Elküldve: 2007. 04. 29. 18:20
Az biztos, hogy van olyan szak, ami mellett lehet munkát vállalni, de olyan is, ami mellett nem. Mindegyikből van szép számmal. Meg munkát vállalni. Jól hangzik, de hol?
Megint orvosi szakkal jövök elő, de ott kétfajta ember van, az egyiknek orvos apuci és anyuci, na nekik fele annyit kell tanulni, mint annak, akinek egy orvos rokona sincs. Körülbelül fele-fele arányban vannak jelen. És azt is megmondhatom, hogy ha ma ki kéne fizetni az orvosi tandíjat, akkor az ott hallgatók szvsz közel a 30% (ha nem több) kénytelen lenne ott hagyni és ők nem azért vannak bent mert buliznak éjjel nappal. Tiszteségesen élnek otthon, jól megvannak, gyerek tanul mint állat, de ösztöndíj az egy vicc, és ha ki kell fizetni több tízet egy hónapban már megeröltetés. Mert bizony sokan vannak, akik a mai rendszernek köszönhetik, hogy a tehetséges gyerekük ott tanul, ahol akar, és tud tanulni, mert, megint csak, akar.
Szó mi szó, szép gondolat, hogy lehet tanulás mellett dolgozni, de hol dolgozni, meg milyen tanulás mellett.
A tanárok, meg piac alapú oktatás. Jó vicc. Nem azt mondom, van olyan aki tényleg lelkét kiteszi, hogy a diákoknak használható tudást adjon. De valahol fele-fele arányban vannak ilyen téren a tanárok.
A másik a hitelezők. Nagyon szép gondolat, és bizony, tudom én is, hogy jó páran, ha nem is realizálódott bennük, de az amerikai rendszerre utalnak. Ott ha a gyereket felveszik egyetemre, akkor már jelentkeznek a bankok, hogy ők hitelt nyújtanak, és fizetnek a tanulásért. Még a gazdag apuci is úgy van vele, hogy ő nem fizet, mert minek ha a bank hitelt nyújt. DE ne felejetsük el azt sem, hogy miért nyújt a bank olyan készségesen hitelt. Mert tudja, hogy ha a gyerek végez, diplomát kap a kezébe, akkor lesz olyan munkahelye, aminek fieztéséből vissza tudja fizetni a hitelt. Na akkor tessék csak nekem megmomdani, hogy mennyi ma egy kezdő orvosi fizetés, vagy jogász, vagy közgazdász, vagy tanári, vagy.... Na ugye. Nem lenne ma olyan hülye bank, aki egy magyar egyetemistának hitelt adna. Tudom-tudom ott a Diák-hitel, de könyörgöm, azt már évekkel ezelőtt tudjuk, hogy az egész összeomlik, az államnak ott kell lennie a háttérben, vagy aztán végkép nem érné meg. Nem egy-két számolás volt már, hogy a legkisebb hitelt felvevő emberke, optimális esetben is kb 30 év alatt fizeti vissza. Mi lenne ha még több pénzre, így még nagyobb hitelre lenne szükség? Ma minimum 150e egy félév, még a legolcsóbb szakon is. És egyáltalán nem biztos, hogy a végzett diák belátható időn belül munkát kap, és egyáltalán normális fizetést.
Megint csak orvosi példa. Nyugaton, ahonnan a sok, szép példát meríti mindenki, egy rezidens(!) többet kap, mint itt egy kezdő orvos. Nálunk úgy kell érteni a kezdő orvost, hogy már megvan a szakvizsgája, és túl van a rezidensi képzésen, mert azért nem hogy nem adnak fizetést, de sok helyen elvárják, hogy te fizess, ha már ott vagy. És ez nem csak az orvosi ilyen. Ilyen a jogi bojtárkodás is. Vagy akár milyen hihetetlen egy analitikus is, ha olyan helyre tud elmenni szakmai gyakorlatra, akkor még neki kell fizetni. Nem ezt nem a kis ujjamból szedtem.
Szóval szép és jó dolog a reform, csak mint írtam, először a fejekben kéne rend, meg úgya alapvetően kéne egy nagy söprés.
Egy milliárd légy is tévedhet.
Csak azért is.
"Üdvözlöm, az anyázáshoz kérem vegyen egy sorszámot és álljon be a sorba. Köszönöm megértését."