[Daedalus]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 20:41

Na most a realitás tényleg azt mutatja, hogy a diplomások könnyebben boldogulnak, mintha errõl is linkeltem volna egy cikket nemrég.

Persze hogy könnyebben találnak munkát.
De Daihelyon-nak is igaza van.
Ugyanis ma diplomával tudsz csak megszerezni egy multinál egy lényegében 8 órában dolgozó betanított munkási pályát (ami mondjuk álnéven "fejlesztõmérnök").
Túlkínálat van, ez teszi a rendszer.

Ma annyit ér a diploma, mint régen az érettségi. Sajnos szakmai tudásban is realizálódik a rendszer, mert az oktatás szinvonalában is lecsúszik éppen oda a diploma, ahol hajdanán az érettségi volt.
Ennek megoldása természetesen nem a fizetõssé tételben keresendõ.

Ez a nagy gond.
Az emberek nem gondolkoznak azon, hogy mégis hogy lehetne módosítani a rendszert. Hanem fecóék kitalálták, hogy legyen sarc, majd páran érveket keresnek, hogy hát a sarc miért is jó.
Nem a reform helyes útját keresik jópáran, hanem fecóék hülyeségének önigazolását.

Szerkesztette: Daedalus 2007. 04. 30. 14:51 -kor

[Daedalus]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 21:02

igazad van, ha nincs munka, akkor a minimalber az alap. 6-8-(10)%-a. azaz tipikusan ma  harom es fel ezer Ft/ho.

Ezt elég sokan nem is tudnák fizetni magyarországon, hidd el.
Persze nehéz elképzelni azt amikor valaki egyik napról a másikra él, de van ilyen. Igen, ebben az országban.

[special]

És? Ezért ne fizessen senki, nehogy valaki véletlenül nehéz helyzetbe kerüljön? Azért vigyük tovább a szocializmus paternalista ökörségét, elnézést, örökségét, mert úgysincs csegevarásan igazságos szociális rendszer a világon? Azért támogassák adón keresztül a társadalom alsóbb rétegei a felsõbb rétegek felsõoktatását, mert rövidtávon így onnan is könnyebbnek tûnik bejutni, mert jó érzés, hogy az állambácsi mindenkinek gondját viseli? 

Aki felvette a diákhitelt, és volt keze, lába, agya tanulni a felsõoktatásban, az hogyapicsába nem tud kifizetni havonta néhány ezer forintot? Egy hétvégén többet lehet megkeresni akármilyen aljamelóval. Egy-két nap alatt többet össze lehet koldulni.

Megfogadtam, hogy nem vitázok itt, mert tök felesleges idõpazarlás balos demagógiával felvenni a kesztyût, de ez már nagyon fájt.

[Daedalus]

Idézet: special - Dátum: 2007. ápr. 30., hétfõ - 19:41

Megfogadtam, hogy nem vitázok itt, mert tök felesleges idõpazarlás balos demagógiával felvenni a kesztyût, de ez már nagyon fájt.

Én a balos...  :Р   Special te megint annyit ittál, mint amikor a sikerre ítéltetett topikba írsz.  :Ð

Amúgy meg írásodból nagyon látszik, hogy elkényelmesedtél álomvilágodban. Kikellene nyitni a szemed.

Azt meg nem szabadna elfelejteni, hogy SOHA az életben nem jutott volna eszedbe a fizetõs tandíj, ha fletóék nem k*rják el keményen azt amit nem kellett volna.
Ugye szépen belemosták az emberek agyába, hogy ez egy reform, ezért szükséges.
Holott korántsem, csak egy sarc a sok közül, amivel az õ (és megválasztóik) hibáit szeretnék kiküszöbölni.

