[Satriani]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 04. 12. 15:19

...Látszik, a szerző gitározott már egy csöppet....

Gondolom, ismered. Este én is elolvasom, kíváncsi vagyok a véleményére.

[Raynes]

Lehet égő, de még csak nem is hallottam róla idáig. A hozzáértését az írásából ítéltem meg.

[Satriani]

Ő az:

[Satriani]

http://board.gulli.c...-stand-856-stk/

Ennyi kotta a világon nincs.

[debaj]

Idézet: Satriani - Dátum: 2010. 04. 12. 13:13

Olvasnivaló: http://hificity.hu/cikk.php?ident=6832

Hasznos és elgondolkodtató. Bár kicsit érezni belőle, hogy "klasszikus gitár mind felett, az elektromos gitár meg tűzre való", meg nagyon erőlteti, hogy a gitár önálló hangszer, és nem ének aláfestésére való, de ettől eltekintve jó gondolatai vannak.

[Satriani]

Hú, azért vannak veszett dolgok ebben a cikkben.

Idézet

Ennek egyik mai oldalága az ujjakkal való pengetésre építő úgynevezett "fingerstyle". Kicsit buta elnevezés, mert normálisan így kellene játszani a gitáron....

Magyarul aki pengetővel játszik, az nem normálisan játszik. Kultúrfasiszta.

Idézet

Az elektromos gitáron játszók pedig azért nem veszik a kezükbe a nylon húros klasszikus gitárt, mert nem tudnak rajta mit kezdeni, legfeljebb tábortüzi stílusban tudnának sikálni rajta pár akkordot.

Az úr az elektromoson játszók közül csak punkzenészekkel érintkezik?

Idézet

Aki valaha játszott torzított gitáron, jól tudja, hogy akkordokat nem lehet rajta játszani, legfeljebb kvint és kvart hangközöket illetve dallamokat.
...
Az elektromos gitár olyan hangzást teremtett, amiben a zene alapvető elemei, az akkordok elutasításra kerültek. Így a rajta előadott zene csak egy szűk dimenzióban tud működni és hatni.
...
Ha megnézzük kissé közelebbről a heavy metál műfaját még extrémebb dolgokat fedezhetünk fel. A hangzás agresszivitása mindent felülír, sem dallamra, sem harmóniára nincs már szüksége, csak a ritmusra és a hangerőre.
...
Egyszerű mondatba foglalva, a heavy metál például sokkal inkább szociológiai jelenség, mint zenei.

Ez mind irgalmatlan faszság.

Eddig olvastam. Ez a cikk Szabó úr egotripje, arra meg nem vagyok kíváncsi.

Szerkesztette: Satriani 2010. 04. 12. 19:43 -kor

[Warrior]

Idézet: Satriani - Dátum: 2010. 04. 12. 20:42

...
Ez mind irgalmatlan ...

Egyetértek. Akkor hát pl. ahogy fentebb is szó volt az improvizációról; aki villanygitáron tud improvizálni, az zeneileg talán "kevesebb" volna, mint aki bontva játszik? A válasz: egyáltalán nem. A lényeg, hogy a hangszer mintegy a szívünk "meghosszabítása" legyen, kifejezze érzéseinket, mondanivalónkat, hangot adjon olyasmiknek is, amiket csakis a zene "nyelvén" lehet leírni. Ez a "működés" pedig független bármilyen zenei stílustól, ill. hangszertől, hangkeltési módtól. Mert a lényeg maga a zene.

Fentebbi klipben (Szabó Sándor) mintha 6.37,5-nél hibázna, kiesne a ritmusból. Vagy csak én hallom rosszul? (azután persze sajnos többször is, lehet én is lámpalázas volnék ) <--- az egy dolog, ha valaki tud gitározni, az másik dolog, mennyire jó előadóművész. A kettő együtt csodákra képes.

Szerkesztette: Warrior 2010. 04. 12. 22:02 -kor

[Raynes]

Nagyjából azonos hibákat szúrtunk ki. De azért érdemes tovább olvasni. Hosszú a cikk, néhány csúsztatás még belefér a sok igazság közé. Azt mindig bele kell venni olvasáskor a pakliba, hogy elfogult a klasszikus gitár felé, így ezeket a részeket fenntartással kell kezelni.

