[special]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 17:35

Azt hiszem itt sokan hajlamosak túlbecsülni a tõke erejét. Valóban fontos, hogy egy vállalat milyen pénzügyi háttérrel rendelkezik, de azért érhetik meglepetések azokat, akik csak erre helyezik a hangsúlyt.

2002-2003 környékén sokat vitatkoztunk az AMD pénzügyi helyzetérõl. Akkoriban többen az AMD közeli végét jósolták; amikor az AMD bejelentette az új gyárát, akkor arról tamáskodtak, hogy na, erre nem lesz pénze és nem tudja felépíteni. Aztán mégis se vége nem lett a cégnek (sõt), és a gyár is felépült idõre. Yttse meg azt mondta, hogy õ Intel részvényt venne az AMD helyett, mert hosszú távon az a jó befektetés. Még jó, hogy nem tõzsdei szakember, mert akkor éhenhalna.

A tõke stratégiai tényezõ még ma is. Akinek sokkal több van, hatalmas elõnyben van. Tudod miért nem írtja ki a nagyobb a kicsit feltétlenül? Mert nem gazdaságos. Nem lenne gazdaságos az Intelnek még milliárdokat költeni marketingre, vagy elmebeteg összegeket költeni párhuzamos chipfejlesztésekre, vagy ne is említsük az õrült árcsökkentésteseket. Pénzügyi erõvel ki lehet nyírni a másikat. Csak ez nem az, amiért a befektetõk a pénzt adják. Az a megtérülés. A másikat ütni pedig nem jó megtérülés.

Az AMD új gyára. Az AMD új gyárát német kormányzati hitelekkel, kedvezményekkel, vállalati kötvényekkel és saját zsebbõl finanszírozta meg, a befektetés megtérülése még sehol nincs, idõbeli okok miatt. Ezt tehát még ne tekintsük lefutottnak.

[hvuk]

Te special, nem ez a lényeg. Hanem a lényeg az és azt kell látni, hogy csak és kizárólag a pénzügyi adatok alapján prognosztizálni épp olyan hiba, mint csak és kizárólag a termék alapján. Te pedig hajlamos vagy csak és kizárólag a pénzügyi erõt és a marketinget figyelembe venni, épp úgy, ahogy én meg hajlamos vagyok csak és kizárólag a terméket, illetve a várható termékeket. Mindkét hozzáállás hibás következtetésekhez vezet.

A hirdetési aránmyszámokat a neten böngészve látom, és nem, nem csak az Anandtechen. Persze fontos, hogy nem a vállalati hirdetésekrõl beszélek, hanem home szegmensnek szólókról. Ja igen, ennek a szegmensnek a hirdetéseket pedig igenis az Anandtechre, meg a játékoldalakra fogják pakolni, meg némileg talán a hír oldalakra.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 20:15

az Intel [...] egyéves gyártsátechnológiai elõnye

off topic a jelenlegi kerdeshez, de azert jeleznem, hogy ez, igy, ilyen forman abszolute nem igaz! (nem is veletlenul, hiszen az AMD-nek nincs gyartastechnologiaja, az kozos az IBM-el..) merthogy ugye van aki az AMD-IBM parost latja gyartastechnologiai elonyben minimum 1 evvel (az a SOI mi mas lenne?) ugye a nanometer=gyartastechnologia mondanom sem kell, hogy hasonlo feluletesseg, mint a sebesseg=Hz allitas. lehet, hogy ez nem annyira egyertelmu mint az utobbi, de azert ennel arnyaltabb a kep.

Yttse allitasa teljesen logikus, ha igy ertelmezzuk: "en, mint hozza nem erto Intel papirokba fektetnek, hiszen annak kisebb a kockazata, de jok a kilatasai." kulonbozo befektetok kulonbozo strategia szerint fektetnek be, de ez az info barkinek is ujdonsagertekkel bir? az osztalekot nem kene emlegetni, mert az beepul az arfolyamba!! (osztalek elott kb annyival no a papir erteke, amennyi az osztalek.) hogy az AMD nagy kockazattal birt anno, azzal talan egyet lehet erteni. hogy most is? talan igen, nagyobb a kockazata, mint az Intele. de a varhato nyeresege is: hiszen az arfolyama az utobbi idoben meghaladta az Intelet, es ez fontos mutato. azaz most nagyobb kockazatu, de jobb kilatasu papir, ugy tunik.

