HeatPipe és rejtelmei Hp házilag!
#21
Elküldve: 2005. 03. 16. 22:19
Hank
#22
Elküldve: 2005. 03. 17. 02:30

Lehet, hogy a tapasztalat vége az lesz hogy a gyári csövek (nem a koplet rendszer) olcsób és egyszerűb.

A Vízhűtésemet is saját kezüleg készítettem, pedig meg is vehettem vóna akár kompletten szereléssel nem hótam vóna bele.

#23
Elküldve: 2005. 03. 17. 10:51
Idézet: Hank - Dátum: 2005. márc. 16., szerda - 22:06
Mert VÍZZEL megy a heatpipe és VÁKUUM van a csőben!
Ha valaki nem hisz nekem akkor a pipe-ok 70-80% vízzel ketyeg és utánanézhet.A gázos macera,környezetromboló,és drága.Ioncseréltvizet mindenhol kapsz és vákuumot primitív módszerekkel előtudod állítani.Most azon áll vagy bukik ahelyzet hogy a kicsapódó vízgőzt visszatudjuk folyatni a forralási helyre és elérjük hogy 30-40fokon forrjon a víz.Eddig háztáji termelői módszerekkel félig működő pipe-ot csináltam 0 azaz zero magyar forint ráfordítással.
Hank
Vizzel?

Azt azzal hogy, pontos adatot gyan nem tudok, de ha vákuumot csinálsz egy csöben attól még a víz forráspontja nem lesz 40C°. max leesik 90-95C° körülire, de szerintem az meg már egy kicsit gáz mint hűtés, elvégre a hőközvetítő közeged olyan hőmérsékletű, annál hidegebb nem nagyon lesz az sem amit hűtesz vele. Arról meg nem is beszélve, hogy ha gőz képződik akkor valószínüleg kitágul az annyag, tehát nö a nyomás, vele pedig emelkedik a forráspont is.
Üdv.
#24
Elküldve: 2005. 03. 17. 13:26
Mi van ha nem vizet, hanem denaturált-szeszt, vagy alkoholt rakunk a csőbe? az alacsonyabb hőfokon már forr.
amúgy ha 40 fokon akarnánk a vizet forralni, akkor jócskán csökkenteni kéne a nyomást
Temperature (degrees Celsius) Vapor Pressure (MPa) 0.01 0.000612 25 0.00317 50 0.01235 75 0.0386 100 0.1014=1atm
Amire szükség van:
- rézcső, ezt barkácsboltban méterre adják
- forrasztó anyag és kellékei
- kisfűrész a csövet elvagdosni
- csőre applikálható nyomásmérő (ami negatívba is mér)
- egy csap a csőre, ami jól zár
- egy szelep a csőre
- valamilyen cucc, amivel a vákumot előállítanánk.
- desztvíz vagy valami más
- 2 db hőmérő, (pl a fémszálas, amiben csigavonalban egy fém van feltekerve)
Az elmélet szerint a HP ugye úgy működik, hogy a folyadék felforr, gázosodik (nagy mennyiségű hőt von el), majd a hideg oldalon lecsapódik (leadja a hőt), és visszafolyik a meleg pontra. Ez a visszafolyás nagyon fontos tényező, ezért eleve a csövet úgy célszerű elkezdeni hajtogatni, hogy a hideg pont az mindenképpen magasabban legyen, mint a meleg pont, és lehetőleg messze legyen a melegponttól, hogy a réz cső másik vége ne a réz hővezetéséből adódóan legyen meleg, hanem a HP működési elvétől.
A kapilláris hatást is sok helyen emlegetik. Erre én kétféle megoldást tudnék, egyik, hogy a cső belső felületét valamilyen anyaggal megmaratni, vagy kristályosítani: rézgálic oldattal elektrolízissel kristályos felületet "növeszteni" a cső belsejében.
szerk2: laboros kollégáim ötlete: sárgaréz csövet kell használni. A sárgaréznek kb 20%-a cink, ezt a cinket kell kimaratni belülről valamilyen anyaggal, és talán(!) kapunk valami szivacs-szerű felületet belül.
Ezután a tesztelés következik, mert pontos nyomás/hőfok/vizmennyiség értéket eddig még sehol nem láttam neten közzétéve. Szóval bele a vizet, melegíteni az egyik végén, és ellenőrizni a másik végén. Ha a másik vége közel azonos hőmérsékletű, akkor már jók vagyunk.
Probléma még, hogy honnan tudni, hogy a meleg oldalon van e még elég folyadék. Ehhez vagy valami alsó tartály kéne, vagy valahogyan ablakot vágni a meleg oldalon a csőre, vagy hűtőblokkra. Ha ugyanis elfogy a folyadék, akkor nincs mi elvonja a hőt, megáll a folyamat. A hideg oldalon pedig biztosítani kell a nagy hőleadó felületet, akár valami régi hűtőbordát rászerelni passzívan, ami kilóg házból, és éri némi szellő.
Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 17. 13:27 -kor
#25
Elküldve: 2005. 03. 17. 16:02
Idézet: sityak - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 10:51

