[Gyula2222]

Egy sokmindent gyûjtögetõ és kidobni sajnáló emberke vagyok.
Õrizgetem a régi Spectrumomat, meg van egy C=64-es is valahol floppyval. Meg nem valósult építési terveimbõl Z80 / Z80A proci, Pio, Sio. Van félig kibelezett, TTl-ekkel felépített videojáték panelem is.
XT-m nincs, de vannak 8 bites nagy winhestereim, vezérlõkártyákkal. 286-tól felfele jópár alaplap.
- Segítséget kérek. Ha valaki ismeri a Slot1 procikártyák szvicselését, kérem, segítsen. Nem tudom rávenni az Acorp 6BX/VIA/ZX81 alaplapomat, h az alaplapi szvicselést elfogadja, a prociból kiolvasott frekvenciaadatokkal éled. A procikártyán találtam utalást, h le lehet tiltani rajta a proci adatok olvasását. A gondom, h az 5.5*128MHz-s Plll full procimmal keményen fagyogat. a 10*66-os celeronnal szépen megy.

[Telcontar]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 1:28

- Segítséget kérek. Ha valaki ismeri a Slot1 procikártyák szvicselését, kérem, segítsen. Nem tudom rávenni az Acorp 6BX/VIA/ZX81 alaplapomat, h az alaplapi szvicselést elfogadja, a prociból kiolvasott frekvenciaadatokkal éled. A procikártyán találtam utalást, h le lehet tiltani rajta a proci adatok olvasását. A gondom, h az 5.5*128MHz-s Plll full procimmal keményen fagyogat. a 10*66-os celeronnal szépen megy.

Tuningnál nem mindig a CPU a hibás. Ezeknél a régi lapoknál az FSB emelése magával rántja a PCI meg az AGP frekit is, az eredmény meg sokszor a fagyás. Bírnia kell minden PCI-s eszköznek, beleértve az alaplapon integrált cucokat is, meg natürlich a bõvítõkártyáknak is a megemelt frekvenciát, ami minõségi cuccokat feltételez. Namármost az Acorp nem az.

A másik, hogy az Intel a PIII-asoknál bevezette a szorzózárat, és innentõl a CPU-t rohadtul nem érdekelte, hogy a lap milyen szorzót akart ráerõszakolni, õ csak tolta a sajátjával.

Régi cuccaidról szívesen fogadunk képeket, ha teszel fel párat. 

[Gyula2222]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 0:53

Tuningnál nem mindig a CPU a hibás. Ezeknél a régi lapoknál az FSB emelése magával rántja a PCI meg az AGP frekit is,
Régi cuccaidról szívesen fogadunk képeket, ha teszel fel párat. 

Nem akarok tuningolni. Simán fagy. Pusztán annyit szeretnék, h jobb eredményem legyen, mint a celeronnal. Én is odajutottam, h az alaplap nem szereti a 128 MHz-t.
Viszont érdekes, h mikor a Biosban a defaultról 100/33-ra állítottam a proci frekvenciát, akkor nem is kezdett éledni, resetelnem kellett a cmost.
A képek felrakásához nem értek. Annyit tudok, közvetlenül nem tudom a hozzászólásomhoz fizikailag berakni. Látok szép szöveg alá rakott linkeket, meg megjelenõ képeket. Eddig nem kísérleteztem. Meg vannak valahol tárhelyek is, de avval sem próbálkoztam még.
Sokat játszadoztam az öreg winchesterekkel, már nem is tudom, hogyan kell meghívni a vezérlõn levõ bios kiterjesztést. Talán a debuggerrel kellett címezni.

[Telcontar]

Idézet: Bull Boss - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 1:01

háát figy biztos volt valami rendszer, mert ahogy most elnézegettem pár oldschool fekvõ házat 386 486 korszakból, a tápok miatt nem mindig fér al aminek a tetején van a cooler.

Nem túl sok rendszer volt...ó, nagyon sokszor futottam bele abba, hogy a CPU a tetejére rakott coolerrel együtt már nem fért el a winchester meghajtóöble alatt, vagy a memóriák akadtak bele...esetleg a tápegység alá kerültek a hátlapi kivezetések és az energiaellátás csatlakozói, vagyis csak a teljes tápkoceka kiszerelése után lehetett ezekhez hozzáférni. Volt akkoriban mindenféle jó, rossz és egyenesen elképesztõ párosítás, megoldás is. Csak szabvány, az nem volt.

