[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 9:07

na ja, egyedi rendszerek mar regota vannak. (kozel 10 eve olvastam mar ilyen geprol, amibe belerugdoshatsz, kivehetsz belole reszeket, megis megy tovabb..) de a google nem egy "bemegyek a boltba es veszek egyet" gep! ma meg.. raadasul gyanitom, hogy adott feladatra es meretre optimalizalt. mas meretben (5-10 gep..) gyanithatoan mer nem lenne ennyire hatekony.

de a lenyeg, hogy: igen, ilyesmit varok, de sokkal inkabb hardware tamogatottsaggal, es joval szabvanyosabb formaban. mint a PC.

"kapásból ismerek vagy 10 magyar ilyet"
programozot, vagy helyet, ahol oktatnak? mert a kerdes a masodik volt..

bogdan. a google még fog 5-6 évet ülni a rencerén, utáõna kiadja és megveheted a boltban a "google os"-t.

én 10 emberre gondoltam

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. máj. 24., szerda - 14:51

Hát nem. Ez a teljes globális piacon mért 4 utas szerverek közti részesedést jelenti. Nem csak az észak-amerikait. A 16.4% sem stimmel, mivel 2005 Q1-ben már 21% feletti volt a részesedése a Mercury research szerint. Eddig tehát nem nyert.

Naszóval.

Ha jól olvastam, akkor a Mercury a leszállított processzorok darabszámára adta meg azt a részesedést, ami, figyelembe véve a négyutas rendszerek körében elért sikereket, konzisztens a ~16 % körüli részesedéssel. A Gartner legfrissebb adatai szerint 15,3 %. Az IDC ennél magasabbra teszi, 16-18 százalékra.

Idézet

De ugye messze nem tekintették annyira noname-nek, mint az AMD-t 2003-ban? Az Intellel üzleti kapcsolatban álltak, mindösszesen az architektúra volt új. Az AMd esetén viszont még az üzleti viszony sem volt meg. Gondolom ezt elismered. Az AMD mellett szólt az X86 kompatibilis utasításkészlet (azaz az, hogy Itanium brand new ISA volt), de minden egyéb tekintetben nagyobb hátránnyal indult mint az Itanium.

Egy ultrakonzervatív piacon, hatalmas install base-ekkel szemben egy inkompatibilis platform, világgazdasági recesszióban, a dotkom lufi kipukkadását követõen, általános telekom válság közepette. Valóban, minden másban az AMD volt (van) rosszabb helyzetben.

Idézet

Azt kellene elismerni, hogy az Itanium tévedés volt. Nem lesz vége persze mint a botnak, tovább fog élni, sõt még terjeszkedni is fog valamennyit, de látni kell azt, hogy ha az Intel nem erõlteti a P4-et és az Itaniumot, hanem helyette a P3-at viszi tovább és az Itaniumot is X86 alapokra helyezi, akkor az AMD ma sehol sem lenne. Talán már régen csõdött jelentett volna. Meg azt kellene elismerni, hogy az Opteron lényegesen sikeresebb, mint az Itanium. És nem, nem azért, mert az Intelnél mindenki síkhülye, az AMD-nél meg zseni, hanem azért, mert az Intel vezetõsége totál rosszul mérte fel a piaci igényeket és a jövõbeli lehetõségeket. És persze az Itanium teljesítményérõl is totál téves képzetek éltek bennük, mivel nem kicsit megvezették õket.

Az Itanium technológiai oldalról egy megoldást kínál sok szoftveres és hardverdesign problémára. Piaci oldalról egyszerû gazdaságossági lehetõséget/igényt célzott meg, ti. a növekvõ fejlesztési költségek kiírtották a legtöbb vertikális megoldásszállítót. Ez ilyen egyszerû. Gondok a végrehajtással vannak, elõször a Merced, most a Montecito. Ezek késleltetik, kitolják és nyilván tompítják is a platfrom felfutását, kiváló lehetõségeket nyújtva a basherek számára. Tartom, hogy jövõ év végére az IPF run rate eléri +-10 százalék a Power-alapú gépek forgalmát. Ha ez bekövetkezik, akkor is sikeretelen lesz, egy tévedés?

