[Fec]

Idézet: JonesC - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:11

Hamár õsember, akkor ontopic: vajon az õskorban létezett-e homoszexualitás? Vagy ez a civilizáció hatása az emberre (élõlényekre)?

Nem lehet civilizációs hatás, mivel az állatvilágban is elõfordul. Nem tudom azok mennyire vannak kitéve civilizációs hatásnak. 

[MisterY]

Idézet: JonesC - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:11

Hamár õsember, akkor ontopic: vajon az õskorban létezett-e homoszexualitás? Vagy ez a civilizáció hatása az emberre (élõlényekre)?

Azok után, hogy az állatvilágban is létezik (bár más a jelentése), kicsi a valószínûsége, hogy ne lett volna.

[JonesC]

Természetes körülmények között is elõfordul az állatvilágban, vagy csak laboratóriumi jelenség?

Szerk: nem laboratóriumi.  :Ð

Szerkesztette: JonesC 2006. 05. 15. 07:36 -kor

[Fec]

Igen, elõfordul.

[SFIJ]

Idézet: Netmaster - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 0:29

Mi az élet értelme?

ez nem válasz. Tehát továbbra is áll a kérdés:

Miért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

hogy megis válaszoljam a kérdésed: 42.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 05. 15. 07:56 -kor

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 0:21

nem jo. bar kerdes mit ertesz jo-n. tovabba miert erdekes, hogy van-e haszna? a vilagon olyan sok dolognak nincs haszna..

es bar erdekes kerdesek, inkabb koltoiek. itt ennel gyakorlatiasabb problemak(!) merultek fel.

Tévedés. Az ember olyasmit mûvelnek kizárólag, aminek a vélt hasznáról meg vannak gyõzõdve. tehát áll a kérdés továbbra is:

Mi ért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

[SFIJ]

Idézet: Fec - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 6:50

Senki nem mondta, hogy jó. Van és kész. Nem kérdezte meg õket senki, hogy akarnak e azok lenni.

Ez túl dogmatikus kijelentés. kb olyan mint az, hogy a nap forog a föld körül és kész. Tehát továbbra is áll a kérdés:

Miért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

Szerkesztette: SFIJ 2006. 05. 15. 07:56 -kor

[SFIJ]

Idézet: Fec - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 7:42

Igen, elõfordul.

ez új információ. eddig arról szóltak a hírek, hogy a, b, c ország állatkertjeiben...

Szerkesztette: SFIJ 2006. 05. 15. 07:57 -kor

[MisterY]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:48

Mi ért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

Olvasd végig a topikot. Többször leírtuk már, hogy a homoszexualitást nem azért választja valaki, mert az jó neki. Egyszerûen csak rájön, hogy õ a saját neme iránt vonzódik.

Nem választ, hanem elfogad. Ez az, amit a nagy többség nem ért meg.

[SFIJ]

Idézet: MisterY - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 7:59

Olvasd végig a topikot. Többször leírtuk már, hogy a homoszexualitást nem azért választja valaki, mert az jó neki. Egyszerûen csak rájön, hogy õ a saját neme iránt vonzódik.

Nem választ, hanem elfogad. Ez az, amit a nagy többség nem ért meg.

valamit elfogadni csak választás után  lehet. eddeigi tapasztalataim alapján az amberek csak olyat tesznek, amibõl hasznuk származik. továbbra is áll a kérés:
Miért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

Szerkesztette: SFIJ 2006. 05. 15. 08:05 -kor

[Warton]

Gondolom a homokosoknak örömet okoz.

[MisterY]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 9:05

valamit elfogadni csak választás után  lehet. eddeigi tapasztalataim alapján az amberek csak olyat tesznek, amibõl hasznuk származik. továbbra is áll a kérés:
Miért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

Ha arra jön rá, hogy neki másképp nem megy, az mi más lenne, mint az elfogadás? Õk nem a hasznot várják ettõl, csak beletörõdnek, hogy nincs más választásuk.

Sokan megszenvednek vele, próbálkoznak másképp élni, de ez nem szokott sikerülni. Korábban (50-100-200éve) a kemény büntetések miatt a melegek rendszeresen éltek "normális" házaséletet, hogy ne büntessék õket azért, amirõl nem tehetnek. Most már nem jár érte ugyan halál, de még mindig sokan titkolják, mert még mindig általános a kirekesztés emiatt. Gyakran csak a legszûkebb család vagy még az sem tud róla.

[!Rooland!]

Ez a felvetõdött kérdés engem is érdekel: a természetben elõfordul a homoszexualitás?
Kizárólag a vad természetre korlátozva érdekelne, nem állatkerti ill. ember mellett élõ fajokra gondolva.

