[Daedalus]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 17:32

Ha a szegényeknek jellemzõen tehetséges gyerekeik lennének, az egész problémakör nem lenne idõszerû.  :Ð

Nem láttam még sosem tehetség/1fõre jutó jövedelem diagrammot.
Habár ez alapján a milliárdos vállalkozók és ugyanoda sorolandóak, mint a szegények (a bevallott fizetés miatt).

Egyébként komolyan azt vallod Hasse, hogy akinek a szülei minimálbéren élnek nem lehet tehetséges?

Szerkesztette: Daedalus 2007. 04. 29. 17:40 -kor

[bogdan]

Daedalus: bar sokmindenben igazad van, azert van nehany tobb, mint gyenge pont az ervrendszeredben!

"Tök alap, hogy felvesznek többszáz olyan embert olyan szakokra akikre egyátalán nincs szükség" ez szep es jo, de ki dontse el, hogy mire van szukseg? Te? Bokros Lajos? ajve! alapkutatas halalraitelve? tanari kepzes halalra itelve?

"Gépészmérnöknek sem szabadna egy olyan gimnazistának jelentkezni aki nem tudja milyen az az m6-os csavar." kisse regen jartam mar gimnaziumba.. melyik targy tananyagaba is tartozik ez? tudod van amit igenis az egyetemen kell megtanitani. ez pont olyan.

"Mindent vagy semmi alapon felvetetnék a diákhitelt a kölökkel? Aztán ha bukik a gyerek,akkor megy a ház is?" teljesen igazad van abban, hogy a hiteloldal nem jo. de az biztos, hogy nem tudod, hogy hogyan mukodik a diakhitel. ugyanis a haz az tuti, hogy nem megy.. nezz utana!

****************************
Hasse felvetese meg arra vonatkozik, hogy a halmozottan hatranyos helyzetu csaladok gyermekei tipikusan rosszabbul teljesitenek az oktatasban. persze a "tehetseges" szot nagyonis hibasan alkalmazta!

Szerkesztette: bogdan 2007. 04. 29. 17:55 -kor

[Hasse]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:40

Egyébként komolyan azt vallod Hasse, hogy akinek a szülei minimálbéren élnek nem lehet tehetséges?

Lehetni lehet, gyakorlatban ezzel ellentétes tapasztalataim vannak (Kábé mint a "Porschés gyerekeknél", bár abból már láttam egy pozitív példát). Hiába tehetséges valaki (bár a tehetség szerintem rossz kifejezés erre), két diploma mellé sokkal könnyebben jön a harmadik, mint bármilyen más felállásnál, ezen pedig 18 éves korban már nem fogsz tudni segíteni sem pénzzel, sem könnyített felvételivel.

Egy példa: nálunk még a nyolcvanas években természetesen mindenki egyenlõ volt, csak valahogy az általános iskola elején az orvosok és a jogászok gyerekei külön osztályba keveredtek, a munkásparasztokéi pedig egy másikba, aztán képzelheted, hogy melyik osztály végzõsei között van most több diplomás.

[Daedalus]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 17:53

"Tök alap, hogy felvesznek többszáz olyan embert olyan szakokra akikre egyátalán nincs szükség" ez szep es jo, de ki dontse el, hogy mire van szukseg? Te? Bokros Lajos? ajve! alapkutatas halalraitelve? tanari kepzes halalra itelve?

Valamikor a mostani létszámokat is eldöntötték.

Idézet

"Gépészmérnöknek sem szabadna egy olyan gimnazistának jelentkezni aki nem tudja milyen az az m6-os csavar." kisse regen jartam mar gimnaziumba.. melyik targy tananyagaba is tartozik ez? tudod van amit igenis az egyetemen kell megtanitani. ez pont olyan.

Három, jobb esetben 5 év alatt talán szakmunkás szinten lehet egy szakmát megtanulni rendesen (mégha  ideális oktatást képzelünk el, akkor sem. A magyar felsõoktatásban pedig zéró a szakmai színvonal).
Nem menjen gépésznek az olyan, aki nem tudja mi az az M6-os csavar, könyörgöm. De ha ezt akarod hajrá.

