[Solano]

Ja meg azért azt se felejtsük el, hogy sajnos vagy nem sajnos a vallásos emberek sokszor jobban hallgatnak papjukra/lelkészükre/vezetõjükre mint pl. a Bibliára, vagy a tényekre. Ezért is nagy felelõtlenség a hívek elõtt politizálni, mert sajna az egyszeri hívõ azt fogja hinni, hogy ha mást támogat szavazatával akkor bûnt követ el ami ugyebár ilyen formában nem igaz.

[Solano]

Na itt egy érdekesség megint.

Hírszerzõ

[MAD_Fire]

Hi !

Az egyház is emberek sokasága, nekik is vannak tapasztalataik. Érzik, hogy mik történtek 4 év alatt, szerintük melyik párt a jobb stb. Ezzel nem is lenne baj. Szerintem azzal sem ha õk ezt közzé adják és elmodják. A probléma szerintem is inkább az, hogy azt nem hangsúlyozzák hogy ezt nem kell meggyóni ha nem tartod be és semmi problémád nem lesz belõle sem Isten sem más elõtt. Nem fog érni semilyen negatív diszkrimináció. Viszont, aki templombajár úgy gondolja az egyház és a papok valószinüleg igazat mondanak és jót akarnak az embereknek. Ez legyen aká valássi, akár politikai akár bármilyen más világi dolog. De én még mindig azt tartom hogy leginkább maga az egyén, kell hogy tudjon szelektálni a hallott informáciokból. Amúgy ha már itt tartunk, ezek alapján a tv müsorok befojálosló késsége sem egézséges, mégsem szól ellene senki. Ki szólt már hogy Fábry - miért fidesz mellet áll vagy a Heti Hetes miért MSZP -s. Az ember megnézi röhög rajta szórakoztaja meghallgatja a véleményüket ezzel azzal kapcsolatban. Elmegyek misére meghallgatom mit mondd akár politikáról (mert most éppen az aktuális) de 99 -ben a háboruról szolt sok prédikáció stb. és eldöntöm mennyire hiteles számomra az egyház, netán az adott személy és döntök. Hatása lehet mindennek. De azt senki nem veheti el tõlem hogy az X -et én húzzam be és amig ez rendbe van, szerintem nem érdemes az egyház szemére hányi ezt. Hiszen mi mindannyian valaminek hiszünk az alapján döntünk (politikus, "számok" - ami elvielg fügettlen mégis minden pártnál más, kampány és még sorolhatnám) Ha akar hadd döntsön valaki egy pap hatására.

Szubjektív vélemény

Bye

[Zsul]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2006. ápr. 21., péntek - 23:38

Ismét egy dilemma: mi az Isten neve? Isten vagy Jahve? Például az ortodox zsidók csak hibásan merik leírni Isten "nevét" (pl. Istn), míg mások a Jahve (Jehova) név említésétõl tartózkodnak. Aztán vannak akik úgy értelmezik a parancsot, hogy feleslegesen nem szabad kiejteni (szájukra venni) bármelyiket is.

Bár én Buddhista szemléletû vagyok, de történelmi érdeklõdésbõl szoktam más vallások honlapjait/fórumait nézegetni. Ószövetségi témákban javaslom a zsido.hu oldal "rabbi válaszol" rovatát, ahol Raj Tamás fõrabbi (aki mellesleg történész és bibliakutató) nagyon korrekt módon válaszolja meg az olvasók kérdéseit. Azt hiszem ott olvastam ennek a témának (az Isten neve..) a magyarázatát.

[Merlot]

Idézet: Popper Péter

Névvel jelöljük azt az illúziónkat, hogy valahol létezést tételezünk fel. A
kiejtett név valósággá vált illúzió. Amit mi valóságnak vélünk, az „mája”, vagyis káprázat. Ezért a
kiejtett név - gyilkosság!
Rabbi Náhum fejtegetései: Lehet, hogy ezért nem volt szabad a régi hébereknél Isten valódi nevét
kiejteni, hanem helyettesítõ fogalmakat kellett használni: Örökkévaló, Úr, Teremtõ, A Világ
Királya. A „Teremtõ” viszont fordítási hamisítás, a Bibliában ugyanis mindig az „Elóhim” szó
szerepel, ami az „Elóha” (= Teremtõ) többes száma. Teremtõkrõl, teremtõ erõkrõl van tehát szó.
Ugyanígy a „Melech háólám” (A Világ Királya) is többértelmû, amennyiben az „ólom” vagy
„ólám” fogalma egyaránt jelent világot és világkorszakot.
Akárhogy van is, a régi kabalisztikus legenda szerint Isten neve harminchat hangból áll. A baj csak
az, hogy senki nem tudja, hogy melyik ez a harminchat hang, és milyen a sorrendjük. Ámbátor
felmerült a gyanú, hogy Jézus ismerte az Isten valódi nevét, és amikor kiejtette, övé lett az Isten
hatalma, minden csodát véghezvihetett, még a halottak is feltámadtak, mert a teremtett világ dolgai
engedelmeskedtek neki. Vagyis õ maga így vált Istenné, és ezért kellett meghalnia a keresztfán. A
kiejtett Név megölte õt.