Bár az is érdekes, hogy pl. a kutyák miért siklanak ideig óráig félre, bár a kutyák tapasztalataim szerint inkább biszexuálisoknak mondhatók. És nem az örömszerzés vezérli õket, mint az embert.

[SFIJ]

Idézet: MisterY - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:14

Ha arra jön rá, hogy neki másképp nem megy, az mi más lenne, mint az elfogadás? Õk nem a hasznot várják ettõl, csak beletörõdnek, hogy nincs más választásuk.

nincs sorsszerûség és sodródás, csak lustaság és a felelõség elkenése. minden döntésedért felelõs vagy és mindig van választásod. a háborús bûnösök is gyakran hivatkoznak arra, hogy az adott helyzetben nem volt más választásuk, mikor a bírák elõtt vallanak.

[SFIJ]

Idézet: !Rooland! - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:52

a kutyák miért siklanak ideig óráig félre, bár a kutyák tapasztalataim szerint inkább biszexuálisoknak mondhatók. És nem az örömszerzés vezérli õket, mint az embert.

itt azt kell feltenni kérdésként, hogy a kérdéses magatartási formára az emberi terminus technicusok ill. fogalmak kritikátlan ráhúzása tényleg megállja-e a helyét?

[SFIJ]

Idézet: Warton - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:10

Gondolom a homokosoknak örömet okoz.

ez egy érdekes kérdés. a meleg nagyrésze ugyanis inkább boldogtalan ember, mint boldog.

[redbiro]

Annyira emlékszem, hogy létezik egy csimpánz alfaj, a Bonobo, amelynél a szexualitás már nem csak az utódnemzésre korlátozódik, hanem az örömszerzés is a célja. Náluk pl a hímek is végeznek egymásnak önkielégítést amellett hogy a nõstényket is állandóan zaklatják... Konkrétan orbba-szájba kefélnek megállás nélkül. Persze a közös maszturbálás nem feltétlen homoszexualitás, de több mint a semmi... :Ð

[Carmaged]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:48

Ez túl dogmatikus kijelentés. kb olyan mint az, hogy a nap forog a föld körül és kész. Tehát továbbra is áll a kérdés:

Miért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

Miért jó, hogy hajunk nõ? Mi a haszna?

[MisterY]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 9:56

nincs sorsszerûség és sodródás, csak lustaság és a felelõség elkenése. minden döntésedért felelõs vagy és mindig van választásod. a háborús bûnösök is gyakran hivatkoznak arra, hogy az adott helyzetben nem volt más választásuk, mikor a bírák elõtt vallanak.

Háborús bûnösökhöz hasonlítani a melegeket?    :confused:

Vegyünk inkább egy kevésbé vad párhuzamot. A félkarú is dönthet, hogy együtt él-e az "adottságával" vagy sem, mégsem várja el tõle senki, hogy másképp döntön, csak azért mert a nagy átlagnak két keze van.

[bogdan]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 8:05

valamit elfogadni csak választás után  lehet. eddeigi tapasztalataim alapján az amberek csak olyat tesznek, amibõl hasznuk származik. továbbra is áll a kérés:
Miért jó a homoszexualitás? Mi a haszna?

nem kicsit vagy eroszakos, meg kell mondani! :Ð
raadasul hibas az elofeltevesed, hiszen emberekhez kotod, mikozben az allatvilagban is elofordul. igy ez nem valaszthato cselekedet (a nagyagy altal befolyasolt), hanem allati oszton szintu, mint mondjuk a lelegzes.

de legyen Neked Karacsony, en megprobalok valaszolni a kerdesedre. a "miert jo"-t azonnal vessuk el, mint ertelmetlen, tudomanytalan. (a jo emberi fogalom, ez mint latszik nem az. tovabba szituaciotol, kerdestol fuggo, szubjektiv az ertelme, tehat (modern) tudomanytalan. vegul meg az adott pontosan tisztazott jo-rossz kategoriakban is 3 valasz lehetseges: jo; rossz; egyik sem. erre a kerdesre nagy valoszinuseggel a harmadik igaz. mint ahogy altalaban barmely valami (jeloljuk x-el) eseten az, hogy "miert jo az, hogy x letezik".)

tehat akkor fogalmazzuk meg pontosan a kerdest, es keressunk ra magyarazo hipotezist. mielott belevagnek tisztazzuk, hogy en nem vagyok biologus, igy mind az empirikus, mind a szamitott szamadatok nem lesznek precizek, csak hasracsapas merteku tippek. (a'la mernoki has, hogy Te is megertsd.. )

tehat a kiindulo megfigyelesunk, hogy az allatvilagban (kozte az ember is, de innentol ez mar erdektelen) kis szazalekban elofordul a homoszexualitas. (olyan 10% valoszinuseggel.) mivel ez egy altalanos viselkedesbeli fenomena, igy erdemes ra evoluciobiologiai magyarazatot keresnunk.