[Satriani]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 04. 13. 08:08

...néhány csúsztatás még belefér a sok igazság közé...

Ezt hívják demagógiának - attól meg sikítófrászt kapok.

[Raynes]

Akkor ebben nem értünk egyet. 100%-osan korrekt összefoglaló írást még sehol nem láttam. Mindig van hiba%. Az író szubjektív prekoncepciói mindig beleszólnak a cikkbe. Pláne zenei témában, amely, mint tudjuk, teljesen szubjektív szokott lenni (pedig vannak objektív elemei).

Demagógia az lenne szerintem, ha egy igazsággal indítana, de azzal a hátsó szándékkal, hogy aztán arra csak totál hazugságokat építsen fel. Ez a cikk meg azért ehhez képest elég sok igazságot hordoz magában. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden kijelentésével egyet kell/lehet érteni.

[Satriani]

Csak egy példa: olyat leír, hogy az elektromos gitár lényegesen szűkebb mozgásteret hagy a zenésznek, mint az akusztikus. Ez nettó baromság. Tehát a szerző vagy hülye (amit kétlek), vagy manipulálni próbálja az olvasót, vagy semmi mást nem akart a cikkel, csak a saját szubjektív véleményét világgá kürtölni (ami viszont ellenkezik a bevezetőben említett céllal).

[Coppermine]

Idézet: Wile E - Dátum: 2010. 04. 12. 15:19

Egy vonóshangszer sokkal jobban kifog a kísérletező amatőrökön, önállóan 2 hét múlva se csihol ki pl. egy hegedűből 1 tiszta hangot sem.[/font]

2 év múlva sem nagyjából az egyre bonyolultabb technikákat 3-4 év tanulás / gyakorlás után lehet elsajátítani. pl fekvésváltásokat az első 2 évben nem is tanítják.

-C0pp3rM!n3-

[debaj]

Idézet: Satriani - Dátum: 2010. 04. 13. 11:56

Csak egy példa: olyat leír, hogy az elektromos gitár lényegesen szűkebb mozgásteret hagy a zenésznek, mint az akusztikus.

Valahol igaza van, utóbbinak vastagabb a nyaka

[debaj]

Idézet: Coppermine - Dátum: 2010. 04. 13. 12:33

2 év múlva sem

Ez azért elég nagy bullshit, egyetlen tiszta hangról volt szó, nem egyre bonyolultabb technikákról.

[Raynes]

Ennek megítélésére játszani kéne ilyen hangszeren. Csak annyit tudok, hogy baromi nehéz. A példát egy teljesen amatőr, önképző, felnőtt emberre értettem. 3-4 hét szerintem reálisnak tűnik, hogy sikerüljön neki 1-2 (fogjuk rá) tiszta hang úgy ~300 próbálkozásból. Nyilván más a helyzet, ha szakember segít neki és megmutatja neki a titkos fogásokat, technikákat, de ez kemény pénz.

A zongora lenne a legkönnyebb és a legtöbb sikerélményt adó hangszer (gyorsan, látványosan lehet benne fejlődni), de nem épp portable, és ugyebár az ára... Persze árulnak occsóér' kis hangterjedelmű kínai szintetizátorokat, de azok, ahogy a cikk jól rámutat, csak felszínes hamisítványok. Komoly dolgokra nem jók. Sem mechanikailag, sem hangzásügyileg.

Nem véletlenül népszerű a gitár. Pláne, hogy menőbb és nem tartják lányos hangszernek.

[Warrior]

Idézet: debaj - Dátum: 2010. 04. 13. 15:27

..., egyetlen tiszta hangról volt szó, ...

Mármint a szó "legtisztább" értelmében kell érteni, azaz nem csupán egyetlen hang. Abban biza benne van rengeteg gyakorlás, s aki kezébe veszi a hangszert, hacsak nem kiváló tehetség, akkor 1 darabig nemigen fogja ugyanazt "nyújtani".

