aránya is rohamosan nõ. Valójában attól is függ, hogy mit ér el 65 nm-en az Intel, hogy mennyibe kerül az neki. Gyaníthatóan rohadtul nem szeretnének olyan process tweakelésbe fogni, mint amilyet az AMD folytat, inkább a 45 nanométerre összpontosítanak.

Idézet

Én már nagyon kiváncsian várom, hogy kiderüljön mit tud a K10 clock-to-clock és hogy milyen órajelen nyit és meddig fog a következõ kb. 1 évben skálázódni (egyre "érdekesebb" roadmapeket látok..)

Nem értem, miért annyira érdekes clock-to-clock, mivel úgy tûnik, a Core-nak stabil órajelelõnye lesz, architekturális és gyártástechnológiai okokból kifolyólag. A hírek szerint a négymagos 2,4-5 gigahertz körül vagy alatt nyit.

Idézet

amúgy yield: http://en.wikipedia....emiconductor%29

ne sértegessük egymást.

[d n . r]

Idézet: special - Dátum: 2007. febr. 25., vasárnap - 0:48

Nem értem, miért annyira érdekes clock-to-clock, mivel úgy tûnik, a Core-nak stabil órajelelõnye lesz, architekturális és gyártástechnológiai okokból kifolyólag. A hírek szerint a négymagos 2,4-5 gigahertz körül vagy alatt nyit.

?
Pedig egyszerû. Ha pl. az elõny (érdekes alkalmazásokban) clock-to-clock 20% a K10 számára, akkor ha pl. 2,5 ghz-en nyit, akkor pont pariban lenne egy 3,0 ghz-es Kentsfield/Clovertown-nal.
Szóval rohadtul nem mindegy sem az, hogy az a 2,5 ghz az mondjuk inkább 2,3 ghz lesz-e, és az sem, hogy az a 20% az inkább 30 vagy inkább 10.
- - - -
Yield alatt pedig én eddig mindig azt értettem, amit Te defekciós yieldnek nevezel (a wikipedias szócikket csak azért hoztam, mert ott is így tesznek), számomra oké, hogy van kereskedelmi yield is, viszont innentõl akkor sajna akkor ki kell írni, hogy az ember (jelesül SFIJ) melyikre gondol.

A többivel nincs vitám, szerintem is nyilván a 45 nanóra gyúr az intel, mint a 65 nanót reszelgeti.

[special]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. febr. 25., vasárnap - 11:25

?
Pedig egyszerû. Ha pl. az elõny (érdekes alkalmazásokban) clock-to-clock 20% a K10 számára, akkor ha pl. 2,5 ghz-en nyit, akkor pont pariban lenne egy 3,0 ghz-es Kentsfield/Clovertown-nal.

Ez elég kifordított logika. Ahhoz, hogy megtudjuk, mire képes a két gyártó, az azonos árazású, vagy a top modelleket kell összevetni egymással, az órajel érdektelen. A top Barcelonát a top Clovertownnal.

A clock-to-clock összehasonlításnak legfeljebb technikai/akadémiai elemzésként lehet értelme, egy valódi teljesítményösszevetésnél már nincs.

Idézet

Yield alatt pedig én eddig mindig azt értettem, amit Te defekciós yieldnek nevezel (a wikipedias szócikket csak azért hoztam, mert ott is így tesznek), számomra oké, hogy van kereskedelmi yield is, viszont innentõl akkor sajna akkor ki kell írni, hogy az ember (jelesül SFIJ) melyikre gondol.

Mint mondtam, a kérdés, hogy milyen yield. nem hiszem, hogy egy postoló feladata lenne a értelmezéshez megfelelõ háttértudás csatolása. SFIJ postja teljesen értelmes, nem kell odaírni semmit.

[d n . r]

Idézet: special - Dátum: 2007. febr. 25., vasárnap - 12:31

Ez elég kifordított logika. Ahhoz, hogy megtudjuk, mire képes a két gyártó, az azonos árazású, vagy a top modelleket kell összevetni egymással, az órajel érdektelen. A top Barcelonát a top Clovertownnal.

Hú de nehezen érted meg...

Amire én (és még sokan) kiváncsiak vagyunk, az a top Barcelona és a top Clowertown egymáshoz képesti _teljesítménye_
Namost  ez ekvivalens annak ismeretével, hogy mekkora a teljesítmény clock-to-clock, illetve mekkorák lesznek a top órajelek.
Teccikérteni?

