[vipi]

Idézet: Mumia - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 10:47

Nem lökném le a taigetoszról, de az se megoldás, hogy én fizetem ki az adósságát, mert az meg igazságtalanság velem szemben. Hitelt vett fel nem tudja fizetni viselje a következményeit. És nem fog utcára kerülni, vegyék el tõle plazmatévét, vegyék el tõle a luxuscikkeket, a házát tartsa meg, meg a munkahelye is megmarad még ettõl. De ne vegyenek el az én pénzembõl még egy szeletet azért hogy nekik megmaradjon mindenük, amit felelõtlen módon átgondolás nélkül megvettek hitelre.

Ez az egész egy világméretû átverés, azt akarják elhitetni velünk, hogy meg kell mentenünk a jelenlegi rendszert holott az egész hibás. És ezért mi fizessünk kisemberek, és ha sikerül is átszenvedni mi lesz a nagykutyák tovább dõzsölnek a mi pénzünkön nekünk kicsit talán jobb lesz hosszú távon, aztán egyszercsak megint bedõl a rendszer ami alapjaiban rossz. A fogyasztói társadalom nem tartható fenn hosszútávon mert a növekedésre épül, márpedig vannak határok. Ami fölé nem lehet nõni. Szerintem elértük ezt a határt, innentõl két út van tovább. Vegetálunk és ellavírozunk, vagy bedõl az egész államcsõdök sorozata következik és 0-ról újra elkezdjük. Ha van egy kis eszünk akkor nem ugyanezt.

Errõl totál mást gondolunk. Szerintem messze van az átveréstõl, a baj nagyon is valós.
Valós gazdasági válság van és még csak most kezdõdik. Nem lehet egyes emberek és plazmaTV-k szintjén nézni a dolgot, mert milliókról van szó, lakásokról, életekrõl. A munkahely sem úgy meg, hogy megtartják. És mit csináljanak, zabot hegyezzenek?
Nézz rá egy autóeladási listára vagy bármire, olyan szinten leáll az ipar (a fogyasztáscsökkenés által), hogy egyszerûen nincs mit gyártani... legalábbis kapitalista elvek szerint. Amit te írsz az már visszahajlana a kommunizmusba: meghagyjuk a házukat meg a munkájukat. Az egyik gyár autókat szerel össze a másik meg szétszedi...

Szóval nem átverésrõl van szó, hanem egy súlyos kapitalista világmodell-aránytalanságról, ami rendszer és elv szinten is összeomlást eredményezhet.

Te úgy látod, hogy pár hülye miatt tartunk ott, ahol... és hogy ezek miatt ne nyeljük le a békát. Én meg azt látom, hogy összességében, mint emberiség termeltünk és fogyasztottunk erõnk felett, amit ugyanúgy ki kell most fizetni a jövõben. Ezért mondom, hogy mind fizetni fogunk érte. Az emberiség számláját ki más fizetné ki? Az ufók?

Nem fejtem ki ezt újra, a Zeitgeist topicban már megtettem hosszan...

Szerkesztette: vipisrac 2009. 02. 18. 11:38 -kor

[Nevl]

Idézet: blabla* - Dátum: 2009. febr. 17., kedd - 18:41

az emberek mégsem viselkednek tudatosabban a hitelfelvételnél mint a mosópor választásnál.

hozzáteszem a pénzügyi termékekkel a szabolyózói oldal is sokkal szigorúbban bánik mint a mosóporokkal, és rengeteg tájékoztató kiadványt találhat a laikus akit valóban érdekel hogy mi micsoda. a felügyeletnek is vannak kiadványai és külön figyelmet kell arra fordítani hogy ne csak a jogi szakzsargon legyen, hanem mellette tájékoztató füzetek is melyek emberi nyelven leírják hogy hogyan mûködik pl a hiteltermék, milyen kockázatai vannak. ha ez nem érdekli az embereket hanem csak az hogy ebbõl hány cm-es plazmatv kerül a falra, azzal nehéz bármit is kezdeni.