Ha az Itaniumot x86-ra helyezi, annak gyakorlatilag semmi hatása nem lett volna az Opteronra, amely a kétutas volumenszerverek pályáján futott be, az Itanium pedig egyelõre a legfelsõbb szegmensben sikeres. Kb. ennyire lehet sikerességüket is összehasonlítani, bár a releváns piaci részesedésnél objektívebb mérõszámot nem tudok hirtelen.

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. máj. 27., szombat - 18:41

special, konyorgom, mirol beszelsz!??!!!???

egy ici-pici kerdesunk volt csak, miszerint a 94%-os novekedes az vajon CSAK a BCS-en beluli novekedest jelenti-e a HP Itanium eladasain belul, vagy a teljes portfoliojet? mas kerdes nem volt kozottunk. 

félreértés volt, elnézést, azt gondoltam, hogy a piaci térnyerés vs. migráció volt a kérdés annál a postnál.

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. máj. 29., hétfõ - 23:23

Azért az igazi tanulság ebbõl a sztoriból az, hogy az X86 (special ebben az esetben az Opteron) betör oda is, ahol a naív álmodozók szerint elvileg semmi keresnivalója nem lenne. Nagyon úgy néz ki, hogy van, továbbá nagyon úgy néz ki, hogy ez a jövõ, legalábbis egyetlen olyan jelet sem látok ami ezen tendencia ellen mutatna. 2-3 éve még itt többen is lesajnálták az X86-ot és azt jósolták, hogy 2006-2007 környékén már sehol sem lesz teljesítményben az Itaniumhoz képest, nos ez mint jól látszik nem jött be, sõt. Más indokot meg olyan nagyon nem találok. A nagy szerverek kommercializálódása megindult és ezt a folyamatot várhatóan már semmi sem fordítja vissza.

Számodra. Számomra az a tanulság, hogy a szoftvermigráció elõre nem látható mélytorkos szopásokat hordoz magában, elõrejelezhetetlenné téve a budgetet, ütemtervet. Az x86 itt kényszerlépés volt, ha jól látom, szóval csodálatos példa, hovatovább mégegyszer javasolnám, hogy a úgy holisztikusan a piaci verseny és az azzal kapcsolatos fogalmakat tisztázd magadnak.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 14:02

Naszóval.

Ha jól olvastam, akkor a Mercury a leszállított processzorok darabszámára adta meg azt a részesedést, ami, figyelembe véve a négyutas rendszerek körében elért sikereket, konzisztens a ~16 % körüli részesedéssel. A Gartner legfrissebb adatai szerint 15,3 %. Az IDC ennél magasabbra teszi, 16-18 százalékra.

A Gertner és az IDC adata darabszám vagy érték? a Mercury valóban processzorszám, de a Mercury meg a Gartnetr értéket szokott közölni. Így viszont nem igazán van összhag a kétféle becslés között, hiszen a 4-utas szerverekben a procira jutó rész kevesebb.

Idézet

Ha az Itaniumot x86-ra helyezi, annak gyakorlatilag semmi hatása nem lett volna az Opteronra, amely a kétutas volumenszerverek pályáján futott be, az Itanium pedig egyelõre a legfelsõbb szegmensben sikeres. Kb. ennyire lehet sikerességüket is összehasonlítani, bár a releváns piaci részesedésnél objektívebb mérõszámot nem tudok hirtelen.

Miért ne lett volna hatása? Ne feltsd el, hogy az Itanium nem azért nem tarjedt el az 1-*2 utas szerverek között, mert az Intel nem oda szánta, hanem azért, mert egyszerûen nem felelt meg annak a piacnak. Egy X86 alapú chip (egy Xeon++ processzor) miért is ne tudna elterjedni a teljes spektrumban? Ne hülyüljél már! Egy X86 alapú szerverchipnek semmi, de semmi hátránya nem lett volna az Itaniummal szemben, viszont számtalan elõnnyel bírt volna (kompatibilitás és nagy install base). Ugyanígy terjedt volna a mid/high-end szerver piacon, viszont meg tudta volna állítani az Opteront. Mint ahogy a woodcrest is meg tudta volna, ha 2-3 évvel korábban jön (persze nyilván single-core verzióban).

