Idézet: Mardekár - Dátum: 2006. jún. 21., szerda - 8:05
És tul.képpen mi az hogy hurokelhordozás? Új vezeték? Vagy megveszi a vezetéket a pantel a tékomtól? de akkor mi marad a tékomnak?
A hurokbérlet találóbb elnevezés mert rögtön mutatja a lényeget. Új vezetéket nem fog kihúzni az előfizetőig az alternatív szolgáltató mert olyan drága lenne hogy üzletileg nem igazán érné meg. Az egy előfizetőre eső fajlagos bekábelezési költségszinten csak úgy lehetne csökkenteni ha nem elszórtan kötnének be előfizetőket hanem egy egész nagy terület(mondjuk teljes Budapest) minden előfizetőjéhez építenének ki infrastruktúrát. Így ilyen beruházás teljes végösszege viszont már akkora volumenű hogy kis cég aligha tudja megfinanszírozni, mert túl mutatja rajta. Arról nem is beszélve hogy ma már rézkábel infrastruktúrát kiépíteni hosszú távon üzletileg elég értelmetlen lenne, helyette optikát kellene tenni ami még tovább növelné az amúgy sem csekély költségszintet. Viszont egy ilyen beruházás lenullázná, értektelenné tenné Tíkom jelenlegi réz infrastruktúráját, amit persze ők sem hagynának szó nélkül, nagy valószínűséggek ők is kiépítenék a sajátjukat mert egy ilyen lépés erre kényszerítené őket.
Természetesen Tíkom eladni sem fogja a saját rézpárait amik az előfizetőkhöz futnak mert túl nagy értéket képviselnek, helyette az alternatív távközlési cégek bérelhetik ezt a hurkot több fajta konstrukcióban. Ezek közül a leglényegesebb a részleges és a teljes hurok bérlet. A részleges ahogy a neve is mutatja nem a teljes kábel bérletét jelenti hanem annak frekvencia tartományának csak azon részét amin adatszolgáltatás pl. ADSL nyújtható. Ez mivel részleges olcsóbb, jelenleg 1002Ft, ilyenben nyomul pl. TvNet a 3G fantázianevű szolgáltatásával. A teljes bérlet esetén már a kábel teljes frekvencia specktrumát bérli az alternatív cég így a hangszolgáltatás nyújtására is jogosult lesz. Ennek az ára persze drágább jelenleg 2412Ft, ilyenben nyomul pl. Pantel, Actel és rövidesen GTS-Datanet is.
A kibérelt rézkábel két végére az alternatív szolgáltató odateszi a saját eszközét, aminek gyártóját, techológia képességeit már saját maga választhatja meg. Modem kerül az előfizető oldalára vagy ha a szolgáltatás később majd úgy kívánja meg ez lehet akár egy media gateway is ami a modemnél komplexebb, nagyobb tudású eszköz és persze drágább is. A telefonközpontban pedig bérel egy helységet a telefonszolgáltató épületében az alternatív cég és oda teszi a saját szerver oldali DSLAM eszközét és egybeket. Mivel az eszköz saját így azt hogy azzal milyen szolgáltatás típust és milyen sebességen, milyen csomagokkal nyújt az már az alternatív szolgáltatón fog múlni.
A bérelt helységből ahol az alternatív eszköze van természetesen el kell juttatni az adatot a központi telephelyéig. Erre vagy saját optikát fektet vagy ha van már neki akkor ahhoz kapcsolódást épít. Vagy ami még jellemző bérel olyantól akinek van, akár teljes optikai szálat(ezt nevezik sötétszál bérletnek) akár csak kapacitást(bérelt vonal).
Budapesten több cégnek is van optikai infrastruktúrája így a nagyobb kínálat miatt jobb áron van lehetőség sötétszál bérlethez jutni mint vidéken ahol nincs túl sok szolgáltatónak vagy lehet csak egynek van. A sötétszál bérlet kvázi ugyanaz mint rézkábelnél a teljes hurokbérlet, csak a passzív infrastruktúrát a szálat bérlik így a szolgáltatón múlik annak két végére milyen eszközt tesz és milyen sebességet alakít ki ami nagyobb fokú szabadságot biztosít. Ezért is indulnak el az alternatív cégek elsőnek Budpesten és a vidéki megjelenést is főleg inkább oda terveznek ahová van saját optikai infrastruktúra végpontjuk amire csatlakozni tudnak. De ez csak nagyobb cégeknél van inkább így mint pl. Pantel,GTS a kicsiknél bérelni kell valakitől akinek van.
