[m-t]

Köszönök minden segítséget. 

Boltoltam magamnak egy EOS-30-at  35-80 és 75-300 USM objektívekkel, objektívtokkal, 160e-ért. 

[AEomega]

Idézet: drd - Dátum: 2004. április 14, szerda - 17:05

...
Az emberi szemet nehéz ebbe belevenni, mert képes alkalmazkodni, tehát sötétben nagyobb érzékenységû, világosban meg kevésbé. Ez tulajdonképpen olyan, mintha olyan filmed lenne, amelyiknek az adott fényvoszonyoktól függõen változik az ISO/ASA értéke...
drd

Az emberi szem a "rekeszértéket" (pupillaméret) tudja változtatni, nem? :confused:
/hozzáteszem, nem értek hozzá, csak érdekel/

[bajsz]

Idézet: AEomega - Dátum: 2004. április 14, szerda - 18:00

Az emberi szem a "rekeszértéket" (pupillaméret) tudja változtatni, nem? :confused:
/hozzáteszem, nem értek hozzá, csak érdekel/

Ez érdekelne engem is! Valaki leirhatná hogy a fényképezésben ezek a kifejezések a szemnél pontosan hogyan valósulnak meg, mert így könnyebb a fényképezõgépen elképzelni! Pl. ez a rekeszérték, meg pl az f az a fókusztáv???
Most kezdett érdekelni a téma, és még nem nagyon tudom elképzelni a dolgokat, hogy mi miért...

[Targa]

Idézet: drd - Dátum: 2004. április 14, szerda - 17:05

Hali!

A denzitás a feketedés, azaz azt mutatja meg, hogy valamilyen bejövõ fénymennyiség hatására az adott nyersanyag mennyire feketedik. Az ideális az lenne, ha ez lineáris lenne, vagyis 2x akkora fénymennyiség hatására 2x akkora feketedés lépne fel a nyersanyagon is. A filmek csak bizonyos tartományban tudják ezt produkálni. A ccd-k ebbõl a szempontból jobbak, mert azok lineárisak (mérésre sokkal jobban használható), hiszen már egy darab bejövõ foton is gerjeszti.

Az egészet megtarkítja még az is, hogy a dolog hullámhosszfüggõ is, tehát az adott fény színétõl is függ. Pl. a ccd-k sokkal kevésbé érzékenyek a vörös/infra tartományban.

Az emberi szemet nehéz ebbe belevenni, mert képes alkalmazkodni, tehát sötétben nagyobb érzékenységû, világosban meg kevésbé. Ez tulajdonképpen olyan, mintha olyan filmed lenne, amelyiknek az adott fényvoszonyoktól függõen változik az ISO/ASA értéke.

Pontosabb és részletesebb leírásért ajánlom a Sevcsik/Hefelle féle Fotólexikont.

Üdv,

drd

Ha lesz kis szabadidõm, becsapkodom a Hefelle-Sevcsik könyvbõl az okosságot. Mindenesetre nagyjából azt jelenti, amit drd leírt.

Más: Az emberi szem a pupilla szûkítésével kb valóban olyan hatást ér el, mint a lerekeszelés egy optikánál, tehát a bejövõ fény mennyiségét szabályozza.
Az, hogy a pupilla szûkülése-tágulása befolyásolja-e a mélységélességet a látásban, nem tudom. Az optika törvényei szerint mindenképpen módosítania kell, de szerintem nem volt még ember, aki ezt kifejezetten kutatási célból megfigyelte volna. A fene tudja.

A szemnél az élességállítás is másképp megy, mint az optikánál, bár csak a "mechanika" terén. Az elv ugyanaz.

Az optikánál az élesség állítása során az optika hosszát változtatjuk, igen kismértékben. Hogy ez a frontlencsének egy meneten való tekergetésével, vagy valamelyik belsõ lencsetag, netán a leghátsó lencsetag ugyanilyen mozgatásával történik, az tulajdonképpen mellékes.
A szemnél meg ugye magának a szem hosszát változtatjuk, a szemizmokkal egy picit megnyújtva a szemgolyót.

A fókusztávolság a szem esetében tulajdonképpen adott, meg lehet mérni, bár nem annyira élesen meghatározható dolog, mint az optikáknál, hiszen a szemnél létezik a perifériás látás is, tehát a látószög elméletileg közel 180°. Ettõl függetlenül nincs halszem-optika szemünk, képalkotás, perspektíva szempontjából az emberi szem kisfilmes képméretre számolva egy kb 50mm-es optikának felel meg. Nem véletlenül az 50mm az alap-optika.