[Bull Boss]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 14:53

Nem túl sok rendszer volt...ó, nagyon sokszor futottam bele abba, hogy a CPU a tetejére rakott coolerrel együtt már nem fért el a winchester meghajtóöble alatt, vagy a memóriák akadtak bele...esetleg a tápegység alá kerültek a hátlapi kivezetések és az energiaellátás csatlakozói, vagyis csak a teljes tápkoceka kiszerelése után lehetett ezekhez hozzáférni. Volt akkoriban mindenféle jó, rossz és egyenesen elképesztõ párosítás, megoldás is. Csak szabvány, az nem volt.

Jah, hát én most egy jó kis AT-s slot lapot akartam belefaragni egy picike 486 fekvõ házba, de esélytelenül. a proci egyáltalán nem fért bele, talán a legjobb volt ha a jobb alsó sarokba rakták. 

[Telcontar]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 3:37

Nem akarok tuningolni. Simán fagy. Pusztán annyit szeretnék, h jobb eredményem legyen, mint a celeronnal. Én is odajutottam, h az alaplap nem szereti a 128 MHz-t.
Viszont érdekes, h mikor a Biosban a defaultról 100/33-ra állítottam a proci frekvenciát, akkor nem is kezdett éledni, resetelnem kellett a cmost.
A képek felrakásához nem értek. Annyit tudok, közvetlenül nem tudom a hozzászólásomhoz fizikailag berakni. Látok szép szöveg alá rakott linkeket, meg megjelenõ képeket. Eddig nem kísérleteztem. Meg vannak valahol tárhelyek is, de avval sem próbálkoztam még.
Sokat játszadoztam az öreg winchesterekkel, már nem is tudom, hogyan kell meghívni a vezérlõn levõ bios kiterjesztést. Talán a debuggerrel kellett címezni.

100 MHz-es FSB helyett 128 MHz, az biza tuning, méghozzá elég kemény. PCI frekiben bõõõven 40 MHz fölött jársz már ilyenkor.

Képek feltöltéséhez én a kepfeloltes.hu-t használom, onnan gyorsan és egyszerûen be lehet linkelni ide a thumbnailt, alatta a linkkel a teljes méretû képre. De közvetlenül ide, a HWSW-re is fel lehet tölteni képet - azt nem szeretem, mert a fórummotor átméretezi, ha túl nagy, és elveszhetnek apró, de fontos részletek.

MFM-vezérlõ BIOS-ához: az MFM vezérlõknek beépített low-level formattáló programjuk volt. Ebbe a programba a DOS DEBUG-gal lehetett belépni, pl. a G=C800:5 paranccsal (de a pontos belépési cím akár vezérlõrõl vezérlõre változhatott).

[Telcontar]

Idézet: Bull Boss - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 15:08

Jah, hát én most egy jó kis AT-s slot lapot akartam belefaragni egy picike 486 fekvõ házba, de esélytelenül. a proci egyáltalán nem fért bele, talán a legjobb volt ha a jobb alsó sarokba rakták. 

A fekvõ házak voltak a legrosszabbul szerelhetõek, fõleg az R&M-es fekvõ, kompakt baby-AT kunyhók. Nem egy vágta el közülük a kezem, mert nemcsak pocsékul voltak megtervezve, de a kivitelezés is az olcsóságra törekedett (hogy finoman fejezzem ki magam). 

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

Ma egy 16 MHz-es SCAT 286-os alaplap segítségével sikerült megnéznem az összes 80287-es koprocimat, hogy mûködnek-e. Mind elindult, és az alaplap fel is ismerte mindegyiket. Ennek örömére a mai téma ez lesz, plusz egy kép a legkisebb névleges órajelû 287-es koprocimról, egy Intel D80287-6 chiprõl.

(A kép minõségéért elnézést kérek, reményeim szerint hamarosan lehetõségem lesz nemcsak fényképezni, hanem szkennelni is, akkor talán jobb képek születnek majd.)