Idézet

Szóval azt mondani, jobb befektetés, kissé egyszerûsítõ.

ez igy, ilyen forman nagyon pontosan igaz. barmi mast allitani azonban tobb szakertelmet kivan!

************************************
nemet kormanyzati segitsegrol meg: Izrael-el mi is van??? ;)

[hvuk]

Régebben special elhittem neked, hogy az AMD magára hagyta a desktop piacot és kivonul onnan. Közben azonban rájöttem, hogy ez nem igaz, csak a prioritások kerültek máshova. Az AMD ugyanis rájött, hogy ha csak és kizárólag a desktop piacon van jelen, akkor egy árletöréssel az Intel bármikor nehéz helyzetbe hozhatja, mint ahogy az történt 2001-2002-ben is. Emiatt az AMD-nek több lábon kell állnia, jelen kell lennie a szerver és a mobil szegmensben is. Elõbbiben azért, mert ott hatalmas a haszonráta, ráadásul egy ilyen árletörés esélye is jóval kisebb és hatása sem akkora, a mobil szegmens meg nagyon nõ. Mivel ezekbe a piacokba be akar törni, ezért erre koncentrálja az erejét, de ez nem jelenti azt, hogy ki akarna vonulni a desktop piacról vagy hogy ott gyengítené akarná a jelenlétét. Majd hülye lenne, amikor a home szegmensben ilyen erõs, meg hülye lenne azért is, mert ebben a szegmensben is az egyik réteg (a sokpénzû játékosok) extra profithoz juttatják. Az FX széria megjelenése sem azt mutatja éppen, hogy gyengíteni akarná a pozícióit, de a piaci folyamatok sem ezt tükrözik.

Ráadásul az AMd rájött arra is, hogy ha valami jó szerverproci lesz, akkor az könnyen lehet jó desktop processzor is. És így is történt. Mert arra nincs erõforrása, hogy két külön szériát fejlesszen, így olyat kellett kifejleszteni, amely mindkét területen jó lett. Az IMC mellesleg desktopon is nagyon fontos volt, mert az XP kimondottan gyatra memóriakésleltetési értékein nagyban javított, ami a teljesítményre is jótékony hatást gyakorolt. Valamifajta HT innentõl kötelezõ volt, hiszen valahogyan kommunikálni kellett a chipsettel. Más kérdés, hogy a HT a szerver igények miatt lett ilyen jó, de ettõl az IMC még egy kötelezõ feladat volt.

[special]

Jaj, nyilván nem azt akartam sugallni, hogy abbafejezi a PC-procik gyártását, vagy szándékosan rombolja magát. Az AMD vezetõi maguk mondták el többször, conference callokon is, hogy az asztali gépek piaca a legutolsó a prioritásban, az elsõ a szerver. Ez mondjuk 2004-ben, mikor 2002-ben gyakorlatilag még nem volt jelen máshol a cég, elég nagy váltás volt, és az is ma is. Én úgy gondolom innen a székrõl, hogy az AMD az Opteron és a 64 bit révén jó helyen van ahhoz, hogy egy egységes hardcore technology képet alakítson ki magáról, hogy üssön a szerver és workstation piacokon. Ezt a LIVE!-ot egy felesleges buzulásnak tartom, mert szerintem képzavart okoz. Képzavart okoz, mert monoton módon megint felhozom, hogy az Intellel szemben az AMD esélytelen arra, hogy univerzális szereplõként hatékonyan legyen eredményes. Szétforgácsolja a döntéshozók és a mérnökök figyelmét a sok terület, és nincs meg hozzá a pénzügyi erõforrása sem. Ezeket a szûkös erõforrásokat sokkal precízebben kellene elkölteni. Ytse fogalmazta meg talán helyesen (privát), hogy az AMD-nek minden kell, ami az Intelnek van. Hiába hangoztatod, hogy milyen sikeresek a retail store-okban, amikor még mindig alacsonyabb az ASP-jük, szuperior termékek mellett is, és talán az egyik legkevésbé jövedelmezõ szegmensrõl beszélünk (retail store home PC-k). Ráadásul pont ez az a terület, ahol az Intel hatalmas marketinggépezete a leginkább oldalba tudja kapni õket: reklámok, polcpénz-támogatás, marketingpénzek. Kérlek hidd el nekem, hogy az AMD szép csendben arat néhány helyen, mert valamiért az Intel gépezetében történõ döntési mechanizmusok hibája révén nem kap ellentámadást. Részleteket nem mondhatok, de 1-2 országban igen érdekes arányok bontakoznak ki az egész PC-piacra nézve is.

