Idézet: Vajonész - Dátum: 2004. szept. 2., csütörtök - 15:52
Gondok vannak a desktop fronton, üzleti érdek azt diktálja hogy inkább arra figyeljenek. Az "Itanium születése" idején sokkal kedvezőbb pozicóban volt, mind az intel, mind a piac.
Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Az Itanium megjelenésekor a piaci környezet a lehető legrosszabb volt. Az idő tájt dőlt össze dotkom világ, és kezdett süllyedésbe a világgazdaság.
A többihez annyit, hogy várjuk meg az IDF-et.
Hvuk, miből gondolod, hogy az IMC "urgent" tervezési cél lenne az x86-os vonalon? Szerintem az IMC előnyét csak számítástechnikailag lehet feltétlenül igazolni (nagyon sok procis rendszerben ott sem mindig, lásd Sun). Ezzel szemben felhozhatók érvek az IMC ellen gyártási és gazdaságossági szempontból.
Az Itanium vonalon pedig már évek óta tudni, hogy a 2007-es Tukwilláig nem lesz IMC, mivel addig PA-RISC kompatibilisnek kell maradnia. Másrészt mivel ugye rebesgetik a közös Itanium/Xeon platform eljövetelét 2-3 éven belül, amely nyilvánvalóan az előbbire épülő rendszerek további kíméletlen áresését és veresnyképességét fogja eredményezni, így az x86-os vonalon is inkább 2007 utánra várnám az IMC-t. Magyarán annak kihagyása nem erőforrás vagy időhiány. Az NX bithez nem tudok hozzászólni.
Az AMD és Intel szembenállása szerintem egyre inkább az utasítás-architektúrák háborújává éleződik, azaz hogy az AMD64 el tud-e terjedni, mint iparági pszeudo-szabvány (a'la IA-32), vagy az IA-64 lemossa a színről. A józan ész azt diktálja, hogy az AMD64 kompatibilitása okán jobb helyzetben van, az Intel látszólag azonban még mindig hisz' az IA-64 hosszútávú szupremációjában. Szerintem 3-4 éven belül eldől, hogy mi lesz a háború kimenetele. Addigra kiderül, hogy az AMD mennyire tudja brutalizálni processzorait, és hogy az Itanium sok maggal, kiforrott compilerrel, IMC-vel és glueless SMP-vel beváltja-e végre az ígéretek, azaz ár/teljesítményben csúnyán ráver még az x86-os mezőnyre is.