A te rendszered úgy nézne ki, hogy a csecsemõ gyerekeddel hitelt kellene felvetetni, hogy oviba járhasson. Aztán majd ovi mellett aljamunkából megkeresi, vagy apuci ha tudja kifizeti, vagy hát ahogy mondtad: koldulni (a gyermekkoldulás ma már nagy divat).
Vagy szóval magyarázd már el nekem special, hogy ha szerinted jogos és jó a felsõoktatás fizetõssé tétele, akkor miért ne lenne jogos a közép/alap oktatás fizetõssé tétele.
Vagy netán te is ragaszkodsz azon álltalad balosnak nevezett nézethez, hogy jó az hogy ha a gyerek ingyen jár az oviba.

Az államnak mindenképpen normális kontrollt kellene finanszírozással tartania az oktatásban, nevelésben. Nem kell mondanom, hogy ez gazdaságilag mekkora megtérülést jelenthetne az országnak.
Az a nagy büdös helyzet, hogy ezt eddig is sz*rul csinálták, ráadásul most fletóék is elk*rták. Erre fletóéknak támadt az az ötlete (persze más ötletük sosem volt és nem is létezik), hogy hát akkor fizessen a paraszt, aki meg nem fizet megdöglik. Õk meg úgyis tudják fizetni.

[debaj]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 30., hétfõ - 21:22

Vagy szóval magyarázd már el nekem special, hogy ha szerinted jogos és jó a felsõoktatás fizetõssé tétele, akkor miért ne lenne jogos a közép/alap oktatás fizetõssé tétele.

Az alap/középoktatás kötelezõ (16 éves korig legalábbis), a felsõoktatás viszont csak egy lehetõség.

[Daedalus]

Idézet: debaj - Dátum: 2007. ápr. 30., hétfõ - 20:31

Az alap/középoktatás kötelezõ (16 éves korig legalábbis), a felsõoktatás viszont csak egy lehetõség.

Egyelõre

[special]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 30., hétfõ - 21:22

Én a balos...  :Р

Látod, még alapvetõ politológiai fogalmakkal sem vagy tisztában, tájékozottságod megragad a hazai tömegmédia szintjén. A Fidesz baloldali konzervatív párt, függetlenül attól, hogy "jobbos" címke alatt tárolja a köztudat.

Idézet

Special te megint annyit ittál, mint amikor a sikerre ítéltetett topikba írsz.  :Ð

Nyugodtan szólj, ha valamit nem értesz, segítek.

Idézet

Amúgy meg írásodból nagyon látszik, hogy elkényelmesedtél álomvilágodban. Kikellene nyitni a szemed.

Én úgy elkúrtam a tavalyi évemet, hogy a februári adófizetést még most is nyögöm. Van milliós DH-tartozásom, nincs megtakarításom, a lakásbérlettel is elmaradtam, mert éppen nincs mibõl, mert mást is fizetni kellett. Sokszor kimerülésig dolgozom éjjel is (és bekaphatja, aki tudja mirõl van szó), péntekre rendszerint hulla vagyok. Ezzel együtt undorítónak találom, mikor embereket vinnyogni látok a nehéz helyzetrõl. Mert ez gyakorlatilag mindig azt jelenti, hogy szeretnék hárítani a felelõsséget magukról, szinte vágynak rá, hogy máshol keressék a hibát. 

Idézet

Azt meg nem szabadna elfelejteni, hogy SOHA az életben nem jutott volna eszedbe a fizetõs tandíj, ha fletóék nem k*rják el keményen azt amit nem kellett volna.
Ugye szépen belemosták az emberek agyába, hogy ez egy reform, ezért szükséges.
Holott korántsem, csak egy sarc a sok közül, amivel az õ (és megválasztóik) hibáit szeretnék kiküszöbölni.

Vajon miért van az, hogy pont azoktól érkezik rendszeresen ez az agymosásos vád, akik minden jel szerint már rég átestek rajta?

