Súgó
A téma zárva.
Idézet: GI - Dátum: 2004. nov. 7., vasárnap - 0:29
Ne én egy ilyen fogadáson nyertem sokat. 
Mert aszonták nincsen 1.9 PDTDI 150Le-vel. Pedig van, csak Highline modelleknél.
Nem golf 5-re gondoltam, hanem a 4-re.
5.-ösböl szerintem sincs.
Ha lenne 5 millám egy ilyen autóra, elhiszed, hogy nem érdekelne a 15 literes átlagfogyasztás??
De komolyan. Nemtom mit sóherkodnak azok, akik vesznek mondjuk egy A4-es audit és dízelt azért, hogy kevés legyen a fogyasztás.
Na ne már.
Ha részletre veszi, ha egészre, nehogy az a havi + pár ezer érdekli. Nem hiszem el.
Ha meg igen, akkor nekem a benzines érzése már annyit simán megér.
Unokatesódnak van huga? Őróla küldj képet. A hugaidról már nem kell.. 
ez baszott jó.
De mondom, ez rossz példa.
Mert a benzinesböl a legkorszerűbbet hoztad fel, a dízelböl meg a legrégebbit.
Bár teljesítményük azonos.
Félreértessz.
De a 105Le-s dízel már kőkorinak számít. Mármint a motor. Nem egy új darab. Vannak újabbak (habár gondolom csak a töltőnyomás a fő különbség)
Az FSI benzines motor pedig eléggé új, hogy drága legyen.
Most ha van egy kasztnid, motor nélkül. Beleteszel egy viszonylag régi dízelmotort akkor az valszeg olcsóbbra jön ki, mint egy vadiúj benzinesé.
De az a mondjuk 1.5x kisebb nyomaték 2x akkora fordulatszámon elérhető... A görbe alatti terület számít. Lehet kisebb a nyomaték, de nagyobb a terület. A Menetteljesítményt pedig ez határozza meg.
Hát pedig én ott használom. Lehet fasznak tartotok, de 110-130 fölött nem szoktam menni (ritkán, pályán), mert sok a kanyar. De szeretem a lassítókból azért kihuzatni a gépet.
Nekem számít.
De a motor nyomatéka lényegtelen. A kerékre jutó nyomaték számít. Nem a motoré. És egy benzines váltója teljesen más, mint egy dízelé.
Csak az dönt, hogy a nyomatékgörbe alatti terület melyiknél nagyobb. Vagyis, hogy melyiknél nagyobb az a tartomány területe, ahol használod a motort (váltás és váltás között)
Nem számít a max nomyaték, ami lehet, hogy kisebb egy benzines kocsinál, de a jóval nagyobb fordulatszámtartományban használhatod.
Képzel el két kicsi villanymotort.
Az egyik erősebb tekercseléssel van, másik jobb csapágyazással, kisebb tömeggel.
Na most az 1. motor rendelkezik 10 Nm nyomatékkal, amit 0-tól folyamatosan 5000rpm-ig ad le, és 5000 a vége.
2. motor pedig 5Nm nyomatékkal rendelkezik és 0-tól 15000rpm-ig folyamatosan.
Ha áttételt gyártunk, ami 2000rpm-es max fordulatot eredményez, majd kiszámítod az áttétel végén a 2000rpm-es hajtásra jutó nyomatékot, akkor láthatod, hogy a kisebb nyomatékú motor mégiscsak erősebb lesz.
Persze rossz példa, mert a benzines nem fele nyomatékkal rendelkezik, de 3x annyit sem pörög.
De azt sem kell elfeledni, hogy a belső égésű motorok alacsony és magas fordulaton vesztenek a max nyomatékból (a feltöltős motorok még hevesebben).
KOROM. Olvasd el a szakirodalomban.
minden szétesik. Hallottam 5 éve azt is, hogy a common rail dízelek már nem lesznek hangosak stb...
Mára MIND HANGOS, mint a harckocsi. Becsöpög, kattog. Ennyi. Nagy nyomás szétnyomja az egészet.
Feltöltős motorból nem művészet kihozni többet, akár egyiknél, akár másiknál.
