[El Mesélõ]

Idézet

A Hyundai-Kia csoport bemutatta elsõ hidrogéntöltõ állomását

Az új hidrogéntöltõ állomás az öt üzemanyagcellás (FCEV) Hyundai Tucsonból és Kia Sportage-bõl álló flottát fogja ellátni



A Hyundai-Kia csoport ma bemutatta az UTC Fuel Cells és a Chevron Texaco cégekkel közösen elkészített hidrogéntöltõ állomását, mely a kaliforniai Chinóban lévõ Hyundai-Kia America Technical Centerben fog mûködni.

Az új hidrogéntöltõ állomás a Hyundai Kia America Technical Center öt üzemanyagcellás (FCEV) Hyundai Tucsonból és Kia Sportage-bõl álló flottája részére fogja biztosítani az üzemanyagot. A program során az oaklandi (Kalifornia) AC Transit és a Southern California Edison cégek flottái is részt vesznek a tesztelésben.
 
A chinói hidrogéntöltõ állomás az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma által indított ötéves program része, melynek célja, hogy a biztonságos és tiszta hidrogén-technológiát valós környezetben vizsgálják. A projektet a Chevron Texaco Technology Ventures vezeti, a Hyundai-Kia Automotive Group és az UTC Fuel Cells cégekkel együttmûködésben. 

"Örömmel vállaljuk, hogy a ChevronTexaco és az UTC Fuel Cells cégekkel közösen megmutathassuk a fenntartható energia és közlekedés jövõjét." - jelentette ki Dr. Won Suk Cho, a Hyundai-Kia America Technical Center elnöke.

“Meggyõzõdésünk, hogy nagy jövõ áll a hidrogénnel mûködõ üzemanyagcellás technológia elõtt, és azzal, hogy ma megnyitottuk ezt az üzemanyagtöltõ állomást, a jelenbe hoztuk a jövõ egy darabját.”

A tesztflotta fenntartásának fõ célja, hogy az üzemanyagcellás technológiát a valós körülmények között fejlesszék tovább. A Hyundai reményei szerint az elkövetkezõ öt évben javítani fogják az üzemanyagcellás jármûveik tartósságát, hatásfokát és megbízhatóságát, mellyel egyben felkészülnek a jövõbeni sorozatgyártásra. A cég tervei között szerepel a hideg éghajlaton való tesztelés is.

A Hyundai-Kia csoport élen jár az üzemanyagcellás technológia autóipari alkalmazásában. A Hyundai 2000-ben lépett be a California Fuel Cell Partnership tagjai közé, és elsõ generációs autóival indult az alternatív energiával üzemelõ jármûvek részére rendezett, Michelin Challenge Bibendum nevû nemzetközi versenyen. 2003-ban a Hyundai és az UTC Fuel Cells megállapodott az új Hyundai Tucson és a Kia Sportage szabadidõautók padlólemezére épülõ második generációs üzemanyagcellás jármûvek közös fejlesztésérõl. Ezek a nagyobb (közel 200 mérföldes) hatótávolságú és teljesítményû (80 kW) jármûvek fagypont alatti hõmérsékleten is indíthatók lesznek.

Az UTC Fuel Cells intenzíven fejleszti a személyautókba és flottajármûvekbe szánt Proton Exchange Membrane (PEM) üzemanyagcellás technológiát. A cég által szabadalmazott megoldás csendesebb, kisebb és hatékonyabb üzemanyagcellás rendszert biztosít, melyet ráadásul könnyebb beépíteni a jármûvekbe. 

A ChevronTexaco Technology Ventures vállalat által szabadalmazott technológia segítségével a szénhidrogén nyersanyagok (pl. földgáz) hidrogénné alakíthatók. A technológia a hidrogénnel üzemelõ, illetve hidrogénhajtású rendszerekbe szerelve biztosítja a hidrogénhajtású jármûvek üzemanyag-ellátását, illetve környezetbarát elektromos energiatermelést tesz lehetõvé. A chinói töltõállomás csak a jármûflották számára biztosítja a hidrogént, állandó üzemanyagcella nincs benne. A jövõben építendõ hidrogén energiaállomásokba állandó üzemanyagcella is beépíthetõ, mellyel teljesen tiszta energiatermelés valósítható meg. 

Idézet

2005.06.27 08:42:22
Tisztelt csehpacilla !
Válasz csehpacilla 2005.05.30-i bejegyzésére.