[Solano]

A Bibliában eddig még ezt nem találtam meg sehol. Amúgy ha megnézed az Ószövetségben pl. Ézsaias (Izajásnak is szokták írni) 53 -at ott le van írva miért kellett a Messiasnak (az Ószövetségben még nem szerepel Jézus néven) szenvednie. Az Újszövetségben pedig kiderül, hogy õ valójában Jézus, erre Pál apostol is hivatkozik leveleiben. Szóval a Biblia másképp írja le.

[Zsul]

Fentebb kérdezett valaki "Isten nevérõl", leírva JHVH amit állítólag egyszerûen félrefordítanak így lettek az eltérõ "becenevek"..

Raj Tamás ezt írj az egyik levélre válaszként:

"A hagyományos keresztény fordítás pontatlan. Jézus neve a héber Bibliában (az Ószövetségben) egyáltalán nem szerepel. A JHVH istennév – mint már megírtam Önnek – jelentése: Örökkévaló. Három szóból lett kialakítva, ezért nemcsak tilos, de lehetetlen is kiejteni. (A fõpap évente egyszer kiénekelte.)"

[Diopapa]

Idézet: Solano - Dátum: 2006. ápr. 23., vasárnap - 22:47

Ja meg azért azt se felejtsük el, hogy sajnos vagy nem sajnos a vallásos emberek sokszor jobban hallgatnak papjukra/lelkészükre/vezetõjükre mint pl. a Bibliára, vagy a tényekre. Ezért is nagy felelõtlenség a hívek elõtt politizálni, mert sajna az egyszeri hívõ azt fogja hinni, hogy ha mást támogat szavazatával akkor bûnt követ el ami ugyebár ilyen formában nem igaz.

Pár hetes post de kérdésem lenne. Tehát egy templomba járó vallásos ember képtelen saját maga felelõs döntést hozni, arra szavaz, akit a lelkész mond? 

[guga]

Én 10 évvel ezelõtt (sajnos) megfordultam a hitgyüliben, totális szdsz-es agymosás ment, felismertem és felálltam, azóta sem láttam Õket. Késõbb megismerkedtem egy koreai lelkésszel, akirõl máig azt gondolom Isten igaz szolgája. Soha nem volt szó politikáról, ha kérdeztem is annyit mondott, hogy egy politikusnak is nagy szüksége van Isten kegyelmére és arra, hogy megismerje Isten szívét, ezzel lezárta.

Úgy vélem egy lelkésznek, aki nem önmagát állította szolgálatba és nem a saját akaratából lett az, hanem Isten hívta el szolgálatra, annak semmi köze a politikához. Én magam hosszú évek óta nem járok szavazni, határozott álláspontom van a politikáról, éppen ezért nem is veszek részt benne. Azt az energiát, amit a politikába (kéne) fektetnem, azt inkább arra fordítom, hogy ha valaki megkeres és szeretne Istenrõl hallani, akkor megismertessem vele Isten gondolatait és szándékát.

Azok a lelkészek, akik egyáltalán egy Biblia órán vagy egy prédikáció folyamán csak egyszer is szóba hozzák a politikát, azoknak semmi közük nincs Istenhez, nem hozzá tartoznak. S ezért egyszer hatalmas meglepetésben lesz részük, sajnos.

[guga]

Idézet

A lelkészünk szokta mondogatni, hogy ha megkínáljuk egy tányér étellel, hogy Õ bizony ennyire finom ételt még nem evett. Nem udvariasságból mondja, otthon is ezt mondja a feleségének, ugyanis ekkora hála van a szívében Isten felé, hogy élhet, ehet és megköszönheti. Számomra is furcsa, néha hasonlít egy színdarabhoz, de neki ez teljesen természetes. Egyszer meghívott magával szórólapokat terjeszteni egy kertesházakkal övezett területre. Térdig lejártuk a lábunkat, elfáradtunk. Mikor végeztünk a Bosnyák téren, meghívott ebédelni a henteshez. Egyszerû sült kolbászt és hurkát kértünk mustárral és friss kenyérrel.
Én korgó gyomorral nekiláttam az evésnek, Õ sem volt kevésbé éhes, de ott az állópultnál, mielõtt beleharapott volna az elsõ falatba lehajtotta a fejét és félhangosan, de hallhatóan hálát adott Istennek, hogy ehet és jóllakhat, valóban kegyelemként élte meg.