Idézet

A te rendszered úgy nézne ki, hogy a csecsemõ gyerekeddel hitelt kellene felvetetni, hogy oviba járhasson. Aztán majd ovi mellett aljamunkából megkeresi, vagy apuci ha tudja kifizeti, vagy hát ahogy mondtad: koldulni (a gyermekkoldulás ma már nagy divat).
Vagy szóval magyarázd már el nekem special, hogy ha szerinted jogos és jó a felsõoktatás fizetõssé tétele, akkor miért ne lenne jogos a közép/alap oktatás fizetõssé tétele.
Vagy netán te is ragaszkodsz azon álltalad balosnak nevezett nézethez, hogy jó az hogy ha a gyerek ingyen jár az oviba.

Amíg nem látsz éles határvonalat a mindenkinek járó, sõt elvárt közoktatás, és a tudásintenzív területeken a munkaerõpiaci elõnyért folyó felsõoktatás között, addig nem is fogod tudni mindenzt rendezni. Két okból sem lett volna megengedhetõ sosem a közpénzes felsõoktatás: mert korlátozottan igényelt, emiatt hozzáférhetõ, és ezért egyéni munkaerõpiaci elõnyért folyik; és mert minden igyekezet ellenére a jobb társadalmi helyzetben lévõk gyerekei tendenciózusan elõnnyel indulnak ezért a korlátozott jószágért.

Vagyis nemcsak a jövedelemeloszlás egyenlõtlen a társadalomban, hanem ezzel korrelációban  az iskolázottság, jelen esetben a felsõoktatásban a társadalom felsõbb rétegei felül, az alsóbbak alulreprezentáltak. A felsõoktatás NEM közoktatás.

Lefordítom magyarra, hogy te is értsd: a közpénzes felsõoktatásban a szegények finanszírozzák a jómódúak és gazdagok gyerekeinek felsõoktatását, akik magasabb társadalmi státuszhoz és fizetéshez jutnak majd, mint a kevésbé tehetõsek gyerekei. Ez felrúgja az állami társadalmi szerepvállalás minden alapvetõ elvét, és a társadalmi egyenlõtlenségek erõsítésének irányában hat az egész rendszer. Ennek annyira triviálisnak kellene lenni egy magát mûveltnek tartó embernél 2007-ben, hogy fájdalmas szinte ciki leírni.

Idézet

Az államnak mindenképpen normális kontrollt kellene finanszírozással tartania az oktatásban, nevelésben. Nem kell mondanom, hogy ez gazdaságilag mekkora megtérülést jelenthetne az országnak.

Már láttuk eddig is, hogy mûködik ez. A felsõoktatást le kell választani az költségvetésrõl, a piaci mechanizmusoknak kitenni, és az állam társadalmi szerepvállalásának szellemében a deprivált helyzetû gyerekeket támogatni, hogy aki képes rá, az tudjon továbbtanulni.

[Daedalus]

Special enyhén tévúton jársz, nem is tudom hogy jött ide Viktor és az egyéni szociális problémáid, de mindkettõ távol áll tõlem, hála isten.
Itanic topik kapcsán nem merül fel kérdés, mert ott te vagy a helikopter.

Mindent értõ special azt meséld el nekünk a pórnépnek, hogy mi lesz a sorsa, ha a jelenlegi színvonalú oktatási rendszernél abbahagyjuk az állami finanszírozást és a hallgatók finanszírozzák a tanulmányaikat.
Legyen így, feledkezzünk meg a tanulók anyagi gondjairól.
Meséld el nekem mi fog szerinted változni és miért, illetve, hogy ez miért jó.
Kiváncsian hallgatom.

Hozzászólásod másik fantazmagóriájára annyit tudnék mondani, hogy sajnos a magyar felsõoktatás már réges régen ledegradálódott a közoktatás szintjére, ha nem vetted volna észre. Bár úgy látszik, nem.
Meg kell nézni a magyar munkaerõpiacot, és hogy lényegében hányan dolgoznak felsõszintû végzettséggel a hátuk mögött betanított munkásként, végzettségüknek egyátalán nem megfelelõ munkakörben.
Tudom ez az oktatás színvonalának következménye, de nem szabad elmenni emellett.