Gitár sem hinném, hogy sokkal könnyebb ilyen szempontból, max. a bundok miatt, ahogy hangzott fentebb is, de ott is, a szólójáték pl. abszolúte megmutatja az illető képességeit, technikai felkészültségét, sőt, akár hangulatát is.

Egy F-dút barréval meg lehet tanulni hamar, még akkor is, ha az ujjak majd évek múlva "másképp" fognak elhelyezkedni - persze ugyanazon húrokat, ugyanazon bundokon fogva, de mégis más lesz a "tartás". Ezt látni az öreg játékosokon, akik lefogtak már pár ilyet, attól függetlenül, hogy ha belesikál pengető kézzel, akkor ugyanúgy fog szólni, mint azé, aki életében először fogja le tisztán.

De pl. a szólójátékon már látszik, mennyire tud az illető bánni a hangszerrel. Én is hiába tanultam meg szólókat x évvel ezelőtt, mind a mai napig gyakorlok egyszerű futamokat, s fejlesztem azokat. Ahogy egykori karatemesterem mondta: gyakoroljátok az egyszerű ütéseket és rúgásokat, mert a legnagyobb mesterek is gyakorolják ugyanazokat az alapmozdulatokat, s tökéletesítik azokat.

[Coppermine]

Idézet: debaj - Dátum: 2010. 04. 13. 14:27

Ez azért elég nagy bullshit, egyetlen tiszta hangról volt szó, nem egyre bonyolultabb technikákról.

pedig hidd el, nem olyan könnyű egy tiszta hangot megszólaltatni egy hegedűn

igaz, ha pusztán egyetlen egy hangról van szó, akkor természetesen nem több év, de amig a gitáron pár hónap alatt eljutsz arra a szintre, hogy mások is élvezhessék a játékot, addig pl egy hegedűnél ez legalább 2 év. és akkor még keveset is mondtam. én úgy nagyjából 4-5 év után éreztem azt, hogy na most már van azért valamennyi technikai és zeneelméleti tudásom (pedig emelt B-s zeneiskolai osztályba jártam... 8 évet).

-C0pp3rM!n3-

Szerkesztette: Coppermine 2010. 04. 13. 19:01 -kor

[Satriani]

Az van, hogy ha megtanulsz egy hangszert, a második már könnyebben megy. Eleve nem kell az elmélettel szarozni, az rengeteget segít. Szerintem egy gitárosból - pláne, ha hallása is van - 2-3 év alatt lehet hegedűs.

[Coppermine]

Idézet: Satriani - Dátum: 2010. 04. 13. 19:05

Az van, hogy ha megtanulsz egy hangszert, a második már könnyebben megy. Eleve nem kell az elmélettel szarozni, az rengeteget segít. Szerintem egy gitárosból - pláne, ha hallása is van - 2-3 év alatt lehet hegedűs.

szerintem fordítva. de ez már az én véleményem gitáron azért ott vannak a bundok, fekvésváltásnál is nagyjából ugyanazok a távolságok, hegedűnél a harmadik és negyedik fekvésben már totál más az "ujjkiosztás", a távolságok és a hangközök. na ezt megtanulni az, ami baromi nehéz, mikor etüdben tizenhatodokkal reszelsz negyedik fekvésben esetleg átkötve 3-4 ütemen keresztül... na az kihívás persze minden hangszer a saját maga módján nehéz, ez tény.
azt sosem tudtam elképzelni, hogy a zongoristák pl hogyan olvassák a felső és alsó szólamot előre (vagy miatúró), vagy hogyan tudnak 2-3 ütemmel előre gondolkozni.

-C0pp3rM!n3-

[debaj]

Idézet: Coppermine - Dátum: 2010. 04. 13. 20:00

igaz, ha pusztán egyetlen egy hangról van szó, akkor természetesen nem több év, de amig a gitáron pár hónap alatt eljutsz arra a szintre, hogy mások is élvezhessék a játékot, addig pl egy hegedűnél ez legalább 2 év. és akkor még keveset is mondtam. én úgy nagyjából 4-5 év után éreztem azt, hogy na most már van azért valamennyi technikai és zeneelméleti tudásom (pedig emelt B-s zeneiskolai osztályba jártam... 8 évet).

-C0pp3rM!n3-

Ezt nem tagadom.