[tamasflex]

Mi történt uraim?? Nincs egy "TITÁN" aki válaszolni tudna?
Kénytelen leszek más fórumban is kérdezõsködni hátha több szerencsével járok.
Ezt a fórumot választottam mert az olvasottak alapján úgy ítéltem, hogy felkészült szakik vannak itt.
Ne hagyjatok csalatkozni.
:confused: 

[DDL]

zzz

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 06. 11:24 -kor

[- Mixa -]

Idézet: tamasflex - Dátum: 2007. febr. 3., szombat - 16:02

Egy kezdo csoves kerdesei.

Sot meg lattam olyant is amikor a dupla trioda anod/katodjai ossze vannak kotve (egy csovet alkotnak) es ugy alkalmazzak. Mi a lenyege a dolognak?

Anód katód összekötést szerintem fázisfordítás miatt, de ez csak tipp.

Nekem egy hibrid (csöves+IC) erõsítõ mozgatja a fantáziám. Így a gondolkodásom tisztásra tereléséhez DDL-t kérdezném. 

Adott egy 6922-es elektroncsõ 100V körüli anódfeszültséggel, valamint egy ECC86 12V-os alacsony feszültségû elektron rezgetõ. Lényegében a kérdésem az, hogy mivel lehetne összehozni egy pl. LM1875T IC-vel? Láttam már neten egy két kapcsolást 6922-vel amolyan 24V-os kapcsolásban, ezért és az ára miatt tûnik szimpatikusnak. Esetleg feszültség csökkentõ kapcsolással át tudom alakítani a csõ kimeneti teljesítményét az IC bemenetére?

Még egy kérdés. Azt tudom, hogy ez a hibrid megoldás nem az igazi(nem teljesen csöves, nincs rajta kimenõ), de ha már IC-t használok melyiket érdemesebb szemügyre venni? GClone LM chipeket vagy valamelyik STK-t?

A válasz(oka)t elõre is köszönöm.  DLL grat a munkádhoz, gondolom legalább olyan jól szól, mint ahogy kinéz.  

[tamasflex]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 12:52

Anód katód összekötést szerintem fázisfordítás miatt, de ez csak tipp.

Nekem egy hibrid (csöves+IC) erõsítõ mozgatja a fantáziám. Így a gondolkodásom tisztásra tereléséhez DDL-t kérdezném. 

Adott egy 6922-es elektroncsõ 100V körüli anódfeszültséggel, valamint egy ECC86 12V-os alacsony feszültségû elektron rezgetõ. Lényegében a kérdésem az, hogy mivel lehetne összehozni egy pl. LM1875T IC-vel? Láttam már neten egy két kapcsolást 6922-vel amolyan 24V-os kapcsolásban, ezért és az ára miatt tûnik szimpatikusnak. Esetleg feszültség csökkentõ kapcsolással át tudom alakítani a csõ kimeneti teljesítményét az IC bemenetére?

Még egy kérdés. Azt tudom, hogy ez a hibrid megoldás nem az igazi(nem teljesen csöves, nincs rajta kimenõ), de ha már IC-t használok melyiket érdemesebb szemügyre venni? GClone LM chipeket vagy valamelyik STK-t?

A válasz(oka)t elõre is köszönöm.  DLL grat a munkádhoz, gondolom legalább olyan jól szól, mint ahogy kinéz.  

Koszi, hogy valaszoltal. Meg varom a nagyok hozzaszolasat is.
A kedeses erosito rajzat amit meg akarsz csinalni legyszives es szurd be.
Koszi.

[tamasflex]

Az egyik fórumban találtam a következõket.


A multkorjaban targyaltuk az illesztes problemajat ahol kifejeztem, hogy jobb alulileszteni mind felul es ha rovidre zarodik a kimenet nem tortenik semi sem azonkivul, hogy a kimeneti teljesitmeny csokken a terheles fugvenyeben.
Ez igy is van es az alabbiakban probalom meghatarozni , hogy hogyan alakul a vegcso elektromos adatai ha a primer impedanciat csokkentem az altal, hogy a 4 ohmos szekunder terheles helyet 2 ohmmal zarom le a kimenetet.
Az idekenkedes jogos mert az elektrotechnikaban ismeretes elmelet szerint ha a szekunder impadanciat csokkentem a teljesitmeny a szekunder oldalon megno.
Ekkor azonban szuksegszeruen a primer oldal aramanak is meg kell nonie _egyebkent honna kapna a szekunder a toblet energiat.
Ez csak ugy lehetseges ha a primer impedancia is lecsokken.
Ez utobbi primer impedancia csokkenes ertelem szeruen sokak szamara azt sugalja, hogy a vegcso tonkre megy a megnovekedett aram miatt amit a primer impedancia csokkenes okoz.
Hat nem eppen ugy van mert figyelembe kell venni a vegcso belso ellenallasat amely a kimeno trafoval elektromos szempontbol sorban van. Tehat egy feszultseg osztot kepez a cso belso ellenallasa es a kimeno transzformator primer oldala.