A bent lévõ emberek mind felénk fordultak és megvetõen bámultak, furcsa kettõs helyzetben éreztem magam, én is lehajtottam volna a fejem, de lélekben még nem voltam abban az állapotban. Általában súlyos tragédiák után felejti el az ember a száját elhúzni, hogy ez nekem nem kell, nem szeretem. A lelkészünk alapból ilyen állapotban van, számára minden étel, amit kap az az utolsó és egyben a legfinomabb, ha pedig Isten életben hagyja a következõig, akkor azért is nagyon hálás. Egyszerûen nyoma sincs benne a büszkeségnek. Magas fokú empátia van a sértett önérzete helyett. Egyszer durván kivoltam és bosszúból rajta vezettem le, hol van ilyenkor Isten? Kiabáltam vele és megráztam a vállát, nem szólt vissza semmit, megvárta, amíg lehiggadok és utána mondott valamit. Két évet kellett rá várnom, hogy beteljesedjen. Utólag nagyon szégyellem magam az ilyen kirohanásaim miatt, de azt is tudom, hogy nem tudnám Õt értékelni ha nem így történt volna és nem lenne hozzá bizalmam sem.

Én meg mostanában vagyok vele úgy, hogy nem panaszkodom, nem elégedetlenkedem, örülök hogy élek és épségben van a családom minden tagja, egészségesek. Örülök ha a gyerekemmel együtt rajzolhatok akár csak egy órát is, sokszor vagyok türelmetlen, de tanulom értékelni ezeket a pillanatokat és szándékosan helyezek nagyobb hangsúlyt arra ha együtt lehet a család. Évekkel ezelõtt én voltam az az ember, aki hajnaltól késõ estig dolgozott és napokig nem beszélgettem egyikkel sem, csak bementem lefeküdni és mire ébredtek már dolgoztam, azzal a címszóval, hogy kell a pénz. Sosem volt többünk annál, mint amennyi mostanában van, hogy rendre bezárom az ajtót és leteszem a munkám ha tehetem.
Tegnap láttam egy dokumentum filmet. Néhány ember pár napig kirekesztett lett a külvilágtól. Sötétben étlen s szomjan. Miután kiszabadultak mindegyik nagyon nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy elmondja a hozzátartozójának mennyire szereti és hogy ezentúl minden másképp lesz, sokat lesznek együtt. Minden bizonnyal õszintén így gondolták és így is tettek, amíg meg nem haltak. Azt szoktam gondolni magamban, hogy mindenkinek szüksége van az életében ilyesmire, hogy lejjebb adjon a büszkeségébõl és egyszerûsítsen az értékrendjén, örüljön és hálás legyen ha valaki megkínálja étellel vagy érezze az örömöt a lelkében, hogy járhat a saját lábán és hall, lát, tapinthat, látja nyílni a virágokat, látja ezt a körforgást és rendszert körülöttünk, ami mind azért lett teremtve, hogy bennünket szolgáljon.
Esik ma az esõ, ahogy megláttam reggel az ablakból arra gondoltam, hogy nagyon szép látvány, enyhén süt a nap, kicsit vizes a kõ és hûvös szellõ, rezgõ falevelek, tényleg szép látvány, tényleg szép nap, tényleg örülök neki, hogy ezen a mai napon is élhetek, láthatom ahogy ébred a gyermekem és azonnal örül nekem és mosolyog, széttárja a karját és jön.
Valahogy én is ilyen viszonyban szeretnék lenni Istennel, tanulnom kell, mert az emberek szerint ez helytelen lelkiállapot.

Szép napot 

[Zsul]

Idézet: guga - Dátum: 2006. máj. 11., csütörtök - 20:41

...hogy ha valaki megkeres és szeretne Istenrõl hallani, akkor megismertessem vele Isten gondolatait és szándékát...

Ez nagyon fontos! Ne te keresd meg õt, hanem õ téged...

Már tele van a hócipõm a térítõkkel, mondom nekik mi a helyzet de fel sem veszik. Rosszabbak mint a biztosítási ügynökök...

[Solano]

Idézet: Zsul - Dátum: 2006. máj. 15., hétfõ - 6:42

Ez nagyon fontos! Ne te keresd meg õt, hanem õ téged...