Idézet

"Mindent vagy semmi alapon felvetetnék a diákhitelt a kölökkel? Aztán ha bukik a gyerek,akkor megy a ház is?" teljesen igazad van abban, hogy a hiteloldal nem jo. de az biztos, hogy nem tudod, hogy hogyan mukodik a diakhitel. ugyanis a haz az tuti, hogy nem megy.. nezz utana!

Tény és való, hogy nem tudom pontosan a részleteket. Lehet tévedek. 
De mondd meg, a diák rájön 2 év után, hogy nem megy neki az egyetem, felvett rá diákhitelt, ami nem éppen kis összeg. (mert ugye a kollégiumra, élni is kell)
Mikor és kinek kell kifizetnie? Család nem tudja, mert NEM, bármilyen hihetetlen is némelyeknek. A gyerek a középszintû végzettségével nem tud elhelyezkedni.

Idézet

****************************
Hasse felvetese meg arra vonatkozik, hogy a halmozottan hatranyos helyzetu csaladok gyermekei tipikusan rosszabbul teljesitenek az oktatasban. persze a "tehetseges" szot nagyonis hibasan alkalmazta!

A minimálbérre bejelentett milliárdos vállalkozók csoportja is a hátrányos helyzetû családok körébe tartozik az egy fõre jutó jövedelem miatt.
Éppen ezért nem is kaptam szoctámot, mert én már k*rva jól éltem.
A csilliomos vállalkozó fia persze igen, ráadásul sz*rul is teljesített, tényleg lehet van benne valami.

Szerkesztette: Daedalus 2007. 04. 29. 18:05 -kor

[Hasse]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 19:04

A minimálbérre bejelentett milliárdos vállalkozók csoportja is a hátrányos helyzetû családok körébe tartozik az egy fõre jutó jövedelem miatt.

Ezért kéne a vagyont is nézni, persze amíg az APEH nem teszi, addig más sem fogja. Amúgy a te két minimálbéres keresõs családod is Borsodban vagy akár a nyolcker bizonyos részein már felülmúlná az átlagot.

[Daihelyon]

Az biztos, hogy van olyan szak, ami mellett lehet munkát vállalni, de olyan is, ami mellett nem. Mindegyikbõl van szép számmal. Meg munkát vállalni. Jól hangzik, de hol?
Megint orvosi szakkal jövök elõ, de ott kétfajta ember van, az egyiknek orvos apuci és anyuci, na nekik fele annyit kell tanulni, mint annak, akinek egy orvos rokona sincs. Körülbelül fele-fele arányban vannak jelen. És azt is megmondhatom, hogy ha ma ki kéne fizetni az orvosi tandíjat, akkor az ott hallgatók szvsz közel a 30% (ha nem több) kénytelen lenne ott hagyni és õk nem azért vannak bent mert buliznak éjjel nappal. Tiszteségesen élnek otthon, jól megvannak, gyerek tanul mint állat, de ösztöndíj az egy vicc, és ha ki kell fizetni több tízet egy hónapban már megeröltetés. Mert bizony sokan vannak, akik a mai rendszernek köszönhetik, hogy a tehetséges gyerekük ott tanul, ahol akar, és tud tanulni, mert, megint csak, akar.
Szó mi szó, szép gondolat, hogy lehet tanulás mellett dolgozni, de hol dolgozni, meg milyen tanulás mellett.

A tanárok, meg piac alapú oktatás. Jó vicc. Nem azt mondom, van olyan aki tényleg lelkét kiteszi, hogy a diákoknak használható tudást adjon. De valahol fele-fele arányban vannak ilyen téren a tanárok.