Vegyunk alapul egy “A” osztalyu erositot amelynek a kimeno trafoja :
Np = 3500 men. , Nsz = 97men. , Zsz.1 = 4 ohm, Zsz.2 = 2 ohm, El 84_S = 11.3 mA/V_Ri = 40 K ohm es Po = 5.7 W.
Az alabbi egyenlet ertelmeben a primer impedancia :
Ra1 = Zsz1 x ( Np/Nsz) negyzet.
Kiszamitva az Ra1 erteket kapjuk, hogy Ra1 = 4 x (3500/97) negyzet = 5200 ohm.
Nezzuk meg, hogy mennyi lesz a primer impedancia Zsz.2 = 2 ohm eseteben:
Ra2 = 2 x (3500/97) negyzet = 2603 ohm. Tehat lenyegesen lecsokkent a primer impedancia ha a szekunder terhelest a felere csokkentettuk.
A cso erositese 4 ohmos lezaro impedance eseteben_ az attranszformalt Ra1 = 5200 ohm:
A1 = S x (Ra x Ri / Ra + Ri) = 52 x
Ket ohmos terhelo impedancia eseteben_az attranszformalt Ra2 = 2603 ohm:
A2 = 27 x ,tehat majdnem felere csokkent a cso erositese.
Tehat lathato, hogy a cso erositese lecsokken a primer impedancia csokkenesevel mert a cso belso ellenallasa allando erteken marad igy az osztasbol (Ri/Ra) eredo primer feszultseg is kissebb lesz amely magaval vonja a kimeneti teljesitmeny csokkeneset is mert az azon megjeleno hangfrekvencias valto aram kissebb lesz mind a nagyobb primer impedancian.
A primer valtofeszultseg erteke 5.7 W eseteben:
Up1 = gyokalatt Po x Ra = gyokalatt 5.7 x 5200 = 172.16 V
Pp1 = Up negyzet / Zp = 5.69 W
Ket ohmos terheles esteben a primer feszultseg :
Up1/2 = ~ 86 V
A primer teljesitmeny:
Pp2 = 86 a negyzeten / 2603 = 2.84 W Tehat fele lesz a teljesitmeny mind az Ra1 eseteben amely 4 ohmos lezarasnal van.
Ezek szerint ha csokkentem a szekunder impedanciat a vegcso erositese csokken , igy a kimenotranszformator primer oldalan a feszultseg is csokken .
Ennek kovetkezmnye az, hogy a teljesitmeny is csokken.
Alulillesztes eseteben a frekvencia atvitel a mely hangok tartomanyaba tolodik el.
Felulillesztes eseten a magas hangok fele tolodik.
Itt csak erzekeltetni akartam azt az esetet ha valamilyen ok miatt kenytelenek vagyunk a meglevo erositon kimenetere alacsonyabb impedanciaju hangszorot kotni es annak kovetkezmenyeit.
Nem lattam ertelmet a komoly matematikai levezeteseknek mert akkor nagyon hosszu lett volna a hozzaszolas. Az egyes egyenletek szarmazasanak a kimutatasa nagyon mely betekintest kivanna es szerintem nem erdemes vele itt foglakozni.
Ezek le vannak irva a megfelelo szakkonyvekben.

Szerkesztette: tamasflex 2007. 02. 16. 18:26 -kor

[- Mixa -]

Szép, én szimulálgatok 6dj8/12au-el, de még inkább olvasgatnom kéne/kell. Úgyhogy addig is csak megfigyelõ leszek. (Viszont úgy néz ki legalább 2 dupla trióda csõre lesz szükségem. PP)

Kicsit össze vagyok zavarodva jelszintek tekintetében. Valaki fel tudna világosítani, hogy a hangkártya > elõerõsítõ > végerõsítõ mekkora be és kimeneti jellel dolgozik (feszültség szint)? :confused:

Szerkesztette: - Mixa - 2007. 02. 19. 01:17 -kor

[DDL]

tamasflex!

Ez mind szép és jó. Csakhogy a beidézett szöveg írója elfeledkezett arról, hogy a kimenõ primer impedaciájának megválasztása tág határok között válttozhat egy adott kapcsolásban. Ezért alul és felül illesztettségrõl nehéz beszélni. Jól méretezett trafó, megfelelõ csõ és áttétel megválasztásakor gyakorlatilag nem tud annyira elmenni az illesztés, hogy a frekimenetben ez észrevehetõ változást okozzon. Legfeljebb a max. kimeneti teljesítmény fog változni.

Idézet: Máshonnan a saját beírásom :)

Idézet: "winkleer"

hali csõbarátok!

