[Hank]

Azt hogy forr a víz viszonylag alacsony hõfokon,párolog,telítõdik vízgõzzel a rendszer,csak nem viszi át jól a hõt,mert a kicsapódó vízgõz a hideg oldalon nem folyik vissza.Ja és lehet kapni flex pipe-ot a Hasco forgalmaz ilyet,írtam is egy emilt,kiderül majd,hogy mennyibe fog fájni a csõ.
Hank

[DrHIL]

Kisérletezni, próbálkozni, tapasztalatokat gyûjteni szerintem is érdemes
Lehet, hogy a tapasztalat vége az lesz hogy a gyári csövek (nem a koplet rendszer) olcsób és egyszerûb.
A Vízhûtésemet is saját kezüleg készítettem, pedig meg is vehettem vóna akár kompletten szereléssel nem hótam vóna bele.

[sityak]

Idézet: Hank - Dátum: 2005. márc. 16., szerda - 22:06

A mi esetünkben gáz és csodakompresszorok kizárva!
Mert VÍZZEL megy a heatpipe és VÁKUUM van a csõben!
Ha valaki nem hisz nekem akkor a pipe-ok 70-80% vízzel ketyeg és utánanézhet.A gázos macera,környezetromboló,és drága.Ioncseréltvizet mindenhol kapsz és vákuumot primitív módszerekkel elõtudod állítani.Most azon áll vagy bukik ahelyzet hogy a kicsapódó vízgõzt visszatudjuk folyatni a forralási helyre és elérjük hogy 30-40fokon forrjon a víz.Eddig háztáji termelõi módszerekkel félig mûködõ pipe-ot csináltam 0 azaz zero magyar forint ráfordítással.
Hank

Vizzel? 
Azt azzal hogy, pontos adatot gyan nem tudok, de ha vákuumot csinálsz egy csöben attól még a víz forráspontja nem lesz 40C°. max leesik 90-95C° körülire, de szerintem az meg már egy kicsit gáz mint hûtés, elvégre a hõközvetítõ közeged olyan hõmérsékletû, annál hidegebb nem nagyon lesz az sem amit hûtesz vele. Arról meg nem is beszélve, hogy ha gõz képzõdik akkor valószínüleg kitágul az annyag, tehát nö a nyomás, vele pedig emelkedik a forráspont is.

Üdv.

[Gyulavitéz]

Engem is érdekel a téma.

Mi van  ha nem vizet, hanem denaturált-szeszt, vagy alkoholt rakunk a csõbe? az alacsonyabb hõfokon már forr.
amúgy ha 40 fokon akarnánk a vizet forralni, akkor jócskán csökkenteni kéne a nyomást

Temperature
(degrees Celsius)  Vapor Pressure (MPa)

0.01  0.000612
25  0.00317
50  0.01235
75  0.0386
100  0.1014=1atm

Amire szükség van:
- rézcsõ, ezt barkácsboltban méterre adják
- forrasztó anyag és kellékei
- kisfûrész a csövet elvagdosni
- csõre applikálható nyomásmérõ (ami negatívba is mér)
- egy csap a csõre, ami jól zár
- egy szelep a csõre
- valamilyen cucc, amivel a vákumot elõállítanánk.
- desztvíz vagy valami más
- 2 db hõmérõ, (pl a fémszálas, amiben csigavonalban egy fém van feltekerve)

Az elmélet szerint a HP ugye úgy mûködik, hogy a folyadék felforr, gázosodik (nagy mennyiségû hõt von el), majd a hideg oldalon lecsapódik (leadja a hõt), és visszafolyik a meleg pontra. Ez a visszafolyás nagyon fontos tényezõ, ezért eleve a csövet úgy célszerû elkezdeni hajtogatni, hogy a hideg pont az mindenképpen magasabban legyen, mint a meleg pont, és lehetõleg messze legyen a melegponttól, hogy a réz csõ másik vége ne a réz hõvezetésébõl adódóan legyen meleg, hanem a HP mûködési elvétõl.
A kapilláris hatást is sok helyen emlegetik. Erre én kétféle megoldást tudnék, egyik, hogy a csõ belsõ felületét valamilyen anyaggal megmaratni, vagy kristályosítani: rézgálic oldattal elektrolízissel kristályos felületet "növeszteni" a csõ belsejében. Másik pedig, hogy drótkefe (üvegmosó) szerû dologgal nagyon apró kracolásokat ejteni a felületen.  *szerk1: a karistolás nem jó, mert nem nano méretû kapillárisok keletkeznek.
szerk2: laboros kollégáim ötlete: sárgaréz csövet kell használni. A sárgaréznek kb 20%-a cink, ezt a cinket kell kimaratni belülrõl valamilyen anyaggal, és talán(!) kapunk valami szivacs-szerû felületet belül.