Valóban, ezzel nem lehet vitatkozni és pont itt a probléma. Ha ennyire alacsony a gazdasgi racionalitás a társadalomban akkor a különbözõ iparágaknak kell felelõssen viselkedni... persze ez elég naív gondolat, de bizonyos keretek között mûködik jelenleg is. Normális esetben az államnak kellene odafigyelni erre és pl. versenyképesebb oktatással fejleszteni a társadalom tudatosságát. De ez már erõsen átcsap szociológiai, pszichológiai vitába is

[Harlequin]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 12:29

Valóban, ezzel nem lehet vitatkozni és pont itt a probléma. Ha ennyire alacsony a gazdasgi racionalitás a társadalomban akkor a különbözõ iparágaknak kell felelõssen viselkedni... persze ez elég naív gondolat, de bizonyos keretek között mûködik jelenleg is. Normális esetben az államnak kellene odafigyelni erre és pl. versenyképesebb oktatással fejleszteni a társadalom tudatosságát. De ez már erõsen átcsap szociológiai, pszichológiai vitába is

Van erre megfelelõ államiszervezet ami (többek között) arra hivatott, hogy a kétségkívül mohó bankokat kordában tartsa és az emberek érdekeit képviselje. PSZÁF
Mikor lépett közbe? Amikor már megvolt a baj. Úgyhogy lehet itt mutogatni mindenhova...
Nem gondolom, hogy el kéne jutnunk arra a szintre, hogy rá kell írni a mikróra, hogy a gyereket ne rakd bele, a pöcsödrõl a szõrt ne a láncfûrésszel akard eltávolítani...
Mellesleg megjegyzem az a bank ahol dolgozom nagyon megválogatta az ügyfeleit és még így is vannak akik elcsúsztak a jelzáloghitelük törlesztésével. (Mondjuk végrehajtás még nem volt.)

[blabla*]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 12:29

Valóban, ezzel nem lehet vitatkozni és pont itt a probléma. Ha ennyire alacsony a gazdasgi racionalitás a társadalomban akkor a különbözõ iparágaknak kell felelõssen viselkedni... persze ez elég naív gondolat, de bizonyos keretek között mûködik jelenleg is. Normális esetben az államnak kellene odafigyelni erre és pl. versenyképesebb oktatással fejleszteni a társadalom tudatosságát. De ez már erõsen átcsap szociológiai, pszichológiai vitába is

nem is tudom. ha nekem kellene meghatároznom az állam prioritásait a 2009-es évre ez nem biztos hogy belekerülne a top10-be. álmodozni persze lehet

[A.J. Crowley]

Idézet: Harlequin - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 12:45

[...]
Mellesleg megjegyzem az a bank ahol dolgozom nagyon megválogatta az ügyfeleit és még így is vannak akik elcsúsztak a jelzáloghitelük törlesztésével. (Mondjuk végrehajtás még nem volt.)

Ezen mondjuk nem csodálkozom, én is, a szokott összeghez képest hagytam a számlámon plusz 20 ezret, és még így sem volt elég a törlesztõre.

[vipi]

Idézet: Harlequin - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 12:45

Van erre megfelelõ államiszervezet ami (többek között) arra hivatott, hogy a kétségkívül mohó bankokat kordában tartsa és az emberek érdekeit képviselje. PSZÁF
Mikor lépett közbe? Amikor már megvolt a baj. Úgyhogy lehet itt mutogatni mindenhova...
Nem gondolom, hogy el kéne jutnunk arra a szintre, hogy rá kell írni a mikróra, hogy a gyereket ne rakd bele, a pöcsödrõl a szõrt ne a láncfûrésszel akard eltávolítani...
Mellesleg megjegyzem az a bank ahol dolgozom nagyon megválogatta az ügyfeleit és még így is vannak akik elcsúsztak a jelzáloghitelük törlesztésével. (Mondjuk végrehajtás még nem volt.)

Nyilván vannak fokozatok, de ezek nehezen meghatározhatóak.
Szerintem jó példa erre a cigarettásdoboz és amit az ellen kampányolnak.
Tfh most tudja egy kölyök, hogy ártalmas, de mégis szívja. Minél több a figyelmeztetõ példa, annál inkább fognak leállni róla. Lehet, hogy faszságnak tûnik a dobozra is ráírni azt, amit, de mondjuk biztos jobban tudatosult az emberekben most a károssága, mint mondjuk 30 évvel ezelõtt.

Lehet, hogy 15 éve még mi is beraktuk volna a macskát a mikróba, 10 év múlva meg a háziasszonyok is otthon fognak opciókat kötni... De ezeket senki nem az ujjából szopja.