(persze utána még sok kérdés van: árazás, roadmap, disszipáció, stb, de ezt most egyelõre hagyjuk)

_Semmire_ nem megyünk az ilyesfajta megállapításaiddal, hogy "Nem értem, miért annyira érdekes clock-to-clock, mivel úgy tûnik, a Core-nak stabil órajelelõnye lesz, architekturális és gyártástechnológiai okokból kifolyólag." , ha egyszer semmit nem tudunk arról, hogy (1) mekkora is pontosan ez a stabil órajelelõny (azaz mekkora a két összehasonlítandó termék órajele, amibõl adódik az órajelkülönbség) és (2) ez mire elég (azaz mekkora a clock-to-clock teljesítmény)

Szerkesztette: d n . r 2007. 02. 25. 13:06 -kor

[special]

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. febr. 25., vasárnap - 13:01

Hú de nehezen érted meg...

Hú de magabiztosak vagyuuunk...

Idézet

Amire én (és még sokan) kiváncsiak vagyunk, az a top Barcelona és a top Clowertown egymáshoz képesti _teljesítménye_

Valahogy még mindig nem értem, akkor miért nem azokat akarod összehasonlítani.

Idézet

Namost  ez ekvivalens annak ismeretével, hogy mekkora a teljesítmény clock-to-clock, illetve mekkorák lesznek a top órajelek.
Teccikérteni?

Deja vu.

Hogy hogyan viszonyul egymáshoz két architektúra azonos órajelen, az alapvetõen függ  a kódtól és az órajeltõl. Két különbözõ architektúra nem ugyanúgy skálózdik az órajellel, lényegében a memóriakezelés, cache hierarchia stb. különbségei miatt,  és erre nyilvánvalóan hatással van a workloadnak is. Ráadásul a 20 százalékos lineáris extrapolációd több mint primitív.

Idézet

(persze utána még sok kérdés van: árazás, roadmap, disszipáció, stb, de ezt most egyelõre hagyjuk)

Márpedig ezeket sem hagyhatjuk, sem technikai, sem termékoldalról.

[d n . r]

(1)

Idézet

Valahogy még mindig nem értem, akkor miért nem azokat akarod összehasonlítani.

Mert a clock-to-clock teljesítményösszevetéshez elõbb lesz adatunk (mint ahogy az NGMA esetén is így volt ez kb. 1 éve) Kijönnek majd az elsõ kalóz-tesztek, aztán az AMD által engedélyezettt "szûrt" preview tesztek, és utána még több hónap lesz a megjelenésig, amikor kiderül, végül is milyen órajeleken jön ki, mi lesz a roadmap, stb. (mint ahogy szintén így volt ez tavaly)

(2) De mivel úgy tûnik nehéz vasárnapod van, tudod mit, kezdjük elõlrõl!

Én ezt írtam:

Idézet

Én már nagyon kiváncsian várom, hogy kiderüljön mit tud a K10 clock-to-clock és hogy milyen órajelen nyit és meddig fog a következõ kb. 1 évben skálázódni

(Természetesen ahogy máshol írod, "nem hiszem, hogy egy postoló feladata lenne a értelmezéshez megfelelõ háttértudás csatolása". Írok már ide pár éve, tudhatod, hogy lehet értelmesen beszélni a clock-to-clock-ról, mint ahogy ezt megtettük az elmúlt évben K8 és Core viszonylatban, vagy épp pár hete, mikor hvuk jósolt, és ha jól rémlik, Te pedig egészen egyetértettél.)
Te meg ezt írtad:

Idézet

Nem értem, miért annyira érdekes clock-to-clock, mivel úgy tûnik, a Core-nak stabil órajelelõnye lesz, architekturális és gyártástechnológiai okokból kifolyólag.

Szóval maradjunk annyiban, hogy engem érdekel a dolog (meg pl. hvuk-ot is, különben nem adott volna jóslatot a clock-to-clock teljesítményre pár hete), Te meg nem érted, hogy miért érdekes ez.
Hiába, sima ügy ez. 

Szerkesztette: d n . r 2007. 02. 25. 15:23 -kor

[Zollka]

Early testing on prototypes shows 42 percent greater performance than Intel's Clovertown on some kinds of computer calculations known as floating-point operations that are used heavily in generating computer images and graphics. AMD is not releasing its other comparative test results. And full-scale independent testing probably won't be available until July or so.

ferrás

[special]

old news.

[special]

dn.r, egy mérési ponttal nem sokra lehet menni, kivéve ha valaki képes az architektúra és a workload ismeretében a teljesítményt megtippelni. mint mondtam, különbözõ architektúrák máshogyan skálázódnak, ami a workloaddal is változik. erre példának hadd hozzam egy gyorsan összerakott táblázat eredményét, spec2000 mérések alapján (2006-ból nem volt elég opteronos adat).