A másik a hitelezõk. Nagyon szép gondolat, és bizony, tudom én is, hogy jó páran, ha nem is realizálódott bennük, de az amerikai rendszerre utalnak. Ott ha a gyereket felveszik egyetemre, akkor már jelentkeznek a bankok, hogy õk hitelt nyújtanak, és fizetnek a tanulásért. Még a gazdag apuci is úgy van vele, hogy õ nem fizet, mert minek ha a bank hitelt nyújt. DE ne felejetsük el azt sem, hogy miért nyújt a bank olyan készségesen hitelt. Mert tudja, hogy ha a gyerek végez, diplomát kap a kezébe, akkor lesz olyan munkahelye, aminek fieztésébõl vissza tudja fizetni a hitelt. Na akkor tessék csak nekem megmomdani, hogy mennyi ma egy kezdõ orvosi fizetés, vagy jogász, vagy közgazdász, vagy tanári, vagy.... Na ugye. Nem lenne ma olyan hülye bank, aki egy magyar egyetemistának hitelt adna. Tudom-tudom ott a Diák-hitel, de könyörgöm, azt már évekkel ezelõtt tudjuk, hogy az egész összeomlik, az államnak ott kell lennie a háttérben, vagy aztán végkép nem érné meg. Nem egy-két számolás volt már, hogy a legkisebb hitelt felvevõ emberke, optimális esetben is kb 30 év alatt fizeti vissza. Mi lenne ha még több pénzre, így még nagyobb hitelre lenne szükség? Ma minimum 150e egy félév, még a legolcsóbb szakon is. És egyáltalán nem biztos, hogy a végzett diák belátható idõn belül munkát kap, és egyáltalán normális fizetést.
Megint csak orvosi példa. Nyugaton, ahonnan a sok, szép példát meríti mindenki, egy rezidens(!) többet kap, mint itt egy kezdõ orvos. Nálunk úgy kell érteni a kezdõ orvost, hogy már megvan a szakvizsgája, és túl van a rezidensi képzésen, mert azért nem hogy nem adnak fizetést, de sok helyen elvárják, hogy te fizess, ha már ott vagy. És ez nem csak az orvosi ilyen. Ilyen a jogi bojtárkodás is. Vagy akár milyen hihetetlen egy analitikus is, ha olyan helyre tud elmenni szakmai gyakorlatra, akkor még neki kell fizetni. Nem ezt nem a kis ujjamból szedtem.

Szóval szép és jó dolog a reform, csak mint írtam, elõször a fejekben kéne rend, meg úgya alapvetõen kéne egy nagy söprés.

[Hasse]

Idézet: Daihelyon - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 19:20

A másik a hitelezõk. Nagyon szép gondolat, és bizony, tudom én is, hogy jó páran, ha nem is realizálódott bennük, de az amerikai rendszerre utalnak. Ott ha a gyereket felveszik egyetemre, akkor már jelentkeznek a bankok, hogy õk hitelt nyújtanak, és fizetnek a tanulásért.

Létezik olyan megközelítés is, hogy a szülõk a gyerek megszületésekor elkezdenek takarékoskodni a tandíjára, persze ez olyan helyen divat inkább, ahol többen élnek munkából, mint újraelosztott állami pénzbõl (most itt nem az állami alkalmazottak bérére gondolok).

[bogdan]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 19:04

Valamikor a mostani létszámokat is eldöntötték.

termeszetesen az sem stimmel. az elv a hibas!

Idézet

Három, jobb esetben 5 év alatt talán szakmunkás szinten lehet egy szakmát megtanulni rendesen

szerintem ez butasag. embertol fugg. az meg, hogy a rendszer nem kepes kikepezni egy olyat, aki nem tudja mi az az m6-os csavar, az a rendszer hibaja.

Idézet

De mondd meg, a diák rájön 2 év után, hogy nem megy neki az egyetem, felvett rá diákhitelt...
Mikor és kinek kell kifizetnie?

valoban nem tudod. ugyanis neki kell fizetnie, konkretan a fizetese meghatarozott szazaleket. ergo ha nincs fizetese, akkor nem fizet.

Idézet

A minimálbérre bejelentett milliárdos vállalkozók csoportja is a hátrányos helyzetû családok körébe tartozik az egy fõre jutó jövedelem miatt.

en a valoban hatranyos helyzetuekrol irtam. ne keverd ezt ide! raadasul a hatranyos helyzet nem merul ki a jovedelem problemajaban! (iszakos szulo, kisebbsegi szarmazas, hatranyos terseg, stb..) errol meg szamtalan tanulmany van, hogy ok rosszabbul teljesitenek, mint az atlag. (es ez persze meg mindig nem tehetseg!)

[rohamkocka]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:07

Ez egy badarság. Így csak a társadal szegényebb rétegeit szorítod ki. A csillásak, gazdagapuci gazdagyerekei meg amúgysem dolgoznának életükben sem, persze hogy elmennek fõsulira.
Ráadásul még az ilyen semmitérõ embereket tennék késöbb vezetõi pozíciókba a végzettségüknek köszönhetõen.
Ez egy szép társadalom lenne.
Mai világ úgyis erre megy, minél jobban elválasztani egymástól a csillás és a csóró társadalmi réteget.
Feri meg majd sír, hogy az anyja nem tudja fizetni a gázszámlát.

