[Drummaster]

Idézet: PPeter - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 10:40

Persze hogy meg, és arra a következtetésre jutottunk, hogy igen széles tartományban kivitelezhetõ, bár valószínûleg a becsapódás elõtt keményen rátolta a kakaót a jóember. Akkoriban napokig próbálgattunk Flight Simulatorban mindenféle utasszálító repülõgéppel ilyen alacsony repüléseket véghezvinni épületek között, változatos sebességgel, és abszolút nem tûnt lehetetlennek, bár a teljesen realisztikus beállítások ellenére tudom, hogy ez csak egy szoftver és nem bizonyít semmit. Szerintem a pár nap gyakorlás után nekem sikerült nagyobb károkat okozva letenni a 757-est  egy párszor.

Rendben, akkor most nézzük a repülési irányt és magasságot, majd saccoljuk meg, hogy hány m/s-os süllyedést kellett produkálni ahhoz, hogy úgy, abban a szögben találja el a pentagont. Ugyebár a híd (felüljáró)fölött el kellett repünie, ha a csozsi által az elõzõ oldalon linkelt képen helyesen van berajzolva az útirány. A hídtól "egy köpésre" van a Pentagon. Tudjuk, hogy a Boeing ezen típusának (is) viszonylag magas az átesési sebessége (aki nem hiszi járjon utána, én annakidején utánanéztem egyszer). Az átesést ugye nagyobb sebességgel "akadályozzák meg", illetõleg leszálláskor az orr felemelésével, ezáltal a felhajtó- és fékezõerõ növelésével. Namost, a híd fölött átrepülvén igencsak tempósan kellett süllyedni ahhoz, hogy úgy, orral elõre, mint egy puskagolyó találja el az épületet. Az én kétségtelenül szubjektív és mûkedvelõ repülésmániákus véleményem szerint egyenes vertikális vektorú repülés esetén túl nagynak kellett lennie a sebességnek ahhoz, hogy az igen rövid híd (felüljáró)-Pentagon távolságon akkora süllyedést lehessen produkálni, illetõleg ha azon a kis távolságon sikerült akkora süllyedést produkálni, annak leszállómanõver-félének kellett lennie, tehát emelt orral, kis sebességgel. Akkor viszont az épület sérüléseit nem értem.

Persze biztosan nem lehetetlen, de gondolom a gépeltérítõk sem voltak afféle Besenyei, vagy Veres-klónok. A híradások szerint afféle gyorstalpaló pilótaképzésen vettek részt. Lehet, hogy szimulátorban gyakoroltak sokat, de az meg nem ugyanaz, mint ahogy te is említetted.

[Drummaster]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 10:58

"Amúgy meg jó lenne, ha nem fikáznál mindenkit az ismeretek hiányára utalgatva, mikor szemlátomást te sem vagy egy Szikorszkíj.."

Persze én állítok képtelenségeket, logikátlanságokat és azt se tudom mennyi 2x2!

Nem. Én azt mondom, hogy nem látom benned a Kilián György repmûszaki fõiskola vörösdiploma-várományos végzõsét. Ennek ellenére úgy oktatsz ki mindenkit, mintha mégis az lennél.

[PPeter]

Még valamit érdemes figyelembe venni. A Pentagonban több mint húszezer ember dolgozik. Rengeteg katona, szakértõ, akiknek ez "otthonos" téma, ráadásul hazai pályán, õk  kapásból meg tudák volna mondani, ha nem repülõ csapódott volna be, ennyi embert beszervezni, elhallgatattni nem lehet. A szemtanúkról mindenki elfeledkezik. A szemközti hotel ablakaiból végignézték az egészet és látták a repülõt, az autópályáról látták a repülõt, a Pentagon dolgozói közül sokan látták a repülõt, ezeket az embereket mind megvették? Az épületen látható sérülések pontosan megmagyarázhatók a 757-es méretéhez viszonyítva, a szétfröccsent égõ üzemanyag által okozott jellegzetes belsõ károk is megvannak mélyen az épületben, pont a becsapódás irányából szétterülve, ismétlem, egy bomba nem így rombolt volna. A kérdések és a kétkedés jogosak, de ha választani kell, a hihetõ észérvek nekem könnyebben lecsúsznak a torkomon, mint a csavaros magyarázatok, amelyek - ha igazak lennének - még több kérdést vetnének fel, amelyekre azonban nincs válasz az élméletgyártóktól (ha másmilyen gép zuhant be, akkor holvan az eltérített utasszállító és miért a 757-es azonosítható futómûvei és hajtómûve voltak az épület romjai között stb.).