Sajnos a hidrogén hajtású próba üzemelésû MAN jármûvet nem tudjuk egyenlõre Szegedre hozni, mert a töltését nem tudjuk megvalósítani. Várhatóan az SZTE készít egy ideiglenes töltõ állomást, mellyel ez megoldható lesz. Folynak a kísérletek az etanolból és metanolból elõállított hidrogén, iparszerû felhasználására!

Tisztelettel
Dr. Szeri István
vezérigazgató

[des]

lenne egy elmeleti kerdesem:


ha egy fenysebesseggel halado targy elmenne "mellettunk" azt lathato lenne-e? (tudom abszurd de ezert csak elmeleti kerdes) ugye egy targyat azert/ugy latunk mert/hogy a rola visszaverodo fenyt latjuk. node ha ez a targy is a fenysebessegevel mozog akkor ez most hogyis van? a fenynek lenne ideje "mirol" a szemunkbe erkezni? vagy ennek hianyaban az "lathatatlan" lenne? vagy csupan csak egy villanast latnank? vagy meg aztsem mivel a szemunk elegge csokevenyes, becsaphato. (marmint az agyunk) esetleg valami technikai kutyuvel lathato lenne? es mivan ha tobbel mozog ez a targy mint maga a fenysebesseg? 

[Vendor]

Idézet: Desorder - Dátum: 2005. aug. 7., vasárnap - 19:44

lenne egy elmeleti kerdesem:


ha egy fenysebesseggel halado targy elmenne "mellettunk" azt lathato lenne-e? (tudom abszurd de ezert csak elmeleti kerdes) ugye egy targyat azert/ugy latunk mert/hogy a rola visszaverodo fenyt latjuk. node ha ez a targy is a fenysebessegevel mozog akkor ez most hogyis van? a fenynek lenne ideje "mirol" a szemunkbe erkezni? vagy ennek hianyaban az "lathatatlan" lenne? vagy csupan csak egy villanast latnank? vagy meg aztsem mivel a szemunk elegge csokevenyes, becsaphato. (marmint az agyunk) esetleg valami technikai kutyuvel lathato lenne? es mivan ha tobbel mozog ez a targy mint maga a fenysebesseg? 

szerintem mikor meglatnad a targyat magad mellett, akkor valojaban mar regen nem lenne ott.

[Dorien]

Idézet: Desorder - Dátum: 2005. aug. 7., vasárnap - 19:44

lenne egy elmeleti kerdesem:


ha egy fenysebesseggel halado targy elmenne "mellettunk" azt lathato lenne-e? (tudom abszurd de ezert csak elmeleti kerdes) ugye egy targyat azert/ugy latunk mert/hogy a rola visszaverodo fenyt latjuk. node ha ez a targy is a fenysebessegevel mozog akkor ez most hogyis van? a fenynek lenne ideje "mirol" a szemunkbe erkezni? vagy ennek hianyaban az "lathatatlan" lenne? vagy csupan csak egy villanast latnank? vagy meg aztsem mivel a szemunk elegge csokevenyes, becsaphato. (marmint az agyunk) esetleg valami technikai kutyuvel lathato lenne? es mivan ha tobbel mozog ez a targy mint maga a fenysebesseg? 

Egy részecske nem mozoghat fénysebességgel a relativitáselmélet szerint, csak ha a nyugalmi tömege zérus. Egy feles spinû anyagból készült tárgynak meg ugye van tömege.

[des]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. Aug. 7., Sunday - 22:33

Egy részecske nem mozoghat fénysebességgel a relativitáselmélet szerint, csak ha a nyugalmi tömege zérus. Egy feles spinû anyagból készült tárgynak meg ugye van tömege.

en nem ismerem a relativitas elmeletet szal en no nemtom.  akkor vegulis elmeletileg is holyeseget kerdeztem?!.  

[KovacsUr]

Idézet: Desorder - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 0:08

en nem ismerem a relativitas elmeletet szal en no nemtom.  akkor vegulis elmeletileg is holyeseget kerdeztem?!.  

Mindegy, úgysem látnád. Már sokkal lassabban mozgó tárgyat sem.

Szerkesztette: KovacsUr 2005. 08. 07. 23:12 -kor

[Dorien]

Idézet: KovacsUr - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 0:11

Mindegy, úgysem látnád. Már sokkal lassabban mozgó tárgyat sem.

Attól függ, mekkora az a tárgy és mekkora a fényereje.