Én ebben semmi más nem látok, mint defókuszálást. Hogy ez kényszer a volumen miatt, vagy hibás döntés nem tudom, talán csak túlértékelem a jelentõségét. Az egészet bénának érzem.

Szerkesztette: special 2006. 01. 07. 20:47 -kor

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 21:24

Mert arra nincs erõforrása, hogy két külön szériát fejlesszen, így olyat kellett kifejleszteni, amely mindkét területen jó lett.

ez az allitas nagyon gyakran elofordul, es engem mindig zavar:
ugy tunik ugyanis, hogy teljesen fuggetlen a penzugyi eroforrasoktol az, hogy egy ceg hany processzorszeriat fejleszt. az Intel ugye most vonja ossze megint a mobil-desktop-szerver processzor vonalat (jo, az Itanium meg kulon..). es regebben sem volt tul gyakori, hogy egy ceg tobbfajta architekturat futtatott volna egyszerre. vagy igen? talan csak az Intel indult el ezen a vonalon, es most visszalep. miert? nincs eleg eroforrasa? szoval nekem ez a kovetkeztetes igy nem kerek.

************************************
special: fura erzeseidet megertem, de szerintem ez egyszeruen egy logikus tovabblepes egy olyan cegtol, amely a 10-tol a 20% reszesedes fele tart.  ami mar nem keves, igy mindenhol nyugodt szivvel lephet be a versenybe. anno nem igy volt, ezert koncentraltak egy szegmensre. most meg nonek, igy nyitniuk is kell. szerintem ennel nem bonyolultabb. persze hogy mit hoz a jovo, azt nem tudhatjuk. ergo azt sem, hogy ez jo dontes volt-e. mindenesetre kotelezo. szvsz.

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 20:00

off topic a jelenlegi kerdeshez, de azert jeleznem, hogy ez, igy, ilyen forman abszolute nem igaz! (nem is veletlenul, hiszen az AMD-nek nincs gyartastechnologiaja, az kozos az IBM-el..) merthogy ugye van aki az AMD-IBM parost latja gyartastechnologiai elonyben minimum 1 evvel (az a SOI mi mas lenne?) ugye a nanometer=gyartastechnologia mondanom sem kell, hogy hasonlo feluletesseg, mint a sebesseg=Hz allitas. lehet, hogy ez nem annyira egyertelmu mint az utobbi, de azert ennel arnyaltabb a kep.

egy generációval fejlettebb, nagy teljesítményre optimalizált process az egy generációval fejlettebb, ezen nincs mit maszatolni. gyorsabb tranzisztorok, közel fele akkora terület. azonos csíkszélesség mellett van értelme hasonlítgatni a jellemzõket, kapcsolási sebesség, interconnect késleltetés, szivárgások, fogyasztás.

részvényárfolyamokat nem szokás összehasonlítgatni, mert értelmetlen. csak változásokat.

[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 22:03

egy generációval fejlettebb, nagy teljesítményre optimalizált process az egy generációval fejlettebb, ezen nincs mit maszatolni.

na ne! most komolyan azt mondod, hogy a SOI vagy a feszitett szilicium annak semmi, de semmi koze nincs a gyartastechnologiahoz?? ez azert eros lenne. meg kulonben sem en talaltam ki, mondja mas is: the chip giant remains well behind AMD on a number of metrics, including [...] manufacturing mi masra gondolna, mint a rezalapu technologiara es a SOI-ra?

a link egyebkent az elozo kerdesben is erdekes (ki mibe fektetne be), mert az, hogy Ytse, Te vagy akar en mit gondolunk azt maximum a csaladi penztarcank banja vagy orul neki (mar ha tenyleg tozsdezunk), az elobbi nyilatkozatra meg megmozdulnak (..tak!) a nagy penzpiaci alapok. a nyilatkozat 2005.11.01-i, azota az AMD 50%-ot nott, az Intel meg max 10-et. tessek csak megnezni, ez talan hat majd a tisztelt tarsasagra.. AMD Intel

szoval ennyit a jovedelmezosegrol mostanaban.

