[Mumia]

... amire nincs ráírva, hogy szabadon felhasználható, arra nem vonatkozik a szabad felhasználás? Vagy mi?

[Samott]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 19:27

Samott, Samott, most kezdesz egy hisztérikus vénkisasszonyhoz hasonlítani.

Pontosan a hozzászólásod felett ott van. Csak te kategórikusan felvetted a lovak szemellenzõjét, és onnan kiabálsz, hogy nem engedik neked látni a világot.

Van egy olyan erzesem, hogy az idezett reszlet nagyon nem a szabad felhasznalasrol szol, hanem a valami masrol. Bogaraszom a torvenyt, de az idezett reszen nem ternek ki a szabad felhasznalasra - se ugy, hogy erre nem vonatkozik, se ugy hogy erre is vonatkozik.

Idézet

...a szabad felhasználásod vajon mibõl keletkezik és mire vonatkozik?

A muvet nyilvanosagra hoztak, magancelra azt csinalok vele amit csak akarok. Nem igy van?

Idézet

33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerzõ engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott mûvek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelõen. + 35. § (1) Magáncélra bárki készíthet a mûrõl másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Ez igy eleg egyszeru es egyertelmu.

Samott

[kisködmön]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 19:53

A muvet nyilvanosagra hoztak, magancelra azt csinalok vele amit csak akarok. Nem igy van?

Ha másolásvédelemmel hozták nyilvánosságra, jogilag nem. 

De ugye tudod, hogyne tudnád, arról beszélgetünk, hogy jogilag mi a helyzet, kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg a szomszéd pistikét.

Az idézett részlet pedig általánosabb, mondhatni az egyik, alapértelmezéseket megteremtõ és szabályozó rész. Tehát a szabad felhasználásra is vonatkozik.

[Samott]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 19:59

Ha másolásvédelemmel hozták nyilvánosságra, jogilag nem.

Ez esetben mi ertelme van a matricas karpotlasnak? Azt azert fizetjuk, mert a szabad felhasznalas miatt kar eri a szerzot/eloadot. Ha erre nem ervenyesek a szabad felhasznalas feltetelei, akkor miert kell fizetnunk? Mi a helyzet a masolat masolataval, ami mar nem tartalmaz masolasvedelmet?

Samott

[wpepi]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 19:53

A muvet nyilvanosagra hoztak, magancelra azt csinalok vele amit csak akarok. Nem igy van?

Igen, nyilvánosságra hozták de másolásvédett DVD formájában. Ebben az esetben egyáltalán nem alkalmazható a szabad felhasználás esete mivel a DVD-t eleve másolásvédelemmel adták ki. Neked akkor lenne igazad ha az adott DVD megjelent volna mezei levédetlen formában majd gondol egyet a szerzõ (kiadó) és bevonja a levédetlen lemezek kereskedését és kiadja védetten. Na ezt már nem teheti meg mivel a DVD-t már nyilvánosságra hozta. Viszont a vita nem errõl szól hanem arról, hogy eleve másolásvédetten hozzák nyilvánosságra a mûvet amire éppen azért nem vonatkozik a szabad felhasználáson alapuló magáncélú másolás mert a másolásvédelemmel kizárták a magáncélú másolás lehetõségét.

[wpepi]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 20:13

Ez esetben mi ertelme van a matricas karpotlasnak? Azt azert fizetjuk, mert a szabad felhasznalas miatt kar eri a szerzot/eloadot.

Ha visszaolvasol a másik topicban akkor láthatod az általam idézett szöveget miszerint neked mint felhasználónak nem kötelezõ matricás lemezt használnod. Matricás lemez vásárlására és használatára nem kötelez téged semmilyen jogszabály. Ez azt jelenti, hogy te mint felhasználó nem fizetsz jogdíjat az üres adathordozó után. Aki fizet az a gyártó, importõr vagy a forgalmazó. Viszont mivel õ kifizeti ezt a díjat ami ugye neki többlet kiadás ezért behajtja rajtad azért, hogy ne legyen kevesebb a haszna. Viszont ez nem jelenti azt, hogy te bármilyen jogdíjat kifizetnél mivel nem teszel mást mint megtéríted a forgalmazónak a többlet kiadását. Ez pusztán üzlet és nem jogdíjfizetés. Ha körbenézel a legális CD és DVD kereskedõk között akkor találsz olyan márkakereskedõt aki ennek a matricának árából csak a 20%-30%-át hajtja be rajtad

Idézet

Ha erre nem ervenyesek a szabad felhasznalas feltetelei, akkor miert kell fizetnunk?

