[Raynes]

Idézet: schsf - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 13:32

telepitése kevesebb kattintást igényelt mint a win, mert nem kért 16 betûs licenszkódot (!)     

Erre mindjárt jön MS Szabcsi, és megmondja frankón, hogy a Windows-ba is bele lehet integrálni a licenszkódot, és automatizálni lehet úgy a telepítést, hogy szinte be sem kell avatkozni  :Р Ami persze nem fair.

A kattintást nem az egérre értem. Nem jó megfogalmazás. Legyen akkor inkább beavatkozás. Ubuntunál Magyar nyelv kiválasztása, Magyar kiosztás, esetleg képernyõmód (F4), partícióra Enter, és már mászik is fel a rendszer. Esetleg még root/usernév és jelszó beírása. Hálókártyát megtalálja, ha DHCP-n kap címet, már net is van.

Szerkesztette: N0zer0 2009. 09. 23. 12:59 -kor

[Ytse]

@schsf: egy szó: PowerShell

[schsf]

@szeder: Miszter Sólyomszem és német precizitás. Ennyi pongyolaságot engedj meg egy 61 éves és butuló öregembernek.... Fiatal koromban Londonban én is kiérdemeltem a "Mr. Hawkeye" címet. Ezennel átadom Neked

[Warrior]

Idézet: schsf - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 13:18

@Warrior: "....Azt hiszik, hogy a windows-hoz értenek,..."<br />
<br />
Kiváncsi lennék, hány Windows hívõ ismeri az input output átirányitást és a pipe-ot (  | ) ami Unix / Linuxban alapból ott van, Dos / Windowsba meg belecsempészték. De nem tökéletesen, mert a windows pipe nem aszinkron, hanem temporális file ba termel és onnan olvas. Egyáltalán hány Windows-os használja a parancsablakot?  pl. Linuxban meg tudom csinálni: "  cat filenév - | programom  ", ami átadja a "programom"-nak a filenév tartalmát, majd konzolra vált és gépelhetek "programom"-ban. Ez jól jöhet pl. egy mini Forth interpreter esetén ahol "filenév" - bõl bõvitem a tudását, majd kézzel programozok. No szóval az ilyesmik miatt sem kell aggódni a Linux miatt.

Igen, amikor olvastam a post elejét, nekem is az ugrott be, hogy az nem "igazi" pipe, csak "szimuláció". Mi is csináltunk olyan átirányítást, ami bizony nem mûködött windows/dos-ban. De a karakter ("|") azért megvan...
Meg a driverek (kernel modulok) ki-betöltögetése (nem a hotplug eszközök). Meg a szabadon konfigurálható kernel.

Xp indul befelé, hálókarimon (rtl8139) a link bevillan, kialszik, bevillan, kialszik, üdvözlõképernyõn bevillan, úgy marad. Linux indul befelé, link bevillan, úgy marad... Nem tudom mit kell bonyolítani.

Nyilván nem magával a linkkel van gondom, hanem a rendszer egészével. A linux õszinteségét nem lehet utolérni. Tele van hibákkal. De a hibaüzenetek sokrétûek, bõbeszédûek, nem adnak pusztán hibakódot általában, a logolás defaultban is több tényt rögzít, ami után utána lehet nézni (a default eseménynapló elbújhat). Nem rejti el a felhasználó elõl, sõt, odanyomja az orra alá, kezdjen vele, amit tud. Csak van, aki ezt nem szereti, ehelyett olyan rendszert használ, ami megpróbálja kitalálni, hogy õ mit szeret - gyakran tévesen.
Nem azt mondom, hogy ez vagy amaz jobbik, nyilván mindkettõnek vannak elõnyei, hátrányai.

