Én se értek ám mindent, amit Alvaro beszél... Ő ilyen.
Én teljesen másra koncentrálva adtam volna elő, de sebaj.
Vép az nagyon kellett, mire nem képes egy kis enchilada és nachos... Bámulatos. Remek hangulatban mentem tovább az esőben (induláskor nem volt, de aztán elkezdte újra), utolsó száraz ruháimat is eláztatva (ugyanis az esőruhámat sikerült otthon hagyni, mert induláskor nem kellett felvenni
). Az ujjatlan kesztyű jól bírta, nem volt ám annyira hideg, hogy egy kis eső és szél problémát okozzon, a jégeső nem volt finom vele, de az semmivel se az, valamint nem tart sokáig.
Alvarónak bejön a takarólemez nélküli kipufogócső szép szivárványszíne, a nadrágomnak meg már úgyis mindegy... De azért egyszer majd kap újat. 4300km múlva úgyis itt a következő szervíz (30 ezres, így eleve nem tudjuk itthon intézni, a 25ösnél volt a gumicsere, így azt se, de a szerelő felé szép az út, csak a pesti, na jó, budai rész nem ízlik sosem), akkor kap lábtartó trepnit, a kis normál lábtartó nekem nagyon nem jön be. Elmegyek vele párszáz km-t, de azért nem jó a lábamnak annyira. Nekem a motor legyen baromi kényelmes, ehhez már csak a trepni hiányzik
A késői fekvés és a fáradtság miatt vasárnap későn keltünk, ehhez jött még a defekt és Leoben miatti mászkálás... Vépre már késő délután érkeztünk, ott is elvoltunk egy darabot... Úgyhogy nyilván ránk esteledett. Namármost, az nekem nem jó. Cili lámpája nem jelent elég sokat, de én eleve szeretek jó messze látni, a szembejövő forgalom elvakít a vízcseppekkel teli plexin át... Ilyenkor jó főúton menni. Szürreálisnak neveztem azt a részt, de Fehérvár, s főleg Lovasberény után úgy éreztem, a pszichedelikus jelző a jobb. Már közel volt a cél, belőlem az összes vállalkozókedv kihalt, már semmit nem láttam élesen s kezdtem olyan lassan menni, mint talán még soha... De csak hazaértünk, valamikor negyed 10 után.
Nem volt rossz, de túl keveset láttunk a kedvemre való szép magasabb hegyekből s a kanyargós utakból is, bár így nekem szezon elején azt talán nem kell erőltetni, főleg a szűk 180 fokosakat nem, amik még lejtenek is. Kevesen voltak, többnél biztosan belejönnék, vannak érdekes utak Ausztriában
S a jó (a bácsi szerint rossz, nemenjünkarrasemmiképp) szakaszon szinte mindig esett az eső, ami szintén nem sarkallt merész haladásra, de amúgyis bele kellett volna jönnöm, a tél és főutak után még kissé szokatlan volt az ilyen terep
Legközelebb Bledbe megyünk. Meg most szombaton traktortalálkozóra Bokorra/Bokorba?
Szlovákián át, mert úgy viccesebb. Esztergomnál ki, Balassagyarmatnál be, vagymi, vagy ahogy sikerül. Úgyis el fogunk tévedni minimum egyszer
Lehet, hogy jobb lenne külön menni és külön tévedni el, úgyis gyakorolni akarom a tájékozódást, szükség lesz rá, amikor Alvaro lassan akar menni, én pedig későn akarok indulni
Meg persze bármikor kitalálhatom reggel, hogy milyen szépen süt a nap, elugorhatok Zalába, ott már vannak kellemes utak, s a Balaton északi partja is baba, csak egy kicsit laza és sok rajta a település. De szép, lehet andalogni és nézni a fákat és a vizet
Most lelkes vagyok, no.
Ja, az új gumi SZUPER. Azt gondoltam, az én szolid tempómban nem számít olyan nagyon sokat, de de. Már az út elején (reggel, amikor csak nézek ki a fejemből kábán és bátorság egy csepp sincs bennem) sokkal lelkesebben mentem bele a kezdetektől mumus kanyarokba, főleg a lovasberény szélén levő negyvenesbe, a másik gumival lényegesen lassabban is sokkal ijesztőbb volt. A kanyarban guruláskor tapasztalt bizonytalan érzés is megszűnt az új gumikkal. Nagyságrendekkel stabilabb most, annyira jó
Súgó
A téma zárva.