Ezután a tesztelés következik, mert pontos nyomás/hõfok/vizmennyiség értéket eddig még sehol nem láttam neten közzétéve. Szóval bele a vizet, melegíteni az egyik végén, és ellenõrizni a másik végén. Ha a másik vége közel azonos hõmérsékletû, akkor már jók vagyunk.
Probléma még, hogy honnan tudni, hogy a meleg oldalon van e még elég folyadék. Ehhez vagy valami alsó tartály kéne, vagy valahogyan ablakot vágni a meleg oldalon a csõre, vagy hûtõblokkra. Ha ugyanis elfogy a folyadék, akkor nincs mi elvonja a hõt, megáll a folyamat. A hideg oldalon pedig biztosítani kell a nagy hõleadó felületet, akár valami régi hûtõbordát rászerelni passzívan, ami kilóg  házból, és éri némi szellõ.

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 17. 13:27 -kor

[Hank]

Idézet: sityak - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 10:51

Vizzel? 
Azt azzal hogy, pontos adatot gyan nem tudok, de ha vákuumot csinálsz egy csöben attól még a víz forráspontja nem lesz 40C°. max leesik 90-95C° körülire, de szerintem az meg már egy kicsit gáz mint hûtés, elvégre a hõközvetítõ közeged olyan hõmérsékletû, annál hidegebb nem nagyon lesz az sem amit hûtesz vele. Arról meg nem is beszélve, hogy ha gõz képzõdik akkor valószínüleg kitágul az annyag, tehát nö a nyomás, vele pedig emelkedik a forráspont is.

Üdv.

Ha így lenne akkor nem anyáznának a hegymászók,mikor megpróbálják felforralni a vizet 100 fokra és ehelyett csak 80 fokon forr a víz.Írtam már erre kismesét a víz és teafû problámájáról.

Igazad van abban hogy forr víz és telítõdik vízgõzzel.Csõben némileg nõ is tõle a nyomás,de ezen lehet korrigálni ha nagyobb vákuum van a csõben.
60 fokos telített vízgõz nyomása 19,917kPa,40 fokosnak 7,37kPa ez nem valami sok a második eseten csak az 1/18-e a légköri nyomásnak,bõven korrigálható.
Mindenki számára hasznos lesz a Négyjegyû függvénytáblázat,minden adat és képlet szerepel benne a szükséges számításokhoz,kivétel a borda nagysága a pipe végén.
A víz mennyisége a maximálisan eldisszipált hõtõl függ egy csõre vonatkoztatva.Vákuum mértékének kiszámítása a függvénytáblában benne van.60 fokos forrásponthoz kb 1/6 atmoszféra kell.
Ha képletekben akartok gondolkodni:

t=1s Pmax=100W villamos munka képlete W=Pmax*t így 1s alatt 100J hõmunkát végez a proci

Forráspontban lévõ m tömegû folyadék teljes elforralásához szükséges hõ:
Q=Lf*m                Lf=forráshõ,víz esetén 2256,37kJ/kg
mivel tudjuk mennyi hõmunkát végez a proci(100J) és tudjuk a forralás hõmunkájának képletét,ezért
100J=Lf*m ebbõl 100J/(2256,37kJ/kg)=m ez elvileg 44g víz vagy 44ml ha nem tévedek.Többi számítgatást rátok bízom,ha elrontottam valamit,korrigáljátok ki.