ps.: anno kaptunk integrált vállir-rendszerbõl készített listákat (vagy 15-öt kb.), amikben közvetlenül nyomtatóra küldhetõ formátumban volt minden. A fájlok (tehát text, +printer vezérlõ szekvenciák) különbözõ méretûek voltak, 10 kilóstól 20 megásig (összesen valami 6-7 ezer oldal lehetett, nagy részük több oldalas is, számlák voltak ugyanis, azaz érzékeny céges doksik).
Meg kellett számolni, hány oldal lesz az egész, illetve hány darab számla, fájlonként, s összesítve is. Az egész ugyanis ömlesztve volt, a printerre küldve az csak ontotta a papírt. De nyomtatás elõtt tudni akarták, mire számítsanak, az integrált rendszer pedig a tételek számáról nem ít semmit, mert valami spec módon lettek legyûjtve (egy napig futott a legyûjtés).
Az akkori (vagy 6 éves) technikával 2 lehetõség mutatkozott, párhuzamosan csináltuk egy kollégával, aki hitt abban, hogy word-ben mindent meg tud oldani. Ez azért neki is soknak bizonyult. Mint kiderült, nem is kevéssé.
Egy fájlban meg tudtuk keresni, mely szöveg szerepel minden oldalon, illetve minden számlán. Tehát számlákat is lehetett számolni, meg oldalakat is. Nyiéván nem minden számla volt egyoldalas, volt 3 oldalas is. De lényegtelen.
Word-be behúzva egy ilyen 20 megás doksit, vártunk vagy 4-5 percet (notepad nem tud szavakat számolni), mire benyitotta, megszámoltatta kolléga, leírta papírra, stb. Szépen csinálta egyesével.
Mi meg fogtuk a shell-t, sima grep-pel (+wc -l-lel) szûrettük.
A végeredményt összevetettük. A word-ös kolléga nem hibázott, egyeztek az értékek a miénkkel.
Ráadásul egyszerre lettünk kész. Azt mondta akkor (amúgy fõnököm most már), hogy hatékony a word is.
Mi meg azt, hogy "mi lett volna, ha nem 15 darab listát kapunk, hanem egy full könyvtárszerkezetnyit, azaz akármennyit... Ugyanis a linux-os, shell-es módszer ugyanúgy produkálja az eredményeket, papírra írás, kézzel való összegzés, azaz emberi hibalehetõség nélkül, akármennyi fájlra... Szóval mondtuk neki, hogy egyáltalán nem volt hatékony, csak megmutatta, hogy össze lehet windows-ban is hozni a dolgot. Erre azt mondtuk neki: látod, mindig te mondtad, hogy a linux-szal bütykölni kell, hát most véletlenül nem épp fordítva volt? Nyilván poénos volt meg minden.
De a lényeg: shell-es tekintetben, szûrésben, leválogatásban (awk), fájlok parse-olásában a windows-os megoldások az életben nem fogják még csak meg sem közelíteni, mert egészen egyszerûen nem erre valók. S csak pár parancsot kell megtanulni, mert olyan primitív, egyszerû, hogy csak röhög az ember.

[Warrior]

Idézet: Ytse - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 14:01

@schsf: egy szó: PowerShell

Használtad már?

A powershell egy kamu, átverés. Keretrendszer kell hozzá, a legegyszerûbb parancsok sem mûködnek univerzálisan. Egy marketingfogás. Gépelhetsz te hosszú sorokat, majd nézd meg, mennyit fogsz belõle érteni, sõt, mennyit fogsz majd saját kezûleg megfogalmazni... Szerintem amennyire anno nyomatta a cég a powershellt, most, mire már kiderült, hogy mennyire NEM hatékony, annyira próbálják titkolni is. Nem arról van szó, hogy mit lehet és mit nem léehet megoldani vele, hanem egészen konkrétan a linuxos shellekkel vetem össze.

Linuxos parancsok egyszerûek, világosak, könnyen kezelhetõek. A powershell a nyomába sem ér ebben a tekintetben, de tény: az MS megpróbálta. Aztán nézd meg, mik születtek belõle...

Hogy konkrét példát mondjak:

Ott a du, vagy a df. Elõbbi könyvtárhosszt számolgat, s vési ki, utóbbi könyvtárakhoz "tartozó" partíciókon számolja a szabad helyet. 2 piszok egyszerû parancs. Powershell-ben is születtek megoldások (2-3 sorban), de hogy érthetõnek, egyszerûnek nem nevezhetõek, az biztos. De nem lenne baj, csak az "írók" elismerték, hogy bizony nem minden körülmény között mûködnek jól, szemben a linuxos változatokkal.