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 13:15

félreértés volt, elnézést, azt gondoltam, hogy a piaci térnyerés vs. migráció volt a kérdés annál a postnál.

semmi gond. en is ebben remenykedtem! (a masik tulzottan brutalis es abszurd volt.)

de azert a kerdes egyenlore meg nyitott: ezek a szamok eleg meggyozoek voltak, hogy ebben a kerdesben pontot tehessunk a "vita" vegere? (es elfogadjuk, hogy a hwsw cikk fejszovege nem valos allitast tartalmaz?)

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 14:17

Számodra. Számomra az a tanulság, hogy a szoftvermigráció elõre nem látható mélytorkos szopásokat hordoz magában, elõrejelezhetetlenné téve a budgetet, ütemtervet. Az x86 itt kényszerlépés volt, ha jól látom, szóval csodálatos példa, hovatovább mégegyszer javasolnám, hogy a úgy holisztikusan a piaci verseny és az azzal kapcsolatos fogalmakat tisztázd magadnak.

Elmondanád, hogy pontosan mit is kellene tisztáznom és hogyan kellene látnom, hogy megfeleljen a kényes elvárásaidnak?

Fogalmam sincs miért ignorálod ilyen lelkesen a hozott példákat, illetve az érveket. Mibõl gondolod, hogy a nem masszívan business critical szegmensben nem konkurensek vagy nem lesznek azok rövid idõn belül (1-2 év) az Itanium és az X86? Miért hozod fel állandóan ezt a õpiaci versneyt, illetve az nem baj, hogy felhozod, de miért nem indoklod meg, hogy pontosan mire is gondolsz? Vagy azt szántad indoklásnak, amikor azt írtad, hogy az X86 részesedése alacsony, mindösszesen cska 1-2% ebben a szegmensben? És? Attól még versenytársak.

[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 14:22

A Gertner és az IDC adata darabszám vagy érték? a Mercury valóban processzorszám, de a Mercury meg a Gartnetr értéket szokott közölni. Így viszont nem igazán van összhag a kétféle becslés között, hiszen a 4-utas szerverekben a procira jutó rész kevesebb.

Értékben, ha minden igaz, bár szándékosan ködösen fogalmaznak, hogy túl sok egyértelmû infót ne áruljanak el. Szóval ekkor legalább valamennyire azonos dolgokat hasonlítunk össze, szerverek forgalmából való részesedést.

Idézet

Miért ne lett volna hatása? Ne feltsd el, hogy az Itanium nem azért nem tarjedt el az 1-*2 utas szerverek között, mert az Intel nem oda szánta, hanem azért, mert egyszerûen nem felelt meg annak a piacnak. Egy X86 alapú chip (egy Xeon++ processzor) miért is ne tudna elterjedni a teljes spektrumban? Ne hülyüljél már! Egy X86 alapú szerverchipnek semmi, de semmi hátránya nem lett volna az Itaniummal szemben, viszont számtalan elõnnyel bírt volna (kompatibilitás és nagy install base). Ugyanígy terjedt volna a mid/high-end szerver piacon, viszont meg tudta volna állítani az Opteront. Mint ahogy a woodcrest is meg tudta volna, ha 2-3 évvel korábban jön (persze nyilván single-core verzióban).

Teljesen függetlenül az implementált ISA-tól az Itanium külön designként a high-end követelmények miatt lényegesen nagyobb és drágább, és lassabb is, mint egy volumenverzió. Ennek ellenére a high-end RAS-overheaddel "megvert", kozervatív órajeleken futó Madison megjelenésekor erõsebb volt SPEC alatt mind a Xeonoknál, mind az Opteronoknál. Visszatérve az "Opteron problémára": egy x86-os Itaniumtól mitõl lett volna jobb az Intel az 1-2-utas gépeknél? Az Itaniumban kifejlesztett technológiát implementálták volna a Xeonokba az Opteron ellen?