Kéne egy kis segítség! Jó volna ha le tudná valaki írni ide a számitás menetét.
Nos van két párhuzamos üzemben müködõ GU50. 250V az anódfesz a rácselõfeszültséget segédtápról kapják. Legyen a nyugalmi áram csövenként 50mA azaz 2x 50mA . Nos le kellene vezetni érthetõen, hoghy ekkor a kimenõtrafó milyen áttételû kell legyen. Majd hamár, homár akkor csövenként 100mA re is. a GU UL üzemben menne mondjuk 25% megcsapolásnál.  Hogyan számítjátok? Szeretném megérteni.
Kösz a segítséget elõre is

Trióda kapcsolásnál egyszerû. A munkaegyenes ahol metszi a 0V rácsfeszhez tartozó görbét meghatározható az áram és a fesz. és ebbõl a belsõ ellenállás (lsd. lentebb KT88). A terhelés ennek a 3-5 szöröse (lsd JLH könyv). És ebbõl az áttétel már számolható.

Pentódánál (vagy UL kötés) már bonyolúltabb a dolog. Ezért az egyszerûbbet írom le ami empírikus módszer inkább. Tudni kell hozzá a max. katódáramot és a kívánt tápfeszt. Jelen esetben nem tudjuk az elsõt, de vegyük példának a KT88-at ahol a max katódáram 175mA. 250V-os  anódból kiindulva 100%-os vezérléskor R=250V/0.175~1430 [ohm]. És ez a primer ipedancia is. AZonban módosítani kell a számítást mert nem 100% a kivezérelhetõség, hanem kevesebb. A diagrammokból látható, hogy 30V körül mindig marada a csövön ezért Ra=220/0.175~1.275 [ohm] Kerekítsük fel 1.300-ra. 420V-nál Ra=390/0.175~2230 [ohm] kerekítve 2.300. Ezért jó a KT88-hoz is a 2.5k-s kimenõ, PP-ben pedig a 4.3k-s

A szekunder ugye adott pl. 8 Ohm. Az áttétel N=ngyök(Ra/Rs). Jelen pédánál N=12.75

A trafó többi adata számolható, ha az idukciót még meghatározzuk. Ami kimenõnél max. 0.9T, extra vasakra 1T. Az alacson hiszterézis torzítás érdekében (empírikus tétel )

Üdv: DDL

Idézet: "winkleer"

150mA

Akkor (Ut=250V, Rs=6Ohm):

1. 1db csõre SE-ben Ra=(250-30)/0.15~1467 [ohm] kerekítve 1.5k (a nyugalmi áram min. 85mA) N=ngyök(1500/6)=15.82 (jó trafóval 8-9W-ra számolhatunk)

2. 2db csõre SE-ben Ra=(250-30)/(2*0.15)~667 [ohm] kerekítve 700 Ohm. De a csövek rossz együttfutása miatt 900 Ohmnál nem célszerû kisebbre venni (és ehhez is 5%-osra össze kell válogatni) N=ngyök(900/6)=12.25 Pki= 13-14W

3. PP egy csõre Raa=2Ra=3k, N=22.36, Pki=18-19W

4. PP két csõre Raa=2Ra=1.8k, N=17.32, Pki=32-33W

Üdv: DDL

Idézet: "winkleer"

De akkor mennyi a csövenkénti nyugalmi áramot kellene beállitsak? Ugye nem kell 150mA re kihajtani a csöveket? aminimum 85mA hogy jön ki?

Gondold végig. A csõ SE-ben (is) hogyan mozog a munkaegyenesen. Teljes kivezérléskor a max katódáram folyhat rajta azaz 150mA (a szinusz kukac alsó holtpontja). Teljes lezáráskor (szinusz kukac felsõ holtpontja) semmi. Azaz a középpont vhol 75mA környékén van. Azonban nem szabad hagyni teljesen lezárni a csövet ezért el kell tolni a nullpontot pozitív irányban. Ezért a min. 85mA. A valóságban így túllépi a csõ a 150mA-t, de mivel ez nem folyamatos áram és a terhelés is nagyobb ezért nem okoz gondot. A fenti empírikus módszer a minimális terhelést határozza meg. Ennél kisebbet nem célszerû használni. Nagyobbat lehet, csökken a torzítás és a teljesítmény is.

Üdv DDL

Üdv: DDL

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 19. 08:11 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 13:52

Anód katód összekötést szerintem fázisfordítás miatt, de ez csak tipp.

Amennyiben az anód az anóddal a katód a katóddal és a rács a ráccsal akkor az csak párhuzamosítás. A kisebb belsõ ellenállás és zaj miatt

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 13:52

Adott egy 6922-es elektroncsõ 100V körüli anódfeszültséggel, valamint egy ECC86 12V-os alacsony feszültségû elektron rezgetõ. Lényegében a kérdésem az, hogy mivel lehetne összehozni egy pl. LM1875T IC-vel? Láttam már neten egy két kapcsolást 6922-vel amolyan 24V-os kapcsolásban, ezért és az ára miatt tûnik szimpatikusnak. Esetleg feszültség csökkentõ kapcsolással át tudom alakítani a csõ kimeneti teljesítményét az IC bemenetére?

A 6922 meg sem rezzen 50V alatt. Max. MC elõfoknak jó. Ka ilyen kicsi a tápod akkor maradnék az ECC86-nál.

Egészen pontosan mit akarsz? A GC érzékenysége megfelelõ. Elébe csak egy buffer fokozat kell. Ami csõvel egy katódkövetõt jelent.