Azt azzal hogy, pontos adatot gyan nem tudok, de ha vákuumot csinálsz egy csöben attól még a víz forráspontja nem lesz 40C°. max leesik 90-95C° körülire, de szerintem az meg már egy kicsit gáz mint hűtés, elvégre a hőközvetítő közeged olyan hőmérsékletű, annál hidegebb nem nagyon lesz az sem amit hűtesz vele. Arról meg nem is beszélve, hogy ha gőz képződik akkor valószínüleg kitágul az annyag, tehát nö a nyomás, vele pedig emelkedik a forráspont is.
Üdv.
Ha így lenne akkor nem anyáznának a hegymászók,mikor megpróbálják felforralni a vizet 100 fokra és ehelyett csak 80 fokon forr a víz.Írtam már erre kismesét a víz és teafű problámájáról.
Igazad van abban hogy forr víz és telítődik vízgőzzel.Csőben némileg nő is tőle a nyomás,de ezen lehet korrigálni ha nagyobb vákuum van a csőben.
60 fokos telített vízgőz nyomása 19,917kPa,40 fokosnak 7,37kPa ez nem valami sok a második eseten csak az 1/18-e a légköri nyomásnak,bőven korrigálható.
Mindenki számára hasznos lesz a Négyjegyű függvénytáblázat,minden adat és képlet szerepel benne a szükséges számításokhoz,kivétel a borda nagysága a pipe végén.
A víz mennyisége a maximálisan eldisszipált hőtől függ egy csőre vonatkoztatva.Vákuum mértékének kiszámítása a függvénytáblában benne van.60 fokos forrásponthoz kb 1/6 atmoszféra kell.
Ha képletekben akartok gondolkodni:
t=1s Pmax=100W villamos munka képlete W=Pmax*t így 1s alatt 100J hőmunkát végez a proci
Forráspontban lévő m tömegű folyadék teljes elforralásához szükséges hő:
Q=Lf*m Lf=forráshő,víz esetén 2256,37kJ/kg
mivel tudjuk mennyi hőmunkát végez a proci(100J) és tudjuk a forralás hőmunkájának képletét,ezért
100J=Lf*m ebből 100J/(2256,37kJ/kg)=m ez elvileg 44g víz vagy 44ml ha nem tévedek.Többi számítgatást rátok bízom,ha elrontottam valamit,korrigáljátok ki.
Nem véletlen hogy inkább sok vékony csővel dolgoznak a neves gyártók,mert 100W-hoz böszme nagy cső kellene.Elég kevesebb víz is,mert a képlet tisztán elforralásra értette(nyitott rendszer),mi viszont zárt rendszerbe dolgozunk,így elviekben van folyadék utánpótlás.
A nyomás kiszámítása már nehezebb.Mivel ez a fórum nem alkalmas emeletes törtek és hatványok megjelenítésére,ezt nem írom le,tessék számolgatni.
Csak még egy adat hogy miért is jó a víz pipe-ban.
Kondenzálódó vízgőz(magyarán kicsapódó vízgőz) hőátadási tényezője 5000-15000J/(m2*s*K)
Erősen mozgatott levegő 50-250J/(m2*s*K)
Áramló víz 2000-8000J/(m2*s*K)
Nem ecsetelem tovább miért jó a víz.
Hamarosan földobok egy számítást,hogy X watt teljesítményhez mekkora hűtőborda kell.
Hank
#26
Elküldve: 2005. 03. 17. 16:07
Más folyadékok pl alkohol,aceton,ammónia az a baj hogy sokkal kisebb a fajhőjük,ezért kevesebb hőt tudnak szállítani.
Hank
#27
Elküldve: 2005. 03. 17. 16:57
mérőműszeres ellenörzésére
szelep

töltőcső+szelep

forrasztás előtt a szelepházból a szelep kiszedése javasolt

maga a szelep az autó, kerékpár, gumi belsőkben is megtalálható
így egyértelmű, hogy egy szelepsapkával könnyedén kiszedhető
a cső mérete 6 os / lágy réz /
amúgy ha hajlításkor kikeményedik a rézcső, melegítés szép pirosra,
majd hirtelen hűtés. ismét hajlítható állapotban lévő, lágy rézcsövünk lesz
sok sikert a HP-hez