[Hasse]

Na most a betanított munkás dolog az leginkább annak a következménye, hogy 2007 van, nagyon régen földmûvesbõl kellett sok, aztán melósból, most meg pl. közgazdászból és mérnökbõl. Aki alkalmazotti jogviszonyban gondolkodik, az úgyis betanított munkás lesz, kivéve talán az újságírókat és a politikusokat.

[Hasse]

(Az F betûs párt emlegetését meg hagyjuk már a francba, az õ iskolabezárásaikintegrációik az egyetlen kézzelfogható dolog, ami eddig ez oktatás területén történt.)

[bogdan]

a tandij kerdese nem eppen most jott elo. vezettek mar be kicsit, vontak vissza reszlegesen, stb, stb.. de voltakeppen az egesz rendszer rohadasa szamomra 94 tavaszan derult ki nagyon latvanyosan. az akkor partok elso emberei talan (vagy egy nappal korabban a masodemberek -- ilyen messzire en mar nem emlekszem) vitaztak talan a kozgazon, a TV nyilvanossaga elott. felmerult a felsooktatas is. mire mit nyog be MINDENKI? hogy meg tobb embert fogunk felvenni, ha nekunk szavazzatok meg a bizalmat. nem volt ott senki, aki az elitoktatas mellett allt volna ki. kesobb azutan ezt folytattak a foiskolak integraciojaval (nem lehet megengedni, hogy felkepzes legyen felkialtassal), ami most eleg furcsa helyzetet erdemenyez a bologniai rendszer BA kepzesi strukturajaban. kellenenek azok a foiskolai szakok, mint egy falat kenyer, de hol van az mar!
szoval hagyjuk mar ezt az aktualpolitizalast, a problema nem ma kezdodott, es teljes bizonyossaggal kijelenthetjuk, hogy a rendszer "megmentese" cimen hozott dontesek tulnyomoresze alapvetoen hibas volt, es politikai, abban az ertelemben, hogy rovidtavu tetszelgest kivant kivaltani a szavazokbol.

[Daihelyon]

Idézet: special - Dátum: 2007. ápr. 30., hétfõ - 22:41

Látod, még alapvetõ politológiai fogalmakkal sem vagy tisztában, tájékozottságod megragad a hazai tömegmédia szintjén. A Fidesz baloldali konzervatív párt, függetlenül attól, hogy "jobbos" címke alatt tárolja a köztudat.
...

(Nem idézem be az egészet, csak jelezni akartam, hogy erre reagálok.)

Félreértés ne essék, én nem rinyálok (nem is akartam, fõleg a helyzetem miatt), csak ráakarok világítani egy-két "apróságra".

Ha abban a formájában és úgy vezetnék be most a fieztõs felsõoktatást, pontosan akkor lenne még jobb helyzetben a gazdagabb réteg és ezt kell észrevenni. Az nem megoldás, hogy egyik napról a másikra fizetõssé teszik az egészet, hanem az egészet kell átformálni. Ezért hadakozok most a tandíj ellen. Mert azoknak a nagyrésze, akik "jó módban" élnek nem kapna támogatást, mert olyan rohadt sokat keres a szüleje így azok nem lennének képesek felsõoktatásban részt venni, bármennyire is szeretnék. A mostani átalakítási modellel meg pont azok szorulnának ki, akik akarnának, tudnának, de pénz az nincs.
Nem egy, nem is két, hanem több közvetlen barátom és ismerõsöm van, akik rájöttek, hogy õk másik szakra mennének át inkább, de még a mai ingyenes felsõoktatásban sem tudják megtenni (holott fel/átvennék õket), mert vagy az utolsó évet ki kéne fizetni (ami sok esetben "csak" 150e/félév) vagy a szülõk nem engedik, mert csak (ez a nagy baj, ahogy írtam az idõsebb (40<) korosztálynak gondolkodásbeli különbsége a realításokhoz képest).

Nem is ragoznám tovább a dologot. Reform kell, változás kell, de nem úgy, hogy bevezetjük a tandíjat és csókolom. Egy összeszedettebb program kéne ide, ami tényleg alapjaiban változtatja meg az oktatást és végre tényleg igazi értéket képviselene a papír, és nem csak dísz lenne. (Mert valahol, special, veled is egyet értek, sõt igen én is támogatnám az elképzelést, de ne így jöjjön létre, hanem átfogó reform kell.)

[Hasse]

Idézet: Daihelyon - Dátum: 2007. máj. 1., kedd - 8:23

Nem is ragoznám tovább a dologot. Reform kell, változás kell, de nem úgy, hogy bevezetjük a tandíjat és csókolom. Egy összeszedettebb program kéne ide, ami tényleg alapjaiban változtatja meg az oktatást és végre tényleg igazi értéket képviselene a papír, és nem csak dísz lenne. (Mert valahol, special, veled is egyet értek, sõt igen én is támogatnám az elképzelést, de ne így jöjjön létre, hanem átfogó reform kell.)

Most a reform keretében három dolgot kell megvalósítani:
- A finanszírozásban a központi költségvetés szerepe csökkenjen
- A felek (mindkettõ) érdekeltek legyenek a minél hatékonyabb oktatásban (hatékony = minél kisebb ráfordítással minél több adóbevétel vagy egyéb társadalmi haszon elérése)
- Anyagi okok miatt ne szoruljanak ki az átlagnál tehetségesebbek

A Bokros féle vitaanyag (ami jelentõsen túlmutat az ismert kormányzati elképzeléseken) mindhárom pontnak ennek többé-kevésbé megfelel vagy próbál megfelelni, nyilván távol áll a tökéletestõl, de nem rémlik, hogy jobbat hallottunk volna.

[Hasse]

De lehet sorba rendezni felvételi ponthatár vagy a három éve végzettek átlagos fizetése szerint az azonos (vagy hasonló) szakokat és fejpénzt csak az elsõ háromnak adni, ehhez még az íróasztaltól sem kell fölállni.

[rohamkocka]

Idézet: KergeK@csa - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 21:57

A fix számokat nem engedném.
Pl. egy mûszaki szakon az átlag az 1-2-3 körül van, humánon meg leggyakrabban 3-4 felett.
Tehát humánszakon (akikbõl amúgy is túl sok van), majdnem mindenki államilag támogatott lenne, mûszaki irányokon meg 5-10%.

Inkább akkor úgy, hogy a Top 25-30% legyen ingyenes. A többi utólag fizetõsen tanulhasson.
És ha kimegy külföldre, akkor mi van? Ugyanaz, amikor van hiteled banknál, de kimész külföldre: ugyanúgy fizetned kell attól függetlenül, hogy hol vagy.

Külföld: ma már mindenféle apró dolog miatt megtalálnak (bl. büntetõcédula), vagy meg fognak, nem hinném, hogy pont a tandíj lenne kivétel. Minden oklevélben szerepel a kiadó intézmény. Külföldre fölvesznek, be kell mutatni a papírt --feltéve, ha bemondsára nem hiszik el a "summa cum laude" minõsítést --, megnézni, ki a kiadó és levélben tájékoztatni, hogy az ön "XY diákját" munkába állítottam.

[rohamkocka]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 22:53

Ott vannak még azok, akik,
- Nem végzik el az adott szakot.
- Elvégzik, de nem a szakmájukban helyezkednek el (pl. elmennek minimálbérért raktárosnak.)
- Elvégzik, de szürkén dolgoznak.
- ...

- Idõarányos visszafizetteés.
- Erre tényleg nincs megoldás, miért választotta pont azt a szakot (pl. kohómérnök) ha jól láthatóan nem leszünk nehézipari bázis. Így járt...
- APEH

[rohamkocka]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 30., hétfõ - 15:42

Nálunk a szakátlag olyan 2.3 volt. Én minden félévben ennél egy jeggyel minimum jobb voltam.
A végére olyan 80% lemorzsolódott.
Vannak olyan szakok ahol 4.0 körül van a szakátlag (és nem azért mert zsenik járnak oda).
Itt mit csinálnál?

Egy kicsit más téma:
Tovább ugyanez a gond a gimnáziumokkal is.
Neves gimnáziumok, 4.8-as osztályátlagok év végén, mégis segghülye diákok. Másik iskolában ugyanolyan képességû diákok, 3.0-ás osztályátlag.
Vannak helyek ahol presztízst csinálnak abból, hogy õvüké legyen a legmagasabb osztályátlag. Aztán ott a szart sem tudnakra 4-est adnak, a makogásra meg 5-öst.
Szerintem megoldás az online letölthetõ hétrõl hétre változó központi dolgozatrendszer bevezetése lenne központi javítókulccsal.

A középiskola ebbõl a szempontból tényleg nem ad objektív képet.

Erre a szakátlagos dologra a térítések differenciálása lenne a megoldás, pl. így:

adva van intézmény M és N szakkal, ebbõl M szakosok 4,4-gyel N szakosok 2,1-gyel viszik a legjobbat. Adott tízmillió forint, ebbõl fejenként 100 000 akarnak adni, hogy a legjobbak jól éljenek, ez 100 embert jelent, így veszek innen is onnan is 50 embert. És máris átléphetõ az osztályátlag. Ha valahol nagy a torlódás, pl. M szakon 3,8-nál, és még belefér az ötvenbe, akkor arányosan csökken a pénzük, hogy minde elférjenek a kosárban, vagy csikarnak innen-onnan pénzt, hogy tartsák a 100 000-et. Túl nagy aránytalanságnál sajnos bukik a dolog (pl. 70 fõ M szakos 4,4-nél, bár ilyesmire nem nagyon láttam példát)

[Yoisten]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 27., péntek - 10:28

Minõségi oktatást és kutatást eredményezõ reform körvonalai a hazai felsõoktatásban - Vitaanyag

http://www.es.hu/pd/...annel=AGORA0719

Az aláírás nélkül is kitalálható, hogy mit csinál a válaszoló, de ebben is akadnak értelmes gondolatok.
---

A "tehetséges szegények" beazonosítása baromi nehéz, nekem ötletem sincs rá. Az biztos, hogy a papírral igazolt jövedelem nem alkalmas rá. Egy deprivált gyerek a fõiskola/egyetem közelébe sem jut, az õ felzárkóztatásukat a közoktatásban kéne megoldani.

Továbbá probléma van a tanulmányi teljesítmény mérésével is. A jelenlegi kreditrendszer nem lenne rossz, csak iszonyat mértékben felhigul a tárgyak a szabadon választhatók sorával. Szájhagyomány útján terjed minden évben, hogy miket érdemes felvenni, mert baromi könnyû teljesíteni. Az elõmenetelhez szükséges tárgyakbõl bõven elég lenne indexet gyártani és máris nem lenne húsz ember 5.0 feletti átlaggal egy évfolyamon, ami nyilván nonsense. Az is, hogy az egyszer elbukott tárgy ismételt teljesítése is számít... hol itt az ösztönzés?

A felsõoktatásban egész egyszerûen túl sok olyan gyerek van, akit vagy a szülei erõszakoltak egyetemre (mert az most a trendy vagy apuka/anyuka az õ korában nem tudott bejutni), vagy õ nem tudott magával mit kezdeni, ezért beiratkozott valahova +3/5 év újabb hawaiira. Ez nem lenne baj, csak az állami helyeken répázók hesszelését más fizeti.
Továbbá még papír alapon sem nézték a szociális helyzetet a felvételnél. Ahogy a gázártámogatás is járt villa és medence fûtéshez, úgy a jómódú gyerekek is vidáman ingyen tanulhattak, ha jól csinálták akár 1,5 diplományit is.