.
Te nem a Szerzõi jogvédõ hivatalnak fizetsz hanem a kereskedõnek téríted meg a többlet kiadását aminek semmi köze a jogdíjhoz. Ez ugyanolyan mint a szállítási költség beépítése az árba azaz az importõrnek fizetett összeg áthárítása a vásárlóra. Ez pusztán kereskedelem melynek semmi köze a jogdíjhoz.

Idézet

Mi a helyzet a masolat masolataval, ami mar nem tartalmaz masolasvedelmet?

Ha az eredeti mû amirõl az a másolat készült melyrõl te készítesz másolatot védett volt akkor ugyanolyan jogsértést követsz el mint az aki feltörte a védelmet mivel ezzel a tevékenységeddel megkárosítod a szerzõt (kiadót) aki eleve azért adta ki védetten, hogy csak kereskedelmi ill. kölcsönzõi forgalom útján lehessen hozzáférni a mûhöz.

Szerkesztette: wpepi 2006. 01. 26. 20:39 -kor

[Samott]

Idézet: wpepi - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 20:36

Matricás lemez vásárlására és használatára nem kötelez téged semmilyen jogszabály. Ez azt jelenti, hogy te mint felhasználó nem fizetsz jogdíjat az üres adathordozó után.

Legalisan csak matricas lemezt lehet vasarolni. Marpedig a matrica arat atharitja ram a kereskedo, tehat en fizetem ki. Termeszetesen engem mint maganszemelyt nem ellenoriz senki, de nem is errol volt szo. Masolat masolata eseten honnet kellene tudnom arrol, hogy ezen valaha vedelem volt?

Samott

[k_petya]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 19:55

Sokadszor:

Már ne haragudj, de csak 1 részletet idéztél a tv-bõl. Az általános szabályokat. Ezekhez a paragrafusok mellé oda kell tenned a 33-41 lévöeket, amelyek leirják, mik azok az esetek amik kivételek az általános szabályok alól. Mint wpepi rámutatott a tv csak egészében értelmezhetõ.

Vagyis.

A tv részletezi mik az általános szabályok, majd elmondja milyen kivételek vannak az általános szabályok alól. Persze megértem, ha a jog tulajdonos azt szeretné, hogy rá ne vonatkozzanak ezek a kivételek, de a tv-ben én nem talaltám ezt megengedõ részt.

[k_petya]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 20:59

Ha másolásvédelemmel hozták nyilvánosságra, jogilag nem. 

De ugye tudod, hogyne tudnád, arról beszélgetünk, hogy jogilag mi a helyzet, kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg a szomszéd pistikét.

Az idézett részlet pedig általánosabb, mondhatni az egyik, alapértelmezéseket megteremtõ és szabályozó rész. Tehát a szabad felhasználásra is vonatkozik.

A másolásvédelem a szabadfelhasználás körét jogszerüen nem érinthetné. A másolás védelem csak a szerzõi jog tulajdonosának engedélyéhéz kötött cselekményeket szabályozhatja, ellenörzheti. A szabadfelhasználáshoz a tv egyértelmû szövege szerint nincs szükség a szerzõ engedélyére.

[k_petya]