A mai oktatást meg kell reformálni.
De nem így, hogy megsarcolják a népet.
Nehezíteni kellene.
Ma már tök alap, hogy az olvasni nemtudó béla érettségit kap, ne ajd isten egy országos jóhírû és könnyen 5-öst adó gimnáziumban kiváló átlagot érhen el...
Tök alap, hogy felvesznek többszáz olyan embert olyan szakokra akikre egyátalán nincs szükség (fejkvóta).
Ha az érettségi olyan szintû lenne, hogy csak az arra érdemesek tudnák megcsinálni, nem pedig csak egy parasztvakítás, akkor már jelentõsen csökkenne a továbbtanulók száma. Rendes felvételi kellene.
Gépészmérnöknek sem szabadna egy olyan gimnazistának jelentkezni aki nem tudja milyen az az m6-os csavar.
Meg persze normális oktatás kellene és mondjuk egy gépészmérnöknek ne hozzám kelljen átjönnie, mikor a motoromat szerelem, hogy lásson életében 1x is résvezérléses 2 ütemû motort.
Ma nincs követelmény. Ilyen egyszerû.
Ha valaki elkezdi az iskolát simán eljut 4.-iig úgy, hogy nem tud olvasni, írni, számolni.
Álltalános iskolában ha valaki a tanárnénik kedvence simán átmegy 5-ös átlaggal.
Szakközépiskola/gimnázium egy vicc. Szakoktatás ma NICS, önállóan dolgozni tudó emberek nem kerülnek ki a szakiskolákból. Tragédia.
Érettségi meg úgy is lehet 4-es, hogy még a szögfügvényeket sem tudja. Fizika helyett meg érettségizik tesibõl, a matekot is függvénytáblából oldja meg.
Szánalom.
Felveszik egyetemre ahogy a többi társát is és elvégzi.
Vicc az egész.

Ennek megoldása nem a fizetõssé tétel, hanem egy totális újragondolás.
Ennyi erõvel Feriéknek a következõ lépése lehetne az is, hogy a középszintû oktatást tennék fizetõssé. És ha ez is beválik akkor az alapszintût is. Teljesen jogos.
Ha meg nem tudják fizetni a szakközépiskolások majd elmennek éjszakai vagy délutános mûszakba, teljesen jogos. Tanulni meg úgyis tud a paraszt, de ha van egy kis iq-ja, akkor nem is kell a jelenlegi színvonal mellett és jelesre elvégzi.
Ez a cél,bravó!

Elnézést, azt nem írtam oda, hogy én az utólag fizetõs változat híve lettem volna. De jött a HÖOK, hogy ez mekkor szemétség, a kormány meg átrakta elõre fizetõsre. Na innen politika...

Amúgy én így módosítanám a dolgot:
1.,Lehet, ez durván hangzik, de én nem foglalkoznék a szociális háttérrel, mivel ott sokat lehet trükközni. Helyette kiszélesíteném a tanulmányi alapon mentesülõk körét, pl. a tanulók 30-40%-ára, vagy számszakilag pl.3,5 átlag fölött. Mert annak nem látom értelmét, hogy a szegény gyerek bejusson, aztán bukdácsoljon pótZH-tól pótZH-ig.
2., Nem fix tandíjat szednék, hanem az intézmény megmondaná, hogy egy kredit mekkkora pénzért tud átadni a diáknak, és ennek fix százaléka hárulna át a diákra.

És persze kéne egy alapos fejmosás, mert jelenleg még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a papír=tudás. És én ezt borzasztóan utálom. Most kissé távolra ugorva térben, Amerikában ha jelentkezel egy munkakörre, nem aza kérdés, hogy milyen papírja van, hanem ért-e hozzá. Mert rövid idõ alatt úgyis kiderül, hogy igazat mondok-e.
Ehhez képest itthon láttam már olyan hirdetést, hogy a követelmény ECDL vizsga. 

[rohamkocka]

Továbbgondolva ez elsõ szemeszterben/egész évben még nem lenne fizetési kötelezettség, hogy mindenki "belerázódjon".
Aztán átlaghúzás, és az afölöttiek továbbara is mentesülnének jelentõs ösztöndíjjal , de az az alattiak fizetnének. Így nem kellene választani, hogy tanuljak vagy dolgozzak. Persze ha valaki havi háromszázezret akar elkölteni, az másik asztal.