[Drummaster]

Idézet: Putt Putt - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 10:41

A repülõket nem ütközésre tervezik, a géptörzs, és egyéb szerkezeti elemek nem ütközésre vannak tervezve, mértezve. És akkor most vegyük hozzá, hogy a géptörzset, szárnyat, és a többit, hatványozottan nagyobb erõhatás érte, mint aminek elviselésére tervezték.

Remélem érthetõ volt a gondolatmenet.

A szárnyakat jópár tonna jópárezer üzemórán keresztüli levegõben tartására tervezték. Nem olyan csoffadtak azok. Persze, nem ütközésre tervezték, ez igaz.

[Fanatic]

Idézet: anyaanya - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 9:46

De jó Neked, hogy nem közénk tartozol.....

PPeter:Itt találsz pár nagyobb (nem kivágott kis részletet mutató) képet a becsapódás helyérõl:
http://www.oilempire...gon-photos.html
Még sajnos igy sem kapisgálom.....sõt....

Nem mellesleg itt találsz fényképeket összeroncsolódott repülõgép alkatrészekrõl is.

Másrészt a képeken világosan látszik egy tér-robbanás nyomai. Míg a tomahwk és egyéb rakéták jellemzen pont-robbanással robbannak.

[Fanatic]

Idézet: PPeter - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:06

Még valamit érdemes figyelembe venni. A Pentagonban több mint húszezer ember dolgozik. Rengeteg katona, szakértõ, akiknek ez "otthonos" téma, ráadásul hazai pályán, õk  kapásból meg tudák volna mondani, ha nem repülõ csapódott volna be, ennyi embert beszervezni, elhallgatattni nem lehet. A szemtanúkról mindenki elfeledkezik. A szemközti hotel ablakaiból végignézték az egészet és látták a repülõt, az autópályáról látták a repülõt, a Pentagon dolgozói közül sokan látták a repülõt, ezeket az embereket mind megvették? Az épületen látható sérülések pontosan megmagyarázhatók a 757-es méretéhez viszonyítva, a szétfröccsent égõ üzemanyag által okozott jellegzetes belsõ károk is megvannak mélyen az épületben, pont a becsapódás irányából szétterülve, ismétlem, egy bomba nem így rombolt volna. A kérdések és a kétkedés jogosak, de ha választani kell, ha hihetõ észérvek nekem könyebben lecsúsznak a torkomon, mint a csavaros magyarázatok, amelyek - ha igazak lennének - még több kérdést vetnének fel, amelyekre azinban nincs válasz az élméletgyártóktól (ha másmilyen gép zuhant be, akkor holvan az eltérített utasszûllító és miért a 757-es azonosítható futómûvei és hajtómûve volt az épület romjai között stb.).

  A lá holdraszállás... Ezt megint elfelejtik az összeesküvés elmélet gyártók....

[Drummaster]

A hajtómûveket emlékeim szerint nem találták meg sem az épületben, sem az épületen kívül.
Mint említettem, épp elég furcsa véletlen van az eset körül ahhoz, hogy a kétkedõk kétkedjenek. Az autópályás szemtanúk is egymásnak ellentmondó véleményt mondtak a repülõgép lehetséges típusáról és repülési irányáról. Volt köztük nyugalmazott repülõtiszt is, aki esküdött, hogy vadászgépet látott, sõt a sors fintoraként volt köztük Boeing alkalmazott is, aki szerint Boeing volt a gép, viszont nem 757-es...

Sajnos az áldozatoknak tökmindegy, hogy mi történt, õket az sem hozná vissza az életbe, ha az összeesküvés-elmélet lenne az igaz, meg az sem, ha az, amit a jenki kormányzat mond.
Márpedig itt sokezer ártatlan áldozat van. Szülõk, gyermekek, nagyszülõk, testvérek, rokonok, ismerõsök, barátok.