[des]

ne ugy kepzeljetek el, hogy kozvetlenul melletem menne el. . hanem kb az a szitu, hogy mikor kizenek pl az ablakomon latom elmenni az autokat..stb...szoval lathato targyra gondoltam.

szerintem sem lehetne latni. az emberi szemmel legalabbis. de ez amugyis nonszensz.. na mindegy..
majd kerdezek mast. 

[KovacsUr]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 0:29

Attól függ, mekkora az a tárgy és mekkora a fényereje.

Hjáj. Én egy nagyon gyorsan szaladó macskára gondoltam.

[gazdi]

Idézet: Desorder - Dátum: 2005. aug. 7., vasárnap - 19:44

lenne egy elmeleti kerdesem:


ha egy fenysebesseggel halado targy elmenne "mellettunk" azt lathato lenne-e? (tudom abszurd de ezert csak elmeleti kerdes) ugye egy targyat azert/ugy latunk mert/hogy a rola visszaverodo fenyt latjuk. node ha ez a targy is a fenysebessegevel mozog akkor ez most hogyis van? a fenynek lenne ideje "mirol" a szemunkbe erkezni? vagy ennek hianyaban az "lathatatlan" lenne? vagy csupan csak egy villanast latnank? vagy meg aztsem mivel a szemunk elegge csokevenyes, becsaphato. (marmint az agyunk) esetleg valami technikai kutyuvel lathato lenne? es mivan ha tobbel mozog ez a targy mint maga a fenysebesseg? 

Láttam a korábbi válaszokat, mégis elgondolkodtam kicsit az általam helyesnek vélt válaszról, bár pár ponton belémhasított, hogy nagyon hagyományos fizikai a gondolatmenetem. Mégis, essünk neki!
Feltesszük, hogy a test egyenes vonaló egyenletes mozgást folytat fénysebességgel.
Elõször nézzünk egy olyan helyzetet, amikor az elhaladó test mozgásának egyenesén van a nézõpont. A test ekkor a létezését és közeledtét jelzõ, "róla jó irányba visszaverõdött" fotonokkal együtt érkezik a nézõponthoz, vagyis a közeledõ fázisról egyetlen képünk van: amikor megérkezik hozzánk, az egész közeledõ szakaszát látjuk útjának egyetlen pillanatig. A távolodó szakaszban pedig úgy látjuk, mintha a fénysebesség felével haladna (nem összekeverendõ azzal, hogy "amit akkor látnánk, ha fél fénysebességgel haladna"). Együttesen tehát azt látnánk, hogy a nézõpontban (ami ugye a mozgás vonalában van) hirtelen megjelenik a test és fél fénysebességgel távolodik.
Ha most a nézõpontot távolítjuk a mozgás egyenesétõl, akkor a távolabbi eseményekrõl késõbb értesülünk. Ez azt jelenti, hogy a távolodási szakaszon egy fénysebességrõl lassuló testet látnánk elsuhanni a messzeségbe. A "közeledõ" szakaszon korábban egyben láttuk az egész útját, most a távolabbi helyekrõl késõbb jut el hozzánk a "visszavert" foton, vagyis azon a szakaszon is egy lassulva távolodó testet látnánk! A kezdeti sebesség itt végtelen nagy (igen!), a lassulás üteme pedig annál nagyobb, minél közelebb volt a nézõpont a mozgás vonalához.
Hát igen, elsõre csak az elsõ részt gondoltam végig, és már ott is megvoltak az említett "gyanúsan hagyományos" gondolatok. A második bekezdésben már az én nem kiemelkedõ relativitáselméleti ismereteim is megmutatják a problémát. Nem a látszólag végtelen sebességgel van baj, vagyis nem közvetlenül. A probléma az, hogy felborul az ok-okozati összefüggés a "közeledõ" szakaszon látott távolodáskor. Kérem aki tudja, javítsa ki. Az elsõ bekezdésért továbbra is kiállok.

[Dorien]

Idézet: KovacsUr - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 0:53

Hjáj. Én egy nagyon gyorsan szaladó macskára gondoltam.

A kilõtt puskagolyót sem látod szabad szemmel, csak ha nyomjelzõs.
Pedig az csak kb. 3x-os hangsebességgel repül. (3600km/h)

[Dorien]

Idézet: Desorder - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 0:33

ne ugy kepzeljetek el, hogy kozvetlenul melletem menne el. . hanem kb az a szitu, hogy mikor kizenek pl az ablakomon latom elmenni az autokat..stb...szoval lathato targyra gondoltam.

szerintem sem lehetne latni. az emberi szemmel legalabbis. de ez amugyis nonszensz.. na mindegy..
majd kerdezek mast. 