Volt 1000Le-s (versenyen) V6 1.5-ös McLaren Honda is 90kg-os blokkal.
Testközelböl, szerelés szintjén nem ismerem a VW PDTDI motorokat, de elképzelésem szerint azt persze, hogy lehet tuningolni. Mert mind ugyanaz. Csak a töltőnyomás határozza meg, hogy 115, 130, 150Le, nemde? Vagy van szerkezetbeli különbség is?
Mert ha így van, akkor a 130-ból még könnyű sérülés nélkül 150-et kipréselni.
De a 150-et növelni már veszélyes játék lehet.
Mert aszonták nincsen 1.9 PDTDI 150Le-vel. Pedig van, csak Highline modelleknél.
Nem golf 5-re gondoltam, hanem a 4-re.
5.-ösböl szerintem sincs.
Ha lenne 5 millám egy ilyen autóra, elhiszed, hogy nem érdekelne a 15 literes átlagfogyasztás??
De komolyan. Nemtom mit sóherkodnak azok, akik vesznek mondjuk egy A4-es audit és dízelt azért, hogy kevés legyen a fogyasztás.
Na ne már.
Ha részletre veszi, ha egészre, nehogy az a havi + pár ezer érdekli. Nem hiszem el.
Ha meg igen, akkor nekem a benzines érzése már annyit simán megér.
Unokatesódnak van huga?
Őróla küldj képet. A hugaidról már nem kell.. ez baszott jó.De mondom, ez rossz példa.
Mert a benzinesböl a legkorszerűbbet hoztad fel, a dízelböl meg a legrégebbit.
Bár teljesítményük azonos.
Félreértessz.
De a 105Le-s dízel már kőkorinak számít. Mármint a motor. Nem egy új darab. Vannak újabbak (habár gondolom csak a töltőnyomás a fő különbség)
Az FSI benzines motor pedig eléggé új, hogy drága legyen.
Most ha van egy kasztnid, motor nélkül. Beleteszel egy viszonylag régi dízelmotort akkor az valszeg olcsóbbra jön ki, mint egy vadiúj benzinesé.
De az a mondjuk 1.5x kisebb nyomaték 2x akkora fordulatszámon elérhető... A görbe alatti terület számít. Lehet kisebb a nyomaték, de nagyobb a terület. A Menetteljesítményt pedig ez határozza meg.
Hát pedig én ott használom. Lehet fasznak tartotok, de 110-130 fölött nem szoktam menni (ritkán, pályán), mert sok a kanyar. De szeretem a lassítókból azért kihuzatni a gépet.
Nekem számít.
De a motor nyomatéka lényegtelen. A kerékre jutó nyomaték számít. Nem a motoré. És egy benzines váltója teljesen más, mint egy dízelé.
Csak az dönt, hogy a nyomatékgörbe alatti terület melyiknél nagyobb. Vagyis, hogy melyiknél nagyobb az a tartomány területe, ahol használod a motort (váltás és váltás között)
Nem számít a max nomyaték, ami lehet, hogy kisebb egy benzines kocsinál, de a jóval nagyobb fordulatszámtartományban használhatod.
Képzel el két kicsi villanymotort.
Az egyik erősebb tekercseléssel van, másik jobb csapágyazással, kisebb tömeggel.
Na most az 1. motor rendelkezik 10 Nm nyomatékkal, amit 0-tól folyamatosan 5000rpm-ig ad le, és 5000 a vége.
2. motor pedig 5Nm nyomatékkal rendelkezik és 0-tól 15000rpm-ig folyamatosan.
Ha áttételt gyártunk, ami 2000rpm-es max fordulatot eredményez, majd kiszámítod az áttétel végén a 2000rpm-es hajtásra jutó nyomatékot, akkor láthatod, hogy a kisebb nyomatékú motor mégiscsak erősebb lesz.
Persze rossz példa, mert a benzines nem fele nyomatékkal rendelkezik, de 3x annyit sem pörög.
De azt sem kell elfeledni, hogy a belső égésű motorok alacsony és magas fordulaton vesztenek a max nyomatékból (a feltöltős motorok még hevesebben).