[PPeter]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:01

Rendben, akkor most nézzük a repülési irányt és magasságot, majd saccoljuk meg, hogy hány m/s-os süllyedést kellett produkálni ahhoz, hogy úgy, abban a szögben találja el a pentagont. Ugyebár a híd (felüljáró)fölött el kellett repünie, ha a csozsi által az elõzõ oldalon linkelt képen helyesen van berajzolva az útirány. A hídtól "egy köpésre" van a Pentagon. Tudjuk, hogy a Boeing ezen típusának (is) viszonylag magas az átesési sebessége (aki nem hiszi járjon utána, én annakidején utánanéztem egyszer). Az átesést ugye nagyobb sebességgel "akadályozzák meg", illetõleg leszálláskor az orr felemelésével, ezáltal a felhajtó- és fékezõerõ növelésével. Namost, a híd fölött átrepülvén igencsak tempósan kellett süllyedni ahhoz, hogy úgy, orral elõre, mint egy puskagolyó találja el az épületet. Az én kétségtelenül szubjektív és mûkedvelõ repülésmániákus véleményem szerint egyenes vertikális vektorú repülés esetén túl nagynak kellett lennie a sebességnek ahhoz, hogy az igen rövid híd (felüljáró)-Pentagon távolságon akkora süllyedést lehessen produkálni, illetõleg ha azon a kis távolságon sikerült akkora süllyedést produkálni, annak leszállómanõver-félének kellett lennie, tehát emelt orral, kis sebességgel. Akkor viszont az épület sérüléseit nem értem.

Persze biztosan nem lehetetlen, de gondolom a gépeltérítõk sem voltak afféle Besenyei, vagy Veres-klónok. A híradások szerint afféle gyorstalpaló pilótaképzésen vettek részt. Lehet, hogy szimulátorban gyakoroltak sokat, de az meg nem ugyanaz, mint ahogy te is említetted.

Az a felüljáró/híd becsapós ám, az egy olyan lóhere, bocsánat, közben rám szóltak, hogy az csomóponti kialakítás, aminek a lekanyarodó részei aluljáróként mennek és a "fenti" szakasz nincs olyan magasan. Van egy fotóm valahol, amit pont onnan készítettek, ahonnan  a gépnek kellett megközelíteni az épületet, pont el lehet suhanni minden tereptárgy felett, kényelmesen az elsõ szintbe csapódva. Mi a szimulációnál abból indultunk ki, hogy a fickók valamennyire megtanultak leszállni, erre utal, hogy a megközelítés útvonala jó volt, bár ebben az autopilóta is sokat tud segíteni, és a leszállást az orr felemelése helyett pont ellenkezõleg, gyorsítással fejezték be, ahogy a kicsit mélyebben lévõ Pentagon felé vették az irányt. Legalább harminc high-res fotót szereztem az épület környékérõl, minden szögben, hogy rendesen lássam, milyen magasak a tereptárgyak.

[anyaanya]

Idézet: PPeter - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:20

Az a felüljáró/híd becsapós ám, az egy olyan lóhere, aminek a lekanyarodó részei aluljáróként mennek és a fenti szakasz nincs olyan magasan. Van egy fotóm valahol, amit pont onnan készítettek, ahonnan  a gépnek kellett megközelíteni az épületet, pont el lehet suhanni minden tereptárgy felett, kényelmesen az elsõ szintbe csapódva.

Én olyan híreket is hallottam, hogy akik a felüljárón közlekedtek autóval, azoknak a repülõgép által keltett turbulencia miatt le kellett volna sodródniuk az útról....

[Thrawn]

Idézet: PPeter - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:06

(ha másmilyen gép zuhant be, akkor holvan az eltérített utasszállító és miért a 757-es azonosítható futómûvei és hajtómûve voltak az épület romjai között stb.).

Szinte látom, amint az 51-es körzet legnagyobb koponyái igyekeznek különbözõ behatásokkal néhány alkatrészt, például hajtómû fõdarabot úgy deformálni, hogy azok becsapódás látszatát keltsék. Majd az éjszaka leple alatt elhelyezett darabok környékén robbanást elõidézve jobblétre szenderítik az oda beosztott John Smith irodistát, akitõl ilyen körmönfont módon próbáltak megszabadulni, miután sajnálták kifizetni a neki járó 800$ végkielégítést. :Ð

Eléggé összeesküvõ voltam?