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 13:52

Még egy kérdés. Azt tudom, hogy ez a hibrid megoldás nem az igazi(nem teljesen csöves, nincs rajta kimenõ), de ha már IC-t használok melyiket érdemesebb szemügyre venni? GClone LM chipeket vagy valamelyik STK-t?

LM. Az STK-kból legfeljebb a régiek (STK-077, 080)


Üdv: DDL

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 19. 08:06 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 2:14

Szép, én szimulálgatok 6dj8/12au-el, de még inkább olvasgatnom kéne/kell. Úgyhogy addig is csak megfigyelõ leszek. (Viszont úgy néz ki legalább 2 dupla trióda csõre lesz szükségem. PP)

Kicsit össze vagyok zavarodva jelszintek tekintetében. Valaki fel tudna világosítani, hogy a hangkártya > elõerõsítõ > végerõsítõ mekkora be és kimeneti jellel dolgozik (feszültség szint)? :confused:

A hanghártya párszáz mV-os  jelet ad ki (vonal szint). A végerõsítõk általáben 1-1.5V bemeneti érzékenységûek. A kettõ közé kell egy 4-5 szörös erõsítésû fokozat a dinamika megörzése miatt. Ez az elõerõsítõ.

Még egyszer kérdezem mit akasz csinálni?

Üdv: DDL

[- Mixa -]

Köszönöm a válaszokat és a felvilágosítást.

Valami egyszerû sztereó erõsítõt. Csöves elõfok, IC-s végfok (10W bõven elég a majdani Lancettához  ).

Én is LM(1875)-re voksolok csak kíváncsi voltam. ECC86 kicsit drága, a katódkövetõnél azt érted, hogy a katódról viszed ki a fázishelyes jelet?

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 17:00

ECC86 kicsit drága, a katódkövetõnél azt érted, hogy a katódról viszed ki a fázishelyes jelet?

Igen azt értem. így gyakorlatilag 1 az erõsítés (valójában 0.8-0.9).

Üdv: DDL

[- Mixa -]

Idézet: DDL - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 16:58

Igen azt értem. így gyakorlatilag 1 az erõsítés (valójában 0.8-0.9).

Üdv: DDL

Aham, s szerinted van értelme így megcsinálni? Mármint ilyen kis erõsítéssel? Esetleg kössek utánna ugyanilyen módon még 1 triódát?

(Ne azért legyen benne csõ, hogy azt is fel lehessen írni tulajdonságnak.)

Azt a 24V-os ötletet innen vettem: Sijosae

LM IC-nél pedig valószínûleg a gyári adatokat használom.

Szerkesztette: - Mixa - 2007. 02. 19. 17:29 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 18:27

Aham, s szerinted van értelme így megcsinálni? Mármint ilyen kis erõsítéssel? Esetleg kössek utánna ugyanilyen módon még 1 triódát?

Mivel az LM-nek elegendõ az erõsítése ezért csak bufferre van szükség (pláne ha invertáló módban van kötve az IC) ami csak meghajtja az IC-t. Erre meg csövel a katódkövetõ a legjobb módszer.

Üdv: DDL

[tamasflex]

Hello

Koszi a valaszt. A szerzo szerintem elegge erthetoen tert ki a temara mert egy adott ismert primerimpedancia valtozasat ertekelte ki a szekunder terheles fugvenyeben. Na nem vedem mert meg gyerekcipobe jarok es nem tudom kiertekelni a leirtakat de erdekes esetet irt le.
Utanna szamolgattam es erdekesen valtozik a primerimpedancia  mas erteku szekunder terheles alkalmazasakor. Ezek szerint egy ismert adatu kimeno trafot  az egyenletek segitsegevel mas csovekre is alkalmazhatova lehet tenni a szekunder inpedancia megvalasztasaval. Teszem fel, hogy van egy EL84-es kimenom de a meglevo csovem 6P6 (vagy mas) akkor helyesen megvalasztott szekunder terhelessel a primert tudom illeszteni a meglevo vegcsohoz. Szoval meg nem probaltam csak gondolom mert a cikk szerint a  szekunder terhelessel  valtozatos primerimpedanciakat lehet kihozni. Legalabb is igy ertelmeztem.
Kulonben mit szolsz ahoz, hogy a primert rovidre lehet zarni es semmi baja sem lesz az erositonek??

[DDL]

Idézet: tamasflex - Dátum: 2007. febr. 20., kedd - 18:56

Hello

Koszi a valaszt. A szerzo szerintem elegge erthetoen tert ki a temara mert egy adott ismert primerimpedancia valtozasat ertekelte ki a szekunder terheles fugvenyeben. Na nem vedem mert meg gyerekcipobe jarok es nem tudom kiertekelni a leirtakat de erdekes esetet irt le.
Utanna szamolgattam es erdekesen valtozik a primerimpedancia  mas erteku szekunder terheles alkalmazasakor. Ezek szerint egy ismert adatu kimeno trafot  az egyenletek segitsegevel mas csovekre is alkalmazhatova lehet tenni a szekunder inpedancia megvalasztasaval. Teszem fel, hogy van egy EL84-es kimenom de a meglevo csovem 6P6 (vagy mas) akkor helyesen megvalasztott szekunder terhelessel a primert tudom illeszteni a meglevo vegcsohoz. Szoval meg nem probaltam csak gondolom mert a cikk szerint a  szekunder terhelessel  valtozatos primerimpedanciakat lehet kihozni. Legalabb is igy ertelmeztem.
Kulonben mit szolsz ahoz, hogy a primert rovidre lehet zarni es semmi baja sem lesz az erositonek??