Vagy ott a dd. Ezt soha sem lehet így konkrétan megvalósítani powershell-ben, ami bármilyen eszközre mûködni fog. Mert linuxban, unixban bizony mûködik. S csak ennyi: dd [input] [output].

Le kell ülni 2 gép elé, 2 "különbözõ" rendszer shell-je elé, kiadni egy melót, oszt megnézni, mennyi energiába telik. Az tuti; powershell-nél telni fognak a sorok. A linux sh-jánál (vagy bash) egyszerûbbet egyszerûen lehetetlen csinálni. De az egész rendszer filozófiája ez. Az windows filozófiája épp nem ez, tehát egy shell, ami azért valljuk be, valamilyen módon a futó rendszerre "épül", hogy a fenébe lehetne annyira hatékony, amikor maga a futó rendszer sem az... Ez csak eszmefuttatás, meg fröcsögés, de tény: powershell-ben kicsit bonyolultabb az élet, annak is, aki otthon van a dotnetben.
Van haver, aki próbált vele dolgozni cégben, aztán amikor látta a unix ksh-ját (Kornshell), azt mondta (pedig van gyakorlata, fejlesztõ), hogy inkább a unix/linux. Sokkal egyszerûbb, érthetõbb, nem kell copy/pastézni...

Linuxon ugyanis gyorsan és könnyen meg lehet tanulni egyszerû shell-parancsokat, amik a powershell-ben már mindjárt nem ilyen gyorsak és egyszerûek...

Szóval szerintem soha nem fogja még csak megközelíteni sem, mivel más a rendszer "célja", ha szabad ilyet mondani. Attól, hogy windows alatt is meg lehet oldani dolgokat. Hisz számítógép, vagy miafene.

ps.: a fentebbi postban leírt számolgatós feladat megoldását szívesen várom itt, a liunuxos alant következik, valami ilyesmi (most csak az összegzést csinálom, fájlonként nem):

cat *.lis | grep "keresendõ szöveg" | wc -l

A "cat" "listázza" az összes .lis fájlt, leszûri a keresendõ szöveg-et tartalmazó sorokat (nem rakja le file-ba:) ), megszámolja, mennyi, osztán kész. Nos, powershell-fanatikusok, lehet megoldást adni, ami ennél egyszerûbb... Abba bele sem merek gondolni, hogy mi van ha awk-t használok szûrésre, ami mezõket is keres, rendezni egy mozdulattal, akár cserélni, akár C-kódot beleírni...

Szóval offtopic ide vagy oda, kérdés nem az, hogy létezik-e a powershell, hanem az, hogy mennyire hatékony, mi az, amit konkrétan meg tudunk vele oldani; mi magunk. Nem csak az elmélet. Elméletben bármit.

ps/2.: vagy számoljuk meg, s ABC-sorrendben írassuk ki, hogy egy könyvtárban melyek azok a file-ok, amelyek nem hosszabbak pl. egy adott méretnél, stb. Ez linuxban szintén fél sor, segédfájlok nélkül, pusztán pipe, s egyéb szûrõk segítégével.
Megnézném, powershell-ben mennyi lenne, s mennyire lenne érthetõ, mennyire lenne gyors, stb. ...

Szóval szerintem a 2 shell hatékonyságát nem lenne szabad hasonlítani, ha másért nem, max. azért, hogy látszódjon, mekkora is a különbség.

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 23. 13:34 -kor

[Raynes]

Két dolog maradt még ki:
Egyik, hogy a linux erejét, erõforrássait kicsit megossza még a sok distrib.
A másik, hogy a Mac OS X terjedése is az *x rendszereket erõsíti.

[Szabcsi]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 13:58

Erre mindjárt jön MS Szabcsi, és megmondja frankón, hogy a Windows-ba is bele lehet integrálni a licenszkódot, és automatizálni lehet úgy a telepítést, hogy szinte be sem kell avatkozni  :Р Ami persze nem fair.

Lóf@szt kell beleintegrálni, kb egy éve már egyik asztali windowsnál sem kötelezõ megadni licenszkódot mezei telepítéskor, ez már eléggé fair? 

[Warrior]

Az automatizált telepítés (nevezzük "Windows vállalati környezetben"-nek) jó dolog, a sysprep is az. Vannak ott is fejlesztések azért.

