[Scytam]

Idézet

A Nemzetközi Energia Ügynökség azt javasolja, hogy az egész Európai Unióban legfeljebb kilencvennel lehessen autózni, még az autópályákon is. Ezt azzal indokolták, hogy így rengeteg benzint lehetne spórolni. Az EU energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs támogatja a felvetést, de a németeknek nem tetszik a javaslat.

[origo]

[Lauda]

Idézet: Locutus - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 12:48

Ebben a látótér kérdében a múltkor is leírtam már, hogy mekkora baromság.
Már az ábráról is látszik, hogy kb 20 éve készülhetett, amikor még mindent el lehetett hitetni a jómunkásemberekkel.
Ez tipikusan egy bizonyíthatatlan dolog, tehát mindenki azt mond amit akar. Ha én azt mondom, hogy 10 fokot látsz csak elõre, azt is elhiheted (vagy nem), mert bizonyítani sem a tényt, sem az ellenkezõjét nem lehet.
De hogy az ábrán feltüntetett adatok baromságok, azt az is tudhatja egybõl, aki már vezetett autópályán autót.

Az, hogy kijelented, mekkora baromság, csak azt bizonyítja mennyire nem tudsz ezekrõl semmit.
Azért had kérdezzem meg hány könyvet olvastál el a vezetéselmélettel, emberi tényezõkkel kapcsolatban?
Az teljesen mindegy mikor készült az ábra, mert az emberek azóta sem változtak egy cseppet sem.
Akik ezeket a könyveket írták, most is tanítanak, vizsgáztatnak, de már csak oktatókat. A Közlekedési Fõfelügyeletnél és a Közlekedési Minisztériumban dolgoznak. Nem is értem mit keresnek ott ilyen tapasztalatlan, badarságokat beszélõ/író emberek.

[Diopapa]

Idézet: Lauda - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 14:45

Az, hogy kijelented, mekkora baromság, csak azt bizonyítja mennyire nem tudsz ezekrõl semmit.
Azért had kérdezzem meg hány könyvet olvastál el a vezetéselmélettel, emberi tényezõkkel kapcsolatban?
Az teljesen mindegy mikor készült az ábra, mert az emberek azóta sem változtak egy cseppet sem.
Akik ezeket a könyveket írták, most is tanítanak, vizsgáztatnak, de már csak oktatókat. A Közlekedési Fõfelügyeletnél és a Közlekedési Minisztériumban dolgoznak. Nem is értem mit keresnek ott ilyen tapasztalatlan, badarságokat beszélõ/író emberek.

Azért válaszolhatnál érdemben a Sumachert és a nagymamit összehasonlító postomra. Mert az az ábra önmagában hülyeség. Tényleg, hogyan mérték le? Kiváncsi lennék, hogyan "jött ki" a belinkelt képen szereplõ adat. No offense!

[Lauda]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 15:16

Azért válaszolhatnál érdemben a Sumachert és a nagymamit összehasonlító postomra. Mert az az ábra önmagában hülyeség. Tényleg, hogyan mérték le? Kiváncsi lennék, hogyan "jött ki" a belinkelt képen szereplõ adat. No offense!

Bocs, csak sz&patott a scanner. :Ð

Csatornakapacitás: az egységnyi idõ alatt felvehetõ információ mennyiség felsõ határa, mely átlagosan 7(+-)2 bit/sec.
Szenzomotorikus koordináció: szenzor => érzékszerv, motor => testi felépítés, koordináció => a kettõ összhangja

[Lauda]

Hátha valakit érdekel:

[Locutus]

Ez mind szép és jó, de megint csak ugyanazt a kérdést tenném fel:
A T. Szakértõ Mérnök Úr hogyan mérte meg a csatornakapacitást, meg az egyéb elhangzott hangzatos tulajdonságokat?
Szal innentõl kezdve olyan az egész mint a Star Trek... ki lehet találni egy hihetõnek tûnõ magyarázatot mindenre, de attól még igencsak messze áll(hat) a valóságtól...

Szal akkor szerintem ha polarizálom az autó testét, akkor 270 fokosra bõvül a látóterem. Mindez azért, mert a szemembõl áradó szenzorsugárban a téta részecskék lemaradnak az idõben, és így mellém visszaérve onnan is információt közvetítenek szubtéri hullámokon az agyamnak. :Ð

Szerkesztette: Locutus 2005. 04. 11. 15:33 -kor

[Lauda]

Ha elveszel ilyen dolgokban, engem nem izgat. Bármit is írnék, úgysem fognád fel, és mindíg lenne újabb kérdés.
Szerintem amúgy sincs olyan képzettséged és tapasztalatod ebben a témában, hogy megkérdõjelezz bármit is.
Akit érdekel, elgondolkozik rajt, akit meg nem az ne tegye.