Semmi érdekes nincs abban amit leírt. Csupán azt írta le, hogy mi történik akkor ha egy kimenõtrafós erõsítõt leterhelsz valóságos hangszóróval. Ugyanis a hangszóróknak mûködés közben állandóan változik az impedanciája. Ráadásul a freki függvényében. Ezért a végcsõ a frekvenciától függõen változó terhelést kap, hiszen a trafó áttétele állandó. De ez nem annyira gond, mert a tértöltés megléte miatt a jó végcsövek rövid ideig "hatalmas" áramokat képesek leadni. Azonban ha nem jól választjuk meg az áttételt és a trafó egyéb paramétereit (indukció, gerjesztés, vaskeresztmetszet stb.) akkor már problémás lehet a dolog. Jó minõségû trafónál a frekvenciaátvitel nem változik számottevõen a szekunder terhelés változásakor.

Hosszú ideig tartó szek. rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ...


Üdv: DDL

[DDL]

Mixa kérésére egy katódkövetõ kapcsolás 6DJ8 (E88CC) vagy 12AU7 (ECC82) csövekhez. Kisebb anódtápot nem illik használni, bár 55-60V-ig le lehet menni.




Az R3 a következõ fokozat bemeneti ellenállása. Amennyiben nem DC csatolt akkor az R3 értéke 1M

Üdv: DDL

[tamasflex]

Idézet: DDL - Dátum: 2007. febr. 21., szerda - 7:57

Semmi érdekes nincs abban amit leírt. Csupán azt írta le, hogy mi történik akkor ha egy kimenõtrafós erõsítõt leterhelsz valóságos hangszóróval. Ugyanis a hangszóróknak mûködés közben állandóan változik az impedanciája. Ráadásul a freki függvényében. Ezért a végcsõ a frekvenciától függõen változó terhelést kap, hiszen a trafó áttétele állandó. De ez nem annyira gond, mert a tértöltés megléte miatt a jó végcsövek rövid ideig "hatalmas" áramokat képesek leadni. Azonban ha nem jól választjuk meg az áttételt és a trafó egyéb paramétereit (indukció, gerjesztés, vaskeresztmetszet stb.) akkor már problémás lehet a dolog. Jó minõségû trafónál a frekvenciaátvitel nem változik számottevõen a szekunder terhelés változásakor.

Hosszú ideig tartó szek. rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ...


Üdv: DDL

Hello

Szoval veszem eszre,hogy nem ertetted meg a cikk lenyeget es csurod csavarod a valaszt.
Elvileg arrol volt szo, hogy egy adott megfelelo attetelu (Np/Nsz) transzformatort ha valamilyen ok miatt kisebb impedanciaju hangszoroval terhelem le akkor azonkivul, hogy a teljesitmeny csokken nem tortenik semmi sem.
Egy kicsit szerintem ossze zavartad az attetelt az attranszformalt impedanciaval.
Az alulillesztest a cikk iroja a fentiek szerint ertelmezte. Szoval azert nem art neha bedobni egy egy jo temat met a forum kizokken a sablonos szovegekbol.
A cikkben kozolt  egyenletekbol az is kiertekelheto, hogy ha az adott szekunder impedancia helyett nagyobb erteket teszek akor az attranszformalt primer impedancia  erteket megno es olyan erteket vehet fel amelynek karos kovetkezmenyei lehetnek.
Ez alatt ertem, hogy a szekunder terheles megnovelesevel vagy esetleg szakadasaval a megszunik a primer onindukciojaval parhuzamosan kerulo attranszformalt impedancia sontolo hatasa _foleg a primer impedancia leszakadasa eseten_igy a primer ugy viselkedik mind egy fojtotekercs. Elekrotechnikai ertelemben ez aszt jelenti, hogy a primeren atfolyo aram valtozasanak hatasara a transzformatorban onindukcios feszultseg keletkezik.
Ez a feszultseg annal nagyobb minnel nagyobb a teketcs onindukcios egyutthatoja. Ez aszt jelenti, hogy ha a szekunder  terheles erteket novelem akkor az attranszformalt impedancia megnovekszik_tehat az Ra vagy Raa_ es ennek kovetkezmenye pedig az, hogy az onindukcios feszultseg olyan erteket vehet fel amely esetleg a kimeno transzformator konnyen tonkre mehet.
A kimenotranszformatorban allandoan keletkezik onindukcios feszultseg, nagysaga azonban erossen fugg a primertekercs illetve az abba attranszformalt impedanciatol amely fugg a szekunderimpedanciatol. Helyesen leterhelt kimenotranszformator _tehat ha az adott attetel megkivanja teszem fel, hogy 8 ohm a hangszoro impedanciaja amelynel be all a primer impedancia_ eseten az onindukcios feszultseg csak akkora, hogy sem a csoben , sem a kimenotranszformatorban nem okoz kart mivel mind kettot erre az uzemmodra mereteztek  az adott vegcso munkagorbeji figyelembe vetelevel.
A viszonyok viszont megvaltoznak ha a primer impedanciat novelem vagy valamilyen ok miatt leszakad. A primer nagy onindukciojan lenyegesen nagyobb feszultseg keletkezik , es olyan nagy erteket vehet fel, hogy akar a cso , akar a kimenoranszformator szigetelese megrongalodhat _atutes_mert lehetseges, hogy egyik alkatresz sincs ilyen nagy feszultsegre meretezve.
Egyes erosito rajzok eseteben lathato , hogy az anod direkt a testre van kotve diodakon keresztul. Ennek a lenyege az, hogy az  terheles leszakadas eseten a tranzienseket a testre vezessek es igy a vegcsovet(ket) vedi.