[schsf]

@Warrior: És ezenkívül pl. a Linux "awk" -val csodákat lehet mûvelni. És mivel az "awk" és "gawk" netrõl ingyen letölthetõ Dos és Windows-ra is --> a program hordozható ! Általában a linux LF , ms CR/LF különbség sem zavarja. Ja és emiatt a Linuxos textfileok soronként 1 karakterrel rövidebbek. Ez gigabyte-nál már érdekes.

[Szabcsi]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 14:06

Használtad már?

Hogy elejét vegyük a további fogalom nélküli PS "szakértésnek", javaslok egy rövid szösszenetet Marcus Nasarek (Linux Magazine, hogy ontopic maradjunk) tollából: http://www.linux-magazine.com/w3/issue/78/..._PowerShell.pdf

[Nyulpapa]

Na látom hirtelen megjelent az összes véresszájú linux fan és nekiálltatok magyarázni, hogy a Linux mennyivel is jobb mint bármelyik más oprendszer (jelen esetben winXXX termékek többségében). Ehhez olyan "komoly" érveitek vannak, mint például:
- Mennyivel több mindent lehet benne csinálni (külöbözõ parancsok stb)
- Mennyivel kevesebb erõforrás kell hozzá
- A háttér infrastrúktúrát (hálózatokat) jellemzõen linux mûködteti
- A több tízezer processzoros gépeket ezek éltetik
stb. stb. stb. Fel sem tudom sorolni a sok bullshit-et amivel itt kábítjátok egymást.
Tételesen a teljesség igénye nélkül:
- Hagyjuk már a parancssort meg annak a képességeit (a windows (server) már mindent tud, amit architecturális / tervezési korlátai megengednek lsd. Powershell)
- Kevesebb erõforrás szükséglet a mai gépek tükrében már nevetséges, a kényelem sokkal elõrébbvaló mint az hogy melyik rendszer mennyi idõ alatt bootol vagy 2 másodperccel hamarabb hajt végre valamit
- Na kíváncsi vagyok miféle hálózatok mennek Linux-on nagyrészt... Ahol nincs pénz professzionális hálózati eszközökre? Vagy beraktatok egy print and/or file servert és ez a "quality service offered to the business"? nevetséges...
- Próbálj megvenni bármilyen oprendszert több tízezer processzorra való licensz-szel. Nem azért használják ezeken a gépeken a Linuxot, mert az jó hanem pusztán költségindokból. Ez ennyi ne is magyarázzuk túl (hozzáteszem pont ezért nem nagyon van MS termék erre a szegmensre -> nincs piac aki megvenné).
-------
A kedvencem a hozzászólások közül "mert ehhez gondolkozni kell". Igen kell, ez a legnagyobb baj. Amíg windows alatt 5 clickbõl megvan egy issue és már dolgozhatok is következõn addig linuxon 2-3 percet kell egyes dolgokon gondolkodni. Tehát ha support staff vagy, lényegesen hatékonyabban lehet GUI-val dolgozni mint anélkül... Na gyertek linux fanok, osszatok egy kicsit...

[Warrior]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

...

Már nem azért, de mintha azt mondtuk volna, hogy megvannak minden rendszernek az elõnyei és a hátrányai a többihez képest...

A shell kapcsán elfelejtetted, hogy a unixos shellek már több, mint 20 évesek.

Azt sem mondta senki, hogy több dolgot lehet csinálni linuxban, de azt igen, hogy bizonyos dolgok egyszerûbbek. Mint ahogy fordítva is igaz.

A gondolkodáshoz: amíg windows alatt szívhatok a fenti problémával (ami konkrét) egy órát naponta, addig linuxban pillanatok mûve. Lehet rá írni természetesen programot, de aki ért a shell-hez, s tudja is használni (nem csak az ls parancsot), azt bizony megkérdezhetnénk, vajon hatékony-e... Én csak a felszínét láttam, de nekem elég volt, a munkámat nagyban megkönnyítette.

A GUI-ra pedig nem mindenütt van szükség. ...