Tfh. a Hold valami vad ötlettõl vezérelve hirtelen fénysebességre kapcsolna körülöttünk, de mégsem térne le a pályájáról. Mivel kb. 350-400 ezer km-re van tõlünk, és este elég jó fényforrásként szolgál, lehetne látni, ahogy kb 8 másodpercenként megkerüli a Földet. (Kizárva a mindent szétszaggató árapály erõket. )

[Dorien]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 9:02

Láttam a korábbi válaszokat, mégis elgondolkodtam kicsit az általam helyesnek vélt válaszról, bár pár ponton belémhasított, hogy nagyon hagyományos fizikai a gondolatmenetem. Mégis, essünk neki!
Feltesszük, hogy a test egyenes vonaló egyenletes mozgást folytat fénysebességgel.
Elõször nézzünk egy olyan helyzetet, amikor az elhaladó test mozgásának egyenesén van a nézõpont. A test ekkor a létezését és közeledtét jelzõ, "róla jó irányba visszaverõdött" fotonokkal együtt érkezik a nézõponthoz, vagyis a közeledõ fázisról egyetlen képünk van: amikor megérkezik hozzánk, az egész közeledõ szakaszát látjuk útjának egyetlen pillanatig. A távolodó szakaszban pedig úgy látjuk, mintha a fénysebesség felével haladna (nem összekeverendõ azzal, hogy "amit akkor látnánk, ha fél fénysebességgel haladna"). Együttesen tehát azt látnánk, hogy a nézõpontban (ami ugye a mozgás vonalában van) hirtelen megjelenik a test és fél fénysebességgel távolodik.
Ha most a nézõpontot távolítjuk a mozgás egyenesétõl, akkor a távolabbi eseményekrõl késõbb értesülünk. Ez azt jelenti, hogy a távolodási szakaszon egy fénysebességrõl lassuló testet látnánk elsuhanni a messzeségbe. A "közeledõ" szakaszon korábban egyben láttuk az egész útját, most a távolabbi helyekrõl késõbb jut el hozzánk a "visszavert" foton, vagyis azon a szakaszon is egy lassulva távolodó testet látnánk! A kezdeti sebesség itt végtelen nagy (igen!), a lassulás üteme pedig annál nagyobb, minél közelebb volt a nézõpont a mozgás vonalához.
Hát igen, elsõre csak az elsõ részt gondoltam végig, és már ott is megvoltak az említett "gyanúsan hagyományos" gondolatok. A második bekezdésben már az én nem kiemelkedõ relativitáselméleti ismereteim is megmutatják a problémát. Nem a látszólag végtelen sebességgel van baj, vagyis nem közvetlenül. A probléma az, hogy felborul az ok-okozati összefüggés a "közeledõ" szakaszon látott távolodáskor. Kérem aki tudja, javítsa ki. Az elsõ bekezdésért továbbra is kiállok.

A relativitás értelmében tudtommal nem. A felénk majdnem fénysebességgel ( v1 ) tartó tárgyról is hozzá képest fénysebességgel ( c ) "válnak le" a fotonok, de mi ezt nem v1+c, hanem csak c-ként fogjuk fel, és a fényben kimutatható a kékeltolódás. Ha távolodik majdnem fénysebességgel, akkor is c-vel érkeznek hozzánk a fotonok, és kimutatható a fényben a vöröseltolódás.

Ha az elsõ gondolatmeneted jó lenne, akkor a c-vel távolodó testrõl sosem érne hozzánk a fény. ( c-c=0 )

De majd jön valaki, aki jobban keni-vágja a témát.

Szerkesztette: Dorien 2005. 08. 08. 10:33 -kor

[gazdi]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 11:32

A relativitás értelmében tudtommal nem. A felénk majdnem fénysebességgel ( v1 ) tartó tárgyról is hozzá képest fénysebességgel ( c ) "válnak le" a fotonok, de mi ezt nem v1+c, hanem csak c-ként fogjuk fel, és a fényben kimutatható a kékeltolódás. Ha távolodik majdnem fénysebességgel, akkor is c-vel érkeznek hozzánk a fotonok, és kimutatható a fényben a vöröseltolódás.

Igen, ezért érkezik meg hozzánk egyszerre a test és a fénye. A testen ülõ megfigyelõ viszont úgy látja, hogy az õ fénye elõtte ért el hozzánk -- de nem ez volt a kérdés.