Szerkesztette: Thrawn 2006. 09. 12. 10:29 -kor

[PPeter]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:19

A hajtómûveket emlékeim szerint nem találták meg sem az épületben, sem az épületen kívül.
Mint említettem, épp elég furcsa véletlen van az eset körül ahhoz, hogy a kétkedõk kétkedjenek. Az autópályás szemtanúk is egymásnak ellentmondó véleményt mondtak a repülõgép lehetséges típusáról és repülési irányáról. Volt köztük nyugalmazott repülõtiszt is, aki esküdött, hogy vadászgépet látott, sõt a sors fintoraként volt köztük Boeing alkalmazott is, aki szerint Boeing volt a gép, viszont nem 757-es...

Sajnos az áldozatoknak tökmindegy, hogy mi történt, õket az sem hozná vissza az életbe, ha az összeesküvés-elmélet lenne az igaz, meg az sem, ha az, amit a jenki kormányzat mond.
Márpedig itt sokezer ártatlan áldozat van. Szülõk, gyermekek, nagyszülõk, testvérek, rokonok, ismerõsök, barátok.

Megtalálták a hajtómûvek és a futómûvek azonosítható maradványait, amelyek egyértelmûen 757-esre utalnak, a képeket nemcsak az "anti-hoax" oldalakon de hivatalos jelentésekben is meg lehet találni.
http://911research.wtc7.net/pentagon/evide...tml#precollapse

Tavaly egyébként még volt fent lista a neten azoknak az embereknek a nevével, elérhetõségével, akik az elméleteket látva a személyazonosságukat felvállalva állítják, hogy látták a repülõt. Pár ilyen emberkének saját weboldala is van (egyet belinkeltem feljebb) akik megálltak és fotókat készítettek rögvest a becsapódás után, és ezeket a képeket feltették az oldalukra.

[Putt Putt]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:09

A szárnyakat jópár tonna jópárezer üzemórán keresztüli levegõben tartására tervezték. Nem olyan csoffadtak azok. Persze, nem ütközésre tervezték, ez igaz.

Pontosan ez a lényeg.
A szárnyak egy összetett terhelés elviselésére vannak tervezve, méretezve. Ezek között az ütközés (max egy madárral való találkozás lehet a palettán) nem szerepel.
És teszik is a dolgukat csodálatosan. Tényleg a mérnöki munka remekmûvei.

[Thrawn]

Idézet: Putt Putt - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:31

Pontosan ez a lényeg.
A szárnyak egy összetett terhelés elviselésére vannak tervezve, méretezve. Ezek között az ütközés (max egy madárral való találkozás lehet a palettán) nem szerepel.
És teszik is a dolgukat csodálatosan. Tényleg a mérnöki munka remekmûvei.

Az autós hasonlatod kiegészítve még annyit, hogy a kinetikus energia a sebesség négyzetével arányos, tehát ha pl. 500 km/h-val csapódik be egy test, akkor egységnyi tömegre 25-szörös energiamennyiséggel kell számolnunk, mint ha pl. egy autó 100 km/h-s ütközését vizsgáljuk. Ezek után nem csoda, hogy nem maradnak egybefüggõ nagy darabok.

Szerkesztette: Thrawn 2006. 09. 12. 10:38 -kor

[Drummaster]

Idézet: PPeter - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:20

Az a felüljáró/híd becsapós ám, az egy olyan lóhere, aminek a lekanyarodó részei aluljáróként mennek és a fenti szakasz nincs olyan magasan. Van egy fotóm valahol, amit pont onnan készítettek, ahonnan  a gépnek kellett megközelíteni az épületet, pont el lehet suhanni minden tereptárgy felett, kényelmesen az elsõ szintbe csapódva. Mi a szimulációnál abból indultunk ki, hogy a fickók valamennyire megtanultak leszállni, erre utal, hogy a megközelítés útvonala jó volt, bár ebben az autopilóta is sokat tud segíteni, és a leszállást az orr felemelése helyett pont ellenkezõleg, gyorsítással fejezték be, ahogy a kicsit mélyebben lévõ Pentagon felé vették az irányt. Legalább harminc high-res fotót szereztem az épület környékérõl, minden szögben, hogy rendesen lássam, milyen magasak a tereptárgyak.