Idézet

azonos csíkszélesség mellett van értelme hasonlítgatni a jellemzõket, kapcsolási sebesség, interconnect késleltetés, szivárgások, fogyasztás.

a gyartastechnologiaikat? mert ezek nem igazan mind oda tartozna, es hianyzik belole egy par fontos.. ha meg az adott termeket, akkor meg valojaban teljesen mindegy, hogy mi a gyartastechnologia. az csak ugy erdekes, hogy ha az adott termekre kifejti a jo hatasat. (peldaul csokkentett fogyasztas a SOI, vagy a nagyobb elert sebesseg a feszitett szilicium miatt -- hogy mindket oldalrol hozzak pozitivumokat.)

Idézet

részvényárfolyamokat nem szokás összehasonlítgatni, mert értelmetlen. csak változásokat.

bocsanat, valoban felreerthetoen fogalmaztam: ebben a tekintetben ertettem termeszetesen -- azaz regebben az AMD sokkal olcsobb volt, mostanra meg felert az Intelhez, azaz relative jobban nott. (persze kivetel is akad: ha pszihologiai kuszobot lep at valami, es ebben a tekintetben nem mindegy, hogy az AMD eppen "atlepi"-e az Intelt, ami ugy tunik eppen most kovetkezhet be.)

[SFIJ]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 15:59

Ez tényleg egy _rendszer_ , együtt a fizikai termék, az online tartalom, a marketing és az _életstílus_

júúj ezt feledjük már el. lehet "életstílusnak nevezni" a mobiltelóval flangálást, a hotspottingot, a z ipodozást. ezek mindig elborzastanak valahogy. az emberek ettõl kissé bonyolultabb lények, szvsz.

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jan. 7., szombat - 17:11

SFIJ (mint topikvezeto): egyre jobban zavar a topic cime! NEM "V//V", mert sehol nincs benne perjel. a pontos neve "Viiv", duplan "hibasan" irva a "LXVI" romai szamot (a masodik "hiba": vagy vegig nagy, vagy vegig kis betukkel jeloljuk a szamokat.) az, hogy a MARKETINGGEPEZET milyen logot tervez moge (allo "V"-k es kurziv "I"-k) az kevesse erdekes a nev szempontjabol. az Intel biztos, hogy Viiv-nek nevezi: http://www.intel.com.../viiv/index.htm kerlek valtoztasd meg a topic cimet, ha lehetseges!

nos amikor ebbe a málnásba belenyúltam úgy jó egy hónapja, akkor még nem volt tudható, hogy "Viiv"-nek kel szépen hivatalosan írni. engem az artwork ragadott meg, a slashdot-on olvasott spekulációk. és megvallom nekem az artwork jobban teccik, mint az, hogy "Viiv". Ez egyfelõl nem egy értelmes angol szó, nem is egy akroníma, nemis rövidítés, sõt még a "kényszeredett" angol nyelvû kiejtáse sem visz közelebb a célhoz.
kul0nb3n1s n3k3m 737sz1k m1nd3n am1 sz4k17 a b3r0gz077 k0nv3nc10kk4l

Szerkesztette: SFIJ 2006. 01. 08. 03:10 -kor

[bogdan]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 4:00

engem az artwork ragadott meg,

valld be nyugodtan: a marketing resze ragadott meg!!

Szerkesztette: bogdan 2006. 01. 08. 03:08 -kor

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 3:07

valld be nyugodtan: a marketing resze ragadott meg!!

Nézd van valami bájos ebben a marketing asset bubble-ben. számomra a dolog teljesen homológ az aplle "machintosh" barndjével, ami az informatikával kapcsolatban valahol tényleg az emberközpontúság és az "életérzés" felé mozog. No jó, de az apple kézben tartja az egész pereputtyot: hw design, os look&feel guideline-ok, a szoftvereid kinézeteére 3000 oldalas konformancia guideline-ok vannak, vagyis hogy mikor milyen legyen a dialóg, a widgeteket hogy kell elhelyezni, hogyan kell progresst kijelezni. Az apple ezt továbbvitte a hálózatok fel is "rendezvous" amire egy béna kacsa válasz volt az UPNP. Az apple-nak sokkal hamarabb voltak meg a kollaborációs és kommunkikációs megoldásai is és ezek integránsabbakk mint az M$ MSN-je, hotmail-je, stb, szal mindaz, ami apple esetében a ".mac" brand. namost bárki bármit is mond a ".mac" és az egész módja az életérzés-informatikát tekintve apple-módra nagyon ott van a szeren. Az apple egyetlen gondja, hogy heroinárban méri a technológiát.
Ehhez képest akár a Viiv akár a Live! egy asset bubble. Sem egyik sem pedig a másik nem képez zárt és konzisztens rendszert az OS, vagyis a microsoft nélkül. Végfelhasználó szemszögébõl itt bizony Windows MCE fog látszani, ez lesz a domináns. Számomra egyetlen kérdés az az, hogy az MCE jövõje a Viiv vagy a Live! alapjain fog nyugodni. Mindazonáltal a júzer számára vista home/mce lesz a kézzel fogható és lényeges, nem pedig  a processzorgyártók brandjei. Sõt továbbmegyek! Én egyre inkább azt látom, hogy az emberek egyre inkább a chipset-ekre koncentrálnak, azok szolgáltatásaira és már nemis annyira a processzorra. a chipset lett a fõ mozgatórugó és bizony az intel itt az asztali fronton elmaradásban vagyon. A mobilszférában meg azért borzasztó sikeres, mert az övé a legjobb mobil chipset jelenleg!