KOROM. Olvasd el a szakirodalomban.
minden szétesik. Hallottam 5 éve azt is, hogy a common rail dízelek már nem lesznek hangosak stb...
Mára MIND HANGOS, mint a harckocsi. Becsöpög, kattog. Ennyi. Nagy nyomás szétnyomja az egészet.
Feltöltős motorból nem művészet kihozni többet, akár egyiknél, akár másiknál.
Volt 1000Le-s (versenyen) V6 1.5-ös McLaren Honda is
90kg-os blokkal.Testközelböl, szerelés szintjén nem ismerem a VW PDTDI motorokat, de elképzelésem szerint azt persze, hogy lehet tuningolni. Mert mind ugyanaz. Csak a töltőnyomás határozza meg, hogy 115, 130, 150Le, nemde? Vagy van szerkezetbeli különbség is?
Mert ha így van, akkor a 130-ból még könnyű sérülés nélkül 150-et kipréselni.
De a 150-et növelni már veszélyes játék lehet.
Válaszolok még gyorsan a többi felmerülő észrevételedre is!
Kíváncsi lennék, hogy hol gyorsulgatsz Te 0-100 km/h ig? Ha lassítókból húzatod ki az autódat ahogy írtad, az már nem a 0-100 km/h kategória!
Környezetvédelem: Mindenki a korommal jön, de miért is? Csak nem azért mert a korom egy az emberi szem számára is észrevehető feketefüst?
Ajánlom figyelmedbe: Dr. Flamisch Ottó: Gépjárműmotorok gazdaságos üzeme című könyvét. 1983-as kiadású a könyv, de az alapoktól benn van minden. De, hogy ne csak ilyen régi tényekkel zaklassalak: a 607-es 2,2 HDi motor megjelenésekor a Világ legtisztább motorja volt, és ezt nem csak a Peugeot állította, hanem független szakértők. Ekkor vezették be a részecskeszűrőt, ami megoldotta a dízel eme aprócska problémáját, és a benzinpártiaktól, még egy vesszőparipát vett el! Nem kell ehhez semmilyen könyv sem, csak gondolj bele: A dízel nagyobb kompressziónak, és a motor kialakításának köszönhetően, sokkal tökéletesebb égést ér el mint a benzines autó, épp ezért kevesebb üzemanyagot használ fel 100 km-en, mint benzines társai. Ezeket felhasználva, ha Te elégetsz egy liter benzint amivel mész 15 km-ert, és elégetsz egy liter dízelolajat, amivel mész 25km-ert, akkor már meg is kaptad a választ! Egyforma befektetett energiával sokkal jobb hatásfokkal égeted el a dízelt, épp ezért a benzines autó emissziója, nem lehet jobb mint egy dízel motoré, főleg ha már részecskeszűrős!
Érdemes megfigyelni a külföldi tendeciát, hogy a vásárlók 66%-a dízel motorral vesz új autót tőlünk nyugatabbra, ahol nagyon fontos a teljesítmény, é a fogyasztás, és nem utolsó szempont az ára. Ezek szerint, 100-ból 66-an rosszul döntenek?
Tuning: Szerkezeti különbség az intercooler megléte lehet, de ezeknél a modelleknél már mindegyikben van. Az elektronika emeli a töltőnyomást, a befecskendezés gyakoriságát, és mennyiségét, illetve az optimális keverékképzést a lehető legjobb hatásfokra hozza a többletlevegő, és a többletüzemanyag függvényében.
Pont ezért egyszerű a tuningolás modul rendszerrel, mert nincs jelentős eltérés az egyes motorok között. Az előbb már leírtam, hogy a dízel motoroknál azért nem annyira veszélyes „játék” ez, mert alapból túl van méretezve a komplett motor, hogy bírja a megterhelést. Ezért, ha Te picit feljebb pakolod, még nem lesz semmi baja sem.
Dízel chiptuning: Powerbox
Szerkesztette: Tibisz 2004. 11. 07. 02:28 -kor
A 307 2.0 benzines 1202 kg, a 2.0 HDi 1279 azaz, 77 kg-al nehezebb csak a dízel motor! 
