HWSW Informatikai Kerekasztal: Vízhûtés és rejtelmei - HWSW Informatikai Kerekasztal

mayday, mayday, sullyed a topic...

boho merre van? Igy ez nem lesz jo!

------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick

Hi
Igaz, kevés most az idõm, de azért egy keveset írok.

Sokan kérdezik, mennyi egy vízhûtõ ki- és bementi vízhõfoka. Utánanéztem, elméletileg hogy lehet kiszámítani.
Nagyon bonyolult, és sok tényezõtõl függ.
A fal/folyadék nem hõvezetés, hanem hõáramlás, mint fizikai jelenség. Aki nem hiszi, annak itt egy adat: a víz "lamdája" 0,58 (réz=412).

A számításokat több tényezõs variációban elvégeztem és a következõ "egyszerûsített" egyenlet jött ki.(Nem kell megijedni).
Az egyenletet úgy állítottam össze, hogy mindenki könnyen, jó közelítéssel kiszámíthassa a tervezett, vagy saját már meglevõ hûtõjét:

A vízhõfokhoz képest a procihõfok 1-3°C-al magasabb, mert a hûtõtõmbben a nagy hõvezetési tényezõ ellenére is van a "be- és kimenõ" oldalon hõmérsékleteltérés (Procifelület->hûtõtömb).
A fenti összefüggésben a "FI" olyan tényezõ, amely csak abban esetben igaz, ha nincs kavitáció a hûtõblokkban (buborékképzõdés). Ha van, akkor az értéke a megadott határértéknél nagyobb.
Mibõl is adódik?

1.Nyomásveszteség és vele együtt szállítási veszteség a folyadék "töréses" útvonala miatt.
2. A hûtõtömb felsõ része már kisebb hõmérsékletû mint a procival érintkezõ rész, így itt a hõátadás is rosszabb.

Tulajdonképpen érinteni kell a vízszivattyú részt is. Ha egy vízszivattyú mondjuk - meglehetõsen brutálisan - 800 l/ó szállítási teljesítményû (veszteség nélküli csõben, azonos szállítási magasság -> vízszintesen "kispriccelve"), akkor az 222 cm3/s szállítási teljesítményt, a 10 mm-es belsõ csõátmérõként 262 cm/s vízsebességet jelent. Ez nem semmi.
Ha azt nézzük, hogy a hûtõtömbben a víztérfogat például 20 cm3, akkor ez elméletileg azt jelentené, hogy másodpercenként 11x cserélõdne ki víz a hûtõtömbben. A fenti táblázat szerinti (Hugi_0 hûtõjéhez hasonlónél) már közel 40x vízcsere.
Sajnos ez az átömlõ foratcsatlakozóknál már bizony komoly turbolenciát okozhat.
De! A valóságban épp a turbolencia és a folyadékcsatorna "törései" miatt keletkezõ áramlási veszteség miatt, ami nyomásnövekedéshez, és vele együtt az átáramló víz mennyiségének csökkenéséhez vezet a vízáramlás jó esetben is csak az eredetinek 60÷70% -a. A szivattyú nyomása minél nagyobb, annál kisebb a valóságos szállítóteljesítménye.
Az egészbõl az következik, hogy nem szabad a szivattyú teljesítményét növelni, mert nem arányos a valós vízsebesség növekedés.
A fenti összefüggésbõl az is látszik, hogy sokkal érdemesebb a vízfelületet növelni és nem az áramlási sebességet (nagyobb teljesítményû vízszivattyú).
Ha elkezd "buborékolni" a vízrendszerünk, akkor csökkenteni kell a vízsebességet (pl. csõszûkítéssel), mert a kisebb áramlási sebesség (V szivattyú) kisebb kárral jár, mint a "FI" erõteljes növekedése (buborékképzõdés-> hûtési hatásfok erõs csökkenése)

A hûtõtömb csonkjáról nem beszéltünk.
A hûtõtömb csonjának olyannak kell lenni, ami:
- jól rögzíthetõ, tömítve a hûtõtömbben;
- nagyobb átmérõjû, mint a vízcsõ (szorítás és felfekvés miatt);
- "összeférhetõ" anyag a hûtõtömb anyagával;
- nem csúszhat le könyen róla a vízcsõ.

