Mivel közismert hűtőgépszerelőnk újra életveszélybe akarta sodorni magát, írtam egy viszonylag értelmes hozzászólást.

Mármint, hogy mikkel ne kisérletezzen. Nem kíméltem a billenyűzetet, és elkészült a nagy mű.
Nyomom is a "Hozzászól" gombot, de hoppá. Ismeretlen eredetű hiba. Hát nem ki lett nyírva mindkét újonnan létrehozott hűtőgépes totyik?

De, biza.
De azért, hogy mégse menjen pocsékba az a sok bötű, ide ömlesztem nektek.
(Hű, mit fogok kapni ezért.

)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Idézet
-PB helyet bármiulyen kis gőznyomású (20-30Con) gőz jó, aminek kicsi a forrpontja.
pl. kén-dioxid, Kénhidrogén, HCl, Klór, de talán a pb után a legjobb, ill talán jobb is tőle az ammónia.
Mit gondoltok, melyik legyen? paranioások kíméljenek!
1., PB, azaz propán-bután gáz. Használható, persze. Csak ne szivárogjon, mert kb. 2 lityi cseppfolyós PB gáz ha elpárolog és a levegővel robbanóelegyet alkot, akkor rendesen ki tudja takarítani a nagyszobát. Arról nem is igazán szólok, hogy a PB gázhoz adagolt nyomnyi mennyiségű (1-2 ppm) merkaptán büdös.
2., Kéndioxid, azaz SO2. Oxigén és víz jelenlétében kénsav lesz belőle, az meg feloldja a rezet. A kéndioxid a tüdőbe jutva pontosan ezt csinálja, és réz nem lévén ottan, a tüdőszövetet roncsolja. Nagyobb mennyiség belégzésétől a páciens tüdővizenyőt is kaphat, és a saját feloldott tüdőszöveteibe fullad bele, azaz hosszú és kínos halála lesz.
Ha számítógép hűtőrendszeréből kezd szivárogni, akkor természetesen kénsavköddé alakulva lerakódik az alkatrészeken, és lévén igen korrozív anyag, sz@rr@' fogja amortizálni a cuccot.
3., Kénhidrogén, azaz H2S. Szívhez szóló illatát mindenki ismeri, aki már tört el záptojást, illetve aki már érezte az előző esti hagymás rántottából másnapra kifejlődő sunyi lapos/recsegős pukit. Tekintve, hogy csak büdös, mérgező és robbanékony egyéb ellenérvet nem tudok felhozni az alkalmazása ellen.
4., Sósavgáz ( HCl ) és klór ( Cl2 ). Együtt tárgyalom őket. Magát a klórgázt sokkal könnyebb cseppfolyósítani, mint a sósavgázt és acélpalackban szépen, biztonságosan tárolható.
Alkalmazási területei: I. világháborús harcigáz, több száz/ezer megvakult, megfulladt, sérült tüdejű, soha nem gyógyuló sebekkel ékesített katona bizonyíthatja hatásosságát. Vízfertőtlenítés, az ivóvízbe nagyon minimális mennyiségben adagolja a vízművek a csíraszám csökkentésére. A csíra itt baktériumot és egyéb káros élő szervezetet jelent, nem pedig nagypofájú mitugrász köcsögöt. A harmadik felhasználó pedig a vegyipar. (Aztán voltak még ostoba barmok is, akik azzal szórakoztak, hogy hidrogéngáz hozzáadásával ún. klórdurranógázt készítsenek. Ezt lufiba, műanyagzsákba vagy "nájlonacskóba" töltötték, betették egy sötét helyiségbe pl. öltöző és várták a hatást. Az ajtó nyitásakor ill. a villany felkapcsolásakor a klórdurranógáz felrobbant, és sósavgázzal árasztotta el a helyiséget. A megtréfált delikvens persze szaros gatyában, a sósavgáztól fuldokolva rohant ki. A klórdurranógáz előállítása egész kellemes mulatság, tekintve, hogy fényre azonnal robban.)
A klórgázból, amikor vízzel találkozik sósavgáz (amelynek vizes oldata a sósav) és hipoklórossav ( HOCl ) keletkezik. A hipoklórossav nátriumsója vízben oldva adja a közismert hypo nevű fertőtlenítőszert. Na most, a hipoklórossav roppant mód szereti hasznossá tenni magát, mint erélyes oxigén-leadó szer. E tevékenysége közben atomos oxigénné (innét a fertőtlenítő hatás) és sósavgázzá alakul.
