Idézet: mikike - Dátum: 2009. júl. 22., szerda - 6:58
többször hangsúlyoztam:
ha nem végleges igazságként sulykolják, akkor mégis miért kell vizsgázni a hamis elméletből, ahhoz, hogy törvényesen belekezdhess valamibe
miért kerülsz hátrányba, ha nem ismered el, az éppen aktuális mesét?
mikor válik végre szét az állam, meg a hitoktatás?
a reprodukálást az egyik hittársad említette
személy szerint még azt sem hiszem el, hogy a vasöntés reprodukálható, igaz, én már dolgoztam a való életben is, és nemcsak egy számítógép mögül elmélkedek a világról
szóval a hittársad állította, hogy a tudomány reprodukálható dolgokkal foglalkozik
én tudom, hogy ez is hazugság, de örülök, hogy erre te itt magadtól jöttél rá, ezek szerint mégis vannak önálló (és eretnek) gondolatok a mélyben eltemetve
Többször hangsúlyoztam: azért, hogy meggyőződjenek róla, hogy tudod. Egyetérteni nem kell vele, csak tudni. Hogy akarod megdönteni (mással megdöntetni) a tudományt, ha azt nem ismered? Az ellenséget ki kell ismerni. Lehet, hogy minden tanított dolog hazugság, de az emberek 99,999999999999%-nak segít a mindennapi életben, és ez a lényeg. Hatékonyabban, sikeresebben tudják végezni a munkájukat, hatékonyabban tudnak a másik emberrel együttműködni, hasznára lehetnek a társadalomnak.
De még primitív, 100 fő alatti törzsi ősközösségekben is megfigyelhető (Afrika, Ausztrália, szigetvilágok őslakossága, bennszülöttek). Ott, ahol még a civilizáció nem hatott. A gyerekek ott is tanulnak. A fiúk mennek az apjukkal, megtanulnak vadászni, megismerik a fegyverek használatát, elkészítését, karbantartását, megismerik az állatokat és elejtési technikájukat (még kannibáloknál is), a növényeket, a tájékozódást, ház/menedék/építést/keresést, végeredményben azt, hogy hogyan tartsák el felnőttként magukat és családjukat. A lányok az anyjuktól a főzést, gyógyítást (amennyiben nem ütközik a sámán hatáskörével), ruhakészítést tanulnak. Az ő szintjükön ez komoly tudományos munka, az ismeretek átadása. A végén ők is vizsgának, a beavatási szertartásokon legkésőbb. Sőt, a helyi sámán, helyi vezető hatalmát is el kell ismerniük, a dogmáival (szellemidézés) kötelesek egyetérteni, azt tisztelni. Ez minden közösségben kialakul. Ez kell, hogy a közösségben valaki hasznos lehessen, együtt tudjon élni a többiekkel, alkalmazkodni tudjon másokhoz. Különben csak anarchia lesz. A társadalmakat a tudománoky (szabályok) tartják össze, és azok ezek mentén fejlődnek.
Még az állatoknál is így van. Eleinte etetik a kicsiket, aztán, mikor nagyobbak együtt vadásznak a felnőttel, megtanulva az elejtést és a veszélyeket, azt, hogy kik a náluk erősebb állatok. Végül egyedül mennek vadászni. A vizsga számukra a nagybetűs élet. Ha nem tudnak elejteni semmit, akkor nem újra beiratkoznak a suliba, hanem vagy éhendöglenek vagy megöli őket az erősebb ragadozó.
Törvényes tevékenységnél a modern államokban azért követelik meg a "dogmákat" és "hamis elméleteket", mert ez valamennyire garantálja, hogy az adott tevékenységet nem olyan fogja végezni, aki arra tudásban vagy képességben alkalmatlan. Ha nem is fog "mindent", "tökéletesen" tudni, de legalább tud "valamit", ami több, mint az esetleges semmi.
Felhoztad, hogy pl. művészeteket tanítanál az iskolákban. Tudod azoknak is milyen mély tudományos hátterük van már mára? Könyvtárakat töltöttek meg vele. Én, személy szerint a hangszeres zenébe ástam bele magam. Nagyon komplex elmélete van: zeneelmélet (nem csak kottaolvasás, a zeneszerzők nem fülre komponálnak, hanem matematikailag arányokat számolnak, hangközökben, fokokban, skálákban gondolkodnak), vizsgálják, hogy egyes hangcsoportok pszichológiailag hogyan hatnak a hallgatóságra, annak hangulatára. Aztán ott van a zenetörténet (megismerni az elődök zenéjét, technikáját, filozófiáját, tudni kell, hogy egy új zenei irányzat milyen többletet hozott a korábbihoz képet, meg kell tanulni a zenei műfajokat-kifejezési formákat, osztályozásokat, fogalmakat). Ezen kívül a hangszerek és az ember anatómiájának, felépítésének megismerése (fizikára és orvosi anatómiára hasonlít) a kézügyesség fejlesztése céljából, önellenőrző-tudatmódosító-lámpalázoldó pszichológiai ismeretek (ez meg tiszta pszichológia). Kész tudományos kavalkád. Nagyon kemény ám. Ha nem hiszed, menj el egy zeneiskolába, de inkább lehetőleg valamelyik konzervatóriumba (zeneművészeti főiskola). Ugyanez vonatkozik a képzőművészetekre is.
Amúgy kösz a bókokat! Ez számítógép nélkül is így van. Hiába, a való életben még csak te dolgoztál. Mi biztosan nem. Illetve el kell vegyem a kedved: nem magamtól jöttem rá, mert köztudott. Monitorfejűség ide-oda. Sőt, pont a tudomány az, ami arra sarkall, hogy kételkedj, kérdőjelezz meg dolgokat, újíts, keresd a logikát, az összefüggéseket, végezz ellenőrzést, gyűjts alátámasztó bizonyítékot. A tudomány örül neki, ha "megdöntöd" (erre több lehetőséget is kínál), mert a tökéletesebb tudást magába építve csak erősebb lesz. Sőt ezt kifejezetten igényli, mert így fejlődik és nem pang egyhelyben, mint egy pocsolya.
Azt még mindig nem írtad, hogy az iskola neked milyen konkrét károkat okozott. Meg azt sem, hogy mi a tevékenység, amibe belevágnál, de a törvény nem engedi.
Akkor néznél nagyot és ismernéd el a tudományt, ha kitennének valami lakatlan szigeten vagy a Déli-sarkon, megfelelő felszereléssel. Megtudnád, milyen tudomány-technika nélkül élni, társadalmon kívül. Rohadt kemény lehet.
Szerkesztette: N0zer0 2009. 07. 22. 10:10 -kor