[Locutus]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 12:02

Ha egy lufit felfújunk, a felülete növekszik. És az anyaga?

Ez nem jó példa szerintem.

Ha veszel egy x milliárd ly-re lévõ területet, az y évnyi visszatekintést jelent a múltba, mivel annyi idõ alatt teszi meg a fénye az utat hozzánk. Ha viszont veszel egy x+1 milliárd ly-re lévõ területet, annak y+z idõ alatt teszi meg a fénye az utat hozzánk, tehát régebbi állapotot látsz.
Feltételezve pedig, hogy az univerzum az õsrobbanástól (vagy még elõbbrõl ugye) folyamatosan tágul, az lenne a logikus, ha a régebbi idõpontban sûrûbben lennének a galaxisok is. A megfigyelések szerint azonban nem így van. Volt errõl már pár dokumentum film is, hogy ez bizony egy kemény paradoxon, ami ugyancsak megdöntheti az õsrobbanás, és a táguló univerzum elméletét.

[FragMaster]

WOW, ettõl a topictól Dexter laboratóriuma-feelingem lett...
De zsír, érdekes, elkezdek kutakodni a témában.

[lameXpert]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 12:15

Ez nem jó példa szerintem.

Ha veszel egy x milliárd ly-re lévõ területet, az y évnyi visszatekintést jelent a múltba, mivel annyi idõ alatt teszi meg a fénye az utat hozzánk. Ha viszont veszel egy x+1 milliárd ly-re lévõ területet, annak y+z idõ alatt teszi meg a fénye az utat hozzánk, tehát régebbi állapotot látsz.
Feltételezve pedig, hogy az univerzum az õsrobbanástól (vagy még elõbbrõl ugye) folyamatosan tágul, az lenne a logikus, ha a régebbi idõpontban sûrûbben lennének a galaxisok is. A megfigyelések szerint azonban nem így van. Volt errõl már pár dokumentum film is, hogy ez bizony egy kemény paradoxon, ami ugyancsak megdöntheti az õsrobbanás, és a táguló univerzum elméletét.

Dömdödöm...

Amit ma látsz - ha elér ide a fénye - a pármilliárd évvel ezelõtti anyag és energia pármilliárd évvel ezelõtti állapota, de nem az õsrobbanás helyszíne. Nem a "középpontot" és annak állapotát látod. Úgyhogy még mindig nem cáfolat semmire, hogy másképp értelmezed. (Aztán franc se tudja, akkor mi volt. De ma gömb.)



Nézd meg a perimétert. Miért is kellene sûrûbbnek lennie? Miért is nem távolodnak egymástól a részei?

[GrandMasTer]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:02

Ha egy lufit felfújunk, a felülete növekszik. És az anyaga?

Gondolom elvékonyodik    . Kifejtenéd bõvebben, milyen módon kapcsolódik a válaszod a kérdésemhez? Bocs, de nem értem.
Persze világos, hogy a táguló világegyetemet lufival szokták szemléltetni, aminek minden pontja távolodik minden pontjától (bár akkor nem tudom, hogyan ütközhetnek galaxisok egymással    ).

[GrandMasTer]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:25

Dömdödöm...

Amit ma látsz - ha elér ide a fénye - a pármilliárd évvel ezelõtti anyag és energia pármilliárd évvel ezelõtti állapota, de nem az õsrobbanás helyszíne. Nem a "középpontot" és annak állapotát látod. Úgyhogy még mindig nem cáfolat semmire, hogy másképp értelmezed. (Aztán franc se tudja, akkor mi volt. De ma gömb.)

Nézd meg a perimétert. Miért is kellene sûrûbbnek lennie? Miért is nem távolodnak egymástól a részei?

Elméletileg az õsrobbanásnak nincs "helye", mert a tér (és az idõ) vele együtt keletkezett. De itt az én eccerû agyam ledobja az ékszíjjat... 

szerk: hejessiras 

Szerkesztette: GrandMasTer 2004. 12. 19. 12:32 -kor

[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 12:26

Gondolom elvékonyodik    . Kifejtenéd bõvebben, milyen módon kapcsolódik a válaszod a kérdésemhez? Bocs, de nem értem.
Persze világos, hogy a táguló világegyetemet lufival szokták szemléltetni, aminek minden pontja távolodik minden pontjától (bár akkor nem tudom, hogyan ütközhetnek galaxisok egymással    ).

Persze, mert - mint minden modell - egyszerûsít.

A gömbfelület csak egy adott idõpillanat képét modellezi. Ténylegesen nem csak radiális mozgások vannak.

[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 12:31

Elméletileg az õsrobbanásnak nincs "helye", mert a tér (és az idõ) vele együtt keletkezett. De itt az én eccerû agyam ledobja az ékszíjjat... 

De az elsõ pikoszekundum mérhetetlen törtrésze óta van.  Hiszen az elsõ kérdésed is csak így értelmezhetõ.

[GrandMasTer]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:37

De az elsõ pikoszekundum mérhetetlen törtrésze óta van.  Hiszen az elsõ kérdésed is csak így értelmezhetõ.

Pontosan ez az, amit nem értek. Ha elméletileg lehetséges visszanézni az õsrobbanásra, akkor  milyen "irányba" kell nézelõdni? Vagy minden irányban õsrobbanás van    ?

szerk: helyesírás

Szerkesztette: GrandMasTer 2004. 12. 19. 12:45 -kor

[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 12:44

Pontosan ez az, amit nem értek. Ha elméletileg lehetséges visszanézni az õsrobbanásra, akkor  milyen "irányba" kell nézelõdni? Vagy minden irányban õsrobbanás van    ?

szerk: helyesírás

Ha a "gömbmodellt" nézzük, igen. Minden irányban... csak nem biztosan azonos távolságra. Hiszen azt tételezzük fel, hogy nem a Föld a világ közepe.