allitsunk fel tehat egy hipotezist. vizsgaljuk, hogy milyen hatassal van a genallomany oroklesere (ez igye az elsodleges biologiai funkcio az evoluciobiologiaban) a szexualitasra valo hajlandosag. jeloljuk szazalekos (teljesen kitalalt es tudomanytalan) formaban. 0% legyen az, ha egy egyed egyaltalan nem akar szexualni. nos ennek az egyednek igen rovid lesz az evolucios vonala. elvetendo. az 50% ugye hol igen, hol nem.. latszik, hogy ennel is lesz optimalisabb. a 100% kelolje azt, amikor a masik, reprodukciora kepes nemuvel minden eselyt megragad a szexualitasra. ez ugye lathatoan a feltetelunk szempontjabol a legjobb lesz. de menjunk tovabb!! jeloljuk 200%-al (ez a maximum), amikor barmely (felnott) egyeddel hajlamos szexualni a vizsgalt egyedunk. azaz az azonos nemuekkel is. mint lathato, a feltetelunk ettol nem romlik!!! (ez egy fontos megallapitas, ne tessek figyelmen kivul hagyni!) van azonban gond is vele: tul sok a felesleges kor, igy az egyed tul sok energiat elpazarol az altalanos szexualitasra, es esetleg nem marad eleg a produktivra. egy picit a "megvalositasrol" is a mernokok kedveert! :Ð a 100%-os teljesitmenyt ugy erem el, hogy olyan gent helyezek az egyedbe, amely minden feltetel mellett a masik nemuvel szexualitasra ingerel, a 200%-ost ugy, hogy e melle az azonos nemuvel valo szexualitasi hajlamot is melle rakom. (azert sajnos ez nem mernoki tervezes, igy keretik az "en maskepp csinalnam" velemenyeket most kivetelesen elhagyni. a biologia egy leiro tudomanyos ag.)

tehat be kene lonunk a 100%-os szintet. igenam, de ahogy a mernoki vilagban sincs pontossag csak hibahatar, ez igaz (meg nagyobb mertekben) a termeszetre is. igy ha olyan gent rakok csak bele, ami a masnemuekkel valo szexualitasra ingerel, akkor, egyfelol a mas genek szabalyzo hatasai, masfelol a veletlenszeru kilengesek miatt ugy 80-90%-os valoszinusegu produktivitast varnek. tehat erdemesnek tunik a szexualis vagyat (a nevleges produktivitasi mutato ellenere) magasabbra emelni. mondjuk ugy 110%-ra. igy a produktivitast feljebb tudjuk emelni a 100% kozelebe, mikozben az "elvesztegetett" energiak kevesbe zavaroak. ezt ugy erjuk el, hogy a feltetlen heteroszexualitas melle berakunk 10% homoszexualitasi gent. (tehat nem a gen erosseget szabalyozzuk, ez nem menne konnyen, hanem a gen elofordulasanak aranyat a populacioban rakjuk 10%-ra.) igy megjelennek a populacioban a nagyobb szexualis akarattal biro (foleg biszex) egyedek, es lesz nehany homoszexualis is (ahol a masik gen nem mukodik megfeleloen.)

tehat a kerdesre valaszolva: a homoszexualitas meglete (kis szazalekban) egy populacioban a hipotezisem szerint megnoveli a populacio genreprodukcios kepesseget. EZ a haszna.

nos, haljuk, megfelelo-e a valasz!

**************************************************
a fentiekben az, hogy ket genre szedtem szet a kerdeskort a leiras egyszerusitese miatt tortent. valoszinuleg inkabb egy szexualitasra hajlamosito genrol (altalanos!) beszelhetunk, foleg, mivel az evolucio elejen meg nem valtak szet a nemek, a szexualis reprodukcio azonos nemuek kozott folyt, igy ez az osibb gen(csoport); es e mellett mas genek azt szabalyozzak, hogy leginkabb csak a masnemuekkel folytasson szexualitast ez egyed. ezeket a mas geneket latszik celszeruenk 110%-os szabalyozasra "beloni". mindazonaltal ez a leiras joreszt matematikailag ekvivalens az en leirasommal.

***************************************************

ja igen, szivesen latom Zsivago "nem ertesz Te semmihez" megjegyzeset is, amit a szokasos " " formaba fog onteni.

Szerkesztette: bogdan 2006. 05. 15. 09:25 -kor