Idézet: wpepi - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 21:36

Ha visszaolvasol a másik topicban akkor láthatod az általam idézett szöveget miszerint neked mint felhasználónak nem kötelezõ matricás lemezt használnod. Matricás lemez vásárlására és használatára nem kötelez téged semmilyen jogszabály. Ez azt jelenti, hogy te mint felhasználó nem fizetsz jogdíjat az üres adathordozó után. Aki fizet az a gyártó, importõr vagy a forgalmazó. Viszont mivel õ kifizeti ezt a díjat ami ugye neki többlet kiadás ezért behajtja rajtad azért, hogy ne legyen kevesebb a haszna. Viszont ez nem jelenti azt, hogy te bármilyen jogdíjat kifizetnél mivel nem teszel mást mint megtéríted a forgalmazónak a többlet kiadását. Ez pusztán üzlet és nem jogdíjfizetés. Ha körbenézel a legális CD és DVD kereskedõk között akkor találsz olyan márkakereskedõt aki ennek a matricának árából csak a 20%-30%-át hajtja be rajtad
.
Te nem a Szerzõi jogvédõ hivatalnak fizetsz hanem a kereskedõnek téríted meg a többlet kiadását aminek semmi köze a jogdíjhoz. Ez ugyanolyan mint a szállítási költség beépítése az árba azaz az importõrnek fizetett összeg áthárítása a vásárlóra. Ez pusztán kereskedelem melynek semmi köze a jogdíjhoz.

Ha az eredeti mû amirõl az a másolat készült melyrõl te készítesz másolatot védett volt akkor ugyanolyan jogsértést követsz el mint az aki feltörte a védelmet mivel ezzel a tevékenységeddel megkárosítod a szerzõt (kiadót) aki eleve azért adta ki védetten, hogy csak kereskedelmi ill. kölcsönzõi forgalom útján lehessen hozzáférni a mûhöz.

Szerintem a matricás véleményeddel súlyos tévedésben vagy. Szó szerint valoban nincs olyan tv amely téged arra kötelezne, hogy matricás cd-t használj, viszont forgalomba csak matricás cd hozható a szjt szerint!
Ha egy matricás cd-t veszek, igenis megfizetem a jogdijat amit a matrica képvisel, ugyanis a kereskedõ, mint végfelhasználóra, rám hárítja át. Pontosan igy müködik az ÁFA, a jövedéki adó, a környezetvédelmi termékdíj is, végfelhasználók esetében is. A kereskedõ/forgalmazó/importör fizeti be az államkasszába, majd tovább hárítja rád a termék árában.
Mert hogy néz ki a sör ára: termék bekerülési költsége+jövedéki ádó + az elözöekre az áfa. PL 100 forint a sör elöállítási ára,  10% a jövedéki adó (ennek nem néztem utána, a jövedéki tv leirja hogyan kell számolni) ez eddig 110 Ft és erre jön még rá a 20% ÁFA.
A cd ez ugy néz ki, hogy pl 50 forintért behozod darabját fizetsz utána vámot, 44 ft jogdijat és 20% áfát.

[kisködmön]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 20:13

Ez esetben mi ertelme van a matricas karpotlasnak? Azt azert fizetjuk, mert a szabad felhasznalas miatt kar eri a szerzot/eloadot. Ha erre nem ervenyesek a szabad felhasznalas feltetelei, akkor miert kell fizetnunk? Mi a helyzet a masolat masolataval, ami mar nem tartalmaz masolasvedelmet?

Samott

Ne bolondozz, szerinted az adócsalt pénz tisztára mosása legális?

[wpepi]

Idézet: Samott - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 20:53

Legalisan csak matricas lemezt lehet vasarolni. 

A matricás lemezek árusítása csak és kizárólag a magyarországi kereskedelemre vonatkozik. Ha te a határon kívül vásárolsz akkor semmilyen matrica nem lesz a lemezen. De ugyanez vonatkozik azokra a külföldi kereskedõkre melyeknél itthonról megrendeled de a számlát nem Magyarországon állítják ki (persze forintban fizetsz).

Idézet

Termeszetesen engem mint maganszemelyt nem ellenoriz senki, de nem is errol volt szo.

A matricát nem a felhasználónál ellenõrzik hanem a kereskedõnél. A matrica lényege az, hogy a Magyar Köztársaság területén ne lehessen olyan adathordozót forgalmazni amire nem fizetett jogdíjat a gyártó, importõr vagy a forgalmazó. A felhasználónak nem kell matricás lemezt használnia. Erre semmilyen törvény nem kötelezi a felhasználót. De ha már eladod az adathordozót és nincs rajta matrica akkor a jogdíjat neked kell befizetni a jogvédõ hivatalba ahol kapsz érte matricát.

Idézet

Marpedig a matrica arat atharitja ram a kereskedo, tehat en fizetem ki.