Szóval egy szóval sem monta senki, hogy a linux csodarendszer, kétségtelen, hogy a windows-nak is megvannak az elõnyei. De az is kétségtelen, hogy megvannak ám a hátrányai is.

ps.: ismerek 1-2 figurát akik linux-expertek (persze nem hivatalosan), gyakorlatilag megjelenése óta használják. Van olyan haver, akinek úgy kellett megmutatni, hogy windows-ban a képernyõ tulajdonságait hol tudja megnézni. De csak addig mosolyogtunk rajta, amíg meg nem láttuk, mit mûvel a rendszerrel. Igaz, hogy nem hétköznapi eset, s az is, hogy bizony vannak MS oldalon is kiváló szakemberek. De ha nekem pl. sokkal egyszerûbb a munkám linux környezetben, akkor minek használjak más rendszert? Ha sokkal könnyebben tudok szkriptelni, sõt, mitöbb, ezt a tudást aztán bármilyen más Unix-ban felhasználhatom (mert ugye a PS platformfüggõ egy picit), akkor minek használjak más rendszert?

Ha egy fél sorban le tudom írni, amit akarok, s a gép megcsinálja, akkor minek rakjak köré sok gigás rendszert, s írjak tele 3 sort?

Fenti példákhoz továbbra is lehetne mutatnod PS kódot (nekem pl. ilyesmik kellenek):

- egy könyvtár összes fájljában keresni sztringet, megszámolni, összegezni. A fájlok száma és neve tetszõleges (azaz állandóan változik).
- adott méret alatti fájlok keresése egy könyvtárban, aminek tartalma tetszõleges, eredményt listába, rendezni ABC-rendbe.
- könyvtár méretének számítása (konzolon).
- szabad terület számítása az összes felcsatolt könyvtárban (konzolon).

Ezek pl. hétköznapi szintû melók nálam. Linuxban 1-2 apró parancs, PS-ben a falat kapartam, mire az elsõhöz hasonló megoldást találtam, csak úgy elmondanám...

Tudsz esetleg jobbat? Mert a linuxra bármi rosszat lehet mondani (hisz van rossz tulajdonság is bõven), de azt, hogy a parancssora gyenge... Akkor te sosem használtad igazán, merthogy épp a shell az erõssége. Az MS mára belátta ezt. Nem poénból fejlesztik a PS-t sem. Kíváncsi vagyok, néhány év múlva mennyien fogják és milyen célokra használni.

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 23. 15:39 -kor

[Warrior]

Idézet: Szabcsi - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 14:47

Hogy elejét vegyük a további fogalom nélküli PS "szakértésnek", javaslok egy rövid szösszenetet Marcus Nasarek (Linux Magazine, hogy ontopic maradjunk) tollából: http://www.linux-magazine.com/w3/issue/78/..._PowerShell.pdf

Annyiban igazat adok, hogy valóban nem a shell tehet arról, ha egy rendszerben egyszerûen nem olyan parancsok vannak...

A windows-okban egyáltalán nem a shell volt a lényeg, a fejlesztõk a gui-ra koncentráltak. Ennek értelemszerûen ára volt. Más a rendszer felépítése, vannak idegesítõ hibái: (dir /s-t nem tudja a recovery console).

A unix/linux alapvetõen C könyvtári függvényekre támaszkodik ha jól tudom. Annyira "közel hozták" a shellt ezekhez, amennyire csak lehetett.

A kezdetektõl fogva primitíven egyszerû, tovább nem csonkítható modulok, parancsok, s a unixos file-kezelés filozófiáját az MS csak nemrég vette át.

Szóval a fenti példákat esetleg valaki prezentálhatná PS alatt. Mert nem azért, de szerintem nem erõssége a windows-nak, még akkor sem,ha valahogy bármit meg lehet oldani ott is. Nem egy PS-es szkriptet láttam már primitív egyszerû taszkokra, amik ránézésre igazán érthetetlenek voltak.
Linuxban a shell alapvetõ használatához nem kell gurunak lenni, nyilvánvaló. Alapvetõ diszkparancsok ott vannak, az ember kipróbálja, kész. A powershell már bonyolultabb.
Elismerem, hogy van elõnye is biztosan (bár én tartok tõle, hogy pár év múlva úgy emlékszünk majd vissza rá, mint valami alig használt funkcióra), de linuxban a shell használata egyszerûen mindennapos és nyilvánvaló. Csak azt akartam szemléltetni, hogy a windows-ban a shell sokkal "jelentéktelenebb" szinten van, mint a linux/unix rendszerekben. Vagy esetleg van, aki konkrétan cáfol, úgy általában?