[SFIJ]

bár elfeledtem, de remélem nem harapjátok le ezért a fülem. boldog új évet kívánok minden egyes tosciklakónak

Szerkesztette: SFIJ 2006. 01. 08. 09:42 -kor

[special]

Idézet: bogdan - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 0:45

na ne! most komolyan azt mondod, hogy a SOI vagy a feszitett szilicium annak semmi, de semmi koze nincs a gyartastechnologiahoz?? ez azert eros lenne. meg kulonben sem en talaltam ki, mondja mas is: the chip giant remains well behind AMD on a number of metrics, including [...] manufacturing mi masra gondolna, mint a rezalapu technologiara es a SOI-ra?

a link egyebkent az elozo kerdesben is erdekes (ki mibe fektetne be), mert az, hogy Ytse, Te vagy akar en mit gondolunk azt maximum a csaladi penztarcank banja vagy orul neki (mar ha tenyleg tozsdezunk), az elobbi nyilatkozatra meg megmozdulnak (..tak!) a nagy penzpiaci alapok. a nyilatkozat 2005.11.01-i, azota az AMD 50%-ot nott, az Intel meg max 10-et. tessek csak megnezni, ez talan hat majd a tisztelt tarsasagra.. AMD Intel

szoval ennyit a jovedelmezosegrol mostanaban.

a gyartastechnologiaikat? mert ezek nem igazan mind oda tartozna, es hianyzik belole egy par fontos.. ha meg az adott termeket, akkor meg valojaban teljesen mindegy, hogy mi a gyartastechnologia. az csak ugy erdekes, hogy ha az adott termekre kifejti a jo hatasat. (peldaul csokkentett fogyasztas a SOI, vagy a nagyobb elert sebesseg a feszitett szilicium miatt -- hogy mindket oldalrol hozzak pozitivumokat.)

bocsanat, valoban felreerthetoen fogalmaztam: ebben a tekintetben ertettem termeszetesen -- azaz regebben az AMD sokkal olcsobb volt, mostanra meg felert az Intelhez, azaz relative jobban nott. (persze kivetel is akad: ha pszihologiai kuszobot lep at valami, es ebben a tekintetben nem mindegy, hogy az AMD eppen "atlepi"-e az Intelt, ami ugy tunik eppen most kovetkezhet be.)

bogdan, hiába vered magad a földhöz, azt soha egy kicsit is szakmabelivel sem fogod elhitetni, hogy az AMD 90 nanos SOI processe abszolút értelemben fejlettebb (tehát nem csíkszélesség-normalizálva) az Intel vagy más vállalat 65 nanométeres high-performance processével szemben, de vehetünk akármilyen generációs különbséget. ez amolyan common knowledge. ha mégis úgy gondolod, nem így van, a SOI-val való dobálózás helyett kérlek hozz mutatókat, amelyek ellensúlyozzák a csíkszélességbeli különbséget. de ha ezt megteszed, nyugodtan publikáld angolul, ugyanis erre kevesen vállalkoznak, biztos lenne rá kereslet.

senki nem azt mondja, hogy node generáció=node generáció, van mozgástér. megjegyezném, hogy mára az utolsó chipgyár az Intel, aki teljesen egyedül fejleszt processt. hogy ez elõny lesz -e a jövõben (technikailag szerintem igen), vagy hátrány (gazdaságilag), azon el lehet vitázni.

de, igen, azok, amelyeket felsoroltam, mind a gyártástechnológia paraméterei tranzisztor és interconnect szinten. hogy hiányos, bah. legközelebb egy egész könyvet ne másoljak be? példákat hoztam csak.

a forbes hír pedig rendkívül informatív. hogy mibõl veszik hogy 2007 végéig nem tudják felvenni a küzdelmet az idei változások és az egy generációval fejlettebb process ellenére, és miért pont akkor, arra kíváncsi lennék. abban viszont biztos vagyok, hogy ha hasonlóan keményen alátámasztott, viszont neked nem tetszõ hírt hoztam volna, egybõl megindulna a fejszével való csapkodás: honnantudnák, nemértenekhozzá, hülyeség, ilyet bárkimondhat.