[GrandMasTer]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 11:49

Ha a "gömbmodellt" nézzük, igen. Minden irányban... csak nem biztosan azonos távolságra. Hiszen azt tételezzük fel, hogy nem a Föld a világ közepe.

Szerintem se. Bár néhány manus ugyancsak úgy tesz, mintha õ lenne az   .
Most, hogy így kiokosítottál, lenne még néhány kérdésem    Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

[lameXpert]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 13:01

Szerintem se. Bár néhány manus ugyancsak úgy tesz, mintha õ lenne az   .
Most, hogy így kiokosítottál, lenne még néhány kérdésem    Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

A válasz bonyolult lesz. Kapaszkodj.  Nem tudom.

[bbence]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 13:01

Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

Nem állandó.

[Asdam]

Idézet: GrandMasTer - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 13:01

Szerintem se. Bár néhány manus ugyancsak úgy tesz, mintha õ lenne az   .
Most, hogy így kiokosítottál, lenne még néhány kérdésem    Lehetséges-e, hogy a fény sebessége nem állandó az idõben? Tehát a Big Bang után valamennyivel (1 milliárd év) valamennyi, 15 milliárd évvel meg másvalamennyi.

Ezt már bebizonyították hogy nem lehet hiába a vöröseltolódás a fény nem "fárad" el


Bár egyes fizikusok ezt próbálják bebizonyítani magyarul Einstein relativitás elméletét megdönteni

[one]

Idézet: one - Dátum: 2004. dec. 18., szombat - 22:27

Azon gondolkodtatok már, hogy a Lorentz-trafókat másképp is ki lehet találni olyanra, hogy illeszkedjenek a azokhoz a kísérletekhez, amelyek szerint a fény sebessége minden vonatkoztatási rendszerbõl egyformának látszik? A levezetésben van egy ponton egy önkényes szorzás, ami bármire kicserélhetõ... Lehet, hogy csak kicsit eltérõ, de pontosabb eredményt kapnánk?

nem? szerintem végig lehetne vezetni az egészet egy picit másképp. bár valami azt súgja, hogy a kísérletekhez illeszkedõ elméletek közül a legegyszerûbb mûködik a legjobban (az "egyszerû" alatt persze semmi konkrétat nem értek ). most nincs idõm, de majd leírok egy példát (a képletekkel szarakodni kell, lehet, hogy 1 nagy képbe berakom az egészet).

Szerkesztette: one 2004. 12. 19. 13:58 -kor

[Locutus]

Na miaz, kifingtatok agyilag?

Én továbbhaladtam a Hawking-Penrose könyvben, de már ott tartok, hogy 1 oldal/nap

Igen érdekes, ahogy Hawking bebizonyítja, hogy a fekete lyukakban igenis elveszhet az információ, és ráadásul sugároznak is kifelé.

Igazából viszont az keltette fel az érdeklõdésemet, ahogy a Minkowsky tér, és az Euklideszi tér összepárosításáról emélkedik. Mégpedig hogy a kétféle térdiagram egyesítésével leírható az elektronok viselkedése, mozgása, vagy például a párkeltés, sõt, még a fekete lyukak egymáshoz való viszonya is. Az egyik ilyen diagram szerint pl a 4 féle tér létezik az idõben, amelybõl mi az egyik oldalon vagyunk, velünk szemközt (a diagramon) egy párhuzamos valóság található (ahova féreglyukak vezethetnek), a két oldalsó tér pedig valami, ahova a fekete lyukak is mutatnak. Már ha jól értelmeztem, bár ezt még csak épp átfutottam.
Viszont az tényleg érdekes, ahogy az Euklideszi tér leírja az elektron általunk észlelhetõ mozgását, a pozíciójának bizonytalanságára pedig a Minkowsky tér elmélet ad magyarázatot...

[LightBringer]

Én ezt szoktam mostanában nézegetni, érdekesen néz ki 3D-re kivetítve!

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 22., szerda - 19:08

Én ezt szoktam mostanában nézegetni, érdekesen néz ki 3D-re kivetítve!

Ez most mi is? Én csak két wireframet látok, amik torzulgatnak össze vissza.

[LightBringer]

Idézet: Locutus - Dátum: 2004. dec. 23., csütörtök - 8:07

Ez most mi is? Én csak két wireframet látok, amik torzulgatnak össze vissza.

Ez egy hiperkocka csak különbözõ módon van lehetõség a 3D megtekintésre. Lehet kapcsolgatni, hogy szemüveged van, vagy "bandzsítós" módszerrel nézed, stb.

Gondolom a hiperkockát, tudod, hogy mi... Szerintem érdekes kis kütyü.

[Locutus]

Idézet: LightBringer - Dátum: 2004. dec. 23., csütörtök - 18:00

Gondolom a hiperkockát, tudod, hogy mi... S

Hogy õszinte legyek: nem... lemaradtam valamirõl?

[one]

Idézet: one - Dátum: 2004. dec. 19., vasárnap - 14:51

nem? szerintem végig lehetne vezetni az egészet egy picit másképp. bár valami azt súgja, hogy a kísérletekhez illeszkedõ elméletek közül a legegyszerûbb mûködik a legjobban (az "egyszerû" alatt persze semmi konkrétat nem értek ). most nincs idõm, de majd leírok egy példát (a képletekkel szarakodni kell, lehet, hogy 1 nagy képbe berakom az egészet).

Szerkesztette: one 2004. 12. 31. 18:35 -kor