Már tele van a hócipõm a térítõkkel, mondom nekik mi a helyzet de fel sem veszik. Rosszabbak mint a biztosítási ügynökök...

Ja ezt a Jehova tanui szokták csinálni rendszeresen. Régebben állandóan összefutottam velük. Mindig adtak egy Õrtorony nevû újságot amibe vagy krumplit vagy hagymát pucoltam.

Azért nagyon nem kéne olyan dolgokat leírni, hogy a biblia tiltja a vérátömlesztést meg a vérkészítményeket mert ez nem így van. A vér ivását tiltja és a vérátömlesztés nem azonos a vér ivásával. Aztán meg ott van, hogy egyetlen üdvözítõ egyháznak tartják magukat, holott Márk evangéliuma kimondja, hogy aki hisz és megkeresztelkedik üdvözül. Tehát az, hogy ki üdvözül az nem felekezetfüggõ.

[Solano]

Bár az egyetlen üdvözítõ egyház titulust a katolikusok is magukénak mondják, holott az egyház nem tud üdvözíteni.

[Solano]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2006. máj. 11., csütörtök - 18:53

Pár hetes post de kérdésem lenne. Tehát egy templomba járó vallásos ember képtelen saját maga felelõs döntést hozni, arra szavaz, akit a lelkész mond? 

Nem errõl van szó. Az emberek azt gondolják, hogy csak a pap/lelkész/vezetõ álláspontja az igaz még akkor is ha a tények mást mutatnak. Õk azért járnak a misére/istentiszteletre mert üdvözülni akarnak. Ehhez szerintük vezetõ kell akiben megbízhatnak. Nem gondolják, hogy a vezetõ pusztán azért van, hogy az üdvözülésükben segítséget nyújtson. Hinni nem hihet helyettük. Az õ bûneiket nem vállalhatja fel (Jézus már megtette). Nem üdvözítheti õket. Helyettük nem fogadhatja el Istent. És õ is ember. Egyáltalán nem tévedhetetlen.

[MarKinG]

Idézet: Zsul - Dátum: 2006. máj. 11., csütörtök - 18:53

Fentebb kérdezett valaki "Isten nevérõl", leírva JHVH amit állítólag egyszerûen félrefordítanak így lettek az eltérõ "becenevek"..

Raj Tamás ezt írj az egyik levélre válaszként:

"A hagyományos keresztény fordítás pontatlan. Jézus neve a héber Bibliában (az Ószövetségben) egyáltalán nem szerepel. A JHVH istennév – mint már megírtam Önnek – jelentése: Örökkévaló. Három szóból lett kialakítva, ezért nemcsak tilos, de lehetetlen is kiejteni. (A fõpap évente egyszer kiénekelte.)"

a jó öreg Raj Tamás 
gimiben elsõ évben õ tanított, kevés olyan korrekt - szeretetteljes - csupaszív embert ismerek mint amilyen Õ...

[Dorien]

A múltkor a Megasztárban a Soma mondta, hogy az "isten" szó az "is-te-én" szavakból alakult ki.
Errõl ki mit tud?

[blabla*]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2006. máj. 11., csütörtök - 20:53

Pár hetes post de kérdésem lenne. Tehát egy templomba járó vallásos ember képtelen saját maga felelõs döntést hozni, arra szavaz, akit a lelkész mond? 

nem feltétlenül errõl van szó szerintem. inkább arról, hogy hiányosak az infók ami alapjén döntést hoznak és emiatt követik lelkészük/papuk álláspontját.. még ha az nincs is alátámasztva rendesen, vagy pedig kamu... vhogy az emberek (én úgy látom hogy fõleg a vallásosak, ne vegye senki személyeskedésnek) legalább félig csukva tartják a szemüket és ezért ennyire megvezethetõek...

Idézet: guga - Dátum: 2006. máj. 11., csütörtök - 21:41

akkor megismertessem vele Isten gondolatait és szándékát.

nekem ez kissé nagyképûnek hangzik... bárkivel bármikor meg tudom osztani a SAJÁT gondolataimat... de hogy vki másét? Istenét? 

Mégmás: a múltkor melóba mentem reggel, mikor leült a buszon mellém egy apáca. elgondolkodtam, neki ugyebár a hivatása és a magánélete is a vallása, a hite... mit csinál napi 24 órában? imádkozik a bûnösök lelki üdvéért??  napi 10-12 órát húzom az igát, mellette család, barátok, sütés-fõzést-takarítás... egyéb szabadidõs tevékenységek... elég zsúfolt az életem... ehhez képest az imádkozás nem tûnik túl produktívnak. félre ne értsetek nem gazdasági értelemben értem a produktivitást, akár vmiféle isteni/vallási értékrendet is tolhatunk mögé... de még akkor sem komolyan mivé lenne az emberiség ha a 6,5 mrd ember mind ájtatoskodással töltené az életét?