#28
Elküldve: 2005. 03. 17. 18:22
Igen a jó öreg bringaszelep!Ezt fogom belerakni én is,csak azzal a külömbséggel,hogy nem veszek drágán hasonlatos dolgokat,hanem lyukas belső szelepe kibányászásra kerül

Hank
#29
Elküldve: 2005. 03. 17. 19:53
Idézet: Hank - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 18:22
Igen a jó öreg bringaszelep!Ezt fogom belerakni én is,csak azzal a külömbséggel,hogy nem veszek drágán hasonlatos dolgokat,hanem lyukas belső szelepe kibányászásra kerül

Hank
Idézet
nm.

de nem drága a cucc, kb 300Ft amin már a cső is rajta van
#30
Elküldve: 2005. 03. 17. 20:21

Na mindegy, mindent nem tudhat az ember és hát ez a fórum azért van, hogy a felmerülő problémákat megbeszéljük.
Többször hallottam már azt, hogy "mi lesz akkor ha forr a víz és túlnyomás lesz, nem robban fel??"
A valóság: Alacsony a nyomás, a víz elkezd forrni a fűtéstől, nő a nyomás, megáll a forrás, de ha lecsapódik, akkor elkezd megint forrni. Ha túl nagy a fűtés és nem tud lecsapódni, akkor a víz folyamatosan forr, de nem lesz nagyobb a nyomás a légkörinél, mert mire elér addig a nyomás, akkor 100 fokon forr már a víz, és addigra már nem él a procid, vagy amit hűtesz!

Miért jó a víz? (~miért a legjobb?)
1. Az egyik legnagyobb forráshőjű folyadék (a nyomás is befolyásolja, de csak kis mértékben)
2. A fajhője is a legnagyobb így lasabban melegszik fel (ez most nekünk nem annyira fontos, mert kevés víz van) (lassabban is hül le)
3. Alacsony nyomáson alacsony forráspont
4. A kondenzáló gőz hőelvonó képessége hatalmas
5. Mit hagytam ki??

#31
Elküldve: 2005. 03. 17. 20:23
Idézet: Bali® - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 19:21

Na mindegy, mindent nem tudhat az ember és hát ez a fórum azért van, hogy a felmerülő problémákat megbeszéljük.
Többször hallottam már azt, hogy "mi lesz akkor ha forr a víz és túlnyomás lesz, nem robban fel??"
A valóság: Alacsony a nyomás, a víz elkezd forrni a fűtéstől, nő a nyomás, megáll a forrás, de ha lecsapódik, akkor elkezd megint forrni. Ha túl nagy a fűtés és nem tud lecsapódni, akkor a víz folyamatosan forr, de nem lesz nagyobb a nyomás a légkörinél, mert mire elér addig a nyomás, akkor 100 fokon forr már a víz, és addigra már nem él a procid, vagy amit hűtesz!

Miért jó a víz? (~miért a legjobb?)
1. Az egyik legnagyobb forráshőjű folyadék (a nyomás is befolyásolja, de csak kis mértékben)
2. A fajhője is a legnagyobb így lasabban melegszik fel (ez most nekünk nem annyira fontos, mert kevés víz van) (lassabban is hül le)
3. Alacsony nyomáson alacsony forráspont
4. A kondenzáló gőz hőelvonó képessége hatalmas
5. Mit hagytam ki??