Szumma szummarum, ha a vegerosito csovet hangfrekvenciaval vezereljuk, es a kimenotranszformator szekunder terheleset noveljuk vagy esetleg leszakad, akkor a cso vagy a kimenotrafo konnyen tonkremehet.


Kozben utanna olvastam a csoves erositok elmeleti/ matematikai elmeletebe es a valaszod nem elegit ki, mert egy hirtelen odavagott szoveget nyomtal, hogy le razz egy kellemetlen kerdes
Mivel szokatlan megkozelittese a csoves erosito mukodesenek a kimenet rovidrezarasa _es egy szakkonyv sem targyalja nepnyelven _es ha igen akkor csak matematikai szinten ami felett  az amator egyszeruen elsiklik  mert ne erti.
A fentieket figyelembe veve megertem  negativ hozzaallasod.
A rovidrezaras kerdeset azert meg egy kicsit gondold at mert a matematikai analizis mas kepet mutat mind a valaszod.
Utanna szamoltam es nem adok helyet annak a kijelentesnek, hogy_Hosszú ideig tartó szek, rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ..._.
Egy kicsit bovebbe magyarazd el, hogy miert megy tonkre a vegcso? Ez egy erdekes kerdes mert az attranszormalt primerimpedancia eteke "0" lett (lasd a cikkben kozolt rajzot mert egy feszultseg osztasrol van szo)  igy csak a vegcso belso ellenallasa marad  amelynek nincs  hova leadni a teljesitmenyt mert nem volt terheles.
Az elektrotechnikaban  max teljesitmeny csak akkor keletkezik ha az impedanciak egyeznek. Tehat ha nincs megfelelo anodterheles akor a cso nem erosit, ha nem erosit akkor nincs feszultseg a kimeneten, ha nincs feszultseg akkor nincs teljesitmeny.
Vezesd le szamokban es bizonyisd be. Amit a szamok mondanak az szent szeritem mert minden a matek korul forog.
Anelkul nem is lehet elkepzelni egy erosito tervezeset. 
A szimulacios programok is (veszem eszre, hogy kemenyen alkalmazod) matematikai elven alapulnak csak annyi kulombseggel, hogy konnyebben eredmenyhez jut az ember.
Ennek a visza utoje meg az, hogy sohasem fogja erteni az aramkor mukodeset az alkalmazoja.
Mind erdekesseg a pincebol elokotorasztam egy csoves radiot amely mukodik es a hangszorot mukodes kozben rovidrezartam  majdnem egy feloran keresztul.
Azonkivul, hogy nagyon halkan a kimeno transzformatorban hallatszott  a musor nem tortent semmi se. A rovidzarat megszakitva normalisan mukodott. A vegcsoven  (EL84) a rovidzar ideje semmilyen szini ekvaltozast nem lattam. Valahogyan ellent mond az alittasodnak a kiserlet.

[DDL]