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 3:50

júúj ezt feledjük már el. lehet "életstílusnak nevezni" a mobiltelóval flangálást, a hotspottingot, a z ipodozást. ezek mindig elborzastanak valahogy. az emberek ettõl kissé bonyolultabb lények, szvsz.

?
Felejtsük el, mert Téged elborzaszt? Ez kissé szolipszista hozzáállás lenne...
Amúgy meg nem mondta senki, hogy az emberek ne lennének bonyolult lények.
Pusztán arról van szó, hogy az Intel szeretné, ha minél többen úgy gondolnák, hogy jó sok pénzt érdemes elköletniük egy "viiv-matricáért"
(Hú, az nagggyon kemény volt, csak már nem tudom melyik hírben olvastam, amikor a Sony egyik vezérembere beszélt arról, hogy bizony a PS3 nem lesz azért olcsó, de "mi azt szeretnénk, ha az emberek úgy éreznék, érdemes azért többet dolgozniuk, hogy PS3mal rendelkezzenek" )

[d n . r]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 4:32

(1) Végfelhasználó szemszögébõl itt bizony Windows MCE fog látszani, ez lesz a domináns. Számomra egyetlen kérdés az az, hogy az MCE jövõje a Viiv vagy a Live! alapjain fog nyugodni.

...

(2) Én egyre inkább azt látom, hogy az emberek egyre inkább a chipset-ekre koncentrálnak

(1) Ezt nem egészen értem. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a Centrino vagy a Turion egymáshoz képesti sikere azon múlt/múlik, hogy melyiket támogatja jobban a WindowsXP Home, amivel ezeket adják...

(2) Ez most vicc? "Az emberek" azt sem tudják, mi az a chipset...

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 10:39

bogdan, hiába vered magad a földhöz, azt soha egy kicsit is szakmabelivel sem fogod elhitetni, hogy az AMD 90 nanos SOI processe abszolút értelemben fejlettebb (tehát nem csíkszélesség-normalizálva) az Intel vagy más vállalat 65 nanométeres high-performance processével szemben,

a processz csíkszéleséége valahol olyan mint a processzor megahertze.
a lényeg az
- milyen gazdaságossággal gyártható egy alkatrész az adott technologyval
- milyen egyéb paraméterek járulnak ehhez.

namost az intel 90 nanója egyértelmûen gyengére sikerült, nem volt jó hatékonyságú, nagyfogyasztású processzorokat eredményezett. kedves special te meg atéren esel amnéziába, hogy kb féléve már arról beszél a szakma, hogy a jövõben fel kell adni azt, hogy egyetlen paraméterrõl beszélünk, a csíkszélességrõl, esp azért mert a technology szétesett. a soi a feszített szilícium és az összes stöbbi, illetve az ezekbõl alkotott célirányos mix merõben eltérõ viselkedést hoz.


special namost, hogy az intel önmaga egyedül fejleszt processzt ez önmagában nem érv. ez akkor érv, ha a kankurrenciánál ezt jobban tudja tenni és az így amúgy tetemes költségek megtérülnek.


amúgy ez az egész processzdolog túl van kicsit lihegve. 2000 óta tudott, hogy nagyon közel az idõ, mikor át kell térni már röntgen-litográfiára. ezt eddig senki nem merte/akart meglépni. helyette inkább mindenki hekkel, intel inklúzíve.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 01. 08. 11:37 -kor

[SFIJ]

Idézet: d n . r - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 10:44

(1) Ezt nem egészen értem. Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a Centrino vagy a Turion egymáshoz képesti sikere azon múlt/múlik, hogy melyiket támogatja jobban a WindowsXP Home, amivel ezeket adják...

(2) Ez most vicc? "Az emberek" azt sem tudják, mi az a chipset...