A lényeg nem a befejezésen van, hanem elõtte, míg odaértek. Tehát hogy ha folyamatosan alacsonyan repültek és csak úgy "áthussantak" a híd felett, akkor akkorának kellett volna lennie a sebességüknek, hogy a lomha, nagy reakcióidejû Boeinggel nem tudtak volna olyan kis távolságon akkorát süllyedni, elrepültek volna az épület fölött, vagy a felsõ szintekbe trafáltak volna a belsõ gyûrûk valamelyikében. Persze az elképzelhetõ, hogy már korábban afféle leszállómanõverbe kezdtek és alacsonyabb sebességen tartották a gépet. Ennek 2 dolog mond ellent:

1: Ez komolyan megnövelte a repülési idõt, márpedig a terroristáknak abból volt a legkevesebb.
2: Egy leszállómanõvert nem lehet akármeddig csinálni. Tudvalevõ, hogy a leszállómanõver félig-meddig vitorlázórepülésnek számít. A rárepülést követõen a hajtómûveket azon a teljesítményminimumon tartják, hogy még ne engedje leesni a gépet, viszont a lehetõ legkisebb sebességgel repüljön. Épp ezért az átstartolás is pl egy 757-es méretû gépnél úgy 40-50 méteres magasságminimumig lehetséges, ez alatt a gép saját tehetetlensége és lomhasága, hosszú reakcióideje miatt le kell szállni, ha törik, ha szakad. Persze ez függhet az érkezési szögtõl is.

[PPeter]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:40

A lényeg nem a befejezésen van, hanem elõtte, míg odaértek. Tehát hogy ha folyamatosan alacsonyan repültek és csak úgy "áthussantak" a híd felett, akkor akkorának kellett volna lennie a sebességüknek, hogy a lomha, nagy reakcióidejû Boeinggel nem tudtak volna olyan kis távolságon akkorát süllyedni, elrepültek volna az épület fölött, vagy a felsõ szintekbe trafáltak volna a belsõ gyûrûk valamelyikében. Persze az elképzelhetõ, hogy már korábban afféle leszállómanõverbe kezdtek és alacsonyabb sebességen tartották a gépet. Ennek 2 dolog mond ellent:

1: Ez komolyan megnövelte a repülési idõt, márpedig a terroristáknak abból volt a legkevesebb.
2: Egy leszállómanõvert nem lehet akármeddig csinálni. Tudvalevõ, hogy a leszállómanõver félig-meddig vitorlázórepülésnek számít. A rárepülést követõen a hajtómûveket azon a teljesítményminimumon tartják, hogy még ne engedje leesni a gépet, viszont a lehetõ legkisebb sebességgel repüljön. Épp ezért az átstartolás is pl egy 757-es méretû gépnél úgy 40-50 méteres magasságminimumig lehetséges, ez alatt a gép saját tehetetlensége és lomhasága, hosszú reakcióideje miatt le kell szállni, ha törik, ha szakad. Persze ez függhet az érkezési szögtõl is.

Szerintem a felsõ gyûrûkbe akartak becsapódni, hogy leégessék a fél épületet, de így sikerült, abban egyetértek hogy ez nem tudatos találat volt, így sikerült.

[Drummaster]

Idézet: ottokar - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:44

Ha a repülõgép turbolencát keltene akkor repülés közben arra menne el az energia legnagyobb része. Miért próbálnak szélcsatornában? Pont azért hogy a turbolenciát csökentsék a minimumra.

Rossz hírem van: A repülõgép turbulenciát kelt maga mögött. a szélcsatornában pedig a repülési aerodinamikát vizsgálják, hogy a repülõgép a maga elõtt lévõ légtömeget a leghatásosabban hatolja át.

[Putt Putt]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:36

Az autós hasonlatod kiegészítve még annyit, hogy a kinetikus energia a sebesség négyzetével arányos, tehát ha pl. 500 km/h-val csapódik be egy test, akkor egységnyi tömegre 25-szörös energiamennyiséggel kell számolnunk, mint ha pl. egy autó 100 km/h-s ütközését vizsgáljuk. Ezek után nem csoda, hogy nem maradnak egybefüggõ nagy darabok.

Köszi. Ez volt a gondolatmenet lényege.

[PPeter]

Idézet: Drummaster - Dátum: 2006. szept. 12., kedd - 11:48

Rossz hírem van: A repülõgép turbulenciát kelt maga mögött. a szélcsatornában pedig a repülési aerodinamikát vizsgálják, hogy a repülõgép a maga elõtt lévõ légtömeget a leghatásosabban hatolja át.

Na de õ turbolenciáról beszél ám.