A mûanyagok elvileg jók, de csak akkor, ha menetesen vannak a tömbbe rögzítve.
De!
A mûanyagok nagyon nagy része - bakelit, azaz a fenolgyantákat kivéve - terhelés alatt sajnos "relaxálnak". Ez azt jelenti, hogy a mûanyag megnyúlik, enged a terhelésnek. Rosszabb esetben ez repedéshez, töréshez vezet (Sokan láttatok már olyan üvegkupakot, amin ha a kupakot erõsen meghúzzátok, idõvel a szájvégnél "kinyílik".)

Én azt ajánlom mindenkinek ilyen csõcsonkot ne használjon.

Sima csõcsonk. Egyszerõen elkészíthetõ, de a vízcsövet csak meglehtõsen nagy szorítással lehet tömítve rátenni. A szorítás eredménye a fent említett relaxáció, a kötés idõvel meglazul-> csöpögés kezdete, rosszab esetben leesés (következményeit nem részletezem).

"Fogazott" csõcsonk.
A legjobb, de a kicsit nehezebben beszerezhetõ, vagy külön esztergáltatni kell.
Mûködésének egszerû az elve. A nagyobb átmérõjû "fogas" rész (lásd alábbi képen) erõsen felfekszik a csõ falára -> jó tömítés, de a kisebb átmérõjû részén nem terheli a csövet (relaxáció nuku). A fog-"völgy" már magában is elég rögzítést ad, csak biztonság miatt érdemes esetleg külön még szorító kötést tenni rá (pl. mûanyag önzáró patentbilinccsel).



Egy példa a "profi" csõcsonkról. (345 Ft bruttó OBI). Nikkelezett, tehát forrasztható a réztömbbe, de alutömbbe is jó, mert nincs elektokémiai korrózió a réz-alu felületérintkezés hiánya miatt.
A peremes részének megfelelõ süllyesztéket (alunál 1,5 mm-rel mélyebbet) készítve a réznél körbe lehet forasztani,míg alumínium tömb esetén a kicsit mélyebbre sülyesztett "kalapra" körben ráperemezzük a furat széleit (ajánlatos elõtte egy kis tömítõanyaggal, ragasztóval a furat palásfelületét bekenni.

Még folytatom.(Már hajnalodik.)

Fiuk... Felejtsetek el a 2-es furatokat. 5db furoszar es egy munkadarab banta. Probaltam en mindent. Kenni, picit elofurni 10 melyen, hogy tudjon hol kenodni az anyag, probaltam osi mantrat raolvasni, alacsony fordulaton, magas fordulaton, no effect. Biztos van olyan mester aki megtudja csinalni, vagy esetleg valami automatizalt gyartas folyaman meg lehet oldalni, azonban itt a K-europai valosagban tobbe kerulne a leves, mint a hus.
Eddig esszerunek tunik, hogy a furatok atmeroje minimum 3-as legyen (ez viszont gond nelkul ment).

Ha valakinek mas tapasztalata van publikalja.

Hi

idézet:

---

Eredetileg bearr írta:
Fiuk... Felejtsetek el a 2-es furatokat.
Ha valakinek mas tapasztalata van publikalja.[/quote]

A probléma gyökere az, hogy a vörösréz rettentõen kenõdik!.
Csak éles fúróval lehet a furatot elkészíteni.
Az éles alatt azt értem, hogy normál köszörûn történõ élezés után vagy finom korongon kell utánsimítani, vagy finom fenõkõvel át kell húzni.
A vörösréz ráadásul "eszi" az acélt.
Úgy mûködik, mint egy radír. Minden leváló forgács magával ragad az acélból néhány mikronnyi anyagot.(Ez is a vörösréz sajátossága.)
A dróthúzó iparban amíg az acélhuzalt vídia húzógyûrûkön húzzák át, addig a vörösréz huzalt csak gyémánt húzókõvel szabad (azt is megeszi 3 hét alatt).

A könyebb forgácsleválasztás érdekében a fúrót jobban hátra kell köszörülni! (pengeszerû lesz az él).
Az egész vörösrézmegmunkálás hasonlít a húsvágáshoz.Éles kés->könnyû vágás, tompa kés->trancsírozás.