(1) bijjon bijjon. a noitebook arénában a via és SiS és az ALi bukásra áll, mert a chipsetjeik több problémától szenvednek mint a brand chipsetek. a turion sikere és bukása a centrinoval (plaf) aban áll, hogy ugyanazon árért és energia profilért mint a centrino többet kapsz, avagy nem...

(2) az emberek nem oly buták mint ahogy te azt képzeled. persze ne abszurdisztánra gondolj...

Szerkesztette: SFIJ 2006. 01. 08. 11:33 -kor

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 11:28

a processz csíkszéleséége valahol olyan mint a processzor megahertze.
a lényeg az
- milyen gazdaságossággal gyártható egy alkatrész az adott technologyval
- milyen egyéb paraméterek járulnak ehhez.

namost az intel 90 nanója egyértelmûen gyengére sikerült, nem volt jó hatékonyságú, nagyfogyasztású processzorokat eredményezett.

omfg. teljesen összemosod a processt a logikai designnal és a szilícium implementációval. nagy fogyasztású, mint a Dothan? a prescott mag a K8 órajelein hasonló fogyasztási mutatókat érne el, csak éppen nem oda lett tervezve, a deep pipelining, a cache-ek mérete és idõzítése ésatöbbi rohadtul nem optimális. vagy vegyük a Montecitót, amely Foxton nélkül kisebb power envelope-ból több mint megduplázza az erõforrásokat a Madisonhoz képest -- ugyanazon a processen. ha processeket hasonlítunk össze, akkor tegyük azt, ne termékekkel jöjjün, amelyek ezernyi designbeli döntést tartalmaznak még.

az persze érdekes módon senkinek eszébe sem jut itt, hogy az AMD azért sem tér át még esetleg 65 nanora, mert nem annyira kedvezõek a paraméterei, például a kapuszivárgás a SOI ellenére is kétszeresére nõ a 90 nanóhoz képest, így még finomítanak az implementáción. szívni mindig az Intel szív, az olyan.

Idézet

kedves special te meg atéren esel amnéziába, hogy kb féléve már arról beszél a szakma, hogy a jövõben fel kell adni azt, hogy egyetlen paraméterrõl beszélünk, a csíkszélességrõl, esp azért mert a technology szétesett. a soi a feszített szilícium és az összes stöbbi, illetve az ezekbõl alkotott célirányos mix merõben eltérõ viselkedést hoz.

én semmiféle amnéziába nem estem, mindössze bodgan kötött bele, hogy kisebb node az nem feltétlenül elõny. na ez ROTFL. ezen nem változtat, hogy 90 nanométerrel és utána már komoly trade-offok jönnek, a vállalatok eldöntik, melyik szempontra helyezik a hagnsúlyt, azaz hol akarnak elõnyre szert tenni, de ettõl még a tartomány, ahol ügyködnek a parméterekkel, elõrébb jár. végül kíváncsi leszek, az AMD mlyen ütemben és meddig fogja tudni skálázni a K8-at, és mekkora yielddel volumennel tud gyártani mondjuk 2,8 GHz-en egy kétmagos chipet.

Idézet

special namost, hogy az intel önmaga egyedül fejleszt processzt ez önmagában nem érv. ez akkor érv, ha a kankurrenciánál ezt jobban tudja tenni és az így amúgy tetemes költségek megtérülnek.

technikailag valószínûéleg elõny, ugyanis nincs vállalatközi érdekkonfliktus. gazdaságilag pedig egymaga elég erõsnek tûnik, hogy bõven kitermelje a fabokat folyamatos fejlesztéseinek költségeit. a kérdés, meddig.

Idézet

amúgy ez az egész processzdolog túl van kicsit lihegve. 2000 óta tudott, hogy nagyon közel az idõ, mikor át kell térni már röntgen-litográfiára. ezt eddig senki nem merte/akart meglépni. helyette inkább mindenki hekkel, intel inklúzíve.

nagyon közel? ebben az évtizedben már biztosan senki nem fog váltani röntgenre, az EULV litográfia az irány, meg az immerziós technikák.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

omfg. teljesen összemosod a processt a logikai designnal és a szilícium implementációval.

Special kérlek tartózkodj az ordas csúsztatásoktól.

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

nagy fogyasztású, mint a Dothan? a prescott mag a K8 órajelein hasonló fogyasztási mutatókat érne el, csak éppen nem oda lett tervezve, a deep pipelining, a cache-ek mérete és idõzítése ésatöbbi rohadtul nem optimális.