Az Intel 80287 a 80286 családba tartozó mikroprocesszorok lebegõpontos aritmetikai koprocesszora. 1983-ban mutatta be az Intel. A korai 80386-osok mellett szintén gyakran megtalálható volt, mivel együtt tudtak mûködni, és a 80386-osok gyártásának megkezdése idején a 80387-es tervei még nem voltak készen. Az architektúrája hasonló a 8087-eséhez, és azzal teljesen kompatibilis objektumkód szinten, de természetesen lábkiosztás szinten nem. Az utasítások száma és végrehajtási ideje mindkettõnél nagyjából azonos. A fõ különbség a kétféle koprocesszor között a CPU-interfész területén van:

    * A 80286-os CPU memóriakezelõ és védelmi egysége minden lebegõpontos utasítást validált, mielõtt átadta volna azokat az FPU-nak. Ez egy kis késést is okozott a végrehajtásban. Emiatt azonos órajelen a 80287-es lassabb is volt egy kicsit, mint a 8087-es.
    * Amikor a 80286-os CPU egy lebegõpontos utasítás végrehajtásához ért, ellenõrizte, hogy az FPU foglalt-e. Ha az volt, várt, amíg az FPU felszabadult. Ennek eredményeként többé nem volt szükséges WAIT (FWAIT) utasítások használata a legtöbb 80287-es utasítás elõtt.
    * A 80287 képes volt a CPU-hoz képest aszinkron üzemelni. A 80286-os processzor a külsõ órajelet felezte, míg a koprocesszor harmadolta. Ha mindkét chip ugyanazt a külsõ órajelet kapta, a koprocesszor a CPU frekvenciájának 2/3-án futott. Az aszinkronitás a másik irányban is mûködött: dedikált órajelek használata esetén a koprocesszort akár a CPU-énál magasabb órajelen is lehetett hajtani. 

Az Intel a 80287-est 5 és 12 MHz közötti változatokban gyártotta. Más gyártók készítettek 16 MHz-es és 20 MHz-es 80287 klónokat is. További ismert gyártók: AMD, Cyrix, IIT.

A képen levõ FPU technikai adatai:

Gyártás ideje: 1987. 34. hét
Gyártási eljárás: N-channel HMOS
Adatbusz: 16 bit
Tokozás: 40 tûs kerámia DIP
Sebesség (MHz): 6
Vcore (V): 5 ± 5%
Min./max mûködési hõmérséklet (°C): 0 - 70
Max. hõleadás (W): 3

Az Intel C80277XL magja:

[Gyula2222]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 14:16

100 MHz-es FSB helyett 128 MHz, az biza tuning, méghozzá elég kemény. PCI frekiben bõõõven 40 MHz fölött jársz már ilyenkor.

Tuning az, ha egy 5.5*133-as processzort járatok alapfrekvencián egy a bios szerint 150-ig felhúzható alaplapban?
Tönkremehet-e egy proci úgy, h fagyogatásokat okoz, és az alaprekvencia csökkentésére még nyûgibb lesz?
A biosban visszavettem a memóriabusz frekvenciáját, az sem haszmált. A proc. órajel egy fokozattal való visszavétele is csak rontott. Videokártyát is cseréltem, az sem volt megoldás.
Csak egy érdekesség, a procikártyán is elvileg szvicselni lehet a gép felé adott fsb-t. 66, 100, 133-ra.
A kártya: AA370TS(C0008891150) Kínai.
A Celeron Pll, v. Plll, vagy külön kategória?
Örülök, h még jó emlékaim vannak a 8 bites vinchesterekrõl. Meg kellett nézni, melyik címtartományban kezdõdik, és pár bájttal odébbra beugrani. Ha jól emlékszem, van olyan vezérlõm amelyiknek a talpa is 8 bites, és van olyan AT-s, amelyiket automatikusan felismert a 286-os alaplap és megjelent a meghajtó.

[Telcontar]

Én leírtam, hogy szerintem mi a baj. Nem a procit tuningoltad, hanem az alaplapi PCI és AGP buszokat, és az azokon levõ eszközöket (IDE vezérlõk, meg, ha van, alaplapi hang, meg még ami az adott lapon a buszokat használja). Egyetlenegy gyengébb elem is elég lehet, hogy fagyjon minden.