A rövid, illetve távollátással a szem élességállítási képessége változik meg. A rövidlátók pl arányosan közelebbre tudnak "élességet állítani" a szemükkel, mint a jól látók. Hogy mennyire, azt a tudott dipotria érétkbõl lehet számolni.

Én pl. erõs rövidlátó mivoltomból adódóan baromi jól tudok órát szerelni, mert szinte az orromig emelhetm az apró csetreszeket, és még mindíg élesen látom szemüveg nélkül.

Nagyjából ennyi jut eszembe hirtelen a látás, és az optikák különbségérõl.

[Targa]

Idézet: AEomega - Dátum: 2004. április 14, szerda - 20:00

Az emberi szem a "rekeszértéket" (pupillaméret) tudja változtatni, nem? :confused:
/hozzáteszem, nem értek hozzá, csak érdekel/

Az emberi szem a fényérték" befolyásolásához valóban a pupillát használja, de ne felejtsd el azt, hogy nem ugyanazok az érzékelõk fogják a színes fényeket, és a "sötétben látást".

4 féle érzékelõ van az emberi szemben, 3 db foglalkozik a színekkel (kék, zöld, és vörös érzékelõk), valamint van a negyedik, ami sötétben "lát". Ebbõl kevés van, de ezek extrém magas érzékenységûek, és mivel csak egy van belõlük, csak fekete-fehérben látunk velük. Ezért van az, hogy ha sötétben lassan hozzászokik a szemed a sötéthez, és látsz, nem látsz színeket.

Filmes érzékenységre egész könnyen át lehet számítani az éjszakai látáshoz mûködõ csapok érzékenységét: Csupán rá kell mérni valamire a géppel sötétben, aztán lehet számolgatni, hogy adott rekesszel, adot záridõn mekkora érzékenység kell ahhoz az expóhoz, amit látsz. Hirtelen ha saccolnom kéne, akkor azt mondanám, hogy az éjszakai látásunk olyan ISO 8-10.000 környékén lehet... Persze lehet, hogy ezzel most óriásit tévedtem...

[bajsz]

Idézet: Targa - Dátum: 2004. április 14, szerda - 18:36

Ha lesz kis szabadidõm, becsapkodom a Hefelle-Sevcsik könyvbõl az okosságot. Mindenesetre nagyjából azt jelenti, amit drd leírt.

Más: Az emberi szem a pupilla szûkítésével kb valóban olyan hatást ér el, mint a lerekeszelés egy optikánál, tehát a bejövõ fény mennyiségét szabályozza.
Az, hogy a pupilla szûkülése-tágulása befolyásolja-e a mélységélességet a látásban, nem tudom. Az optika törvényei szerint mindenképpen módosítania kell, de szerintem nem volt még ember, aki ezt kifejezetten kutatási célból megfigyelte volna. A fene tudja.

A szemnél az élességállítás is másképp megy, mint az optikánál, bár csak a "mechanika" terén. Az elv ugyanaz.

Az optikánál az élesség állítása során az optika hosszát változtatjuk, igen kismértékben. Hogy ez a frontlencsének egy meneten való tekergetésével, vagy valamelyik belsõ lencsetag, netán a leghátsó lencsetag ugyanilyen mozgatásával történik, az tulajdonképpen mellékes.
A szemnél meg ugye magának a szem hosszát változtatjuk, a szemizmokkal egy picit megnyújtva a szemgolyót.

A fókusztávolság a szem esetében tulajdonképpen adott, meg lehet mérni, bár nem annyira élesen meghatározható dolog, mint az optikáknál, hiszen a szemnél létezik a perifériás látás is, tehát a látószög elméletileg közel 180°. Ettõl függetlenül nincs halszem-optika szemünk, képalkotás, perspektíva szempontjából az emberi szem kisfilmes képméretre számolva egy kb 50mm-es optikának felel meg. Nem véletlenül az 50mm az alap-optika.

A rövid, illetve távollátással a szem élességállítási képessége változik meg. A rövidlátók pl arányosan közelebbre tudnak "élességet állítani" a szemükkel, mint a jól látók. Hogy mennyire, azt a tudott dipotria érétkbõl lehet számolni.

Én pl. erõs rövidlátó mivoltomból adódóan baromi jól tudok órát szerelni, mert szinte az orromig emelhetm az apró csetreszeket, és még mindíg élesen látom szemüveg nélkül.

Nagyjából ennyi jut eszembe hirtelen a látás, és az optikák különbségérõl.

köszi szépen az infót! 