Nem áthárítja hanem megfizetteti. Jogilag igencsak nagy a különbség az áthárítás és a megfizettetés között. Az áthárítás azt jelenti, hogy a jogdíjat nem a forgalmazó fizetné be hanem te a saját zsebedbõl fizeted be a Szerzõi jogvédõ hivatalba. A megfizetteti azt jelenti, hogy a kereskedõt ért anyagi veszteséget hajtja be rajtad.  pld. Ha egy adósságot áthárítasz más személyre akkor azzal nem teszel mást mint az adósság kifizetésének kötelességét a másik személyre ruházod át.

Idézet

Masolat masolata eseten honnet kellene tudnom arrol, hogy ezen valaha vedelem volt?

Nem kell tudnod. Ha pld. lopott árut veszel de nem tudsz a lopás tényérõl a törvény szerint akkor is orgazda vagy. Majd a bíróság mérlegelése dönti el, hogy a lopott árú megvétele jóhiszemûségbõl történt e vagy tudatos orgazdaságról van szó. Ugyanez érvényes a másolt lemezre is azaz ha lebuksz akkor a bíróság mérlegeli a meglévõ bizonyítékok alapján, hogy a szerzõ megkárosítása szándékos cselekmény volt e vagy jóhiszemûség esete forog fenn. Az utóbbi esetben nagy valószínûséggel ejtik a vádat (persze a lemezeket elkobozzák és megsemmisítik).
Ha olvasgatod a híreket akkor azt is tudnod kéne, hogy a DVD film warezoloktól vásárló orgazdának minõsül és ha lebukik a terjesztõ hálózat akkor ha találnak bizonyítékot a vásárlásodra akkor vádat emelnek orgazdaság gyanújával ellened.

[kisködmön]

Idézet: k_petya - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 20:55

Már ne haragudj, de csak 1 részletet idéztél a tv-bõl. Az általános szabályokat. Ezekhez a paragrafusok mellé oda kell tenned a 33-41 lévöeket, amelyek leirják, mik azok az esetek amik kivételek az általános szabályok alól. Mint wpepi rámutatott a tv csak egészében értelmezhetõ.

Vagyis.

A tv részletezi mik az általános szabályok, majd elmondja milyen kivételek vannak az általános szabályok alól. Persze megértem, ha a jog tulajdonos azt szeretné, hogy rá ne vonatkozzanak ezek a kivételek, de a tv-ben én nem talaltám ezt megengedõ részt.

Tudod, sokadszor:

Idézet

V. Fejezet

A FELHASZNÁLÁSI SZERZÔDÉSEK

A felhasználási szerzõdések általános szabályai

42. § (1) Felhasználási szerzõdés alapján a szerzõ engedélyt ad mûvének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

(2) A felhasználási szerzõdés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerzõdésre vonatkozó rendelkezésektõl egyezõ akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja.

(3) Ha a felhasználási szerzõdés tartalma nem állapítható meg egyértelmûen, a szerzõ számára kedvezõbb értelmezést kell elfogadni.

43. § (1) A felhasználási szerzõdés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos felhasználási engedély alapján csak a jogszerzõ használhatja fel a mûvet, a szerzõ további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mû felhasználására, ha ezt a szerzõdésben kikötötték.

(2) A kizárólagos felhasználási engedélyt tartalmazó szerzõdés megkötése elõtt adott nem kizárólagos felhasználási engedély fennmarad, kivéve, ha a szerzõ és a felhasználásra nem kizárólagos jogot szerzõ felhasználó közötti szerzõdés eltérõen rendelkezik.

(3) A felhasználási engedély korlátozható valamely területre, idõtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére.

Légy szíves, mutasd meg ez alól mi a kivétel? 

[k_petya]

Idézet: wpepi - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 22:23

A matricás lemezek árusítása csak és kizárólag a magyarországi kereskedelemre vonatkozik. Ha te a határon kívül vásárolsz akkor semmilyen matrica nem lesz a lemezen. De ugyanez vonatkozik azokra a külföldi kereskedõkre melyeknél itthonról megrendeled de a számlát nem Magyarországon állítják ki (persze forintban fizetsz).