Mint már az "Abszorpciós hűtőgép..." totyikban leírtam volt, a kloridionok jelenléte (márpedig sósavban bőven előfordul az ilyen) okozza a vörösréz, a legkiválóbb sav- és korrózióálló acélok valamint az alumínium kilukadását. (Diplomamunkámat ebből a témakörből írtam.)
Mindezek után, ha valaki arra vágyik, hogy kipróbálja vajon milyen érzés lehet I. világháborús gázmérgezett hadirokkantnak lenni, próbálkozzon e két gázzal nyugodtan.
5., Ammónia (NH3). Miután egy előző totyikban már kitárgyaltuk, hogy büdös, mérgező, robbanékony, vizes oldata (szalmiákszesz) erősen lúgos kémhatású, de előszeretettel alkalmazzák mind kompresszoros (nagyipari), mind abszorpciós hűtőgépekben, alkalmazása ellen nincs kifogásom.
(Az ammóniát többek között ablaktisztítószerekben is alkalmazzák, attól olyan büdös mindegyik, mint a rosseb.)
6., Egyéb, az egészségre különösen káros gázok. Ciángáz - HCN -, dicián - (CN)2 - izocián, arzénhidrogén vagy hidrogénarzenid - AsH3-. Alkalmazásukkal nem foglalkozom.
7., Végül, de nem utolsó sorban, beszéljünk egy pöttyet egy teljesen triviális gázról, a széndioxidról ( CO2) alias cokettő. Folyékony cokettővel el lehet érni a -80 C°-t. A cokettővel csak egy baj van, nevezetesen, hogy cseppfolyósítása egy kicsit macerásabb a PB gázénál.
A folyékony cokettőt folytószelepen átáramoltatva olyan mértékben lehűl, hogy egy része megfagy. Ez a szénsavhó. Ipari méretekben ezt a szénsavhó-t összepréselik rudakká és megkapjuk a közismert szárazjeget. Ez utóbbit azt hiszem nem kell bemutatnom a nagyközönségnek, mindenki szórakozott már vele, aki elmúlt tizenkét éves.
Sorolom a cokettő előnyeit: nem büdös, nem mérgező (egy eset kivételével), képtelenség robbanásra bírni, nem hagy foltot, stb.
Amikor mérgező a cokettő: a cokettő nehezebb gáz, mint a levegő. Ezért szeret szellőzetlen pincékben összegyűlni, közismert eset a borospince, ahol forr a must - cukros levek alkoholos erjedése - és melléktermékként CO2 gáz keletkezik, ami a pince padlóján szépen összegyűlik és lassan-lassan kiszorítja a pincéből a levegőt. Magyarán kialakul egy felülről nyitott gáztartály. ÉÉÉÉÉééééés SZÜRET UTÁN ebbe a gáztartályba sétálnak bele a pityókás Jóska bácsik meg Pista bácsik amikor már elfogyott a demizsonból a bor. Meraszongya. Van még bor a pincébe, le kő menni, oszt színya a hordóbúú.
Ekkor lemegy a páciens a pincébe, viszi magával a lopót. De nem viszi magával az égő gyertyát. Nem, nem a világítás miatt. Aztán teleszívja a tüdejét cokettővel (mustgáznak is híjják olykor) és elgondolkodik. "De csípős szagú ittennég az ájer." Mégegyszer teleszívja a tüdejét és elkezd vigyorogni. Mert beáll az agyban az oxigénhiányos állapot - ez jókedvet, egyes esetekben felfokozott orgazmusérzetet is kelt - elfelejti, hogy miért is jött ide tulajdonképpen, nomeg azt is, hogy ideje lenne azonnal menekülni. Aztán a pácienset halva találják a pincében, az arcán idétlen és üdvözült vigyorral.
Nem is kiabált segítségért, nem is pisilte, kakilta, hányta össze magát, mint az egyéb mérgezettek szokták.
Ha a széndioxid mérgezettet 1-2 percen belül ki lehet vinni a szabad levegőre, akkor nincs vele semmi teendő, kiszellőzi magát - feltéve, hogy még lélegzik-, majd 5 perc múlva el kell magyarázni neki, hogy mit is csinált ő tulajdonképpen. Mindezek után már csak seggbe kell billenteni, hogy örök időkre megjegyezze a dolgot.
Remélem tudtam segíteni.
Maradtam továbbra is kiváló tisztelettel: Zsivágó
(az okleveles vegyészmérnök és szabadidős agysebész, aki nem ért hozzá)