Nem véletlen hogy inkább sok vékony csõvel dolgoznak a neves gyártók,mert 100W-hoz böszme nagy csõ kellene.Elég kevesebb víz is,mert a képlet tisztán elforralásra értette(nyitott rendszer),mi viszont zárt rendszerbe dolgozunk,így elviekben van folyadék utánpótlás.
A nyomás kiszámítása már nehezebb.Mivel ez a fórum nem alkalmas emeletes törtek és hatványok megjelenítésére,ezt nem írom le,tessék számolgatni.

Csak még egy adat hogy miért is jó a víz pipe-ban.
Kondenzálódó vízgõz(magyarán kicsapódó vízgõz) hõátadási tényezõje 5000-15000J/(m2*s*K)
Erõsen mozgatott levegõ 50-250J/(m2*s*K)
Áramló víz 2000-8000J/(m2*s*K)
Nem ecsetelem tovább miért jó a víz.
Hamarosan földobok egy számítást,hogy X watt teljesítményhez mekkora hûtõborda kell.
Hank

[Hank]

Én a pipe-ommal ott akadtam el hogy sok víz van benne,nem folyik elég jól vissza és magas a forráspontja még mindig.
Más folyadékok pl alkohol,aceton,ammónia az a baj hogy sokkal kisebb a fajhõjük,ezért kevesebb hõt tudnak szállítani.
Hank

[_Y_]

hûtés technikában használatos szelep,hûtõközeg utántöltésre ill. nyomás/párolgási hõmérséklet/
mérõmûszeres ellenörzésére

szelep


töltõcsõ+szelep


forrasztás elõtt a szelepházból a szelep kiszedése javasolt 
maga a szelep az autó, kerékpár, gumi belsõkben is megtalálható
így egyértelmû, hogy egy szelepsapkával könnyedén kiszedhetõ
a csõ mérete 6 os / lágy réz /
amúgy ha hajlításkor kikeményedik a rézcsõ, melegítés szép pirosra,
majd hirtelen hûtés. ismét hajlítható állapotban lévõ, lágy rézcsövünk lesz
sok sikert a HP-hez 

[Hank]

Kösz az infót  hasznos lehet lehet majd
Igen a jó öreg bringaszelep!Ezt fogom belerakni én is,csak azzal a külömbséggel,hogy nem veszek drágán hasonlatos dolgokat,hanem lyukas belsõ szelepe kibányászásra kerül
Hank

[_Y_]

Idézet: Hank - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 18:22

Kösz az infót  hasznos lehet lehet majd
Igen a jó öreg bringaszelep!Ezt fogom belerakni én is,csak azzal a külömbséggel,hogy nem veszek drágán hasonlatos dolgokat,hanem lyukas belsõ szelepe kibányászásra kerül
Hank

Idézet

Kösz az infót

nm.
de nem drága a cucc, kb 300Ft amin már a csõ is rajta van

[Bali®]

De jó lenne, ha egyesek olvasgatnák a fórumot, mielõtt megszólalnak! (sityak, Gyulavitéz)
Na mindegy, mindent nem tudhat az ember és hát ez a fórum azért van, hogy a felmerülõ problémákat megbeszéljük.

Többször hallottam már azt, hogy "mi lesz akkor ha forr a víz és túlnyomás lesz, nem robban fel??"
A valóság: Alacsony a nyomás, a víz elkezd forrni a fûtéstõl, nõ a nyomás, megáll a forrás, de ha lecsapódik, akkor elkezd megint forrni. Ha túl nagy a fûtés és nem tud lecsapódni, akkor a víz folyamatosan forr, de nem lesz nagyobb a nyomás a légkörinél, mert mire elér addig a nyomás, akkor 100 fokon forr már a víz, és addigra már nem él a procid, vagy amit hûtesz!

Miért jó a víz? (~miért a legjobb?)
1. Az egyik legnagyobb forráshõjû folyadék (a nyomás is befolyásolja, de csak kis mértékben)
2. A fajhõje is a legnagyobb így lasabban melegszik fel (ez most nekünk nem annyira fontos, mert kevés víz van) (lassabban is hül le)
3. Alacsony nyomáson alacsony forráspont
4. A kondenzáló gõz hõelvonó képessége hatalmas
5. Mit hagytam ki??