Az alábbi oszlop a következõket mutatja:  (Woodcrest 2,66/Opteron revF 2,6) - (WC 2.0/Opteron 2.0), vagyis hány százalékpont az eltérés a két mérési pontnál a WC és az Opteron relatív teljesítménye között, speccpu2000 altesztek alatt. Látható, hogy van, ahol hasonlóanskálázódik a két architektúra, van, ahol egyáltalán nem. Ennek magyarázata az eltérõ memóriaalrendszer és kezelés, beleértve a cache-eket. Ahol pozitív, ott a WC, ahol negatív, ott az Opteron skálázódott jobban. (a WC Windows Server 2003-at, az Opteron SUSE-t futtatott. holnap berakom hivatkozásokkal együtt, ha kell). SPEC2006 alatt ennél is nagyobb lenne a szórás, a WC eredményei alapján.

164.gzip  2,42
175.vpr 8,1
176.gcc -16,23
181.mcf 34,68
186.crafty 3
197.parser 14,85
252.eon 2,9
253.perlbmk 6,29
254.gap -0,02
255.vortex 3,4
256.bzip2 7,53
300.twolf 22,74

168.wupwise  -8,75
171.swim -47,86 <-- itt anomáliát látok, a WC semmit nem gyorsult
172.mgrid -1,29
173.applu -8,55
177.mesa 1,14
178.galgel 9,37
179.art 35,45
183.equake -16,21
187.facerec -0,89
188.ammp 2,51
189.lucas -2,84
191.fma3d -6,34
200.sixtrack 3,7
301.apsi -3,49

[d n . r]

Két dolog:

(1) Továbbra sem értem, hogy gondoltad, hogy ez a mondatod bármire is válasz lehet:
"Nem értem, miért annyira érdekes clock-to-clock, mivel úgy tûnik, a Core-nak stabil órajelelõnye lesz, architekturális és gyártástechnológiai okokból kifolyólag.

(2)Alapvetõen pedig mindent lehet a használhatatlanságig bonyolítani... 2 oldallal ezelõtt nem értem, miért nem merültek fel ugyanezen problémák...

Idézet: d n . r - Dátum: 2007. febr. 10., szombat - 21:24

De rendben, hvuk már a buzz-on megtette a konkrét jóslatait clock-to-clok, kiváncsi vagyok "special" mennyire számítasz? (4 magos a 4 magossal szemben, 1 CPU. A skálázódás majd egy másik kérdés)

Idézet: hvuk

Na jó, megteszem tippjeimet.

1-utas eset:
TPC-C: kb. egál
SPECint: kis Woodcrest gyõzelem
SPECfp: 15% elõny a K10-nél

2-utas eset:
TPC-C: 0-10% elõny a K10-nél
SPECint: 0-10% K10 gyõzelem
SPECfp: 20% elõny a K10-nél

4-utas eset:
TPC-C: ~10-15% elõny a K10-nél
SPECint: 10-15% elõny a K10-nél
SPECfp: 25-30% elõny a K10-nél

Ez a jelenlegi Intel chipsettel értendõ 4 magos procik esetén.

Idézet: special

nincs elég info a fejemben, de szerintem ez nagyjából reális lehet, mondhatni óvatos becslés. 

Azaz lám, meg lehetett ezt a kérdést válaszolni! És persze, hogy ez csak egy nagyon durva modell, de hát nem véletlenül nem készítünk ugye (mint az egyik tanmesében) 1:1 méretarányú térképet sem az országokról

[special]

1) már kifejtettem. az órajel irreleváns tényezõ, mi több, két architektúra viszonya az órajellel is szignifikánsan változik. erre hoztam példát ez elõbb. ráadásul jelentõs, ~20%-os órajelkülönbség várható.

2) ezzel nem cáfolsz semmit, legfeljebb felhívod a figyelmem, hogy nem vagyok elég meggondolt. nem baj, ezen már megszoktam ezt a viselkedést ezen a fórumon.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2007. febr. 26., hétfõ - 0:03

az órajel irreleváns tényezõ [...] ráadásul jelentõs, ~20%-os órajelkülönbség várható.

nem kivanok beleszolni nemes vitatokba, de azert jeleznem, hogy ez, ebben a formaban nem tul ertelmes mondat. bizonyara mast szerettel volna irni.

[special]

nem a víz a hibás, ha a kacsa nem úszik.

[bogdan]

szep bolcselet. ettol meg szerintem hibas marad az a mondat. de vegulis nekem mindegy, tolem maradhat igy is. csak azutan ne csodalkozz, ha d n.r belekot..

[special]

én ezen a fórumon már régóta nem szoktam csodálkozni.

[d n . r]

Idézet: special - Dátum: 2007. febr. 26., hétfõ - 10:12

én ezen a fórumon már régóta nem szoktam csodálkozni.

Most csak e miatt a depresszív idõjárás miatt írsz ilyesmiket, ugye?