Aztán ha az adat már megérkezett az alternatív telephelyére akkor onnantól minden ugyanúgy megy mint a régi konstrukcióban is volt a folyatatás már közös. A régi konstrukcióban a helyi telekom cég adta a modemet, végezte el annak beszerelését ha szükséges volt, ő vette a DSLAM-ot és a saját optikai infrastruktúráján közötte azokat egy hálózatba, és a kiskereskedelmi partnereinek egy adott telephelyi végponton átadta az átmenő forgalmat. De mivel ővé volt a kialakított infrastruktúra a telco döntötte el milyen eszközt vesz, ami milyen techológiájú legyen és azokon milyen sebességű csomagot milyen áron alakítson ki. A kiskereskedelmi partnereknek nem volt semmibe beleszólásuk, ők kész és komplett szolgáltatás csomagot vettek meg és viszontértékesítették azt.
A hurok átengedéses konstrukcióban nagyobb az alternatív szolgáltató szabadsága hisz ő dönti el milyen eszközt vesz viszont az árát is neki kell kifizetnie és ha elromlik kabantartani, javítani cserélnie is neki kell és ehhez megfelelő szakember gárdával is rendelkeznie kell. Így aztán a nagyobb önállóság mellé nagyobb felelősség is társul, hisz hiba esetén kevésbé mutogathat másra ellenben régen csak továbbította a bejelentett hibát a telco felé és neki senki gondja nem volt azzal.
Az a jó a hurokbérletben mert hoz egy kis technológia versenyt hisz az újonnan induló biztos hogy újabb technológiát képviselő eszközt fog venni és telepíteni ami a korábbi versenytársat is fejlesztésre ösztönöz. Ez persze a csomagok kialakítása és annak sebességeiben és árazásában is meg fog mutatkozni mert a versenytársak egymás alá fognak majd kínálni. Mivel az alternatív cégek sokkal kisebb területen vannak jelen, azok pedig kiválogatva az üzletileg és megtérülésileg legkedvezőbbek így ők ott alacsonyabb árat tudnak kínálni mint az a nagy szolgáltató aki akár közel országos méretekben kínálja a szolgáltatását. Viszont ez a nagy jelentős piaci erővel rendelkező cég nem differenciálhatja az árait hogy azokra a területekre ahol van versenytársa ő is kedvezőbben áraz, más csomagokkal ahol meg nincs verseny ott minden marad a régiben. Egy idő után amikor az alternatívok lefedettségben és előfizetőbázisban elérnek egy olyan kritikus szintet amikor már reagálnia kell a nagynak azok a változások neki a teljes területén érződni fognak. Így tud globális hatást kiváltani az akár szűkebb területen - a jellemzően nagyvárosokban folyó - konkurencia harc.
Végülis ez a hurokbérlet jelentősége hogy technológia versenyt hoz, a saját eszközpark és az a fölötti kontroll miatt. Az pedig további ár, sebesség és új szolgáltatások terén indukált versenyt eredményez. Külföldön is ez tette lehetővég a nagyobb sebességű csomagok kialakulását, a bővebb szolgáltatás kínálatot(IP telefónia, IPTV) és a verseny miatti nyomottabb árszintet. Persze ez nem két hét alatt zajlott le hanem hosszú évekig tartó folyamat során míg az alternatívok elég nagy területen, elég nagy számú előfizetőt tudtak elérni a saját szolgáltatásaikkal, egyre több ügyfelet csábítottak el a korábbi inkubenstől. Nálunk ez a folyamat tavasszal kezdődött el, de igazából még nem tudott elindulni hisz az ilyen jellegű bekötések számossága olyan minimális hogy hatása elhanyagolható. Az igazi fellendeülés talán év végéig de inkább jővőre várható és akkor talán 2-3 év múlva nálunk is lesznek drasztikusabb változások a broadband piacon, ahogy ez hasonlóképp a nyugati piacokon is lezajlott.