Idézet: tamasflex - Dátum: 2007. febr. 23., péntek - 20:07

Hello

Szoval veszem eszre,hogy nem ertetted meg a cikk lenyeget es csurod csavarod a valaszt.
Elvileg arrol volt szo, hogy egy adott megfelelo attetelu (Np/Nsz) transzformatort ha valamilyen ok miatt kisebb impedanciaju hangszoroval terhelem le akkor azonkivul, hogy a teljesitmeny csokken nem tortenik semmi sem.
Egy kicsit szerintem ossze zavartad az attetelt az attranszformalt impedanciaval.
Az alulillesztest a cikk iroja a fentiek szerint ertelmezte. Szoval azert nem art neha bedobni egy egy jo temat met a forum kizokken a sablonos szovegekbol.
A cikkben kozolt  egyenletekbol az is kiertekelheto, hogy ha az adott szekunder impedancia helyett nagyobb erteket teszek akor az attranszformalt primer impedancia  erteket megno es olyan erteket vehet fel amelynek karos kovetkezmenyei lehetnek.
Ez alatt ertem, hogy a szekunder terheles megnovelesevel vagy esetleg szakadasaval a megszunik a primer onindukciojaval parhuzamosan kerulo attranszformalt impedancia sontolo hatasa _foleg a primer impedancia leszakadasa eseten_igy a primer ugy viselkedik mind egy fojtotekercs. Elekrotechnikai ertelemben ez aszt jelenti, hogy a primeren atfolyo aram valtozasanak hatasara a transzformatorban onindukcios feszultseg keletkezik.
Ez a feszultseg annal nagyobb minnel nagyobb a teketcs onindukcios egyutthatoja. Ez aszt jelenti, hogy ha a szekunder  terheles erteket novelem akkor az attranszformalt impedancia megnovekszik_tehat az Ra vagy Raa_ es ennek kovetkezmenye pedig az, hogy az onindukcios feszultseg olyan erteket vehet fel amely esetleg a kimeno transzformator konnyen tonkre mehet.
A kimenotranszformatorban allandoan keletkezik onindukcios feszultseg, nagysaga azonban erossen fugg a primertekercs illetve az abba attranszformalt impedanciatol amely fugg a szekunderimpedanciatol. Helyesen leterhelt kimenotranszformator _tehat ha az adott attetel megkivanja teszem fel, hogy 8 ohm a hangszoro impedanciaja amelynel be all a primer impedancia_ eseten az onindukcios feszultseg csak akkora, hogy sem a csoben , sem a kimenotranszformatorban nem okoz kart mivel mind kettot erre az uzemmodra mereteztek  az adott vegcso munkagorbeji figyelembe vetelevel.
A viszonyok viszont megvaltoznak ha a primer impedanciat novelem vagy valamilyen ok miatt leszakad. A primer nagy onindukciojan lenyegesen nagyobb feszultseg keletkezik , es olyan nagy erteket vehet fel, hogy akar a cso , akar a kimenoranszformator szigetelese megrongalodhat _atutes_mert lehetseges, hogy egyik alkatresz sincs ilyen nagy feszultsegre meretezve.
Egyes erosito rajzok eseteben lathato , hogy az anod direkt a testre van kotve diodakon keresztul. Ennek a lenyege az, hogy az  terheles leszakadas eseten a tranzienseket a testre vezessek es igy a vegcsovet(ket) vedi.

Szumma szummarum, ha a vegerosito csovet hangfrekvenciaval vezereljuk, es a kimenotranszformator szekunder terheleset noveljuk vagy esetleg leszakad, akkor a cso vagy a kimenotrafo konnyen tonkremehet.


Kozben utanna olvastam a csoves erositok elmeleti/ matematikai elmeletebe es a valaszod nem elegit ki, mert egy hirtelen odavagott szoveget nyomtal, hogy le razz egy kellemetlen kerdes
Mivel szokatlan megkozelittese a csoves erosito mukodesenek a kimenet rovidrezarasa _es egy szakkonyv sem targyalja nepnyelven _es ha igen akkor csak matematikai szinten ami felett  az amator egyszeruen elsiklik  mert ne erti.
A fentieket figyelembe veve megertem  negativ hozzaallasod.
A rovidrezaras kerdeset azert meg egy kicsit gondold at mert a matematikai analizis mas kepet mutat mind a valaszod.
Utanna szamoltam es nem adok helyet annak a kijelentesnek, hogy_Hosszú ideig tartó szek, rövidzár esetén tönkre megy a végcsõ..._.
Egy kicsit bovebbe magyarazd el, hogy miert megy tonkre a vegcso? Ez egy erdekes kerdes mert az attranszormalt primerimpedancia eteke "0" lett (lasd a cikkben kozolt rajzot mert egy feszultseg osztasrol van szo)  igy csak a vegcso belso ellenallasa marad  amelynek nincs  hova leadni a teljesitmenyt mert nem volt terheles.
Az elektrotechnikaban  max teljesitmeny csak akkor keletkezik ha az impedanciak egyeznek. Tehat ha nincs megfelelo anodterheles akor a cso nem erosit, ha nem erosit akkor nincs feszultseg a kimeneten, ha nincs feszultseg akkor nincs teljesitmeny.
Vezesd le szamokban es bizonyisd be. Amit a szamok mondanak az szent szeritem mert minden a matek korul forog.
Anelkul nem is lehet elkepzelni egy erosito tervezeset. 
A szimulacios programok is (veszem eszre, hogy kemenyen alkalmazod) matematikai elven alapulnak csak annyi kulombseggel, hogy konnyebben eredmenyhez jut az ember.
Ennek a visza utoje meg az, hogy sohasem fogja erteni az aramkor mukodeset az alkalmazoja.
Mind erdekesseg a pincebol elokotorasztam egy csoves radiot amely mukodik es a hangszorot mukodes kozben rovidrezartam  majdnem egy feloran keresztul.
Azonkivul, hogy nagyon halkan a kimeno transzformatorban hallatszott  a musor nem tortent semmi se. A rovidzarat megszakitva normalisan mukodott. A vegcsoven  (EL84) a rovidzar ideje semmilyen szini ekvaltozast nem lattam. Valahogyan ellent mond az alittasodnak a kiserlet.