A matricát nem a felhasználónál ellenõrzik hanem a kereskedõnél. A matrica lényege az, hogy a Magyar Köztársaság területén ne lehessen olyan adathordozót forgalmazni amire nem fizetett jogdíjat a gyártó, importõr vagy a forgalmazó. A felhasználónak nem kell matricás lemezt használnia. Erre semmilyen törvény nem kötelezi a felhasználót. De ha már eladod az adathordozót és nincs rajta matrica akkor a jogdíjat neked kell befizetni a jogvédõ hivatalba ahol kapsz érte matricát.

Nem áthárítja hanem megfizetteti. Jogilag igencsak nagy a különbség az áthárítás és a megfizettetés között. Az áthárítás azt jelenti, hogy a jogdíjat nem a forgalmazó fizetné be hanem te a saját zsebedbõl fizeted be a Szerzõi jogvédõ hivatalba. A megfizetteti azt jelenti, hogy a kereskedõt ért anyagi veszteséget hajtja be rajtad.  pld. Ha egy adósságot áthárítasz más személyre akkor azzal nem teszel mást mint az adósság kifizetésének kötelességét a másik személyre ruházod át.

Nem kell tudnod. Ha pld. lopott árut veszel de nem tudsz a lopás tényérõl a törvény szerint akkor is orgazda vagy. Majd a bíróság mérlegelése dönti el, hogy a lopott árú megvétele jóhiszemûségbõl történt e vagy tudatos orgazdaságról van szó. Ugyanez érvényes a másolt lemezre is azaz ha lebuksz akkor a bíróság mérlegeli a meglévõ bizonyítékok alapján, hogy a szerzõ megkárosítása szándékos cselekmény volt e vagy jóhiszemûség esete forog fenn. Az utóbbi esetben nagy valószínûséggel ejtik a vádat (persze a lemezeket elkobozzák és megsemmisítik).
Ha olvasgatod a híreket akkor azt is tudnod kéne, hogy a DVD film warezoloktól vásárló orgazdának minõsül és ha lebukik a terjesztõ hálózat akkor ha találnak bizonyítékot a vásárlásodra akkor vádat emelnek orgazdaság gyanújával ellened.

Kezdek kételkedni abban, hogy elolvasod-e teljes egészükben a tv-t!

Az 1992 évi LXXIV tv az általános forgalmi adóról (ÁFA) mindenütt, következetesen áthárított adóról szól.
Pl:
44. § (1) A számlában az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.

Számlát nem csak vállalkozó/vállalkozás hanem magán ember is kap(hat). Aki elad, befizeti az államnak és a számlában tovább háritja a vevõre (16§ 16. l. pontja). Ha a vevõ adóalany, akkor a tv adta kereteken belül a rá áthárított adót visszaigényelheti/levonhatja (32. § (1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendõ adó összegébõl levonja:
a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany - ideértve átalakulás esetén annak jogelõdjét is -, valamint az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított;), ha nem adóalany akkor nem igényelheti vissza, annak ellenére, hogy azt rá áthárították.

[wpepi]

Idézet: k_petya - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 21:13

Szerintem a matricás véleményeddel súlyos tévedésben vagy. Szó szerint valoban nincs olyan tv amely téged arra kötelezne, hogy matricás cd-t használj,

Hidd el nem tévedek. Ha tévednék akkor nem írnám le ennyiszer. 

Idézet

viszont forgalomba csak matricás cd hozható a szjt szerint!

Magyarországon!!!!!!! Ez nem vonatkozik a határon kívül vásárolt lemezekre valamint az olyan vásárlásra melyet ugyan forintban fizetsz de a számla nem Magyarországon kerül kiállításra (pld. internetes megrendelés ahol is a külföldön állítják ki a számlát amit itthon a futárnak fizeted forintba vagy banki átutalással)

Idézet

Ha egy matricás cd-t veszek, igenis megfizetem a jogdijat amit a matrica képvisel, ugyanis a kereskedõ, mint végfelhasználóra, rám hárítja át.

Na ez a tévedés. Ráadásul nem áthárítja hanem megfizetteti (az elõzõekben leírtam az áthárítás értelmezését). Szóval te nem fizetsz semmilyen jogdíjat. És, hogy miért nem? Azért mert csak akkor fizethetnél jogdíjat ha ezt te a Szerzõi jogvédõ hivatalba fizeted be. Egyéb esetben nincs jogdíj fizetés. Az állításod akkor lenne helytálló ha megbíznád a kereskedõt, hogy a nevedben fizesse be a jogdíjat.