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 23. 15:54 -kor

[Nyulpapa]

@Warrior: Szokásos bla-bla. Az elõbb még fél oldalban taglaltad hogy a powershell mekkora humbuk (hogy finoman fogalmazzak), most meg hirtelen szelíd bárányként közlöd, hogy hát igen az éremnek mindig két oldala van... Valahogy N0zer0 33-as comment-je tûnik eddig a legértelmesebbnek az összes közül (önkritikusan beleértve a sajátom is). Ha TI véresszájú linux-fanok meg akarjátok érteni, hogy miért nem terjedt el a Linux széleskörben, akkor first nem a saját igényeitekbõl kell kiindulni hanem egy átlag felhasználóéból, second a business igényeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. És a Linux pont ezek ahol elvérzik... (otthonra Max Os X, üzletre meg Unix like rendszerek amik alternatívát jelenthetnek a linuxra).

[Warrior]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 16:35

...

Hát akkor valamit iszonyúan félreértettél: a powershellt abszolút baklövésnek tartom, ahhoz képest, ahogyan beszéltek róla a fejlesztõk anno. Az volt a véleményük, hogy "lemossák" a unixos shelleket vele... Ez azért nem elég ahhoz, hogy bizonyítson is. Erre gondoltam, hogy marketing. S egyáltalán nem alternatívája a régi sh-knak.

Az érem másik oldalán pedig azt értem, hogy magának a rendszernek vannak hátrányai is: egységsugarú user pl. soha a büdös életbe nem fog boldogulni GUI nélkül.

A shell-nek milyen nagatívumai lehetnek? Hisz a rendszer alapvetõen nem tehet róla, ha nem értenek hozzá.

De azt továbbra is állítom, hogy egy rakás diszkfeladatot linuxban pillanatok alatt meg lehet oldani. A PS ennél "jobb" nem lehet, maximum valami hasonló. Majd egyszer. De még messze nincs azon a szinten. Mivel alatta a rendszer sincs. Egyszerûen nem a shell-es témákra van kihegyezve, hanem a desktop-ra.
Linuxban a desktop csak egy "modul". A windows-ban elválaszthatatlan része a rendszernek (persze erre is vannak már megoldások, de ne feledd: linuxban a kezdettõl fogva, unixban meg már több, mint 20 éve így van). 

ps.: az átlagfelhasználó alapvetõen meg mindig hülye lesz a géphez, azaz nem fogja érdekelni annak mûködése, esetleg maga az oprendszer, mert csak el akarja végezni azt a rohadt munkát valahogy. Csakhogy ez 22-es csapdája, mert visszafogja õt, ha nem ért hozzá jobban, meglehet, hogy nem fog tudni hatékonyabban dolgozni sem.

Szerintem a powershell nem fog bizonyítani - el fog tûnni lassan; nem váltja be a hozzá fûzött reményeket.

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 23. 15:50 -kor

[Warrior]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

...
- Próbálj megvenni bármilyen oprendszert több tízezer processzorra való licensz-szel. Nem azért használják ezeken a gépeken a Linuxot, mert az jó hanem pusztán költségindokból. ...

Már elnézést, de szerintem ez egetverõ hülyeség; félreérthetõ. Olyan benyomást kelt, mintha a linux valami kompromisszum-megoldás volna a nagy gépeken...

De valahogy a fejlesztõk nem ezt mondják. A linux/unix sokkal "jobban programozható", ha szabad ilyen csúnyán fogalmazni. Õket meg nem érdekli sem a licensz, sem pedig a GUI. Ha hatékony rendszer kell, nem számít ha fapados, sõt, legyen minél egyszerûbb. Ott a perl, a python, ennél egyszerûbb nincs a világon. Nem értem, mit nem értesz.

Meg kéne már érteni, hogy a windows asztali rendszernek indult. A unix egyáltalán nem.  A linux meg valahol félúton tévedhetett el... De attól még unix-like.