[Locutus]

Idézet: Lauda - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 16:54

Ha elveszel ilyen dolgokban, engem nem izgat. Bármit is írnék, úgysem fognád fel, és mindíg lenne újabb kérdés.
Szerintem amúgy sincs olyan képzettséged és tapasztalatod ebben a témában, hogy megkérdõjelezz bármit is.
Akit érdekel, elgondolkozik rajt, akit meg nem az ne tegye.

Ja, rájt. És aki elgondolkozik rajta, az az elsõ mondatoknál látja, hogy megalapozatlan és bizonyíthatatlan feltevésre építi az egész elméletet a szövegíró. Errõl beszéltem.

[Lauda]

Idézet: Locutus - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 17:01

Ja, rájt. És aki elgondolkozik rajta, az az elsõ mondatoknál látja, hogy megalapozatlan és bizonyíthatatlan feltevésre építi az egész elméletet a szövegíró. Errõl beszéltem.

Még mindíg áll a kérdésem, hogy hány könyvet olvastál el ezzel kapcsolatban?
Bár szerintem teljesen mindegy, mert úgysem hinnéd el, bármit is írnak.
Meg arra is kíváncsi vagyok, honnan, mi alapján jelented ki, hogy megalapozatlan dolgokat ír a könyvíró.

[Locutus]

Idézet: Lauda - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 17:08

Még mindíg áll a kérdésem, hogy hány könyvet olvastál el ezzel kapcsolatban?
Bár szerintem teljesen mindegy, mert úgysem hinnéd el, bármit is írnak.
Meg arra is kíváncsi vagyok, honnan, mi alapján jelented ki, hogy megalapozatlan dolgokat ír a könyvíró.

Lásd a fenti kérdésemet. Tudom hogy kínos mostmár, de azért próbáld meg értelmezni, netán válaszolni is rá...

[Lauda]

Idézet: Locutus - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 17:21

Lásd a fenti kérdésemet. Tudom hogy kínos mostmár, de azért próbáld meg értelmezni, netán válaszolni is rá...

Nézd, ezek nem mesekönyvek, és nem kitalációk. Komoly vizsgálatok állnak mögötte, és képzett, tapasztalt közlekedési szakemberek munkájával születtek. És nem a "hétköznapi" közlekedõk számára készültek, hanem a gépjármûvezetést oktatók részére. Kizárt, hogy a leendõ oktatóknak megalapozatlan feltevéseket és elméleteket tanítanának. Csak gondolj bele egy picit, aki Téged oktatott, mekkora marhaságokat mondott akkoriban. Biztos volt olyan, amit akkor nem hittél el neki, vagy legyintettél rá, de késõbb rájöttél, hogy a fenébe is, igaza volt. Biztos volt ilyen.

Mondjuk az is igaz, hogy Én már egész másképp látom a közlekedést, más szemmel nézem. A tanfolyamon eltöltött k&rva sok óra, és tanulás alatt, rájöttem, hogy nagyon is igazak ezek a dolgok, még ha nem veszünk tudomást róluk, akkor is. Ha egy évvel ezelõtt olvasom, amiket most írok, talán én is hitetlenkednék. Minden, amit ezekben a könyvekben olvastam, igazolta a gyakorlat, persze ehhez az kell, hogy tudd, mit kell nézned.

Nem szeretnék errõl vitázni, szerintem értelme sincs. Mindíg lesznek újabb és újabb kérdések, és hitetlenkedõk, mindenki csak gyakorlati érveket tud felhozni. Pedig a közlekedésnek rengeteg elméleti és lelki, pszichológiai háttere van, amit nem ismerünk, s ezért tudomást sem akarunk venni róla.

[*Macika*]

Megpróbálom Locutus számára érthetõvé tenni a dolgot.

Az embernek (sajnos el kell fogadd, hogy neked éppúgy, mint nekem, vagy bárki másnak, szóval nem vagy kivétel) van egybizonyos ingeráramlási sebessége a belsõ "buszon". Ez adott sebesség, mint a PC-nél a busz-sebesség.
Amikor egy helyben állunk és egy pontra nézünk (ugye az ember egyszerre egy viszonylag kicsi pontot lát élesen, a többi a középponttól távolodva folyamatosan közelít a perifériához, ahol már igazán csak érzékel, nem lát) akkor teljes adatmennyiséget arról a területrõl látunk, amit elsõsorban élesen látunk.