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 14:52

Teljesen függetlenül az implementált ISA-tól az Itanium külön designként a high-end követelmények miatt lényegesen nagyobb és drágább, és lassabb is, mint egy volumenverzió. Ennek ellenére a high-end RAS-overheaddel "megvert", kozervatív órajeleken futó Madison megjelenésekor erõsebb volt SPEC alatt mind a Xeonoknál, mind az Opteronoknál.

Ok, tegyük fel, hogy lassul 10%-ot (nem hiszem, de legyen). A Madison valóban erõsebb volt, de ez jobbára nem a valós feladatokra volt igaz, hanem csak a SPEC és hasonló nagyon finoman tuningolt esetekre. Integer esetén meg nem volt igazán esélye még egy Opteron ellen sem, de még a Xeonok ellen sem igen. Az SAP ilyen szmpontból jó benchmark, mert elég komplex, eléggé tipikus alkalmazás és sok platformra portolt. Ha csak a single core esetet nézzük, akkor:

2-utas szerverek:
HP ProLiant ML370 G4 Model HPS, 2-way SMP, Intel XEON 3.6 GHz: 3000 SAPS
IBM eServer 326 Model 8848-81Y, 2-way SMP, AMD Opteron processor Model 252 2.6 GHz: 2950
Fujitsu Siemens Computers PRIMERGY Model RXI300, 2-way SMP, Intel Itanium 2 1.5 GHz: 1750

4-utas szerverek:
IBM eServer xSeries 366 Model 8863-2RU, 4-way SMP, Intel XEON MP 3.66 GHz: 5120
HP ProLiant DL585, 4-way SMP, AMD Opteron processor Model 852 2.6 GHz: 5100
HP Integrity Model rx4640-8, 4-way SMP, Intel Itanium 2 1.5 GHz: 4430

Persze ezek 2004-2005-ös eredmények, de ugye 2003 óta az Itanium fordítók sokat javultak. Tehát az X86 minimum pariban van az Itaniummal a tipikus szerveralkalmazásokban (legalábbis ebben az egy reprezentatívban mindenképp), még úgy is, ha csökkentjük az értékeit a high-end szorzóval (0.9). Hasonló képet kapunk, ha valós lebegõpontos teszteket nézünk, ott is nagyon jól szerepelnek az X86-ok az Intaiummal szemben, lényegesen jobban, mint ahogy azt a SPEC eredmény alapján várnánk.

SPECint esetén sincs igazán igazad. 2003 Q3-tól 2004 Q2-ig terjedõ idõszak eredményeit vizsgálva a legjobb 4-utas Opteron 68.6 vs. 64.2 arányban verte meg a 4-utas Itaniumot, a Xeon ugyanekkor 60-at tudott). 2-utas esetben az Opteron 36.2-t tud, a Xeon 33.6-ot, az Itanium pedig csak 30.5-öt. Csak az FP SPEC tesztben kap ki az X86, ott viszont nagyon. De a tipikus alkalmazás nem az FP alkalmazás (az HPC-ben van inkább), hanem az integer.

Idézet

Visszatérve az "Opteron problémára": egy x86-os Itaniumtól mitõl lett volna jobb az Intel az 1-2-utas gépeknél? Az Itaniumban kifejlesztett technológiát implementálták volna a Xeonokba az Opteron ellen?

Nem. Itt arra gondoltam, hogy az Intel hagyja az Itaniumot és helyette a P3 vonalat viszi tovább kiegészítve 64 bittel, nagy címzési területtel, megerõsített FP-vel, javított RAS-al..., azaz gyakorlatilag a Woodcrest irányába mozdul el, de belevíve sok a RAS dolgot. Az égvilágon semmi, de semmi akadályát nem látom annak, hogy egy ilyen processzor miért ne lehetne sikeres az 1-2 utas szerverekben. Felülrõl kompatibilis a meglévõ kóddal, teljesítményben nagyon ütõs, ez gyakorlatilag egy Intel Opteron lett volna. Egy ilyen processzor minden szegmensben sikeres lett volna!