Szerkesztette: Warrior 2009. 09. 23. 15:56 -kor

[Raynes]

Senki nem állította, hogy az egyik határozottan jobb lenne. Pont fordítva. 1-2 Microsoft bérenc próbálja elmesélni, hogy Windows-on kívül nincs élet, csak xar. Ez az igazi bullshit.

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

Na gyertek linux fanok, osszatok egy kicsit...

Nem vagyok fan, de csak mert ilyen szépen kérted...  :Ð

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

Hagyjuk már a parancssort meg annak a  képességeit (a windows (server) már mindent tud, amit architecturális / tervezési korlátai megengednek lsd. Powershell)

Hagyjuk. Biztos mindent tud. Senki másnak nem lehet szüksége többre. Te már csak tudod, nyilatkozhatsz mindenki nevében    Valamikor a 640KB is elég volt mindenre. Kicsit sem mindegy, mik a korlátok konkrétan, vagy hogy mennyi van belõle.

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

Kevesebb erõforrás szükséglet a mai gépek tükrében már nevetséges

Senki nem állította, hogy minden esetben kevesebb erõforrás szükséges linux rendszerekhez. A cikk is arról szólt, hogy saját magához hasonlítva egyre több.

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

Na kíváncsi vagyok miféle hálózatok mennek Linux-on nagyrészt... Ahol nincs pénz professzionális hálózati eszközökre?

Kérdezd az üzemeltetõket. Konkrétumok nélkül a válasz egyértelmû. Olyan hálózatok mennek, amelyek mûködnek. Sokaknak ez elég. A bullshit az a "quality service offered to the business". Kit érdekel a minõség címû marketingduma, ha kielégítõen fut egy szolgáltatás, nincs leállás, kiesés? Professzionális hálózati eszközök sem mindenhatóak. Akármilyen spéci, nagyszerû is némelyik. Késõbb lazán kiderülhet, hogy XY dolgot, ami közben nagyon kéne, nem tud.

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

Nem azért használják ezeken a gépeken a Linuxot, mert az jó hanem pusztán költségindokból.

Miért fizetnének érte többet, ha egyszer az ingyen OS is megfelel az igényeknek? Jótékonyságból?

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 15:22

addig linuxon 2-3 percet kell egyes dolgokon gondolkodni.

Te szegény. Nehogy megfájduljon a kis búrád a sok gondolkodástól.

[Nyulpapa]

@Warrior: Még valami. El vagy(tok) tévedve amikor bármilyen shellt, command line interpretert vagy bármi rendszer funkciót összehasonlítgattok. A rendszer nem tud semmit. A rendszer annyit tud amennyit a mögötte ülõ felhasználó tud, semmivel sem többet (tetszõleges szempontból mindegy, hogy egy másik vérprofi felhasználó többet ki tud csikarni belõle, az csak egy lehetõség nem konkrétum) . Vegyük a te példádat (kikeresni flat fájlból a számlákat). A leghülyébb felhasználónak is eszébe jut azokat betölteni egy szövegszerkesztõbe és egy adott minta alapján megszámolni. Viszont hegeszteni erre egy parancssort nem (fõleg ha nem is ért hozzá). Business szempontból sokkal egyszerûbb három-négy emberrel végigszámoltatni túlórában, mint leakasztani egy linux gurut valahonnan, hátha másképp is meg lehet csinálni. Nem is beszélve arról, hogy ugyanannyi idõ alatt végeztetek (tudom mi lett volna ha több fájl van stb, DE nem volt tehát irreleváns).

[Warrior]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 16:35

...(otthonra Max Os X, üzletre meg Unix like rendszerek amik alternatívát jelenthetnek a linuxra).

Akkor hol a vita? Hisz te is most ismerted be... A MacOS is unix-alapú. Hát hol a windows?

[Raynes]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 16:56

Nem is beszélve arról, hogy ugyanannyi idõ alatt végeztetek (tudom mi lett volna ha több fájl van stb, DE nem volt tehát irreleváns).

Azt magyarázta, ha nagyságrendileg több (100-1000x) tételt kellett volna átnézni, akkor a gépi megoldás lett volna nyerõ, nem csak megbízhatóságban, de messze idõben is.