Idézet

Pontosan igy müködik az ÁFA, a jövedéki adó, a környezetvédelmi termékdíj is, végfelhasználók esetében is. A kereskedõ/forgalmazó/importör fizeti be az államkasszába, majd tovább hárítja rád a termék árában.
Mert hogy néz ki a sör ára: termék bekerülési költsége+jövedéki ádó + az elözöekre az áfa. PL 100 forint a sör elöállítási ára,  10% a jövedéki adó (ennek nem néztem utána, a jövedéki tv leirja hogyan kell számolni) ez eddig 110 Ft és erre jön még rá a 20% ÁFA.

Nem szeretnélek megsérteni de ez igen csak össze vissza kavarása a dolgoknak. A szerzõi jogdíjnak semmi köze az adózáshoz. A szerzõi jogdíj teljesem másról szól. Ne keverd a fogalmakat meg az adónemeket össze olyan dolgokkal amikhez semmi közük az adóknak.
Az áfát meg visszaigényelheted tehát azt ne keverjük ide.

[wpepi]

Idézet: k_petya - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 21:42

Kezdek kételkedni abban, hogy elolvasod-e teljes egészükben a tv-t!

Az 1992 évi LXXIV tv az általános forgalmi adóról (ÁFA) mindenütt, következetesen áthárított adóról szól.
Pl:
44. § (1) A számlában az adó alapját és az áthárított adó összegét a felszámított adómérték szerinti részletezésben és összesítve is fel kell tüntetni.

Számlát nem csak vállalkozó/vállalkozás hanem magán ember is kap(hat). Aki elad, befizeti az államnak és a számlában tovább háritja a vevõre (16§ 16. l. pontja). Ha a vevõ adóalany, akkor a tv adta kereteken belül a rá áthárított adót visszaigényelheti/levonhatja (32. § (1) A 34. § szerinti adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendõ adó összegébõl levonja:
a) azt az adóösszeget, melyet a részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során egy másik adóalany - ideértve átalakulás esetén annak jogelõdjét is -, valamint az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany rá áthárított;), ha nem adóalany akkor nem igényelheti vissza, annak ellenére, hogy azt rá áthárították.

A szerzõi jogdíj nem adó.  Ne keverd a fogalmakat. A jogdíj kifizetését nem áthárítják hanem a kereskedõ megfizetteti veled azt a többlet kiadást amit a jogvédõ szervezetnek befizetett. Éppen ezért írtam, hogy ha körbenéztek a legális kereskedelemben akkor találtok olyan márkakereskedõt ahol a matrica árának csak a 20-30%-át fizettetik ki veled.

[k_petya]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 22:28

Tudod, sokadszor:



Légy szíves, mutasd meg ez alól mi a kivétel? 

Mint már sokadszor mondom, a 33§-41§ mondják el a kivételeket.

De nézzük a szjt szerkezetét.

Az elején elmondja mi a tv hatálya és tárgya.
Majd jön a III fejezet.
III. Fejezet
VAGYONI JOGOK
A vagyoni jogokra vonatkozó általános szabályok

És felsorolja, hogy milyen (vagyoni) jogai vannak a szerzõnek, mihez kell az engedélyét kérni.

Igy pl a
A többszörözés joga
18. § (1) A szerzõ kizárólagos joga, hogy a mûvét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Többszörözés:
a) a mû anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár idõlegesen, valamint
b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésrõl.
(2) A mû többszörözésének minõsül különösen a nyomtatással megvalósuló mechanikai, filmes vagy mágneses rögzítés és másolatkészítés, a hang- vagy képfelvétel elõállítása, a sugárzás vagy a vezeték útján a nyilvánossághoz történõ közvetítés céljára való rögzítés, a mû tárolása digitális formában elektronikus eszközön, valamint a számítógépes hálózaton átvitt mûvek anyagi formában való elõállítása. Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is.