128 MHz-es FSB-nél a PCI osztója 3, vagyis 128/3=42,666...MHz lesz a buszfrekvencia. 37-38 MHz-es PCI frekiknél már simán kifagyhatnak alkatrészek.

[Telcontar]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 20:32

A Celeron Pll, v. Plll, vagy külön kategória?

A Celeron az Celeron. A Mendocino alapú Celeron-I-esek mindenképpen önálló kategória szvsz., köszönhetõen az on-die L2-cache-nek.

A Coppermine alapú Celeronok is eléggé különböztek a valódi PIII-asoktól ahhoz (kisebb FSB és L2 cache), hogy jóérzésû hardverrajongó ne tekintse egybemoshatónak a két csoportot.

[Gyula2222]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 20:02

Én leírtam, hogy szerintem mi a baj. Nem a procit tuningoltad, hanem az alaplapi PCI és AGP buszokat,

És az lehet, h egy 133-as alapfrekvenciáju proci nem bírja, ha visszaveszik az fbs-t 100-ra?
Mert a biosban megtettem. Ekkor nem is volt hajlandó éledni. Mikor egy fokozatnyit, vettem vissza, akkor sokszori nyektetésre elindult, és ki is írta, h valóban a bios által csökkentett frekvencián megy.

[Telcontar]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 21:22

És az lehet, h egy 133-as alapfrekvenciáju proci nem bírja, ha visszaveszik az fbs-t 100-ra?
Mert a biosban megtettem. Ekkor nem is volt hajlandó éledni. Mikor egy fokozatnyit, vettem vissza, akkor sokszori nyektetésre elindult, és ki is írta, h valóban a bios által csökkentett frekvencián megy.

Mibõl gondolod, hogy a proci a hibás? Más nem lehet?

[amstel]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 20:22

És az lehet, h egy 133-as alapfrekvenciáju proci nem bírja, ha visszaveszik az fbs-t 100-ra?
Mert a biosban megtettem. Ekkor nem is volt hajlandó éledni. Mikor egy fokozatnyit, vettem vissza, akkor sokszori nyektetésre elindult, és ki is írta, h valóban a bios által csökkentett frekvencián megy.

100on elvileg el kellene indulnia. 128on tényleg csak ritkán. A zõõd celeront (ha nincs külön megjelölve) PIII-nak kell jumperolni (switchelni) viszont ha nincs rajta procikártyán a PIII felirat, akkor csak a régebbi celeron fog benne menni, a p3 meg nagyon nem, mivel volt olyan átalakító (slotket, mert ez igazából nem cpu kártya, ugye Telcontar? ) ami nem kezelte az FC-PGAt. Ha az átalakító slotba csatlakozó lába nagyon kopott vagy oxidált(ha nem aranyozott akkor biztos h ennyi idõ alatt már vége), az sok gubancot okozott. Ha a Slot volt kitágulva, az is. Van több ilyen slotketem is elfekvõben, majd megnézem, ha nem oldódik meg addigra a probléma.
Ha az alaplapon van állítási lehetõség, akkor - ha jól emlékszem - mindent AUTO ra kell állítani az átalakítón, ne kavarjon be.
Anno sok átlakító nem bírta a 133mhzet, a Soltek márkájúban ment viszont 150 körül fsbvel anno a P3am. Ismerõs az AA370TS de nem ugrik be, h melyik.
A proci mag nincs lesarkazva? Azaz tidztítás után, tökéletesek a szélei? Az is okozhat fura fagyást, mielõtt teljesen átadja magát az örökkévalóságnak. Meg ugye nem árt ha a hûtõ rendesen felfekszik a magra.

[Telcontar]

Idézet: amstel - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 22:29

...slotket, mert ez igazából nem cpu kártya, ugye Telcontar?...

Pontosan.

A többi észrevételed meg abszolút helytálló.