[Hasse]

Idézet: Yoisten - Dátum: 2007. máj. 20., vasárnap - 21:47

A "tehetséges szegények" beazonosítása baromi nehéz, nekem ötletem sincs rá.

Rendesen ez soha nem lesz megoldva, lévén maga a diák könnyen tud vagyontalan és jövedelemtelen lenni, minimális szint az APEH-en keresztüli jövedelemigazolás jó kis vagyonosodási vizsgálatokkal megtûzdelve.

Idézet

Továbbá probléma van a tanulmányi teljesítmény mérésével is. A jelenlegi kreditrendszer nem lenne rossz, csak iszonyat mértékben felhigul a tárgyak a szabadon választhatók sorával. Szájhagyomány útján terjed minden évben, hogy miket érdemes felvenni, mert baromi könnyû teljesíteni. Az elõmenetelhez szükséges tárgyakbõl bõven elég lenne indexet gyártani és máris nem lenne húsz ember 5.0 feletti átlaggal egy évfolyamon, ami nyilván nonsense. Az is, hogy az egyszer elbukott tárgy ismételt teljesítése is számít... hol itt az ösztönzés?

Pl. mehet az eddigi kreditátlag, a szigorlati és államvizsga tárgyak ötszörös súllyal számítanak. Az ismételt teljesítés az jó, ha számít, az ösztönzés az, hogy tovább kell tandíjat fizetni ha elsõre nem megy. A 15-70-15 felosztás viszont szerintem kevés, én raknék be vagy öt sávot szigorúan tanulmányi alapon, hogy az átlagos képességûeknek is legyen értelme teljesíteni.

[Yoisten]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. máj. 21., hétfõ - 10:46

Rendesen ez soha nem lesz megoldva, lévén maga a diák könnyen tud vagyontalan és jövedelemtelen lenni, minimális szint az APEH-en keresztüli jövedelemigazolás jó kis vagyonosodási vizsgálatokkal megtûzdelve.

Pl. mehet az eddigi kreditátlag, a szigorlati és államvizsga tárgyak ötszörös súllyal számítanak. Az ismételt teljesítés az jó, ha számít, az ösztönzés az, hogy tovább kell tandíjat fizetni ha elsõre nem megy. A 15-70-15 felosztás viszont szerintem kevés, én raknék be vagy öt sávot szigorúan tanulmányi alapon, hogy az átlagos képességûeknek is legyen értelme teljesíteni.

Emlékeim szerint nem a diák, hanem a családja anyagi helyzetét vizsgálják, kérnek jövedelemigazolást, stb. Durva példa, de szerintem egy mobiltelefon+viselt farmer ára alapján kevesebb hibával jobb közelítést lehetne kapni az anyagi helyzetrõl

Az ismételt teljesítés megmondom miért nem jó.
Van ugye egy határ, ami fölött adnak ösztöndíjat.
1. félévben megcsinál 25kreditnyit 3-asra, egy 5kreditesbõl cerka. 2,5ös súlyzott átlaga lesz.
A 2. félévben megcsinálja az alap 30at szintén 3asra, de mellé meg ezt a bukottat is mondjuk szintén hármasra. Így már 3,5 lesz az átlaga.
Ha 3,0 felett osztanak stexet mindkét félévben, akkor az elsõben evidens, hogy nem kap, de a másodikban igen. Míg ha rendesen megcsinálja elsõre hármasra, akkor kétszer van 3,0-ja és egyszer sem kap ösztöndíjat.

Továbbá valóban le kéne szûkíteni az össznépi puskázás/berántást, mert baromi nem motiváló, hogy tanulással csít nélkül nehezebb elérni azt a szintet mint két szerencsés behúzással.