Ne felejtsd el, egy ilyen proci nem  2006-ban jött volna ki, hanem 200-2001 tájékán, sõt talán még elõbb, mivel lényegesen egyszerûbb lett volna megcsinálni, mint az Itaniumot. Kezdetben lett volna a hagyományos Xeon vonal, meg az új high-end chip, késõbb annak (2002-2003 környékén) kihozták volna  a low-end verzióját, majd kb. 2005-2006 környékén levitték volna a desktopra. Ezt lazán megtehették volna, mivel kompatibilis lett volna a meglévõ szoftverekkel.

Az AMD pedig az Opteronnal megint csak másolásra kényszerült volna, mivel nem õ vezette volna be a 64 bitet, így neki kellett volna idomulni. Így az AMd még az Opteronnal sem lett volna sikeres, mivel az Intelnek is lett volna a low-end szerver és a WS és a desktop piacon megfelelõ válasza (bár az Opteron érhetett volna el sikert, de messze nem ekkorát). Persze az teljes P4 vonalat dobnia kellett volna ehhez, meg kellett volna maradnia a P3 vonalán.

Mielõtt a vita elterelõdik más vágányba: én nem azt mondom, hogy az Intelnek ezt látnia kellett elõre (noha szerintem láthatta volna, ha kevesebb a politika és a megvezetés cégen belül), hanem azt mondom, hogy ha ezt a vonalat követte volna, akkor most a high-end piacon minimum ilyen sikeres lenne (mert ugye korábban jött volna ki egy semmivel nem rosszabb chippel), másrészt a többi piacon lényegesen jobban állna.

Szerkesztette: hvuk 2006. 05. 30. 14:31 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 13:17

Számodra. Számomra az a tanulság, hogy a szoftvermigráció elõre nem látható mélytorkos szopásokat hordoz magában, elõrejelezhetetlenné téve a budgetet, ütemtervet. Az x86 itt kényszerlépés volt, ha jól látom, szóval csodálatos példa, hovatovább mégegyszer javasolnám, hogy a úgy holisztikusan a piaci verseny és az azzal kapcsolatos fogalmakat tisztázd magadnak.

a meytorkos szopas szvsz nem egy olyan rossz dolog, tapasztalatbol mondom  :Ð
De aztis denntartom, hogy ugyanarra az OS-re itaniumos compilerrel ujraforgatni a szoftodat gyerekjatek ahhoz kepest, hogy reimplementalsz mindent vindozra

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 13:02

Az Itanium technológiai oldalról egy megoldást kínál sok szoftveres és hardverdesign problémára. Piaci oldalról egyszerû gazdaságossági lehetõséget/igényt célzott meg, ti. a növekvõ fejlesztési költségek kiírtották a legtöbb vertikális megoldásszállítót. Ez ilyen egyszerû. Gondok a végrehajtással vannak, elõször a Merced, most a Montecito. Ezek késleltetik, kitolják és nyilván tompítják is a platfrom felfutását, kiváló lehetõségeket nyújtva a basherek számára. Tartom, hogy jövõ év végére az IPF run rate eléri +-10 százalék a Power-alapú gépek forgalmát. Ha ez bekövetkezik, akkor is sikeretelen lesz, egy tévedés?

az itanium technologiai oldalrol egy igeret volt nem tobb. a hardveres es szoftveres problemakat nemhogy megoldotta volna, sokkal inkabb szaporitotta. a compiler experteket betonfal le ellitotta, aminek lekuzdese 5 ev alatt eleg felemasan sikerult. ami a hw reszleteket illeti, a RISC era mar egy jo kidolgozott es bejaratott busz megoldasokat nyujtott. eteren az itanium csak kavarodast okozott a piaci szempontbol igencsak marginalis pa-risc busz adaptalasaval mikozben azis kiderult, hogy mire a termek mature-re valt, a pa-risc busz teljesseggel alkalmatlanna valt a processzor megfelelo es optimalis hw illesztesere/kiszolgalasara.