[drd]

Ahogy Targa is írta: a szem érzékenysége valóban változik, nemcsak a rekeszelés miatt, de a csapok és pálcikák különbözõsége miatt is. A szemnél a mélységélesség, egyáltalán az élesség meghatározása igen nehéz (legalábbis empirikusan), mivel nagyon jó "szoftver" dolgozik mögötte . Én több helyrõl hallottam, hogy maga a szem egyáltalán nem akkora durranás optikailag. Ez mondjuk el is képzelhetõ: csak egy lencse van benne, az is sima gömbfelületek által határolt és nem aszférikus. Márpedig akkor legalább szférikus hibának lennie kell.

Üdv,

drd

[drd]

Idézet: m-t - Dátum: 2004. április 14, szerda - 18:30

Köszönök minden segítséget. 

Boltoltam magamnak egy EOS-30-at  35-80 és 75-300 USM objektívekkel, objektívtokkal, 160e-ért. 

Gratula Az nem volt rossz bolt, bár hosszú távon talán a 35-80-ast lehet, hogy érdemes lesz lecserélni.

Üdv,

drd

[m-t]

Idézet: drd - Dátum: 2004. április 14, szerda - 19:32

Gratula Az nem volt rossz bolt, bár hosszú távon talán a 35-80-ast lehet, hogy érdemes lesz lecserélni.

Üdv,

drd

EGyelõre elég lesz, késõbb talán egy 28-105 vagy vmi hasonló. De lehet h csak egy nagylátószögû zoom jön még hozzá. Végül azért maradtam EOS-30 nál, mert 300V-nél a követõ autófokusz csak sport módban van. Szemvezérlés: ahhoz képest h szemüvegen keresztül, az elõzõ tulaj kalibrációjával próbáltam másod/harmadszorra eltaláltam a fókuszpontot...

Mégegyszer köszi a segítségeket. A nagy érv a Canon mellett az optikák digit-váz "kompatibilitása" volt.
Még vmi jó kis állvány, nyár végén egy rendszervaku meg egy külsõ elemtartó-markolat azt kész is van.

Kérdés: BP-n hol hívnak diát? LEhetõleg Batthyányi - Mûegyetem vonalon...

Szerkesztette: m-t 2004. 04. 14. 20:48 -kor

[Targa]

Idézet: m-t - Dátum: 2004. április 14, szerda - 21:51

EGyelõre elég lesz, késõbb talán egy 28-105 vagy vmi hasonló. De lehet h csak egy nagylátószögû zoom jön még hozzá. Végül azért maradtam EOS-30 nál, mert 300V-nél a követõ autófokusz csak sport módban van. Szemvezérlés: ahhoz képest h szemüvegen keresztül, az elõzõ tulaj kalibrációjával próbáltam másod/harmadszorra eltaláltam a fókuszpontot...

Mégegyszer köszi a segítségeket. A nagy érv a Canon mellett az optikák digit-váz "kompatibilitása" volt.
Még vmi jó kis állvány, nyár végén egy rendszervaku meg egy külsõ elemtartó-markolat azt kész is van.

Kérdés: BP-n hol hívnak diát? LEhetõleg Batthyányi - Mûegyetem vonalon...

Hívásokra merem ajánlani a Sajtólabort. Gyulai Pál utca, a Blahától kb 3 perc sétára.

Jól kontaktolnak, nem olyan nagyon vészesek az áraik, és a nagyításaik is jók. Bár én nagyítani többnyire az EMKE Foto Kodak Express-nél szoktam, a sajtólaborban csak negatívhívatok, és kontaktot csináltatok.

[AEomega]

Egyébként a szemes dologhoz visszatérve nemrég olvastam valahol, hogy valamelyik cég a szem fokuszálását lemásolva (a szemlencse méretét körben a sugárizom befoyásolja) készített egy lencsét, tök jó

No, meg is van:

Idézet: dpreview.com

At this year?s CeBIT Exhibition in Hannover Germany, Philips Research is demonstrating a unique variable-focus lens system that has no mechanical moving parts. Suited to a wide range of optical imaging applications, including such things as digital cameras, camera phones, endoscopes, home security systems and optical storage drives, Philips? FluidFocus system mimics the action of the human eye using a fluid lens that alters its focal length by changing its shape. The new lens, which lends itself to high volume manufacturing, overcomes the fixed-focus disadvantages of many of today?s low-cost imaging systems

Szerkesztette: AEomega 2004. 04. 14. 21:02 -kor

[bajsz]

Idézet: AEomega - Dátum: 2004. április 14, szerda - 20:03

Egyébként a szemes dologhoz visszatérve nemrég olvastam valahol, hogy valamelyik cég a szem fokuszálását lemásolva (a szemlencse méretét körben a sugárizom befoyásolja) készített egy lencsét, tök jó