Ha már ennyire társadalmi oldalra terelõdött a vita. Kíváncsi vagyok a véleményetekre egy konkrét esetben:
OTP részvény. Most épp 1812Ft az ára.
Tavaly október óta, amikor már mindenki tudott a válságról - a háziasszony is és a bróker is - vajon hány ember vett belõle 3-4000 körül azzal a mondattal, hogy "háúgyisfelmegyez". Vajon a brókerek kellõen lebeszélték õket? Vagy itt is nekik kellett volna többet tudniuk? (gyakorlatilag a brókereknél többet, hisz õk nem beszélték le õket, úgy tûnik.)

[Mumia]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 11:35

Errõl totál mást gondolunk. Szerintem messze van az átveréstõl, a baj nagyon is valós.

Nagyon félre érted, a baj valós. A megoldás amit ránk eröltetnek a tévút. Hogy foggal körömmel de mentsük meg a jelenleg telibehugyozott rendszert.

Idézet

Szóval nem átverésrõl van szó, hanem egy súlyos kapitalista világmodell-aránytalanságról, ami rendszer és elv szinten is összeomlást eredményezhet.

Én ugyanezt írtam.

Idézet

Te úgy látod, hogy pár hülye miatt tartunk ott, ahol... és hogy ezek miatt ne nyeljük le a békát. Én meg azt látom, hogy összességében, mint emberiség termeltünk és fogyasztottunk erõnk felett, amit ugyanúgy ki kell most fizetni a jövõben. Ezért mondom, hogy mind fizetni fogunk érte. Az emberiség számláját ki más fizetné ki? Az ufók?

Egyáltalán nem látom úgy, honnan vetted ezt? Nem miattunk tartunk ott, hanem a rendszer alapvetõ hibái miatt, de amit most csinálatatnak attól nem a rendszer változik meg, hanem csak foltozgatjuk az általa okozott károkat, és ha sikerül befoltozni, akkor folytatjuk ugyanezt a hülyeséget ugyanúgy be fog dõlni csak már sokkal hamarabb.

[Harlequin]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 13:58

Ha már ennyire társadalmi oldalra terelõdött a vita. Kíváncsi vagyok a véleményetekre egy konkrét esetben:
OTP részvény. Most épp 1812Ft az ára.
Tavaly október óta, amikor már mindenki tudott a válságról - a háziasszony is és a bróker is - vajon hány ember vett belõle 3-4000 körül azzal a mondattal, hogy "háúgyisfelmegyez". Vajon a brókerek kellõen lebeszélték õket? Vagy itt is nekik kellett volna többet tudniuk? (gyakorlatilag a brókereknél többet, hisz õk nem beszélték le õket, úgy tûnik.)

Nyilván a többség nem. A brókerkedés az kockázat.

[blabla*]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 13:58

Ha már ennyire társadalmi oldalra terelõdött a vita. Kíváncsi vagyok a véleményetekre egy konkrét esetben:
OTP részvény. Most épp 1812Ft az ára.
Tavaly október óta, amikor már mindenki tudott a válságról - a háziasszony is és a bróker is - vajon hány ember vett belõle 3-4000 körül azzal a mondattal, hogy "háúgyisfelmegyez". Vajon a brókerek kellõen lebeszélték õket? Vagy itt is nekik kellett volna többet tudniuk? (gyakorlatilag a brókereknél többet, hisz õk nem beszélték le õket, úgy tûnik.)

ott elvileg van vmi elõírt kötelezõ kockázatfelmérési kérdõív és aki azon átmegy csak az vásárolhat. ez PSZÁF elõírás, nemtom pontosan milyen befektetési eszközökre vonatkozik (lehet hogy csak a derivatív részre, azonnali piacra nem) de velem kitöltettek valamit mielõtt megnyitottam az ép számlát.

abban biztos vagyok hogy a bróker nem beszélte le õket. egyrészt mert nem ért hozzá, másrészt pedig pénzbõl él az meg a jutalékból jön. ez sajnos emberi tulajdonság a brókerekre ugyanúgy igaz, mint a hitelértékesítõkre és a porszívó/mosópor/autó/aloe-vera ügynökökre.

[vipi]

Idézet: blabla* - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 15:42

ott elvileg van vmi elõírt kötelezõ kockázatfelmérési kérdõív és aki azon átmegy csak az vásárolhat. ez PSZÁF elõírás, nemtom pontosan milyen befektetési eszközökre vonatkozik (lehet hogy csak a derivatív részre, azonnali piacra nem) de velem kitöltettek valamit mielõtt megnyitottam az ép számlát.

abban biztos vagyok hogy a bróker nem beszélte le õket. egyrészt mert nem ért hozzá, másrészt pedig pénzbõl él az meg a jutalékból jön. ez sajnos emberi tulajdonság a brókerekre ugyanúgy igaz, mint a hitelértékesítõkre és a porszívó/mosópor/autó/aloe-vera ügynökökre.