Amennyiben elkezdünk haladni egy irányba (az egyszerûség kedvéért elõre), akkor a szemünk továbbra is maximális adatmennyiséget tudja feldolgozni az éleslátás mezõjébõl, de a középponttól kifelé esõ részben - a periférikus látóterület egyre gyorsuló sebessége miatt - egyre inkább csak foltokat, vagy csak színtartományokat érzékel.

Ez utóbbira példa (egy filmben láttam) amikor a teszt-személyt bevezetik egy sötét szobába, ahol rengeteg féle tárgy van. 1 mp-re felgyújtják a villanty, majd kivezetik. Ezek után minél több tárgyat meg kell neveznie, amit bent látott. Nyilvánvaló, hogy ez esetben végignézni nem tudta az összes tárgyat, ráfókuszálva mindegyikre, ezért a periférikus látótér látásélményére is szükség van. Mivel úgy a középpont, mint a periférikus kép is mozdulatlan volt, ezért viszonylag jó eredménnyel nevezhetõek meg olyan tárgyak is (persze egszéséges látószervek, idegpályák esetén), amelyek viszonylag távol estek az élesen látott középponttól.
Ha ezek a tágyak felénk közeledtek volna, és azalatt az 1 mp alatt a perifériánkba került tárgyak száma mondjuk megháromszorozódott volna, akkor lényegesen kevesebb tárgyat tudtunk volna megnevezni.

Hát így van ez a vezetéssel is. Ahogy haladnak el a dolgok mellettünk (ill. mi haladunk el, de ez most mindegy), akkor egy bizonyos sebességig még gyõzi adatátvitellel az agyunk a feldolgozást. Bizonyos sebességtõl felfelé viszont már nem. Így aztán ahogy nõ a sebesség, úgy szûkül a szemünk elõtt az a tartomány, aminek az elmozdulása még alatta van annak az adatátviteli sebességnek, amirõl a bejövõ információt fel tudja dolgozni az agyunk.

Remélem így már érthetõ. Konkrét számokkal nem tudok szolgálni, de maga a jelenség igen komolyan valóságos, akár tetszik, akár nem!

Szerkesztette: *Macika* 2005. 04. 11. 18:38 -kor

[Mumia]

Igen, szóval nem látod a fákat az út mellett, ha már közelértél hozzájuk

Idézet

jelenség igen komolyan valóságos, akár tetszik, akár nem!

Viszont továbbra sem a látótered szûkül be. Mert az HÜLYESÉG.

Szerkesztette: Mumia 2005. 04. 11. 20:15 -kor

[Lauda]

Idézet: Mumia - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 21:15

Igen, szóval nem látod a fákat az út mellett, ha már közelértél hozzájuk



Viszont továbbra sem a látótered szûkül be. Mert az HÜLYESÉG.

Ha már megtudtuk azt, hogy nem érted, fogod fel a lényeget, és azt is, hogy szerinted ez hülyeség, akkor légyszíves áruld el, hogy mi szûkül be. :Ð

[Diopapa]

Idézet: Lauda - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 17:08

Még mindíg áll a kérdésem, hogy hány könyvet olvastál el ezzel kapcsolatban?
Bár szerintem teljesen mindegy, mert úgysem hinnéd el, bármit is írnak.
Meg arra is kíváncsi vagyok, honnan, mi alapján jelented ki, hogy megalapozatlan dolgokat ír a könyvíró.

Lauda, tényleg nem kötekedésképpen, de ennek nagyon kamu szaga van. Meg is mondom miért. Valaki említette a vadászrepülõs példát. De nem is kell messze menni, az F1-ben gondolod, csak 10-20 fokos szögben látnak? Szerintem semmi köze sebességhez, hanem talán inkább az egységnyi idõ alatt az érzékszerveinket bombázó ingerekhez. Nyilván, ha túl sok az inger, szelektálunk. Van egy haverom, a jogsi megszerzése után legalább 4-5 évig, ha õ vezetett, bármint mondtam neki, meg sem hallotta, annyira lekötötte a vezetés. Másokat nem köt le annyira. Nem tudom, érted-e mire akarok kilyukadni.

Még 1 kérdés: Ha mondjuk 90-el megyek, de az anyósülésen. Akkor nekem is beszükül, vagy csak a sofõrnek?

