Idézet: bogdan - Dátum: 2007. okt. 8., hétfő - 15:48
szerintem is. (lasd jelzesemet a koltoi kerdesrol!) azonban szamomra az is nyilvanvalo, hogy a jobbra cseret is el kell fogadnia. hozzaszolasodban azt nem ertettem, hogy a ketto hol valik el egymastol. miert kell az egyiket elfogadnia, es miert nem kell a masikat?
Még mindig nem érted az írásom. Olvassad el azt az ominózus hozzászólást harmadszor is
Ott véted el, hogy formalogikailag gondolkodsz: ha az ugyanolyat (egyenlőt) el kell fogadnia, akkor a jobbat (többet) is.
Ezt a mechanikus logikát az emberi viszonyok jogi szabályozása töri meg. Attól, hogy el kell fogadnia az ugyanolyat (ez a szabály a kereskedőt védi), jogilag nem következik, hogy a jobbat is (mert ez a szabály jogilag túlzottan védené a kereskedőt, sértené a másik felet).
Az ugyanolyanság: ismétlem, nem lehet pontos ismérveket megjelölni, ami szerint jogilag ugyanolyan. A konkrét szerződést és a konkrét szituációt kell nézni. Amit Jahno írt, hogy a szerződésben (az azt tanúsító számlán) egyszerűen csak "számítógép konfiguráció" van, nem azt vonja természetszerűleg maga után, hogy csere esetén az bármilyen másik konfigurációra lehet cserélni. Mondjuk nem is kell, mert ilyen gyűjtőkategóriás dolgoknál csak alkatrészt szoktak cserélni. Ha "VGA kártya" van írva, ez a pontatlanság akkor sem jelenti azt, hogy bármilyen kártyára lehet cserélni, mert a szerződés nem konkrét. Nyilván érték és szakmai szempontok is bejátszanak. Az ilyen esetek nem is fordulhatnának elő, mert
Idézet: az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) korm. rendelet
3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.
(2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
...
Ha írásban csak valami általános dolog kerül megjelölésre, és a fenti rendelet sem vonatkozik rá, mert nem kötelező, hanem önkéntes jótállás, akkor sem csak az írás számít. A szerződésnek lehetnek szóbeli részei is. Megint más, hogy a szóbeli részeket önmagukban lehetetlen bizonyítani, de azért lehet rájuk következtetni a bizonyítási eljárásban. Ennek a nehézségnek a kivédésére:
Idézet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
248. § (3) Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. ...
Felmerülhet eset, hogy nem is jótállásról van szó, hanem szokványos, nem fogyasztói kellékszavatosságról, még írás sem készül a boltolásról (ami adózási aggályokat vet fel), akkor is el lehet igazodni. A szakmai (műszaki paraméterek) és értékviszonyok (dolog ára) és a jelenlegi készlet (nincs olyan árfekvésű, tudású raktáron, nem is lesz) sokszor eligazít. Az is elméleti, hogy jobbat kínálnak fel csereként, mert a jobb általában drágább és az a boltnak nem éri meg.
Ezért elméleti ez a "honnan-meddig ugyanolyan" vita. A gyakorlatban a konkrét szituáció azonnal tisztázza lehet-e ugyanolyanra cserélni, az előbb felsorolt jogi sziták valamelyikén fennmarad az ügy.