Én sajna ismerem a felmérést munka miatt.
Ez kb. arra jó, hogy lehessen utána lobogtatni, hogy te aláírtad és a te hibád.

Brókernél inkább az utóbbi... ért õ annyira hozzá.

De tegyük fel, hogy nem ért. Akkor a befektetõ Mari néninek kellene jobban értenie? Akkor mit csinál a bróker, miért létezik? Épp azért, hogy felelõssége legyen.

[Nevl]

Idézet: Harlequin - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 13:45

Van erre megfelelõ államiszervezet ami (többek között) arra hivatott, hogy a kétségkívül mohó bankokat kordában tartsa és az emberek érdekeit képviselje. PSZÁF
Mikor lépett közbe? Amikor már megvolt a baj. Úgyhogy lehet itt mutogatni mindenhova...
Nem gondolom, hogy el kéne jutnunk arra a szintre, hogy rá kell írni a mikróra, hogy a gyereket ne rakd bele, a pöcsödrõl a szõrt ne a láncfûrésszel akard eltávolítani...
Mellesleg megjegyzem az a bank ahol dolgozom nagyon megválogatta az ügyfeleit és még így is vannak akik elcsúsztak a jelzáloghitelük törlesztésével. (Mondjuk végrehajtás még nem volt.)

A beszélgetés egyébként nem feltétlenül a banki ügyfelekbõl indult ki, hanem a providentes ügyfélkörbõl

A PSZÁF jó dolog, de a jelenlegi piaci berendezkedés miatt inkább reaktív a viselkedése, mint proaktív.

Persze, nem kell ennyire hülyebiztossá tenni a banki termékeket, az aktívan bankoló lakosság nagy része még mindig 45 év alatt van, akik viszont meglehetõsen tudatosak, így nem lehet õket behúzni egy providentes csõbe.

A gond igazából a piaci berendezkedésben van. Kialakult egy olyan status quo, amit egyik bank se tud megtörtni. A paici részesedések nem változnak számottevõen, nincs nagy ügyfél migráció bankok között. Ez köszönhetõ annak, hogy egyfajta gentlemans versenyhez szoktak hozzá, árversenyrõl csak erõs túlzással beszélhetünk (nem is érdekük, mivel ehhez a profit marginokat erõsen csökkenteni kéne, ami meg az anyabankoknak elfogadhatatlan... mégiscsak egyik fejõstehene vagyunk a régiónak ). Tehát szeretnének nagyobb részesedést, de túl nagy áldozatot kéne hozni, ezért inkább csak legelnek

[blabla*]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 17:13

Persze, nem kell ennyire hülyebiztossá tenni a banki termékeket, az aktívan bankoló lakosság nagy része még mindig 45 év alatt van, akik viszont meglehetõsen tudatosak, így nem lehet õket behúzni egy providentes csõbe.

A gond igazából a piaci berendezkedésben van. Kialakult egy olyan status quo, amit egyik bank se tud megtörtni. A paici részesedések nem változnak számottevõen, nincs nagy ügyfél migráció bankok között. Ez köszönhetõ annak, hogy egyfajta gentlemans versenyhez szoktak hozzá, árversenyrõl csak erõs túlzással beszélhetünk (nem is érdekük, mivel ehhez a profit marginokat erõsen csökkenteni kéne, ami meg az anyabankoknak elfogadhatatlan... mégiscsak egyik fejõstehene vagyunk a régiónak ). Tehát szeretnének nagyobb részesedést, de túl nagy áldozatot kéne hozni, ezért inkább csak legelnek

aha. persze

nemtom honnan nézed a piacot hogy nem látsz árversenyt. most valóban nincs, de egy jó fél-egy éve volt biza. gyakorlatilag az áron kívül nem tudtak miben versenyezni már.

[Harlequin]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. febr. 18., szerda - 17:13

A gond igazából a piaci berendezkedésben van. Kialakult egy olyan status quo, amit egyik bank se tud megtörtni. A paici részesedések nem változnak számottevõen, nincs nagy ügyfél migráció bankok között. Ez köszönhetõ annak, hogy egyfajta gentlemans versenyhez szoktak hozzá, árversenyrõl csak erõs túlzással beszélhetünk (nem is érdekük, mivel ehhez a profit marginokat erõsen csökkenteni kéne, ami meg az anyabankoknak elfogadhatatlan... mégiscsak egyik fejõstehene vagyunk a régiónak ). Tehát szeretnének nagyobb részesedést, de túl nagy áldozatot kéne hozni, ezért inkább csak legelnek

Hetente csinálok versenytárselemzéseket szabadfelhasználású fedezetes és fedezet nélküli hitelekre, nem értek veled egyet.

[Nevl]

Valóban van a bankok között árkülönbség, de mivel ügyfelek tömeges vándorlásáról ritkán beszélhetünk ez nem épp releváns. A legtöbb átlag fogyasztónak 1 max 2 bankkal van kapcsolata, ebbõl egyik a fõ bankja, ahol az ügyletei 90%-át intézi és esze ágában sincs nekiállni mást keresni, mert 1. nem érdekli 2. nem látja, hogy az a +/- 1-2-3% olyan sok lenne (ez pl tipikusan jelzálog alapú hitelekre igaz, ezeknél ügyintézés gyorsasága és esetleg a járulékos költségek megspórolása játszhat, de elõbbi a domináns). Van különbség árban a bankok közt? Van. Elég jelentõs ez ahhoz, hogy 1-1 bank új akcióval tömegesen magához húzzon ügyfeleket? Nem. Van valós (ár)verseny? Nincs.
Persze ez jelentõsen leegyszerûsített verzió, mert az igaz, hogy pl. privát kölcsönökben elég komoly verseny van, más kérdés, hogy relatíve kis szegmens és ált. problémásabb ügyfelek igénylik.

Mondjuk - és most jól szügyön lövöm saját érvelésemet - az utóbbi 1-2 hónapban a fenti trend (jelzálog, vagy egyéb hiteleknél) megfordulni látszik a nagyobb bankok javára, akik olcsóbban jutnak forráshoz és nem kell felülárazniuk a hiteleiket túlzottan (megoldják egy risk felülbírálattal, vagy önrész növeléssel).

[blabla*]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. febr. 19., csütörtök - 17:17

Valóban van a bankok között árkülönbség, de mivel ügyfelek tömeges vándorlásáról ritkán beszélhetünk ez nem épp releváns. A legtöbb átlag fogyasztónak 1 max 2 bankkal van kapcsolata, ebbõl egyik a fõ bankja, ahol az ügyletei 90%-át intézi és esze ágában sincs nekiállni mást keresni, mert 1. nem érdekli 2. nem látja, hogy az a +/- 1-2-3% olyan sok lenne (ez pl tipikusan jelzálog alapú hitelekre igaz, ezeknél ügyintézés gyorsasága és esetleg a járulékos költségek megspórolása játszhat, de elõbbi a domináns). Van különbség árban a bankok közt? Van. Elég jelentõs ez ahhoz, hogy 1-1 bank új akcióval tömegesen magához húzzon ügyfeleket? Nem. Van valós (ár)verseny? Nincs.
Persze ez jelentõsen leegyszerûsített verzió, mert az igaz, hogy pl. privát kölcsönökben elég komoly verseny van, más kérdés, hogy relatíve kis szegmens és ált. problémásabb ügyfelek igénylik.

Mondjuk - és most jól szügyön lövöm saját érvelésemet - az utóbbi 1-2 hónapban a fenti trend (jelzálog, vagy egyéb hiteleknél) megfordulni látszik a nagyobb bankok javára, akik olcsóbban jutnak forráshoz és nem kell felülárazniuk a hiteleiket túlzottan (megoldják egy risk felülbírálattal, vagy önrész növeléssel).

aha. tehát ha nincs tömeges vándorlás a piacon akkor az azt jelenti hogy nincs árverseny. ezt a tömeges vándorlást hol kellene észrevennünk? a bankfiókok elõtt kígyózó sorokból?

ha a forrásköltség miatt kell átárazni akkor azon hol segít az önrész növelése? vagy fordítva? hm... az otp olcsóbban jut forráshoz? hol? milyen forráshoz?

szal a jelzálog az a hitel ahol nem számít az ár viszont a gyorsaság nagyon fontos az ügyfeleknek.

az elsõ mondatodban még nincs különbség az árakban, ugyanannak a bekezdésnek a végén pedig már van.

[Harlequin]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. febr. 19., csütörtök - 17:17

Valóban van a bankok között árkülönbség, de mivel ügyfelek tömeges vándorlásáról ritkán beszélhetünk ez nem épp releváns. A legtöbb átlag fogyasztónak 1 max 2 bankkal van kapcsolata, ebbõl egyik a fõ bankja, ahol az ügyletei 90%-át intézi és esze ágában sincs nekiállni mást keresni, mert 1. nem érdekli 2. nem látja, hogy az a +/- 1-2-3% olyan sok lenne (ez pl tipikusan jelzálog alapú hitelekre igaz, ezeknél ügyintézés gyorsasága és esetleg a járulékos költségek megspórolása játszhat, de elõbbi a domináns). Van különbség árban a bankok közt? Van. Elég jelentõs ez ahhoz, hogy 1-1 bank új akcióval tömegesen magához húzzon ügyfeleket? Nem. Van valós (ár)verseny? Nincs.
Persze ez jelentõsen leegyszerûsített verzió, mert az igaz, hogy pl. privát kölcsönökben elég komoly verseny van, más kérdés, hogy relatíve kis szegmens és ált. problémásabb ügyfelek igénylik.

Mondjuk - és most jól szügyön lövöm saját érvelésemet - az utóbbi 1-2 hónapban a fenti trend (jelzálog, vagy egyéb hiteleknél) megfordulni látszik a nagyobb bankok javára, akik olcsóbban jutnak forráshoz és nem kell felülárazniuk a hiteleiket túlzottan (megoldják egy risk felülbírálattal, vagy önrész növeléssel).

Nem tudom ezeket honnan veszed, de én aki ezzel dolgozom egészen mást látok. A jelenlegi helyzet ugye nem mérvadó, de mondjuk ha megnézzük május-június-júliust akkor én ennek szöges ellentétét látom. Nagyon komoly árverseny van, igaz ebben nem vesz részt minden bank egyformán, de van 4-5-6 intézmény akik komolyan, hónapról hónapra (sõt van, hogy hétrõl-hétre) küzdenek az ügyfelekért és bizony egyiktõl vándorolnak a másikhoz az emberkék. Láttam olyan tulajdonilapot, amin 3 év alatt 3 különbözõ bank jelzálogjoga szerepelt, egyre nagyobb összegben.
Igazából nem értem miért pazarlod a puskaport erre a témára.

[Emvy]

Az CHFHUF arfolyam novekedesevel a bankok
- kamatot emelnek
- uj fedezetet akarnak.

Ha jol sejtem, ez teljes mertekben tamadhato, mert kamatot a kockazat novekedese miatt emelhetnek, viszont uj fedezet bevonasaval a kockazat nem no.

Hm?

[Harlequin]

Idézet: Emvy - Dátum: 2009. febr. 20., péntek - 9:08

Az CHFHUF arfolyam novekedesevel a bankok
- kamatot emelnek
- uj fedezetet akarnak.

Ha jol sejtem, ez teljes mertekben tamadhato, mert kamatot a kockazat novekedese miatt emelhetnek, viszont uj fedezet bevonasaval a kockazat nem no.

Hm?

A fedezet nem csökkenti a kockázatot, csak ellentételezi.

[Emvy]

Idézet: Harlequin - Dátum: 2009. febr. 20., péntek - 10:36

A fedezet nem csökkenti a kockázatot, csak ellentételezi.

Igazad van, rosszul fogalmaztam. A kerdesem igy is all.

[blabla*]

Idézet: Emvy - Dátum: 2009. febr. 20., péntek - 9:08

Az CHFHUF arfolyam novekedesevel a bankok
- kamatot emelnek
- uj fedezetet akarnak.

Ha jol sejtem, ez teljes mertekben tamadhato, mert kamatot a kockazat novekedese miatt emelhetnek, viszont uj fedezet bevonasaval a kockazat nem no.

Hm?

egyiket sem a kockázat növekedése miatt tesznek (amiatt legfeljebb szigorítanak a hitelezésükön).

kamatot azért emelnek mert jelentõsen megnõtt a forrásköltség. új fedezetet meg azért akarnak mert jelentõsen eltolódott a hitel érték/fedezet arány azzal hogy a hitelek a chfhuf gyengülésén keresztül átértékelõdtek.