No, meg is van:

Idézet: dpreview.com

At this year?s CeBIT Exhibition in Hannover Germany, Philips Research is demonstrating a unique variable-focus lens system that has no mechanical moving parts. Suited to a wide range of optical imaging applications, including such things as digital cameras, camera phones, endoscopes, home security systems and optical storage drives, Philips? FluidFocus system mimics the action of the human eye using a fluid lens that alters its focal length by changing its shape. The new lens, which lends itself to high volume manufacturing, overcomes the fixed-focus disadvantages of many of today?s low-cost imaging systems

Szép... aztán lassan eljön az a kor, hogy a fényképezõgépekkel jobban fogunk látni mint a saját szemünkkel

[bipolár]

[quote name='bajsz' date='2004. április 14, szerda - 20:11'] [/QUOTE]
Szép... aztán lassan eljön az a kor, hogy a fényképezõgépekkel jobban fogunk látni mint a saját szemünkkel [/quote]
Azt a hwsw-t megnézném ami lemodellezi az ember látásmechanizmusát.    

[Thrawn]

[quote name='bipolár' date='2004. április 15, csütörtök - 0:00'] Szép... aztán lassan eljön az a kor, hogy a fényképezõgépekkel jobban fogunk látni mint a saját szemünkkel [/QUOTE]
Azt a hwsw-t megnézném ami lemodellezi az ember látásmechanizmusát.     [/quote]
Azt én is.   Szó volt itt szemlencsérõl, csapokról, pálcikákról, miegyébrõl, csak arról nem, ami feldolgozza a nyers (RAW ) képet. Az emberi agyra gondolok, nincs az a Photoshop, ami utánozni tudná utómunkálatok terén.

[szeder]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2004. április 15, csütörtök - 9:11

Azt én is.   Szó volt itt szemlencsérõl, csapokról, pálcikákról, miegyébrõl, csak arról nem, ami feldolgozza a nyers (RAW ) képet. Az emberi agyra gondolok, nincs az a Photoshop, ami utánozni tudná utómunkálatok terén.

Hja...

Csatolt fájl:

•  erzeki_csalodas.jpg (0byte)
  Letöltések:: 0

[bajsz]

Idézet: szeder - Dátum: 2004. április 15, csütörtök - 8:07

Hja...

Szóval  ....

[drd]

Idézet: szeder - Dátum: 2004. április 15, csütörtök - 10:07

Hja...

Istenkém, még nem teljesen tökéletes az algoritmus...

[m-t]

Egy szépséghibám van az EOS-30-val... mégse boldogulok túl júl a német kézikönyvvel.
Ha valakinek akad magyar, szánjon már meg...

Elõzõ képre:
megnéztem, tényleg ua-olyan szín (PS szerint). Valaki elmagyarázná h miért látom mégis másnak?
Gondolom a henger árnyéka miatt, de mégis hogy?  :confused:

[drd]

Idézet: m-t - Dátum: 2004. április 15, csütörtök - 16:52

Egy szépséghibám van az EOS-30-val... mégse boldogulok túl júl a német kézikönyvvel.
Ha valakinek akad magyar, szánjon már meg...

Elõzõ képre:
megnéztem, tényleg ua-olyan szín (PS szerint). Valaki elmagyarázná h miért látom mégis másnak?
Gondolom a henger árnyéka miatt, de mégis hogy?  :confused:

Az "A" jelû négyzet csupa nála világosabb négyzettel van körülvéve, míg a "B" csupa nála sötétebbel. Ehhez még hozzájön, hogy - bár látod, hogy a "B" sötétebb, mint a nem árnyékban levõ világos négyzetek - mégis az agyadban világos négyzetként szerepel, tehát nem lehet olyan sötét, mint a sötét négyzetek, még akkor sem, ha azok nem árnyékban vannak, és emiatt világosabbak.

[drd]

Idézet: drd - Dátum: 2004. április 15, csütörtök - 17:07

Az "A" jelû négyzet csupa nála világosabb négyzettel van körülvéve, míg a "B" csupa nála sötétebbel. Ehhez még hozzájön, hogy - bár látod, hogy a "B" sötétebb, mint a nem árnyékban levõ világos négyzetek - mégis az agyadban világos négyzetként szerepel, tehát nem lehet olyan sötét, mint a sötét négyzetek, még akkor sem, ha azok nem árnyékban vannak, és emiatt világosabbak.

És sejtem, hogy az is számít, hogy a betû milyen színû a négyzetben...