Processz és órajel sztintjén a jelen K8 designok összevetketõek a northwoodokkal. Ez utóbbiak 50-60W-os TDP-t produkálnak, a venice derivatív processzorok 30-40 között teljesítenek TDP ügyben.

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

vagy vegyük a Montecitót, amely Foxton nélkül kisebb power envelope-ból több mint megduplázza az erõforrásokat a Madisonhoz képest -- ugyanazon a processen. ha processeket hasonlítunk össze, akkor tegyük azt, ne termékekkel jöjjün, amelyek ezernyi designbeli döntést tartalmaznak még.

Te special most õszintél kegyeskedjél visszaemlékezni arra, hogy a Montectio a foxton nélkül bizonyazonos power envelope-ot produkál mint jelenleg a prescott.

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

az persze érdekes módon senkinek eszébe sem jut itt, hogy az AMD azért sem tér át még esetleg 65 nanora, mert nem annyira kedvezõek a paraméterei, például a kapuszivárgás a SOI ellenére is kétszeresére nõ a 90 nanóhoz képest, így még finomítanak az implementáción. szívni mindig az Intel szív, az olyan.

Tévedsz. korporolistáknál bevett szokás, hogyha valami nagyon nem jött össze, akkor elõre menekülnek, próbálnak az újdonság erejével fellépni, ezzel helyreállítandó a megtépázott nimbuszukat. van az intelnek egy betegeskedõ 90 nanója, amivel randát perecelt szakmailag. Nem a processzt teszi rendbe (mûszakilag ez lenne a racionális), hanem az egészet behinti sóval és letesz a helyébe egy naagy szines-szgos comung out-ot. Érdemes megnézni hogy pl a VGA gyártók jelenleg valahol 130 és 90 nano körül kóvályognak, a cell is 90 nanón leledzik. Az AMD-nek semmi érdeke nem fûzõdik most 65 nanózni, egyszerûen arról van szó, hogy közgazdaságilag érdemes az AMD-nek a 90 nanoból az összes potenciális hasznot kifacsarni. Váltás akkor szükségeltetik, ha ez már nem megy. Az AMD-nek van egy brilliáns 90 nanoja az intelnek nincs.

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

én semmiféle amnéziába nem estem, mindössze bodgan kötött bele, hogy kisebb node az nem feltétlenül elõny. na ez ROTFL. ezen nem változtat, hogy 90 nanométerrel és utána már komoly trade-offok jönnek, a vállalatok eldöntik, melyik szempontra helyezik a hagnsúlyt, azaz hol akarnak elõnyre szert tenni, de ettõl még a tartomány, ahol ügyködnek a parméterekkel, elõrébb jár. végül kíváncsi leszek, az AMD mlyen ütemben és meddig fogja tudni skálázni a K8-at, és mekkora yielddel volumennel tud gyártani mondjuk 2,8 GHz-en egy kétmagos chipet.

Eddig az AMD nagyon jól tudta skálázni a 90 nanóját, majd hülye lesz eldobni az aranytojást tojó tyúkot. Másfelõl a többször kitárgyaltuk, az igazi gond ott leledzik hogy a processzor gigahertzek mögé egy drasztikus RAM technológia update kell. Az órajelet most érdemben emelni nem érdemes az FB-DIMM bevezetése nélkül. Mint láttuk az AMD XDR és FB-DIMM licenszeket vásárolt a Rambustól.

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

technikailag valószínûéleg elõny, ugyanis nincs vállalatközi érdekkonfliktus. gazdaságilag pedig egymaga elég erõsnek tûnik, hogy bõven kitermelje a fabokat folyamatos fejlesztéseinek költségeit. a kérdés, meddig.

10 éves munkatapasztalat egy multinál azt mondatja velem, hogy egy vállalaton belüli érdekkonfliktus gyakra nagyobb károkat okoz az üzlet számára mint egy vállalaton kívüli. vö: Isten óvjon a barátaimtól, az ellenségeimmel magam is elbánok

Idézet: special - Dátum: 2006. jan. 8., vasárnap - 12:25

nagyon közel? ebben az évtizedben már biztosan senki nem fog váltani röntgenre, az EULV litográfia az irány, meg az immerziós technikák.

némely slahdot-os olvasgatás után pedig eklatáns, hogy a fénylitográfia a végét járja. ezt a szakma mondja, nem a market analystok, úgyhogy részemrõl ez az erõsebb érv.