[Drummaster]

Idézet: guga - Dátum: 2006. máj. 11., csütörtök - 21:41

Én 10 évvel ezelõtt (sajnos) megfordultam a hitgyüliben, totális szdsz-es agymosás ment, felismertem és felálltam, azóta sem láttam Õket. Késõbb megismerkedtem egy koreai lelkésszel, akirõl máig azt gondolom Isten igaz szolgája. Soha nem volt szó politikáról, ha kérdeztem is annyit mondott, hogy egy politikusnak is nagy szüksége van Isten kegyelmére és arra, hogy megismerje Isten szívét, ezzel lezárta.

Úgy vélem egy lelkésznek, aki nem önmagát állította szolgálatba és nem a saját akaratából lett az, hanem Isten hívta el szolgálatra, annak semmi köze a politikához. Én magam hosszú évek óta nem járok szavazni, határozott álláspontom van a politikáról, éppen ezért nem is veszek részt benne. Azt az energiát, amit a politikába (kéne) fektetnem, azt inkább arra fordítom, hogy ha valaki megkeres és szeretne Istenrõl hallani, akkor megismertessem vele Isten gondolatait és szándékát.

Azok a lelkészek, akik egyáltalán egy Biblia órán vagy egy prédikáció folyamán csak egyszer is szóba hozzák a politikát, azoknak semmi közük nincs Istenhez, nem hozzá tartoznak. S ezért egyszer hatalmas meglepetésben lesz részük, sajnos.

Sosem fordultam meg sehol, nem ismerek nemhogy koreai, de semmilyen lelkészt s késztetést sem érzek arra, hogy bárkit meg kéne ismertetnem bármivel, sõt, bizonyságtételre sem vagyok kapható. Mint már említettem, a hitem kizárólag Istenre (nevezzük így, jobb név híján) és énrám tartozik. Elég baj, hogy az egyház szerint csak az igaz hívõ, aki templomba jár és fizeti az egyházadót. Csak az követi Istent, aki feltétel nélkül beáll a bárányok közé és áhitattal néz a szószékre.

Attól még én is tudok örülni, hogy ma reggel felébredhettem és összemosolyoghattam a fiammal. Sõt ha Isten kegyelmes lett volna, mindkét fiammal összemosolyoghatnék. No de tudjuk, hogy Isten is csak azokat gyepálja, akik nem tettek õellene. Azok, akik másik úton járnak, élnek mint Marci a hevesen és jót röhögnek. Megtehetik, mert õk azok, akik elvetnek minden normát és tanítást és jutalmat kapnak, kárhozat helyett. Itt, ezen a bolygón, ebben az életben, ebben a dimenzióban. Mert most itt vagyunk és súlyos hiba azzal elütni a kérdést, hogy majd a végítéletnél, a feltámadáskor mi lesz. Addig még hány életet kell leélni valakinek nyomorban, szenvedésben, éhinségben, terrorban, gyalázatban?

Bizony sok a kérdés, s a nyájas lelkipásztorok ilyenkor mindig valami homályos litániába kezdenek, amit ki nem állhatok, mert túl sok a szövegben a "majd ha".

Hát ez van.

Szerk.: Mindazonáltal természetesen hálás vagyok mindazért, ami ebben a pillanatban jó az életemben. Mert bár nem igaz a mondás, hogy "ki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli", azért én örülök a kicsinek is, még ha nagyot jelen állás szerint nem érdemlek - ellentmondás. Mert a sok-sok kicsi apró teszi élhetõvé az életet, csak nyitott szemmel és szívvel kell járni-kelni a hétköznapokban.

[Diopapa]

Idézet: blabla* - Dátum: 2006. máj. 28., vasárnap - 19:54

nem feltétlenül errõl van szó szerintem. inkább arról, hogy hiányosak az infók ami alapjén döntést hoznak és emiatt követik lelkészük/papuk álláspontját.. még ha az nincs is alátámasztva rendesen, vagy pedig kamu... vhogy az emberek (én úgy látom hogy fõleg a vallásosak, ne vegye senki személyeskedésnek) legalább félig csukva tartják a szemüket és ezért ennyire megvezethetõek...

Ööööö akkor most nem azt mondtad amit én? 

[Drummaster]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2006. máj. 29., hétfõ - 11:52

Ööööö akkor most nem azt mondtad amit én? 

Szerintem de.