[lorenzo]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 19:21

De jó lenne, ha egyesek olvasgatnák a fórumot, mielõtt megszólalnak! (sityak, Gyulavitéz)
Na mindegy, mindent nem tudhat az ember és hát ez a fórum azért van, hogy a felmerülõ problémákat megbeszéljük.

Többször hallottam már azt, hogy "mi lesz akkor ha forr a víz és túlnyomás lesz, nem robban fel??"
A valóság: Alacsony a nyomás, a víz elkezd forrni a fûtéstõl, nõ a nyomás, megáll a forrás, de ha lecsapódik, akkor elkezd megint forrni. Ha túl nagy a fûtés és nem tud lecsapódni, akkor a víz folyamatosan forr, de nem lesz nagyobb a nyomás a légkörinél, mert mire elér addig a nyomás, akkor 100 fokon forr már a víz, és addigra már nem él a procid, vagy amit hûtesz!

Miért jó a víz? (~miért a legjobb?)
1. Az egyik legnagyobb forráshõjû folyadék (a nyomás is befolyásolja, de csak kis mértékben)
2. A fajhõje is a legnagyobb így lasabban melegszik fel (ez most nekünk nem annyira fontos, mert kevés víz van) (lassabban is hül le)
3. Alacsony nyomáson alacsony forráspont
4. A kondenzáló gõz hõelvonó képessége hatalmas
5. Mit hagytam ki??

Talán azt, hogy az "igazi" heatpipe-okban valszínû, hogy nem ez a csodálatos víz van

[Hank]

Üdv!
Az a csodálatos gagyi Hasco és Zalman társai valóban nem tudják miért raknak bele vizet a csöveibe!
Nem azt álltjuk hogy a víz a tökéletes és nem jó semmi más,csak ez a legolcsóbb,nem csinálunk vele ózonlyukat,nem rohangálunk minden feltöltéskor a klimáshoz,stb.
Házilag a víz a legpraktikusabb és mivel több gyártó is vízzel gyártya a csöveit,látunk esélyt a reprodukálásra,mégha hiábavaló is a helyzetünk.
A víz fizikai paramétereit nem cáfolhatod,és valóban nagyon jó hûtõközeg.Nem véletlen,hogy az atomerõmû több 100 megawatt hõjét is a vízzel szállítják,és nem azért mert olcsó.
Hank

[Gyulavitéz]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 20:21

De jó lenne, ha egyesek olvasgatnák a fórumot, mielõtt megszólalnak! (sityak, Gyulavitéz)

sorry, hogy megszólaltam.
nagyrészt azért  raknak vizet bele, mert ez megnyugtatja a vásárlókat (mit árthat a víz?), meg olcsóbb. Ettõl még lehet jobb más, de én is vízzel csinálnám. Egyéb ellenvetés?

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 17. 21:47 -kor

[Bali®]

Semmi baj!

[Hank]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2005. márc. 17., csütörtök - 21:43

sorry, hogy megszólaltam.
nagyrészt azért  raknak vizet bele, mert ez megnyugtatja a vásárlókat (mit árthat a víz?), meg olcsóbb. Ettõl még lehet jobb más, de én is vízzel csinálnám. Egyéb ellenvetés?

Semmi gond nincsen!
Mi nem harapjuk le senki fejét,mert mi nem akarunk Janik lenni a fórumon.
Csak segítséget adunk vagy,megvitatjuk a pipe mûködését,csinálását.Ha nem bunkózva mond valaki valamit nem küldjük el a sunyiba,persze vannak visszaesõk.Amúgy nincs ellenvetés,de mi nem ezen indokok miatt használunk vizet,sokat emlegetett víz fizikai jellemzõi miatt.
Hank

[Gyulavitéz]

Hank, írod, hogy kisebb a fajhõjük az egyéb folyadékoknak, meg szép számokkal is megspékelted, amit nem tudok nagyon mihez hasonlítani (könyveim már elkallódtak).
írtam ugye a denaturált szeszt, aminek ugye normál légköri nyomáson 78C a forráspontja. Vízzel jól keveredik. Mit lehetne vajon e kettõnek a keverékébõl kihozni?
Erõsen él bennem az emlék, amikoris bõrömre ilyen került, lényegesebben hidegebbet éreztem, mint bármikor, amikor csak simán vizes lett a kezem. Több hõt von el tehát a gyorsabb párolgásával.
Errõl vannak számaid?