[Hasse]

Idézet: rohamkocka - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 19:46

Elnézést, azt nem írtam oda, hogy én az utólag fizetõs változat híve lettem volna.

Az tényleg használható ötlet volt, csak sajnos nem támogatott két dolgot: a tanulást és a munkát.
Pontosabban hármat, a harmadik a rövid távú költségvetési kiigazítás.

Szerkesztette: Hasse 2007. 04. 29. 19:00 -kor

[Daihelyon]

Idézet: rohamkocka - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 19:46

Elnézést, azt nem írtam oda, hogy én az utólag fizetõs változat híve lettem volna. De jött a HÖOK, hogy ez mekkor szemétség, a kormány meg átrakta elõre fizetõsre. Na innen politika...

Amúgy én így módosítanám a dolgot:
1.,Lehet, ez durván hangzik, de én nem foglalkoznék a szociális háttérrel, mivel ott sokat lehet trükközni. Helyette kiszélesíteném a tanulmányi alapon mentesülõk körét, pl. a tanulók 30-40%-ára, vagy számszakilag pl.3,5 átlag fölött. Mert annak nem látom értelmét, hogy a szegény gyerek bejusson, aztán bukdácsoljon pótZH-tól pótZH-ig.
2., Nem fix tandíjat szednék, hanem az intézmény megmondaná, hogy egy kredit mekkkora pénzért tud átadni a diáknak, és ennek fix százaléka hárulna át a diákra.

És persze kéne egy alapos fejmosás, mert jelenleg még mindig abban a tévhitben élünk, hogy a papír=tudás. És én ezt borzasztóan utálom. Most kissé távolra ugorva térben, Amerikában ha jelentkezel egy munkakörre, nem aza kérdés, hogy milyen papírja van, hanem ért-e hozzá. Mert rövid idõ alatt úgyis kiderül, hogy igazat mondok-e.
Ehhez képest itthon láttam már olyan hirdetést, hogy a követelmény ECDL vizsga. 

Nagyon nagy igazság van ebben, és az utólagos tandíj szerintem is elfogadható és járható út, ha van normális fizetés, akkor igen is vissza lehet fizetni a tandíjat. Csak a probléma olyanokkal van, akik elhagyják az országot, mert ugye lánccal sincs senki megkötve. De ez is kiküszöbölhetõ.

A másik nagy igazság az utolsó bekezdés. Ez ma Magyarország legnagyobb problémája, hogy a szülõk (40<) azt hiszik, ha a gyerek kezében ott az EGYETEMI diploma, akkor milyen rohadt jól fog neki menni és még a leghülyébbet is egyetemre akarják tolni, mert csak attól lesz EMBER, ha diplomás. Pedig ugyan úgy szükség van jó kezü szakmunkásokra. És így nagyon eltolódott ma az egész, és ez a másik legnagyobb probléma. Az a korosztály, akik még a régi rendszerben kezdtek dolgozni és nem igazán ismerik a teljesítményes fizetést, azok azt hiszik, hogy a papír az, ami az embert eladja, pedig nyugaton és azért már itt is jó pár cégnél a legfontosabb a tudás, a papír csak egy plusz.

Ezért is írtam, hogy egy jó nagy rendrakás, söprés kéne ide, hogy végre felébredjen mindenki. Nem elg csak az egyetemi finanszírozást alakítani, MINDENKI fejében rend kell, és akkor talán nem akarnának minden hülye gyereket egyetemre tolni, hanem ugyan úgy örülnének a szakmunkás tudásának is.

[Hasse]

Na most a realitás tényleg azt mutatja, hogy a diplomások könnyebben boldogulnak, mintha errõl is linkeltem volna egy cikket nemrég.

[KergeK@csa]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:33

valoban nem tudod. ugyanis neki kell fizetnie, konkretan a fizetese meghatarozott szazaleket. ergo ha nincs fizetese, akkor nem fizet.

Bocsi, kell fizetned.
Szó szerint a Diákhiteles tájékoztatóból:
"A jogviszony megszûntét követõ negyedik hónap elsõ napjától minden külön értesítés nélkül el kell kezdeni a törlesztést."