15 eves it tapasztalatommal a hatam mogott ki merem mondani, hogy a project execution soran felbukkano sulyos problemak az esetek donto tobbsegeben a rossz minosegu analizis/feasibility/rendszertervek kovetkezteben all elo. Ha az ablak nem illik bele a falba, azert nem a muvezeto a felelos, hanem sokkal inkabb az, aki a haz falat megtervezte es az ablak parametereit meghatarozta

a jovobeni varakozasaidat tekintve, ezeleddig minden evben revidialni kellett az itanic penetracios gorbeit, megpedig lefele. raadasul az utobbi fel evben valos, egzakt sales adatokata mar senki sem kozol, hanem himi-humi aggregatumokat, amibol a valos adataok nem, vagycsak nehezen rekonstrualhatoak. mindekozben mennek csodbe a platform nagy evangelizatorainak szamito nagygepes cegek...

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 13:52

a high-end RAS-overheaddel "megvert" [...] Madison megjelenésekor erõsebb volt SPEC alatt mind a Xeonoknál,

megint ez a franya RAS. hanyszor mondjam mar, hogy nezd meg milyen RAS funkciokkal bir a Xeon is.. nagyjabol 10 a 8 ellen az aranyuk!!

[special]

bogdan, ha ki akarod fejteni, tessék, de egyébként ilyen ökörségeket, hogy 10 ras pont a 8 ellen, nem kellene.

[bogdan]

bocs. az Intel sorolja pontokba, es szamolja meg. szolj nekik, ha szerinted marhasag, es nem kene!

(anno mar linkeltem itt a dokumentumot..)

[special]

...

Szerkesztette: special 2006. 05. 30. 21:03 -kor

[bogdan]

???
google, "Xeon RAS Itanium"-ra kereses, masodik dokumentum, pdf:
http://www.intel.com.../server/ras.pdf
5. oldal, eddig az Itanium a 11-bol 9-et teljesitett (gondolom amit 2005-re jeleztek meg nem tudja..), a 9-bol a Xeon MP 8-at tud.

szepen, pontokba szedve.

[special]

jó, akkor kezdésnek magyarázd meg kérlek, hogy szerinted akkor miért jönnek 1-1,5 évvel késõbb a high-end mpu-k egy process volumen bevezetését követõen? miért 14 hónappal késõbb kezdte szállítani a power5+ processzoros gépeit az ibm, ugyanazon a processen, mint az amd az opteront, vagy saját maga a 90 nanos G5-öt, miközben gyakorlatilag egy sima shrinkrõl van szó? hasonlóan miért 2005Q3-ban landolt az US IV+? hány éve készül a rock és mikorra lesz kész?

[bogdan]

ezt most tolem, vagy az Inteltol kerdezed?

a kerdes igen egyszeru volt: mennyivel tobb RAS feature van az Itaniumba (nem a powerbe vagy az US-ba!! hogy jottek ezek ide?) implementalva, mint a Xeonokba. Te irtad, nem en. en csak kiemeltem. no meg hoztam egy eleg autentikus forrast, hogy hat nem sokkal tobb. ugy sac/kb egyel tobb.

en szeretem az egyszeru kerdeseket, es az egyszeru valaszokat. egy apro problemara mutattam ra, erre Te meg josz a powerrel es az US-el. hat mittomen. Te vagy a szakmabeli, es csak egy bolcsesz , neked kellene tudni, hogy ha az Itanium es a Xeon kozott ilyen keves a RAS beli kulonbseg, akkor mi a gubanc ezekkel. mar ha van koze.

egy azonban biztos: jol latszik, hogy az Itanium nem lehet hatranyban a Xeonnal szemben a RAS miatt. QED.

p.s.: es kerlek vond vissza az "okorsegek" megjegyzesedet, ha mar hoztam az Intel dokumentumat.. vagy nevezd oket okornek. azzal egyetertenek!