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 11:32

Ha az elsõ gondolatmeneted jó lenne, akkor a c-vel távolodó testrõl sosem érne hozzánk a fény. ( c-c=0 )

Dede, megérkezik, pontosan az elõzõ idézetedben szereplõ "mi ezt nem v1+c, hanem csak c-ként fogjuk fel" miatt. Azaz a mi szempontunkból mindegy, hogy abban a pillanatban, amikor a testtõl elindul a fény, ami majd megérkezik hozzánk, a test állt vagy mozgott.

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 11:32

De majd jön valaki, aki jobban keni-vágja a témát.

Igen, remélem.

[Dorien]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 11:52

Igen, ezért érkezik meg hozzánk egyszerre a test és a fénye. A testen ülõ megfigyelõ viszont úgy látja, hogy az õ fénye elõtte ért el hozzánk -- de nem ez volt a kérdés.

Dede, megérkezik, pontosan az elõzõ idézetedben szereplõ "mi ezt nem v1+c, hanem csak c-ként fogjuk fel" miatt. Azaz a mi szempontunkból mindegy, hogy abban a pillanatban, amikor a testtõl elindul a fény, ami majd megérkezik hozzánk, a test állt vagy mozgott.

Most így utólag belegondolva valószínûleg igazad van.
Kár, hogy ez csupán gondolatkísérlet lehet, nem több.

[des]

ajjaj.. most latom csak mit kerdeztem.  na megegyszer elolvasom amit irtatok . hatha megertem. :Ð

[des]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. Aug. 8., Monday - 11:16

Tfh. a Hold valami vad ötlettõl vezérelve hirtelen fénysebességre kapcsolna körülöttünk, de mégsem térne le a pályájáról. Mivel kb. 350-400 ezer km-re van tõlünk, és este elég jó fényforrásként szolgál, lehetne látni, ahogy kb 8 másodpercenként megkerüli a Földet. (Kizárva a mindent szétszaggató árapály erõket. )

de valszeg akkor sem a holdat latnank hanem a egy fenylo "savot" nem?  egy gloriat? 
amugy a puskagolyot okes, nem latjuk, ez teny de azt csak az agyunk miatt nem.. a nem vagyunk kepesek egy bizonyos sebesseg felett mar latni. ugy a 25 fps-t is mar mozgasnak latjuk..stb.. stb... egy technikai kutyuvel azert lathato a golyo. ugyanigy lathato lenne e technikaval amit fentebb irtam?...stb..

[sityak]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. aug. 7., vasárnap - 22:33

Egy részecske nem mozoghat fénysebességgel a relativitáselmélet szerint, csak ha a nyugalmi tömege zérus. Egy feles spinû anyagból készült tárgynak meg ugye van tömege.

foton?

[sityak]

Idézet: Desorder - Dátum: 2005. aug. 7., vasárnap - 19:44

lenne egy elmeleti kerdesem:


ha egy fenysebesseggel halado targy elmenne "mellettunk" azt lathato lenne-e? (tudom abszurd de ezert csak elmeleti kerdes) ugye egy targyat azert/ugy latunk mert/hogy a rola visszaverodo fenyt latjuk. node ha ez a targy is a fenysebessegevel mozog akkor ez most hogyis van? a fenynek lenne ideje "mirol" a szemunkbe erkezni? vagy ennek hianyaban az "lathatatlan" lenne? vagy csupan csak egy villanast latnank? vagy meg aztsem mivel a szemunk elegge csokevenyes, becsaphato. (marmint az agyunk) esetleg valami technikai kutyuvel lathato lenne? es mivan ha tobbel mozog ez a targy mint maga a fenysebesseg? 

és ez felvet még pár kérdést.
mi van a fénynél többször, akár az õ többszörösével mozgó dolgoknál?
és amit még érdekes lehet, milyennek lát minket a fény?

Szerkesztette: sityak 2005. 08. 08. 19:04 -kor

[Dorien]

Idézet: gazdi - Dátum: 2005. aug. 8., hétfõ - 9:02

Elõször nézzünk egy olyan helyzetet, amikor az elhaladó test mozgásának egyenesén van a nézõpont. A test ekkor a létezését és közeledtét jelzõ, "róla jó irányba visszaverõdött" fotonokkal együtt érkezik a nézõponthoz, vagyis a közeledõ fázisról egyetlen képünk van: amikor megérkezik hozzánk, az egész közeledõ szakaszát látjuk útjának egyetlen pillanatig.

Vagyis fénysebességgel mozgó ûrhajóra felesleges frontreflektort szerelni.