Bali, aki már csináltál ilyet: honnan tudod, hogy a kémcsöves tesztedben 40 fokos volt a forró víz??????

[Hank]

Hát a kezed hideg érzése abból adódik,hogy az alkohol keverék a denaturált szeszben majdnem 30 fokkal alacsonyabb forráspontú mint a víz.
Magyarán egyre közelebb a forrásponthoz egyre jobban párolog.
Az etil-alkohol forráspontja légköri nyomáson 78,4fok  fajhõje 2386J/(kg*C)
metil-alkoholé  64.7fok és fajhõje(2400J/(kg*C)
aceton 56,5 fok 2160J/(kg*C)
Mindegyik anyag fajhõje majdnem mint fele a vízének(4100J/(kg*C),ezért kevesebb hõt tud fajlagosan ugyanakkora térfogaton elszállítani .
De gondolkozom egy alkoholkeverék töltésen pipeban,egy próbát megér.
Csak még a csõ kialakítása nem igazán jó sajátomnak.
Sok okosságot lehet ám kiolvasni a Négyjegyû függvénytáblából,minden adat innen származik.
Hank

[Gyulavitéz]

Mivel a fajhõ megadja, hogy az illetõ anyag 1 kg-jával mennyi energiát kell közölnünk a hõmérséklet 1 Celsius fokkal való emeléséhez. A fajhõ mértékegysége J/ kg*Celsius fok, nekem ezekbõl a számokból amit írtál az következik, hogy a víz fog legkésõbb forrni nekünk a csõben... Lehet, hogy jobb hõátadó, ezt nem tudom, de mondjuk vízzel ha 50 fokos rendszert elérek, akkor már jó vagyok, míg más anyaggal akár 35 fokost is elérhetek szerintem. Össze kéne hasonlítani a teljes rendszer hatásfokát  a több különbözõ anyagra, esetleg vegyítve a több anyagot is. Persze ettõl még mindig a víz az egyszerûbb, és elérhetõbb, de pl acetont se nehéz/drága beszerezni (körömlakklemosó).

[lorenzo]

Talán az alábbi cikket is érdemes elolvasni (ha esetleg még nem tettétek meg):
Heatpipe teszt

Én végigolvastam már korábban, és azért gondolom, hogy háztáji módszerekkel nem lehet készíteni mûködõ heatpipe-ot. De majd valaki megcáfol.

A cikkbõl az is kiderül, hogy a csõ belsõ falának kialakításán (porózus szerkezet, ami a gravitációtól függetlenül is mûxik) kívül a legfontosabb még a folyadék (víz) mennyisége - néhány gramm - és a csõ belsejében lévõ nyomás (vagyis inkább vákuum) mértéke.

Üdv.

[Hank]

Igen kicsit félrevezetõ hogy több energiát kell közölni víz esetén a rendszerrel.De ha úgy közelítjök meg a problémát hogy nehezebben tudjuk felmelegíteni,vagyis más hasonlattal élve kézifékel akarunk gyorsulni.Nagy fajhõje miatt nem tud megszaladni a hûtés.Vízhûtésnél nagyon kijön más folyadékokhoz képest.Alkohollal már kipróbáltam a rendszert síma vízhûtésnél,és 5-6 fokkal rosszabban hûtött a rendszer,nem is beszélve a hatalmas hõtágulásról.
Házilag lehet mindent csinálni,csak az a kérdés mennyire lesz jó.Porózus felület nekünk nem létszükséglet,mert elsõnek nem akarunk gravitáció ellenében mûködõ pipe-ot.Csak egy homemade szimplafalú,natúr vizes pipe-ot.És ha jó valamennyire,jöhet a turbózás.
Hank