Szerkesztette: bogdan 2006. 05. 30. 21:12 -kor

[special]

az általad citált _rendszerszintû_ RAS-lista (amely egyékbént önkényesen összeválogatott gyorstalpaló döntéshozóknak) nem mond semmit sem azok minõségbeli implementálásáról, sem az egyes MPU-k designjára vonatkozó hatásáról.

mindössze azért hoztam a power meg az us eseteit, mert arra szerettem volna rávilágítani, hogy az itanium nem egyedül van processbeli hátrányban a volumenchipekkel szemben. látható, hogy a volumenchipek tömegtermeléséhez bevethetõ process legalább 1 évvel késõbb alkalmazható high-end MPU-nál, ugyanis a gyakorlat alapján ennyi idõ kell, mire a process control és a design validáció olyan fokra érik, hogy megfelel a követelményeknek. a RAS szintje nem add-on feature setbõl áll, hanem alapvetõen hatja át a designt, beleértve a szilíciumra való ültetést, az órajeleket, a hõtermelést. valóban nem csak a RAS követelmények miatt vannak abszolút process és relatív teljesítményhátrányban a high-end chipek, hanem az alacsony volumen miatt is (nincsenek egyre gyorsabb és gyorsabb változatok), viszont ahova készülnek, ott a vevõk megfizetik ezt a trade-offot.

Szerkesztette: special 2006. 05. 30. 21:47 -kor

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. máj. 30., kedd - 22:33

az általad citált _rendszerszintû_ RAS-lista (amely egyékbént önkényesen összeválogatott gyorstalpaló döntéshozóknak) nem mond semmit sem azok minõségbeli implementálásáról, sem az egyes MPU-k designjára vonatkozó hatásáról.

mindössze azért hoztam a power meg az us eseteit, mert arra szerettem volna rávilágítani, hogy az itanium nem egyedül van processbeli hátrányban a volumenchipekkel szemben. látható, hogy a volumenchipek tömegtermeléséhez bevethetõ process legalább 1 évvel késõbb alkalmazható high-end MPU-nál, ugyanis a gyakorlat alapján ennyi idõ kell, mire a process control és a design validáció olyan fokra érik, hogy megfelel a követelményeknek. a RAS szintje nem add-on feature setbõl áll, hanem alapvetõen hatja át a designt, beleértve a szilíciumra való ültetést, az órajeleket, a hõtermelést. valóban nem csak a RAS követelmények miatt vannak abszolút process és relatív teljesítményhátrányban a high-end chipek, hanem az alacsony volumen miatt is (nincsenek egyre gyorsabb és gyorsabb változatok), viszont ahova készülnek, ott a vevõk megfizetik ezt a trade-offot.

Ez a te fixa ideád. És igaz a mainframekre. De itt senki nem beszél a mainframekrõl. Ez a nagy bibi. Senki nem a nagy bankok pénzügyi központi szervereirõl, meg a légitársaságok legbelsõ központi szervereirõl, meg a tõzsdék által használt gépekrõl beszél. Sõt, pont ezeket zártam ki a vita legelején. Az általad felsorolt process szintû RAS fícsörök pedig a nem business critical mid-high/end piacon egyre kevésbé fontos, ezt mutatják az általam hozott példák (meg pl. az IBM xSeries, meg az FS megfelelõ rendszerének megjelenése).

Másik tévedésed ott van, hogy a validációs többlet nagy részét nem a process szintû validáció teszi ki, hanem a rendszer szintû. A buszrendszer és általában az egész rendszer validációja. Ezen a vendorok hónapokat pöcsölnek, miután már az Intel is hónapokat töltött el vele. A kisebb szerverekbe szánt processzorok esetén elsõsorban ezt lehet megspórolni vagy legalábbis ennek egy jó részét.

Ráadásul a témáról profin lepattantál. Képzeld el az alábbi szentségtörést:
- X86 processzor
- babán skálázható buszrendszerrel
- rendszerszintû RAS fícsörrel
- és a kedvedért processz szintû RAS-al is felszerelve

Na, én egy ilyen prociról beszéltem, amikor az elõzõ hozzászólásaimban egy processzorról beszéltem. Még mindig nem látom, hogy egy ilyen processzor miért ne lenen versenképes a high-endben. És persze miért ne lenen versenképes a low-endben vagy deskopon (bár itt a RAS-ok egy részét nyilván ki kellene hagyni).

Szerkesztette: hvuk 2006. 05. 30. 22:47 -kor