Szerkesztette: Diablovazze 2005. 04. 11. 20:45 -kor

[Carmaged]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 21:44

Lauda, tényleg nem kötekedésképpen, de ennek nagyon kamu szaga van. Meg is mondom miért. Valaki említette a vadászrepülõs példát. De nem is kell messze menni, az F1-ben gondolod, csak 10-20 fokos szögben látnak? Szerintem semmi köze sebességhez, hanem talán inkább az egységnyi idõ alatt az érzékszerveinket bombázó ingerekhez. Nyilván, ha túl sok az inger, szelektálunk. Van egy haverom, a jogsi megszerzése után legalább 4-5 évig, ha õ vezetett, bármint mondtam neki, meg sem hallotta, annyira lekötötte a vezetés. Másokat nem köt le annyira. Nem tudom, érted-e mire akarok kilyukadni.

Még 1 kérdés: Ha mondjuk 90-el megyek, de az anyósülésen. Akkor nekem is beszükül, vagy csak a sofõrnek?

Saját magad ellen beszélsz azzal, hogy egyénekre szûkíted: Lauda sem tagadta tudtommal, hogy ez egyénfüggõ is. Nyilván egy F1 pilóta megszokja a sebességet, jobban, mint egy átlagsofõr.

Utasként azért nem szûkül be, mert nem figyelsz annyira az útra, mindenfelé nézelõdsz, nem kell koncentrálnod.

[mocsi]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 21:17

Utasként azért nem szûkül be ANNYIRA , mert nem figyelsz annyira az útra, mindenfelé nézelõdsz, nem kell koncentrálnod.

[Lauda]

Idézet: Diablovazze - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 21:44

Lauda, tényleg nem kötekedésképpen, de ennek nagyon kamu szaga van. Meg is mondom miért. Valaki említette a vadászrepülõs példát. De nem is kell messze menni, az F1-ben gondolod, csak 10-20 fokos szögben látnak? Szerintem semmi köze sebességhez, hanem talán inkább az egységnyi idõ alatt az érzékszerveinket bombázó ingerekhez. Nyilván, ha túl sok az inger, szelektálunk. Van egy haverom, a jogsi megszerzése után legalább 4-5 évig, ha õ vezetett, bármint mondtam neki, meg sem hallotta, annyira lekötötte a vezetés. Másokat nem köt le annyira. Nem tudom, érted-e mire akarok kilyukadni.

Még 1 kérdés: Ha mondjuk 90-el megyek, de az anyósülésen. Akkor nekem is beszükül, vagy csak a sofõrnek?

Valaki k@rvára elferdítette a dolgokat, kezdem érteni.
Szó sincs arról, hogy nem látsz már ilyen sebességnél, a lényeg az, hogy nem igazán tudsz mit kezdeni a látottakkal, az ingerrel. Csak gondold magad elé, vagy próbáld ki valamikor: mész mondjuk 40-50-el a városban, és nézz az elõtted menõ autón egy pontra (pl.: rendszám), közben látni fogod milyen sok mindent be tudsz még azonosítani a melleted elhaladó környezetbõl. Pontos alakokat, képeket nem fogsz látni, mert azt csak a perifériális látómezõddel látod, ahol csak észleled és nem érzékeled az ingereket. A látott dolog annál pontatlanabb lesz, minél messzebb van az éppen nézett ponttól. Ha van lehetõséged, próbáld ki ugyanezt 100-130-nál, tapasztalni fogod, hogy sokkal szûkebb ez a tér, amit pontosan belátsz. Azt látod, hogy suhan melletted a táj, de kevés dolog lesz, amit be tudsz majd azonosítani. Csak a távoli tárgyak képe lesz éles, a közeli tárgyaké elmosódik. Egyébként a "B"-s tesztlapokon is elõ szokott fordulni ez a tesztkérdés. Ha elolvasod a bescannelt oldalakat, tudni fogod, miért nem értette a haverod, amit mondasz neki.   Mikor tanulsz autót vezetni, kialakulnak a Dinamikus Sztereotípiák. Ennek jelentése: minden olyan berögzött gondolatsor, mely mentesíti a tudatot a cselekvés végrehajtása alól. Egyszerûbben fogalmazva az a lényege, hogy nem figyelsz rá oda, mikor csinálod. Pl.: mikor sebességet váltasz, kiteszed az indexet, a dohányzás, újjtördelés, mind-mind Dinamikus Sztereotípia. Csak gondolj bele, 1 percre visszamenõleg sem tudod mikor milyen sebességbe váltottál, mikor nyomtad ki a kuplungot, sorolhatnánk a végtelenségig. Ezért kell a tanulóvezetõkkel is gyér forgalmú utakon kezdeni a városi vezetést, mert még leköti az autó technikai kezelése. A rutin vizsgáig ezt nem tudják kellõképpen elsajátítani. Aztán ahogy fokozatosan alakulnak ki ezek a mozdulatsorok, ami már nem köti le a figyelmét, úgy tud egyre jobban figyelni a többi közlekedõre, a táblákra, kerékpárosokra. Számomra is fúrcsa volt, mikor hospitáltam, és a kezdõ forgalmis tanuló ugy akart átmenni a piroson, meg elütni a gyalogosokat, hogy ihaj. Pedig az elején ez természetes, õ sem tehet róla. 5-10 óra elteltével ugyanez a tanuló már szépen elközlekedett.
Vannak egyébként, akiket évek múltán is nagyon leköt a vezetés, ez általában azokra jellemzõ, akik nem sokat vezetnek, kisebb gyakorlattal rendelkeznek.