Ha nincs munkád, akkor a mindenkori minimálbér adott százalékát kell befizetned.
Ha munkanélküli vagy, akkor bukta van.

[KergeK@csa]

Idézet: rohamkocka - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:46

Amúgy én így módosítanám a dolgot:
1.,Lehet, ez durván hangzik, de én nem foglalkoznék a szociális háttérrel, mivel ott sokat lehet trükközni. Helyette kiszélesíteném a tanulmányi alapon mentesülõk körét, pl. a tanulók 30-40%-ára, vagy számszakilag pl.3,5 átlag fölött.

A fix számokat nem engedném.
Pl. egy mûszaki szakon az átlag az 1-2-3 körül van, humánon meg leggyakrabban 3-4 felett.
Tehát humánszakon (akikbõl amúgy is túl sok van), majdnem mindenki államilag támogatott lenne, mûszaki irányokon meg 5-10%.

Inkább akkor úgy, hogy a Top 25-30% legyen ingyenes. A többi utólag fizetõsen tanulhasson.
És ha kimegy külföldre, akkor mi van? Ugyanaz, amikor van hiteled banknál, de kimész külföldre: ugyanúgy fizetned kell attól függetlenül, hogy hol vagy.

[bogdan]

igazad van, ha nincs munka, akkor a minimalber az alap. 6-8-(10)%-a. azaz tipikusan ma  harom es fel ezer Ft/ho.

[Hasse]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 21:41

Na most a realitás tényleg azt mutatja, hogy a diplomások könnyebben boldogulnak, mintha errõl is linkeltem volna egy cikket nemrég.

Csak nem ide, akkor pótolom, tényleg ellentmond sok vélekedésnek: Nincs túlképzés a hazai oktatásban

[Hasse]

Idézet: KergeK@csa - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 21:57

Inkább akkor úgy, hogy a Top 25-30% legyen ingyenes. A többi utólag fizetõsen tanulhasson.
És ha kimegy külföldre, akkor mi van? Ugyanaz, amikor van hiteled banknál, de kimész külföldre: ugyanúgy fizetned kell attól függetlenül, hogy hol vagy.

Ott vannak még azok, akik,
- Nem végzik el az adott szakot.
- Elvégzik, de nem a szakmájukban helyezkednek el (pl. elmennek minimálbérért raktárosnak.)
- Elvégzik, de szürkén dolgoznak.
- ...

[Daedalus]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:33

szerintem ez butasag. embertol fugg. az meg, hogy a rendszer nem kepes kikepezni egy olyat,

3-5 év alatt a zéróból nem lehet (tényleges) egyetemi, fõiskolai szintre eljutni egy szakmában. Ez tény. Pont.
Persze van aki azt hiszi magáról(sõt nagyon sokan) de ez egy külön történet.

Idézet

aki nem tudja mi az az m6-os csavar, az a rendszer hibaja.

Pl egy mai gimnazista honnan a bánatból szerezzen szakmai alapokat? (tudom önszorgalom, de ezen kívül?)

[Daedalus]

Idézet: rohamkocka - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:46

Helyette kiszélesíteném a tanulmányi alapon mentesülõk körét, pl. a tanulók 30-40%-ára, vagy számszakilag pl.3,5 átlag fölött. Mert annak nem látom értelmét, hogy a szegény gyerek bejusson, aztán bukdácsoljon pótZH-tól pótZH-ig.

Nálunk a szakátlag olyan 2.3 volt. Én minden félévben ennél egy jeggyel minimum jobb voltam.
A végére olyan 80% lemorzsolódott.
Vannak olyan szakok ahol 4.0 körül van a szakátlag (és nem azért mert zsenik járnak oda).
Itt mit csinálnál?

Egy kicsit más téma:
Tovább ugyanez a gond a gimnáziumokkal is.
Neves gimnáziumok, 4.8-as osztályátlagok év végén, mégis segghülye diákok. Másik iskolában ugyanolyan képességû diákok, 3.0-ás osztályátlag.
Vannak helyek ahol presztízst csinálnak abból, hogy õvüké legyen a legmagasabb osztályátlag. Aztán ott a szart sem tudnakra 4-est adnak, a makogásra meg 5-öst.
Szerintem megoldás az online letölthetõ hétrõl hétre változó központi dolgozatrendszer bevezetése lenne központi javítókulccsal.