Részemrõl ez lesz az utolsó válaszom ebben a témában a részedre.

Vhonnan szedtél egy írást amely tartalmát nem kifogásoltan, nem bíráltam. A cikk semmilyen gyakorlati, csöves végerõsítõ mûködési és trafó tervezési koncepciót nem vesz figyelembe. Pusztán a kimenõtrafót vizsgálja statatikus körülmények között. Ennyi. Ezért írtam az amit. A gyakorlatban soha nem fordul elõ a fent feltételezett statikus feltételek. Azt is leírtam, hogy miért. Én azt látom, hogy inkább te nem értetted amit én írtam. Amin nem csodálkozom.
Ha már mindenáron kukacoskodsz akkor legalább alaposan nézz körül a témában. Ugyanis azáttételt nem csupán a tekercsek menetszámából lehet kiszámolni. Sõt a trafó tervezésekor induláskor nem is ismertek. Ugyanis az a cél, hogy ezeket meghatározzuk. Hanem bezony a tervezõ által tág határok között megválasztott primer impedancia és a szekunder impedanca értékébõl: A=ngyök(Raa/Rs)=Np/Ns. Az általad idézett cikk is ezt használja fel.

A fentiekbõl kitûnik, hogy a primer impedancia bármekkora lehet. Ha a szekunder oldalon a terhelés végtelen nagyra nõ akkor sem lesz semmi gond. A gond akkor van ha a terhelés változás sebessége nagy (ugyanis az önindukció nagysága bezony ettõl is függ). Azaz leszakad a szekunder terhelés. Mert ebben az esetben az önindukcióból származó áttranszformált feszültség esetleg akkora lehet, hogy átüt a primer is.

Ha a primer szakad le attól a csõnek semmi baja nem lesz. A szekunder oldali terhelés mehet tönkre, de ez trafóhibát nagyon ritkán okozhat.

A terhelés leszakadás hatásának kivédésére nem diódát kell alkalmazni (alég amatõr megoldás). A szekunder oldalt kell lezárni párszáz ohmos ellenállással.

Summa summárum a trafó csak abban az esetben mehet tönkre, ha a szekunder terhelés leszakad. Minden egyéb esetben nem fog tönkre menni.

Hogy szek. rövidzár esetén miért megy tönkre hosszabb távon a csõ? Ha már ennyire nem értek meg semmi és felületes vagyok akkor legyél szives gondolkozz el a következõkön hátha meglepetést fog okozni. szek rövidzárat feltételezve a primer terhelés gyakorlatilag 0 (valójában nem, de ez egy találós kérdés). Tehát ebben az esetben az anódfesz gyakorltilag állandó, viszont a rácsot lazán vezéreljük tovább akkor a katódáramot mi korlátozza? Na és persze az anóddisszipációt? A párszáz ohmos belsõ ellenállás? Hát az marhára korlátozza. Ezért a katód teljes erejébõl emmittál(na) és emiatt az élettartama rohamosan csökken. Akár néhány órára. Az igaz, hogy ez fõként a triódák (vagy annak kötött pentóda, sugártetróda) életét keseríti meg, a pentódákra nem veszélyes annyira. Egy csõ nagyon ritkán megy egyik pillanatról a másikra tönkre. Nem úgy a félvezetõk.
Méghogy nincs teljesítmény? És én vagyok a felületes...

Természetesen lehet védekezni ezen hatások ellen. Ezért kapcsolás függõ az elszenvedett károsodás mértéke. Lehet gondolkozni ezen is.

Az is furcsa nekem, hogy egyszer problémázol azon, hogy esetleg matematikai modelleket használok, de ugyanakkor megköveteled tõlem a matematikai levezetést, mert szerinted az a tökéletes...

Azt a sértést azért nem hagyom szó nélkül, hogy nem érteném a csöves erõítõk mûködését. Pláne olyan embertõl aki még az elektroncsövek mûködését sem ismeri, csupán olvasott ismereteire támaszkodik.


Üdv DDL

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 23. 20:48 -kor

[- Mixa -]

Elnézést kell kérjek DDL-tõl, csak most esett le 0,8-0,9.  A rajzot azért köszönöm.

[- Mixa -]

http://www.iol.ie/~w...udio/pcl86.html

Errõl kinek mi a véleménye? Bár csak 2-4W-ot bír maximum. Elég hozzá 2db 600Ft-os csövecske. 

http://www.realaudiolabs.com/ Megkérdeztem mennyiért készítenék el a kimenõjét. Kíváncsi vagyok.

Ugyanakkor DDL által segített elõfokom szerelését sikerült összeállítanom. Nemsokára teljesen összerakom a kis hibridem (elméletben)...  Ha kész a rajz/etc. rakok föl képet.