[Lauda]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2005. ápr. 11., hétfõ - 22:17

Utasként azért nem szûkül be, mert nem figyelsz annyira az útra, mindenfelé nézelõdsz, nem kell koncentrálnod.

Azt is leírtam nemrég, hogy a sebesség növekedésével ösztönösen egy szelekciót végzünk a biztonság érdekében, s csak a legfontosabb dolgokra figyelünk. Egyébként a jó és gyakorlott gépkocsivezetõk már rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy ki tudják válogatni a számukra értékes, fontos információkat, s figyelmen kívül hagyják a nem fontosat. Erre sem figyelünk oda, ösztönösen cselekszünk, s ezért nem köt le minket annyira a vezetés, mint a kevésbé gyakorlott vezetõket.

[Sasfióka]

Szerintem teljes mértékben igaz ez a "látótér-beszûkülés."

Én MAGAMON tapasztalom, hogy kb. 160 km/h-ig tudok olyan szinten figyelni a körülöttem lévõ ingerekre, hogy hatékonyan meg tudjam érteni azokat (ceteris paribus:)), ezen sebesség felett mondhatni bizonyos szinten "vakvezetek." Ezért nem is megyek ilyen gyorsan. Mert érzem, hogy veszélyeztetem magam.

A másik gyakorlati példa: sétakocsikázás Sokszor találkozunk ötvennel közlekedõ személyekkel a fõutakon, akik "gyönyörködnek a tájban", és sok esetben tényleg. Ötvennel megy, mert szép, tetszik neki, jó, stb. És nem 160-nal megy végig, mert sokkal részletesebben meg tudja nézni lassan, mint gyorsabban.

Ha az ember jó nõt/férfit lát az út szélén akkor fékbe tapos , hogy jobban szemügyre tudja venni. Több ingert tudjon "belõle szerezni."

A kezdõk rutintalanságáról: Amikor én vizsgáztam közúton, akkor elõször meghúztak, mert elhagytam egy indexet. És tudatában voltam, hogy EL FOGOM HAGYNI az indexet, mert:
Lámpás keresztezõdés, jobbra kell kanyarodni, viszont jobbra külön sáv kanyarodik.
A szitu:
Messzirõl látom, hogy zöld a lámpa, ösztönösen igyekszem, mert mi lesz, ha odaérek besárgul és nem tudok megállni.
Jobbra ki kell menni kanyarodósávba, ezt ugye jobbra indexszel, kormánymozgással, sebesség visszavételével, visszaváltással kell eszközölni. Lassítani kell.
Figyelni arra, hogy a kanyarodás során, azon az úton, amire kanyarodok a gyalogosnak elsõbbsége van.
Figyelni a lámpát,
Izgulni, hogy mindent jól csinálj,
és a hülye tanulóautó miután kitettem jobbra az indexet és behajtottam a jobbra kanyarodó sávba, majd ott folytattam utam, visszavette az indexet. Nekem meg már nem volt kapacitásom arra, hogy újra kitegyem. Tudtam, éreztem, hogy ott azt ki kell, de annyi inger volt, annyi dolgora kellett koncentrálni, hogy nem ment. Így index nélkül kanyarodtam. Ma már nevetek az ilyenen, mert az, amire ott koncentrálni kellett ma már rutin. Van idõ megnézni a környezetet is

SF