Ezután jön a
IV. Fejezet
A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZÕI JOG MÁS KORLÁTJAI
Ami részletezi az általános szabályoktól való eltérést.
A kettõt együtt kell értelmezni.
Vagyis. A szerzõ engedélye szükséges ahhoz, hogy könyvét/filmjét/zenéjét stb, lemásold mondjuk 10000 példányban, hogy kereskedelmi céllal kölcsönözd (videotéka), kereskedj vele (könyvesbolt), a filmjét tvben sugározd. Az általád bemásolt V fejezet, az ezeket a felhasználási jogot szabályozó szerzõdésekrõl szól. A szerzõ dönthet úgy, hogy a filmjét csak ázsiában, kódolt mûholdas csatornán 2006 áprilisában lehet sugározni. Mikor megveszek egy DVD-t egy hasonló felhasználó szerzõdés kötettik, az apró betüs tartalommal. Igy pl megtilthatja, hogy a dvd-t a 18§ (1) leirtak szerint másoljad (nem ad rá engedélyt).  De ez az engedély meg nem adás csak erre a 18§ értelmezhetõ, mert a tv erre ad jogot a szerzõnek. A szabad felhasználás körébe esõ 35§ alapján biztosított másolási jog nem lehet a felhasználási szerzõdés része, mikor a tv szerint a szerzõ ezen a téren nem nyilvánithatja ki akarátát, ilyen felhasználáshoz nem kell az engedélye.

[avman]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 22:28

Tudod, sokadszor:



Légy szíves, mutasd meg ez alól mi a kivétel? 

2001/29/EK sokat emlegetett eus direktíva, amely a többek közt a megszabná h a szabad felhasználás (ezek körébe sorolja a magáncélû  másolást is) opciójával az azokhoz történõ hozzáférést korlátozó technikai eszközök illetve egyéb módszerek ellenére is élni lehessen. kitér arra is, h amennyiben megegyezés nem születik ennek mikéntjérõl, úgy a tagállamok saját hatsákörébe sorolódik ennek gyakorlati megvalósítása.
szóval szimpatikus törekvések lennének (vagy csak voltak), csak a szõnyeg alá van söpörve az egész. persze a szigorítások átjöttek belõle. 

[k_petya]

Idézet: wpepi - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 22:57

A szerzõi jogdíj nem adó.  Ne keverd a fogalmakat. A jogdíj kifizetését nem áthárítják hanem a kereskedõ megfizetteti veled azt a többlet kiadást amit a jogvédõ szervezetnek befizetett. Éppen ezért írtam, hogy ha körbenéztek a legális kereskedelemben akkor találtok olyan márkakereskedõt ahol a matrica árának csak a 20-30%-át fizettetik ki veled.

A szerzõi jogdíj valóban nem adó, mégis (közvetve) te fizeted meg mikor matricás cd-t veszel. A környezetterhelési díj sem adó, a termék árában (közvetve) mégis te fizeted meg.

Külföldön cd-t csak nem kereskedelmi mennyiségben vásárlhatok legálisan.
Ha Mo. olyan helyen veszel cd-t ahol a jogdij 20-30% f-ért kapsz cd-t, akkor a kereskedõ jogsértést követ el. Ezen most ne vitatkozzunk.

Alapesetként tételezzünk fel jogkövetõ magatartást. Elmegyek a boltba (és bár mennyire néznek egyesek hülyének) és veszek 169 ft-ért irható cd-t. Ebbõl 44 Ft a jogdíj. Az importör befizette az artjurisnak és a termék árában tovább hárította rám.

[k_petya]

Idézet: wpepi - Dátum: 2006. jan. 26., csütörtök - 22:57

A szerzõi jogdíj nem adó.  Ne keverd a fogalmakat. A jogdíj kifizetését nem áthárítják hanem a kereskedõ megfizetteti veled azt a többlet kiadást amit a jogvédõ szervezetnek befizetett. Éppen ezért írtam, hogy ha körbenéztek a legális kereskedelemben akkor találtok olyan márkakereskedõt ahol a matrica árának csak a 20-30%-át fizettetik ki veled.

És megint nem a felvetésre válaszoltál (hogy az áfát áthárítják rád), hanem azzal jössz, hogy a jogdíj nem adó (amit én soha sem állítottam, csak azt, hogy a beszedés módja hasonló)