[uPmania]

Sziasztok CPU Fanok !!
Véletlenül tévedtem ide, hát nem gondoltam volna, hogy rajtam kívül is vannak hasonló "mániások" .
Vmikor élt bennem is egy kis házi PC-CPU fejlõdéstörténeti kiálllítás készítésére némi "vágy", de aztán alábbhagyott, viszont egy pár CPU megmaradt. Eredeti elképzelésem szerint kupaktalanítva lettek volna kiállítva adataik feltüntetésével olyan módon, hogy a szilicium mag is látszódjék a mintázattal bekötõ huzalokkal. Szóval van 14 db kupaktalanított (a kupakok egyébként megvannak) szépen eltárolt CPU-m. 486-osok és Pentiumok. Ha igaz mind másfajta. Ezen felül van még egy alaplapból szépen kiforrasztott mûanyag tokos Amd386DX-40-es (25*25mm). A többi mind kerámiatokos. És egy kuriózum is van, egy Intel Pentium Pro. Aki esetleg nem ismeri annak info h ez egy elég hatalmas (68*62mm)  kerámiatokos proci és 2db chip van benne.
Felajánlanám bárkinek ezeket, ha érdekel vkit. Ha lenne esetleg az illetõnek akkor szivesen elfogadnék cserébe egy AMD K6III-550-es mûködõképes procit. Budapesten vagyok található.

[TMexy]

Idézet: uPmania - Dátum: 2008. febr. 18., hétfõ - 12:39

Sziasztok CPU Fanok !!
Véletlenül tévedtem ide, hát nem gondoltam volna, hogy rajtam kívül is vannak hasonló "mániások" .
Vmikor élt bennem is egy kis házi PC-CPU fejlõdéstörténeti kiálllítás készítésére némi "vágy", de aztán alábbhagyott, viszont egy pár CPU megmaradt. Eredeti elképzelésem szerint kupaktalanítva lettek volna kiállítva adataik feltüntetésével olyan módon, hogy a szilicium mag is látszódjék a mintázattal bekötõ huzalokkal. Szóval van 14 db kupaktalanított (a kupakok egyébként megvannak) szépen eltárolt CPU-m. 486-osok és Pentiumok. Ha igaz mind másfajta. Ezen felül van még egy alaplapból szépen kiforrasztott mûanyag tokos Amd386DX-40-es (25*25mm). A többi mind kerámiatokos. És egy kuriózum is van, egy Intel Pentium Pro. Aki esetleg nem ismeri annak info h ez egy elég hatalmas (68*62mm)  kerámiatokos proci és 2db chip van benne.
Felajánlanám bárkinek ezeket, ha érdekel vkit. Ha lenne esetleg az illetõnek akkor szivesen elfogadnék cserébe egy AMD K6III-550-es mûködõképes procit. Budapesten vagyok található.

SZia!

Engem érdekelnének a "kupaktalanított" procik + az alaplapból kiforrasztott 386-os.
Pentium Pro-m már van, habár ha az is kupaktalanított, akkor az is jöhet.

Sajnos AMD K6-III 550-em nincs. Ami meg van, az mind kisebb, és nem is tudom, hogy mûködik-e.

TMexy

[Gyula2222]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 20:39

Mibõl gondolod, hogy a proci a hibás? Más nem lehet?

Csak tippelek. A gép a 10*66-os celeronnal mûkszik. 133-as ramok. Egy PCI hálókártya, egy AT hangkártya, amiket próbaként kivehetek (még nem vettem) ki.  Egyszer kaptam egy makacs tá-ti-ti-ti post füttyöt, ekkor kicseréltem a videokártyát (AGP), bár lehet, h csak kimozdult.
Ha 133-mon fagyogatva, de megy a rendszer, akkor kissebb frekvencián elvileg stabilabbnak illene lennie. Kívétel, ha valamely memória kifut a minimális frissítési ciklusból.

[Gyula2222]

Idézet: amstel - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 21:29

AA370TS de nem ugrik be, h melyik.

A slotket-et ezekszerint hibásan magyarítottam.
A kártya jobb felsõ sarkában van egy j1 3 tûs jumper. j2-j4 a baloldalon, egymás alatt.  j 1-2 Intel és idegen proci váltó. J 3-4 frekvenciaváltó 66-100-128 MHz.
A processzort fizikailag rendben találtam. Egy kondenzátorpuffadásban elhalálozott Abit VH6-ban szolgált korábban. (ez egy 5.5*133 fullos Plll)
A celeronom 667/128/66/1.65V feketecimkés.

[Rive]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. febr. 17., vasárnap - 21:37

...

Hahó!

Önnek egy új üzenete érkezett 

+ mé' nem szó'tá, ho' itt az új klubtopik  :confused: