[gxa]

Idézet: Ombuccmann - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:00

Olvastam a jegyzetét, talán még meg is van valahol. Szerintem a nullponti energia létezésének bizonyítása tök hibátlan, és megjegyzem nem is túl bonyolult. (bár nem tõle származik)

A kvantummechanikai nullponti energia meg a Casimir-effektus valóban létezõ dolgok, de ezt például nem fogod munkavégzésre felhasználni.

[debaj]

Idézet: Daihelyon - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 18:42

nem azt mondtam, hogy mi-õk kommunikációra gondolok, hanem, hogy õk egymás között kell, hogy kommunikáljanak ha óriási távolságokat tesznek meg a fénysebességnél gyorsabban.

Nem feltétlenül. Gondolj bele, a felfedezések korában, amikor még nem volt lehetõség a távolsági kommunikációra, több évet utaztak a hajók anélkül, hogy bármiféle kommunikáció zajlott volna köztük és az anyaországuk között. Másrészt nem biztos, hogy olyan nagy akadály az iszonyatos távolság. Stanislav Lem Geája még (ha jól emlékszem) negyven évig gyorsított a fénysebességre, és ugyanennyi kellett a lassításhoz. Ha egy idegen ûrhajó pár óra alatt ki tud jutni a mélyûrbe, ahonnan biztonságosan végrehajthatja a térugrást, és az ugrás után pár óra alatt eljut a Földre, akkor egy-egy "látogatása" mindössze néhány napot vehet igénybe.

Másrészt lehet, hogy ezek a lények hozzánk képest rendkívül hosszú életûek. Két eset lehetséges: A Clarke-féle "fõkormányzók" (évtizedeket utaznak az ûrhajóikon, de a legénység minden úton váltja egymást, hiszen a hosszú élettõl függetlenül így is rengeteg idõt vannak távol a családjuktól, ismerõseiktõl), vagy az Asimov-féle "térutasok", akik viszont éppen hosszú életük és a robotok használata miatt elkényelmesednek, a hoszú, nyugalmas, kellemes élet a céljuk, éppen ezért tudományuk, fejlõdésük leáll, nem érdeklõdnek az õket körülvevõ világ után, és ezért hamar eltûnnek.

Idézet

Szerintem a nullponti energia létezésének bizonyítása tök hibátlan, és megjegyzem nem is túl bonyolult. (bár nem tõle származik)

Nem itt van a gond, hanem amikor pl. az Egely-kerék mûködését bizonygatja, amirõl viszont bizonyított, hogy az "életerõ" helyett a kéz egyenetlen hõmérséklet-eloszlása miatt létrejövõ levegõáramlatok forgatják meg.

Szerkesztette: debaj 2006. 06. 15. 18:18 -kor

[gxa]

Idézet: Daihelyon - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 18:55

Mióta az ember feltalálta (?) a tüzet, azóta minden (nagy teljesítményû) meghajtás/energianyerés ugyan azon a szimpla hõenergiai elven folyik. Igen van atomreaktor is, csak ha közelebbrõl megnézzük a szerkezeti felépítését, akkor kitünik, hogy a reakció által keletkezett hõmennyiséget használják fel víz "forralására", ami a turbinákat hajtja. A mûködési elv mindig valahogy a hõ felhasználása (robbanó motor, szénerõmû, atomerõmû). Ezt nevezem én hõenergia ragaszkodásnak. Szép és jó dolog a hõ, meg az is biztos, hogy kell az élethez, nagy mennyiségben áll rendelkezésre (pl Nap), de nem hiszem, hogy ez óriási távolságok áthidalására felhasználható lenne. Kell lennie egy másik energia forrásnak is, ami lehet mostani fizikai törvényeknek ellent mond, de akár 100 év múlva elterjedt lesz. Hogy mi ez, nem tudom, de valahol van. És amíg dogmatikus rendszerben dolgozik a tudomány, addig nagyon lassan halad elõre minden felfedezés.
Az elején azért is írtam, hogy nagy teljesítményû, mert ugyan létezik víz és szél energia, de óriásit kell építeni, hogy megfelelõ mennyiségü energiát állítson elõ, nem beszélve arról az apró problémáról, hogy ezek helyhez kötöttek.

A tudomány nem dogmatikus, viszont az tény, hogy ha állítasz valamit, akkor azt korrekt módon bizonyítani kell, és az sem árt, ha mások is reprodukálni tudják a dolgot. Innentõl kezdve számít valami felfedezésnek.

[Sipi]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:04

Egely ezzel nyílegyenesen szembe megy.

Ezt hogyan érted?

Idézet: gxa

Arról nem is beszélve, hogy ha csak a fele igaz annak, amit állít a könyveiben, akkor már rég meggazdagodott volna, és nem kellene a hülye fizikusokat gyõzködnie.

Ez kézenfekvõ következtetés. Nem tudok mit lépni (illetve tudnék, de azt nem merem leírni).

Idézet: gxa

Az épitészetbõl és a gépészetbõl is rengeteg ellenpéldát lehet hozni

Például? (Túl szûk látókörû vagyok)

Idézet: gxa

Az tény, hogy a mai alapkutatások messze nem annyira szemléletesek, mint a régebbiek, és az igaz, hogy nem ezektõl lesz olcsóbb a kenyér általában. Viszont ettõl még nem állt le semmi, sõt!

Az energia termelése viszont egyáltalán nem változott. Vagy tévedek?

[gxa]

Idézet: debaj - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:10

Nem itt van a gond, hanem amikor pl. az Egely-kerék mûködését bizonygatja, amirõl viszont bizonyított, hogy az "életerõ" helyett a kéz egyenetlen hõmérséklet-eloszlása miatt létrejövõ levegõáramlatok forgatják meg.

Ezt kipróbáltuk mi is, remekül mûködik meleg vízzel megtöltött gumikesztyûvel

[debaj]

Pedig aztán abban mennyi életerõ lehet

[Sipi]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:15

A tudomány nem dogmatikus, viszont az tény, hogy ha állítasz valamit, akkor azt korrekt módon bizonyítani kell, és az sem árt, ha mások is reprodukálni tudják a dolgot. Innentõl kezdve számít valami felfedezésnek.

A reprodukció valóban nagyon fontos. A bizonyítás viszont csak a matematikában valóban korrekt. Más reál tudományokban csak kísérletek vannak és ha azok eredménye megegyezik az elvárt eredménnyel, akkor nagy bizonyossággal kimondhatjuk, hogy minden esetben igaz a törvénünk. De teljes bizonyosság sosem lesz rá. És hogyan bizonyítod mondjuk az energiamegmaradást?

[debaj]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:22

Például? (Túl szûk látókörû vagyok)

ööö... kerék?

[debaj]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:26

De teljes bizonyosság sosem lesz rá. És hogyan bizonyítod mondjuk az energiamegmaradást?

A konyhában sehogy, megfelelõ mûszerekkel felszerelkezve pillanatok alatt.

[Sipi]

Idézet: debaj - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:26

ööö... kerék?

Elfogadom. Csak egy olyan állatot mondj, ami kerekeken közlekedik (az ember nem ér!) 

[gxa]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:22

Ezt hogyan érted?

Úgy, ahogy írom Minden vizsgálat és bizonyítási kísérlet elõl elzárkózik. Ha egyszer-egyszer sikerül sarokba szorítani, akkor meg egy másik állítással újra kezdi az egészet.

Idézet

Például? (Túl szûk látókörû vagyok)

Fullerén vs. építészet

Idézet

Az energia termelése viszont egyáltalán nem változott. Vagy tévedek?

Igen. Sok elõrelépés volt az atomerõmûveknél (pl. tenyésztõreaktorok), a napelemek területén, valamint a fúziós erõmûvekkel kapcsolatban is (bár tény, hogy egyelõre esélytelen önfenntartó fúziós erõmûvet csinálni.)

[debaj]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:28

Elfogadom. Csak egy olyan állatot mondj, ami kerekeken közlekedik (az ember nem ér!) 

Hopp, benéztem, azt hittem, arról van a vita, hogy nem célszerû  mindig a természetet másolni.
Hm. Pár dolog, amit viszont a természettõl lestünk el:
- Radar. (-> denevér, delfin)
- Ultrakönnyû, nagy szakítószilárdságú szövetek. (->pókháló)
- Hidraulikus emelõkarok (felfoghatjuk egyszerû izom-csontvázmodellnek)
- "Mû-delfinbõr", tengeralattjárókon használják a víz örvénylésének minimalizálására (->a delfinek olajos, öb rétegû bõre)
- Változtatható szárnyállású repülõgép (-> madarak repülése)
- Maga a tengeralattjáró (-> halak úszóhólyagja)
- Vagy a legújabb kísérletek, a kerekek helyett lábakkal rendelkezõ kutatórobotokkal.

Van egy remek könyv, Greguss Ferenc: Eleven találmányok, rengeteg érdekesség van benne arról, mi mindent lestünk el az élõvilágból.

Szerkesztette: debaj 2006. 06. 15. 18:42 -kor

[Diopapa]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:28

Elfogadom. Csak egy olyan állatot mondj, ami kerekeken közlekedik (az ember nem ér!) 

Repülõgépek vazze

[Sipi]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:36

Igen. Sok elõrelépés volt az atomerõmûveknél (pl. tenyésztõreaktorok), a napelemek területén, valamint a fúziós erõmûvekkel kapcsolatban is

De az alapelv változott? Vagy ezek csak tökéletesítései a régi megoldásoknak?

[gxa]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:26

A reprodukció valóban nagyon fontos. A bizonyítás viszont csak a matematikában valóban korrekt. Más reál tudományokban csak kísérletek vannak és ha azok eredménye megegyezik az elvárt eredménnyel, akkor nagy bizonyossággal kimondhatjuk, hogy minden esetben igaz a törvénünk. De teljes bizonyosság sosem lesz rá. És hogyan bizonyítod mondjuk az energiamegmaradást?

Az energia (mint absztrakt mennyiség, azaz egy operátor várhatóértéke != munkavégzõ képesség) megmaradása abból a feltevésbõl következik, hogy a fizika az idõ eltolására invariáns. Azaz ha most elejtesz egy kavicsot, aztán az egész Világegyetemet 5 perccel odébb tesszük az idõben és akkor is elejted ugyanazt a kavicsot, akkor ugyanaz lesz az eredmény. Ez azért elég természetes feltevés szerintem.

[debaj]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:40

De az alapelv változott? Vagy ezek csak tökéletesítései a régi megoldásoknak?

Amíg az emberi gazdaság a hõenergia és a villamos energia köré csoportosul, nem fognak egy esetleg drágább, gazdaságtalanabb megoldás kedvéért "letérni a régi útról". De az alternatív energiaforrások kutatása nem áll meg, még ha nem is errõl szól minden nap a Híradó.

[gxa]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:40

De az alapelv változott? Vagy ezek csak tökéletesítései a régi megoldásoknak?

Mit tekintesz alapelvnek? Ha azt mondom, hogy a napelemek a négy Maxwell egyenleten alapulnak, akkor 150 éve nincs változás. Ha azt, hogy folyamatosan új tulajdonságú félvezetõkbõl állítják elõ, akkor meg most is folyamatosan változik.

[Sipi]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:44

Az energia (mint absztrakt mennyiség, azaz egy operátor várhatóértéke != munkavégzõ képesség) megmaradása abból a feltevésbõl következik, hogy a fizika az idõ eltolására invariáns. Azaz ha most elejtesz egy kavicsot, aztán az egész Világegyetemet 5 perccel odébb tesszük az idõben és akkor is elejted ugyanazt a kavicsot, akkor ugyanaz lesz az eredmény. Ez azért elég természetes feltevés szerintem.

Az is természetes feltevés volt, hogy az idõ haladása mindenhol és mindig állandó. Aztán a 20. század elején kiderült, hogy talán mégsem.
Ugyanaz lesz az eredmény: Laplace-démon?

[Sipi]

Idézet: gxa - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:50

Mit tekintesz alapelvnek? Ha azt mondom, hogy a napelemek a négy Maxwell egyenleten alapulnak, akkor 150 éve nincs változás. Ha azt, hogy folyamatosan új tulajdonságú félvezetõkbõl állítják elõ, akkor meg most is folyamatosan változik.

Sajnos ehhez nem értek. Ezért kérdeztelek meg. De talán: reaktorban felforr a víz és ez mozgatja a turbinát. Ez nem változott.

[gxa]

Idézet: Sipi - Dátum: 2006. jún. 15., csütörtök - 19:56

Az is természetes feltevés volt, hogy az idõ haladása mindenhol és mindig állandó. Aztán a 20. század elején kiderült, hogy talán mégsem.

Elõ lehet ugyanezt adni négyesformalizmusban is, ha úgy jobban tetszik neked, a lényegen nem változtat, viszont ez legalább szemléletes volt. Tudsz reális alternatívát?