Talán azt, hogy az "igazi" heatpipe-okban valszínű, hogy nem ez a csodálatos víz van

#32
Elküldve: 2005. 03. 17. 20:49
Az a csodálatos gagyi Hasco és Zalman társai valóban nem tudják miért raknak bele vizet a csöveibe!
Nem azt álltjuk hogy a víz a tökéletes és nem jó semmi más,csak ez a legolcsóbb,nem csinálunk vele ózonlyukat,nem rohangálunk minden feltöltéskor a klimáshoz,stb.
Házilag a víz a legpraktikusabb és mivel több gyártó is vízzel gyártya a csöveit,látunk esélyt a reprodukálásra,mégha hiábavaló is a helyzetünk.
A víz fizikai paramétereit nem cáfolhatod,és valóban nagyon jó hűtőközeg.Nem véletlen,hogy az atomerőmű több 100 megawatt hőjét is a vízzel szállítják,és nem azért mert olcsó.
Hank
#33
Elküldve: 2005. 03. 17. 21:43
Idézet: Bali® - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 20:21

sorry, hogy megszólaltam.
nagyrészt azért raknak vizet bele, mert ez megnyugtatja a vásárlókat (mit árthat a víz?), meg olcsóbb. Ettől még lehet jobb más, de én is vízzel csinálnám. Egyéb ellenvetés?
Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 17. 21:47 -kor
#35
Elküldve: 2005. 03. 17. 22:08
Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 21:43
nagyrészt azért raknak vizet bele, mert ez megnyugtatja a vásárlókat (mit árthat a víz?), meg olcsóbb. Ettől még lehet jobb más, de én is vízzel csinálnám. Egyéb ellenvetés?
Semmi gond nincsen!

Mi nem harapjuk le senki fejét,mert mi nem akarunk Janik lenni a fórumon.
Csak segítséget adunk vagy,megvitatjuk a pipe működését,csinálását.Ha nem bunkózva mond valaki valamit nem küldjük el a sunyiba,persze vannak visszaesők.Amúgy nincs ellenvetés,de mi nem ezen indokok miatt használunk vizet,sokat emlegetett víz fizikai jellemzői miatt.
Hank
#36
Elküldve: 2005. 03. 17. 22:39
írtam ugye a denaturált szeszt, aminek ugye normál légköri nyomáson 78C a forráspontja. Vízzel jól keveredik. Mit lehetne vajon e kettőnek a keverékéből kihozni?
Erősen él bennem az emlék, amikoris bőrömre ilyen került, lényegesebben hidegebbet éreztem, mint bármikor, amikor csak simán vizes lett a kezem. Több hőt von el tehát a gyorsabb párolgásával.
Erről vannak számaid?
Bali, aki már csináltál ilyet: honnan tudod, hogy a kémcsöves tesztedben 40 fokos volt a forró víz??????
#37
Elküldve: 2005. 03. 17. 23:04
Magyarán egyre közelebb a forrásponthoz egyre jobban párolog.
Az etil-alkohol forráspontja légköri nyomáson 78,4fok fajhője 2386J/(kg*C)
metil-alkoholé 64.7fok és fajhője(2400J/(kg*C)
aceton 56,5 fok 2160J/(kg*C)
Mindegyik anyag fajhője majdnem mint fele a vízének(4100J/(kg*C),ezért kevesebb hőt tud fajlagosan ugyanakkora térfogaton elszállítani

De gondolkozom egy alkoholkeverék töltésen pipeban,egy próbát megér.
Csak még a cső kialakítása nem igazán jó sajátomnak.
Sok okosságot lehet ám kiolvasni a Négyjegyű függvénytáblából,minden adat innen származik.

Hank
#38
Elküldve: 2005. 03. 18. 08:43
#39
Elküldve: 2005. 03. 18. 10:53
Heatpipe teszt
Én végigolvastam már korábban, és azért gondolom, hogy háztáji módszerekkel nem lehet készíteni működő heatpipe-ot. De majd valaki megcáfol.

A cikkből az is kiderül, hogy a cső belső falának kialakításán (porózus szerkezet, ami a gravitációtól függetlenül is műxik) kívül a legfontosabb még a folyadék (víz) mennyisége - néhány gramm - és a cső belsejében lévő nyomás (vagyis inkább vákuum) mértéke.
Üdv.
#40
Elküldve: 2005. 03. 18. 13:30
Házilag lehet mindent csinálni,csak az a kérdés mennyire lesz jó.Porózus felület nekünk nem létszükséglet,mert elsőnek nem akarunk gravitáció ellenében működő pipe-ot.Csak egy homemade szimplafalú,natúr vizes pipe-ot.És ha jó valamennyire,jöhet a turbózás.
Hank